← Magyarország

Kfv.37255/2023/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja, ha a jogerős ítélet hivatkozza és követi a kúriai joggyakorlatot. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.V.37.255/2023/

  1. A tanács tagjai: dr. Márton Gizella a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta előadó bíró dr. Darák Péter bíró dr. Demjén Péter bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Szűcs A. Gábor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: jogi képviselő1 cím2) mint kézbesítésre kijelölt és Dr. Fridman Róbert Ügyvédi Iroda (ügyintéző: jogi képviselő2 cím3) Az I. rendű alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Budapest és Pest Vármegyei Regionális Igazgatósága (cím4) Az I. rendű alperes képviselője: dr. Jáger Kristóf András kamarai jogtanácsos A II. rendű alperes: Alkotmányvédelmi Hivatal (cím5) A II. rendű alperes képviselője: II.r. képviselője A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott határozat elleni közigazgatási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálattal támadott határozat: Fővárosi Törvényszék
  2. február
  3. napján kelt 49.K.700.188/2023/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria V.Kfv.37.255/2023/2 2 [1] A felperes
  5. december 15-től
  6. december 18-ig napjáig érvényes állandó tartózkodási kártyával rendelkezett magyar állampolgár gyermekére tekintettel. [2] Az I. rendű alperes a keresettel támadott 106-1-135029/10/2022-Ké határozatával az ukrán állampolgár felperest Magyarország területéről a Spanyol Királyság területére kiutasította, mert megállapította, hogy magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot súlyosan veszélyezteti. Egyidejűleg kötelezte a felperest, hogy Magyarország területét
  7. január
  8. napján 24:00 óráig bármely határátkelőhelyen keresztül hagyja el, figyelmeztette, hogy amennyiben a kiutasításnak önként nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság kitoloncolja. Az idegenrendészeti kiutasítással együtt 5 év időtartamra a felperes terhére beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el. Elrendelte továbbá a beutazási és tartózkodási tilalomra vonatkozó figyelmeztető jelzés Schengeni Információs Rendszerben (SIS II) történő elhelyezését, ujjlenyomatának és arcképének rögzítését, kötelezte a felperest ennek tűrésére. A végleges kiutasításnak és a beutazási tartózkodási tilalom mértékének az úti okmányba történő bejegyzésétól eltekintett. [3] Indokolása szerint a II. rendű alperes a
  9. december
  10. napján kelt, AH/65225-20/2022-
  11. számú átiratában javaslatot tett a felperes kiutasítására és vele szemben 5 (öt) év időtartamra szóló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére, SIS figyelmeztető jelzés egyidejű elhelyezésével, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
  12. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
  13. §

(2)bekezdés d) pont I. fordulata, a Harmtv. végrehajtásáról szóló 114/
  1. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Harmvhr.)
  2. §
(4b)bekezdése,
(4)bekezdés a) pontja, a Harmtv. 43. §
(3)bekezdése és 45. §
(2)bekezdés a) pontja alapján. Tájékoztatta a felperest, hogy a javaslat részletes indokolását, az annak alapjául szolgáló körülményeket a szakszolgálat minősített ügyirata tartalmazza, amelynek megismerése külön eljárásban, a minősített adat védelméről szóló
  1. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.)
  2. §-a alapján lehetséges. [4] A felperes meghallgatása, családi, gazdasági, egészségügyi körülményeinek feltárása alapján megállapította, hogy a felperes Magyarországhoz és Spanyolországhoz való kötődése is valódi, a származási országához azonban nincs kötődése, a felperes és felesége a származási országukban való élettől elzárkóztak. Az idegenrendészeti hatóságnak nincs jogszabályi kötelezettsége, illetve felhatalmazása a rendvédelmi szerv javaslatát megkérdőjelezni, az ország nemzetbiztonsági érdeke elsőbbséget élvez a felperes egyéni érdekeivel szemben, mindezek alapján a felperes Spanyolországba való kiutasításáról rendelkezett. A felperes keresete és az alperes védekezése [5] kérte. A felperes keresetében az I. rendű alperei határozatának megsemmisítését Kúria V.Kfv.37.255/2023/2 [6] 3 Az alperesek a kereset elutasítását kérték. A jogerős ítélet [7] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [8] Indokolása szerint az idegenrendészeti hatóságot köti a rendvédelmi szervek javaslata mind a kiutasítás, mind a beutazási és tartózkodási tilalom, és annak időtartama, továbbá a Harmtv.
