A határozat elvi tartalma: A
- szeptember 7-én elkövetett bűncselekmény miatt a jogerős büntetővégzésben kiszabott pénzbüntetés egy napi tételösszegének 1.000 forintban való meghatározása a Btk. mérlegelést nem tűrő szabályába ütközik, amely törvénysértés a pénzbüntetés egy napi tételösszegének a törvény által lehetővé tett legalacsonyabb összegére, 1.300 forintra való súlyosításával orvosolható. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.II.566/2024/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Metzing Márton, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Kardos Andrea, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- október
- Az ügy tárgya: járművezetés az eltiltás hatálya alatt bűntette Terhelt: … Első fok: Székesfehérvári Járásbíróság, 3.Bpk.1264/2023/2., büntetővégzés, tárgyalás mellőzésével,
- január
- (jogerő:
- január 22.) Másodfok: Harmadfok: - Az indítvány előterjesztője: Fejér Vármegyei Főügyészség Kúria 2.Bfv.566/2024/10-I Az indítvány iránya: 2 a terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a járművezetés az eltiltás hatálya alatt bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fejér Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Székesfehérvári Járásbíróság 3.Bpk.1264/2023/
- számú büntetővégzését megváltoztatja, és a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.300 (ezerháromszáz) forintra súlyosítja, a pénzbüntetés összege így 195.000 (százkilencvenötezer) forint. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 21.000 (huszonegyezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Székesfehérvári Járásbíróság a
- január 4-én meghozott 3.Bpk.1264/2023/
- számú büntetővégzésével a terhelttel szemben járművezetés az eltiltás hatálya alatt bűntette [Btk. 239/B. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés] miatt 240 óra közérdekű munkát, 150 napi tétel – napi tételenként 1.000 forint, összesen 150.000 forint – pénzbüntetést és 2 év 4 hónap közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki. [2] A járásbíróság büntetővégzése – tárgyalás tartása iránti indítvány hiányában – 2024. január 22. napján jogerőre emelkedett. [3] II. 1. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Fejér Vármegyei Főügyészség BF.68/2024/2. szám alatt, a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjában meghatározott okból, a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. [4] Az indítvány szerint a támadott büntetővégzéssel elbírált cselekmény elkövetésének időpontja 2023. szeptember 7-ére esett, így az elkövetéskor hatályos Btk. 50. §
(3)bekezdése alapján kiszabható pénzbüntetés egy napi tételösszegének alsó határa 1.300 forint volt. Ehhez Kúria 2.Bfv.566/2024/10-I 3 képest az eljárt bíróság a Btk. más szabályának megsértésével törvénysértő büntetést szabott ki. [5] Indítványozta ezért, hogy a Kúria a támadott büntetővégzést megváltoztatva a kiszabott pénzbüntetés egy napi tételének összegét a törvényi minimumban határozza meg, egyebekben pedig a jogerős ügydöntő határozatot hatályában tartsa fenn. [6]
- A Legfőbb Ügyészség a BF.394/2024/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta, osztva annak indokait is. [7]
- A terhelt védője a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében a büntető anyagi jog szabályainak alapügyben megvalósult, törvénysértő büntetés kiszabására vezető megsértését nem vitatta, az indítvány teljesítését nem ellenezte. [8] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [9]
- A Be.
- §
(1)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati indítványt főszabályként tanácsülésen bírálja el. E főszabály alóli kivételként a Kúria nyilvános ülésen határoz a felülvizsgálati indítványról, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozza [Be. 660. §
(2)bekezdés a) pont]. [10] A fentiekre történő figyelmeztetés után az érintettek nem indítványozták nyilvános ülés kitűzését, ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálta el. [11]
- Az iratokból kitűnően a Székesfehérvári Járásbíróság
- január 29-én közölte az ügyészséggel a jogerős ügydöntő határozatot, amelyhez képest a Fejér Vármegyei Főügyészség
- március 25-én, a Be.
- §
(3)bekezdésében meghatározott határidőn belül, ekként joghatályosan nyújtotta be a terhelt terhére szóló felülvizsgálati indítványt. [12]
- A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
- §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen és kizárólag a Be.
- §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [13] A Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pontjának
- ba)alpontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével alkalmazott törvénysértő intézkedést. A felülvizsgálati indítvány e törvényhely második fordulatára hivatkozott, ezért az alapján a felülvizsgálatnak helye van. [14] A büntetőjog más szabályának törvénysértő büntetés kiszabását eredményező megsértése miatt mindazon büntető anyagi jogi szabály megszegése felülvizsgálati okot képez, amelynek alkalmazását a büntetés kiszabása körében a törvény az ítélőbíró számára Kúria 2.Bfv.566/2024/10-I 4 korlátok közé szorítva biztosítja és elvétése miatt a Be. XCIV. Fejezete nem nyújt jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem felel meg a törvénynek, mert joghátrányt ebben a formában a törvény nem tesz lehetővé [BH 2020.9. (Bfv.III.1.559/2018/10.)]. [15] Az alapügyben eljárt bíróság a három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő járművezetés az eltiltás hatálya alatt bűntette miatt törvényesen szabott ki pénzbüntetést a terhelttel szemben, mert ha a bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az egy év szabadságvesztést, szabadságvesztés helyett – egyebek mellett – pénzbüntetés is kiszabható [Btk. 33. §
(4)bekezdés]. A közérdekű munka, a pénzbüntetés és a járművezetéstől eltiltás egymás mellett is kiszabható [Btk. 33. §
(3)bekezdés]. [16] A bűncselekményt főszabályként az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény alapján kell elbírálni [Btk. 2. §
(1)bekezdés]. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni [Btk. 2. §
(2)bekezdés]. [17] A Btk. az elkövetés időpontjában,
- szeptember 7-én hatályos
- §
(3)bekezdése szerint a pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább ezerháromszáz, legfeljebb hatszázötvenezer forintban kell meghatározni. A jogerős elbírálás időpontjában hatályos büntetőtörvény ezzel azonos rendelkezéseket rögzít. [18] A jogerős büntetővégzéssel kiszabott pénzbüntetés egy napi tételének 1.000 forintban történt meghatározása ekként a Btk. 50. §
(3)bekezdésében meghatározott, mérlegelést nem tűrő szabályba ütközik, mert nem éri el a törvény által megengedett legalacsonyabb összeget sem. [19] A Btk. más szabályának megsértésével kiszabott törvénysértő büntetés orvoslásának főszabálya a jogerős határozat megváltoztatását és a törvénynek megfelelő határozat hozatalát írja elő [Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont]. [20] A törvényi minimumot el nem érő összegben kiszabott büntetés miatt a törvénynek megfelelő határozat hozatala a kiszabott büntetés törvényes keretek közé illesztését igényli, azaz, a pénzbüntetés egy napi tételének olyan összegben való megállapítását, amely miatt a mérlegelést nem tűrő szabály már nem szenved sérelmet. Ennek megfelelően a pénzbüntetés egy napi tétekének minimális összegét el nem érő pénzbüntetés a büntetés törvényi minimumra való súlyosításával orvosolható. [21] Ekként a Kúria az alapügyben vétett törvénysértést kiküszöbölve a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.300 forintra súlyosította, amely immár megfelel a Btk. 50. §
(3)bekezdésében szabott, eltérést nem engedő törvényi rendelkezéseknek. A pénzbüntetés teljes összege így – a felemelt egynapi tételösszeg figyelembevételével – 195.000 forint. [22]
- A kifejtett érvek mentén a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be.
- §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati Kúria 2.Bfv.566/2024/10-I 5 indítványnak – a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen, a Be. 655. §
(2)bekezdése szerinti összetételben eljárva – helyt adott, és megtámadott határozatot a Be. 662. §
(2)bekezdésének b) pontja alapján megváltoztatva maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot; egyebekben pedig a jogerős büntetővégzést a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [23]
- A terhelt kirendelt védője a felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálati indítványra írásbeli észrevételt tett. A kirendelt védőt tevékenységéért a felülvizsgálati eljárásban díjazás illeti meg akkor is, ha a Kúria az ügyben nem tart nyilvános ülést [BH 2019.217.III. (Bfv.I.1.323/2018/20.), BH 2020.287.IV. (Bfv.I.157/2020/17.)]. Ezért a Kúria a védő részére a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/
- (XII. 27.) IM rendelet
- §
(3)bekezdésében meghatározott keretek között, a kirendelt ügyvédi óradíj háromszorosának megfelelő, összesen 21.000 forint díjazást állapított meg, a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 66. §
(4)bekezdésében meghatározott kirendelt ügyvédi óradíj alapulvételével. [24] A kirendelt védő díjaként felmerült bűnügyi költséget a Be. 664. §
(1)bekezdésének második mondata alapján az állam viseli. [25] V. Az ítélet ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdésének b) pontja zárja ki. [26] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdésének első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- október
- Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Metzing Márton s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Kardos Andrea s.k. bíró