  3. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti nemzetbiztonsági, közbiztonsági vagy közrendi alapja fennállása tekintetében. Az alperesek a titokvédelmi rendelkezéseket sértették volna meg, amennyiben a javaslat alapjául szolgáló adatokat a javaslatban, illetve a határozatban feltüntetik. Nemzetbiztonsági kockázat jelzése esetén a nemzetbiztonsági okoknak a határozat indokolásából való mellőzése önmagában nem a bizonyítottság hiányát, hanem a minősített adatra vonatkozó törvényi előírások betartását jelenti, és ugyanezen okból azokat a bíróság sem jelenítheti meg ítéletében. Az adatokat a Mavtv. 13. §
(5)bekezdése alapján azonban megismerve megállapította, hogy a II. rendű alperes javaslata kellően alátámasztott. [9] A nemzetbiztonsági érdek veszélyeztetettségét összevetve a felperes személyes körülményeivel arra a következtetésre jutott, hogy az I. rendű alperes a Harmtv.-ben megjelölt körben a tényállást a döntéshozatalhoz szükséges és elégséges mértékben feltárta, a rendelkezésére álló adatokat okszerűen mérlegelte és helytálló indokolás alapján jutott arra a következtetésre, hogy a perbeli esetben a felperes kiutasítása a meglévő társadalmi integráltsága ellenére is indokolt, ugyanis az eset összes körülménye alapján nagyobb érdek fűződik a kiutasítás elrendeléséhez. Az ország nemzetbiztonsági érdeke elsőbbséget élvez a felperes egyéni érdekeivel szemben. [10] Az elsőfokú bíróság ítéletében idézte és alkalmazta a Kúria Kpkf.VI.40.408/2020/2., Kfv.II.37.075/2021/9., Kfv.VI.37.640/2018/9., Kfv.III.37.039/2013/6., Kfv.II.37.047/2019/8., Kfv.II.37.544/2019/16., Kfv.II.37.533/2020/9., Kfv.III.37.948/2020/5., Kfv.II.37.671/2020/17. számú eseti döntéseiben foglalt jogértelmezést a minősített adatok megismerhetőségével és az idegenrendészeti hatóság indokolási kötelezettségével kapcsolatban. A felülvizsgálati kérelem [11] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelynek befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)és
  3. ad)alpontjaira és
  4. b)pontjára hivatkozással kérte. [12] Előadta, hogy az elsőfokú bíróság nem tett eleget az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 62. §-ben írt rendelkezéseinek, a jogerős ítélet ellentétes a Kúria Kfv.III.37.559/2012/4. illetve a Kfv.VI.37.198/2017/7. Kúria V.Kfv.37.255/2023/2 4 számú ítéletében foglalt azon megállapítással, mely szerint „…az eljárásokban az AH nem szakhatóságként jár el, vagyis nem szakhatósági állásfoglalást bocsájt ki, amely kötné az idegenrendészeti hatóságot.” A II. rendű alperes javaslata okirati bizonyítékul szolgálhat az I. rendű alperes részére a döntés meghozatalához, ugyanakkor annak felhasználása a hatóságot sem az Ákr. 62. §-ában foglalt tényállás felderítésére, sem a Harmtv. 87/M. §
(1)bekezdésében foglalt határozat indokolására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól nem mentesíti. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem befogadásra nincs lehetőség. [14] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [15] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [16] A felperes a felülvizsgálati kérelmének befogadását annak a jogkérdésnek az eldöntésére kérte, hogy a rendvédelmi hatóság nemzetbiztonsági indokokon alapuló javaslata köti-e az idegenrendészeti eljárásban eljáró hatóságot, attól eltérhet-e, illetve a javaslatban szereplő indokoknak az idegenrendészeti hatósági határozatban szerepelniük kell-e. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja alapján a felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségére tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az adott ügyben felvetett jogkérdés a jogalanyok széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érinti. A felvetett jogkérdés különleges súlya pedig kizárólag akkor teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön – a különleges súlyára Kúria V.Kfv.37.255/2023/2 5 tekintettel – túlmutat. A befogadáshoz az is szükséges, hogy általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható legyen a befogadás indoka. A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a jogerős ítéletében a jogszabályok, valamint azok értelmezésére kialakított, alább bemutatott kúriai joggyakorlatát alkalmazva foglalt állást a felülvizsgálati kérelem által felvetett jogkérdésről. A már közzétett határozatokhoz képest jelen ügynek nincs olyan különleges súlya vagy társadalmi jelentősége, mely a felülvizsgálati kérelem befogadását megalapozhatná. [18] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjában meghatározott, a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés külön befogadási okoknak minősülnek. A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő félnek meg kell indokolnia, hogy az elsőfokú bíróság eljárása során megvalósított esetleges szabálysértés mennyiben hatott ki az ügy érdemére, illetve mennyiben sérültek ügyféli jogai. A felperes által a felülvizsgálati kérelmében nem állította, így nem is indokolta meg, hogy az elsőfokú bíróság az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértést milyen okból követett el, illetve mely garanciális ügyféli jogai sérültek. Mindezek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja alapján nincs törvényes lehetőség. [19] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti, a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés esetében a rendkívüli perorvoslat iránti kérelemben állított jogszabálysértés felülvizsgálatára akkor kerülhet sor, ha a kérelmező a „Kúria által közzétett” eseti döntésre hivatkozik. A Bírósági Határozatok Gyűjteménye (BHGY) a https://birosag.hu/birosagi-hatarozatok-gyujtemenye webhelyen található. A felperes által megjelölt határozatok [Kfv.III.37.559/2012/4., Kfv.VI.37.198/2017/7.] szerepelnek a gyűjteményben, de az azokban foglalt jogértelmezésre alapítva a felülvizsgálati kérelem befogadásának nem lehetett helye, mert a Kfv.III.37.559/2012/
  1. számú ügyben az AH nem indokolta kellően a javaslatát, ezért arra jutott a Kúria, hogy egymondatos indokolással nem utasítható el a tartózkodási engedély meghosszabbítás iránti kérelem. Az a megállapítás (Kfv.VI.37.198/2017/
  2. [13]), hogy a TEK nem szakhatóság, véleménye a hatóságot nem kötötte, csak iránymutatásul szolgál a hatóságnak a döntése meghozatalához, a jelen perben nem irányadó, mert eltérően a hivatkozott esettől a jelen ügyben alkalmazni kellett a
  3. január 1-től hatályba lépett Harmtv.
  4. §
(3)bekezdését, amely rendelkezés szerint a rendvédelmi szervek által kezdeményezett idegenrendészeti kiutasításra tett javaslat esetén a javaslatban foglaltaktól az idegenrendészeti hatóság nem térhet el. [20] A Kúria ugyanakkor rámutat, hogy a Kfv.II.37.075/2021/
  1. számú ítéletében összefoglalta a II. rendű alperes javaslata alapjául szolgáló adatok megismerhetőségére, illetve ezzel kapcsolatban az idegenrendészeti hatóság indokolási kötelezettségére vonatkozó joggyakorlatát. Az ítélet [26] bekezdése szerint: „A Kúria ítélkezési gyakorlata egységes a minősített adatokat érintő hatósági eljárások bírósági felülvizsgálatának körében. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló
  2. évi CXXV. törvény
  3. § g) pontja szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi - az állami függetlenség és a törvényes rend védelméhez kötődően - egyes külföldiek ellenőrzését. A hivatal ezen ellenőrzés eredményeként beszerzett információkat értékeli és kialakítja a közrendi, köz- és nemzetbiztonsági veszélyeztetésről szóló álláspontját. A hivatal tevékenységére vonatkozó adatok a Mavtv.
  4. §
(1)bekezdés c) Kúria V.Kfv.37.255/2023/2 6 pontja alapján minősített adatok, amelyeket csak a minősítő által kiadott engedély alapján lehet megismerni [Mavtv. 11. §
(1)bekezdés], és amelynek nyilvánosságra hozatala, az azzal való visszaélés a
  1. évi C. törvény
  2. §-a alapján bűncselekmény. A fenti szabályozási környezetet a Kúria álláspontja szerint nem lehet jelen ügyben sem figyelmen kívül hagyni, a minősített adat megismerésére nem az idegenrendészeti eljárásban, hanem egy külön, felperes kérelmére indult eljárásban, a minősítő által kiadott engedély birtokában lehetséges. A megismerési engedély megtagadásáról szóló döntés ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A megismerési engedély alapvetően az egyént megillető információs önrendelkezési jog érvényesülésének eszköze [Kfv.I.37.381/2017/6.]. Emiatt sem az idegenrendészeti hatóság, sem az eljáró bíróság nincs abban a helyzetben, hogy ezen minősített adatok megismeréséről, megismertetéséről a minősítő helyett döntsön, annak feltárását lehetővé tegye, akár szűk körben is. Az idegenrendészeti hatóság és a bíróság döntéshozatala során köteles az AH javaslatát figyelembe venni. A bíróság a felperes hatékony jogvédelme érdekében tekint be az ügyiratba, és köteles azt ellenőrizni, hogy az abban foglalt adatok elegendő indokául szolgálnak az idegenrendészeti hatósági intézkedésnek. A bíróság a nemzetbiztonsági ellenőrzés adatait, következtetéseit nem bírálhatja felül, kizárólag arról dönthet, hogy a javaslatban foglaltak kellően alátámasztottak-e az adatokkal. Ezt az elvet követi a Kúria Kfv.VI.37.640/2018/9., Kfv.III.37.039/2013/
  3. számú döntése is. Emiatt az elsőfokú bíróság azzal biztosította a felperes jogvédelmét, hogy betekintett a minősített adatokat tartalmazó iratba és ellenőrizte, hogy az AH véleménye a nemzetbiztonsági kockázat fennállását igazolja vagy sem (Kfv.II.37.047/2019/
  4. Kfv.II.37.544/2019/16., Kfv.II.37.533/2020/9., Kfv.III.37.948/2020/5., Kfv.II.37.671/2020/17.).” [21] Az elsőfokú bíróság ezen joggyakorlatot idézve és követve bírálta el a felülvizsgálati kérelemben is megjelölt jogkérdést, a Kúria egyéb befogadási ok fennállását sem állapította meg, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
  5. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. [22] A meghozott döntésre figyelemmel a Kúria a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmét nem bírálhatta el. A döntés elvi tartalma [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja, ha a jogerős ítélet hivatkozza és követi a kúriai joggyakorlatot. Záró rész [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. Kúria V.Kfv.37.255/2023/2 7 [25] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [26] A végzés elleni perorvoslatot a Kp. 112. §
(2)bekezdése és
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. május
  3. dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta s.k. előadó bíró dr. Darák Péter s.k. bíró dr. Demjén Péter s.k. bíró Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.