A határozat elvi tartalma: Az ítéletet meghozó tanács nem a korábban eljárt, a tárgyalást berekesztő egyesbíróból állt, de emiatt a tárgyalás megnyitására nem került sor, a döntést nem abban az összetételben hozta meg az elsőfokú bíróság, mint ahogy berekesztette a tárgyalást. Emiatt döntése érdemi felülbírálatra alkalmatlan. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Mf.31.191/2021/
- A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a dr. Gyűrű Attila Zsolt kamarai jogtanácsos által képviselt Felperes (felperes címe.) felperesnek a dr. Czuglerné dr. Ivány Judit Ügyvédi Iroda (alperesi jogi képviselő címe, ügyintéző: dr. Czuglerné dr. Ivány Judit ügyvéd) által képviselt Alperes (alperes címe) alperes ellen jognyilatkozat pótlása és kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 11.M.71.121/2020/
- számú ítélete ellen a felperes által 26., valamint az alperes által
- és
- sorszámon előterjesztett fellebbezések folytán – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja. A felperes másodfokú perköltségét 10.000 (tízezer) forintban, az alperes másodfokú perköltségét 10.000 (tízezer) forint + Áfa összegben állapítja meg. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság döntése [1] A Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma a
- május 21-én kelt 11.M.71.121/2020/
- számú ítéletével pótolta az alperes egyetértési nyilatkozatát munkavállaló munkaviszonyának munkáltatói felmondással történő megszüntetéséhez. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította és a felperest 208.526 forint elsőfokú és 243.366 forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte az alperes javára, egyben rendelkezett a perrel felmerült illeték viseléséről is. Az elsőfokú bíróság ítéletét egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló három fős tanácsban hozta meg. A felperes és az alperes fellebbezése Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.191/2021/3 [2] 2 Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezést terjesztett elő. [3] A felperes fellebbezésében a Pp.
- §
(1)-
(2)bekezdése alapján kérte, hogy a másodfokú bíróság a törvényszék döntését részben, akként változtassa meg, hogy a kereseti kérelemnek megfelelően tanú5 esetében is pótolja az alperes jognyilatkozatát és az alperest kártérítés megfizetésére kötelezze. [4] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával a teljes kereset elutasítását kérte. A másodfokú bíróság döntése és annak jogi indokai [5] Az elsőfokú ítélet felülbírálatra nem alkalmas. [6] A másodfokú bíróság észlelte, hogy az elsőfokú bíróság a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III.6.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Veir. II.) 23. §-át alkalmazva, a 2021. március 25. napján kelt, 20. sorszámú végzésében egyesbíróként eljárva a Veir. II. 26. §
(1)bekezdése alapján tájékoztatta a feleket, hogy a Veir. II. hatálybalépésének napját megelőzően megtartott tárgyalás elhalasztását követően további eljárási cselekmény foganatosítása nem szükséges. Figyelmeztette ezért a feleket, hogy a tárgyalást be kívánja rekeszteni, egyben felhívta, hogy 15 napon belül írásban további nyilatkozatot tehetnek. A 2021. április 27. napján kelt 24. sorszámú végzésével ugyancsak egyesbíróként eljárva, ülnökök közreműködése nélkül a Veir. II. 26. §.
(1)bekezdése alapján a tárgyalást – a
- sorszámú végzésében történt előzetes figyelmeztetést követően – berekesztette. [7] A Veir. II.
- §-ának értelmében a szigorított védekezés időszaka
- április
- napjával véget ért, így az általános szabályok szerint munkaügyi perekben eljáró elsőfokú bíróság - eltérő rendelkezés hiányában - egy hivatásos bíróból, mint elnökből, és két ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik. Ugyan a Veir II.
- §
(6)bekezdése akként rendelkezik, hogy amennyiben a szigorított védekezés ideje alatt a bíróság írásban figyelmeztette a feleket a tárgyalás berekesztésére, és a felek a bíróság felhívására a nyilatkozataikat megtették, vagy a megadott határidő alatt nyilatkozatot nem tettek, a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg, azonban az általános eljárási szabályok azt nem teszik lehetővé, hogy a bíróság a tárgyalás újbóli megnyitása nélkül át-, illetve visszatérjen a szigorított veszélyhelyzet előtt eljárt tanácsi összetételhez. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.191/2021/3 3 [8] A polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-a szerint, ha a folytatólagos tárgyaláson az eljáró tanács nem ugyanazokból a bírákból áll, akik a perben már korábban eljártak, az elnök ismerteti a felek által előterjesztett kérelmeket, a korábbi tárgyalásokról készült jegyzőkönyveket, valamint a bizonyítás eredményét és a per egyéb iratait; a felek az ismertetésre észrevételeket tehetnek. [9] A Pp.
- §
(3)bekezdése értelmében a berekesztett tárgyalást újból meg kell nyitni, és a
- §-nak megfelelően kell eljárni, ha a tárgyalás berekesztése és a határozathozatal között a bírák személyében változás állott be. [10] A fentiek alapján a másodfokú bíróság megállapította, hogy a perbeli esetben az elsőfokú bíróság a Pp.
- §-ában és a
- §-ában foglalt szabályt sértve járt el. Az ítéletet meghozó tanács ugyanis nem a korábban eljárt, a tárgyalást berekesztő egyesbíróból állt, de emiatt a tárgyalás megnyitására, iratismertetésre nem került sor, és az elsőfokú bíróság a döntést nem abban az összetételben hozta, amely összetételben berekesztette a tárgyalást a
- sorszámú végzés szerint. [11] Mindez olyan alapvető, lényeges eljárási szabálysértés, amely kötelező hatályon kívül helyezési ok, azaz a Pp.
- §
(1)bekezdése alkalmazását tette indokolttá. A Pp. 252. §
(1)bekezdésének első fordulata szerint ugyanis a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül – végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja, ha az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva. [12] A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróságnak a Pp. 252. §
(1)bekezdése alapján az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezéséről és az elsőfokú határozat szabályszerű meghozatalához a per újabb tárgyalásáról kellett rendelkeznie. [13] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a Pp. 145. §
(3)bekezdésének megfelelően eljárva a tárgyalást újból meg kell nyitnia, a feleket szabályszerűen idéznie kell, ismertetni kell az iratokat, melyre a felek észrevételeket tehetnek. Ezt követően az elnöknek ismételten figyelmeztetnie kell és meg kell kérdeznie a feleket, hogy kívánnak-e még valamit előadni, majd az ismételt berekesztést követően a szabályszerűen megalakított bírósággal kell dönteni a kereseti kérelemről. Záró rész Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.191/2021/3 4 [1] A másodfokú bíróság a Pp. 252. §
(4)bekezdése szerint eljárva a felek másodfokú perköltségét csupán megállapította, annak viselése tárgyában az elsőfokú bíróság határoz a Pp. 252. §
(4)bekezdése alapján. A másodfokú perköltség összege a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdésén alapul, az alperes esetében a 4/A.§ rendelkezéseit is figyelembe véve. A mérlegelés során a másodfokú bíróság arra volt figyelemmel, hogy a jelen fellebbezési eljárásban tárgyalást nem tartott és a felek mindösszesen 1-1 beadványt terjesztettek elő. [2] Jelen másodfokú eljárással az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 51. §
(1)bekezdése alapján a megismételt eljárásra tekintettel illetékfizetési kötelezettség nem merült fel, így az ítélőtábla e körben mellőzte a határozathozatalt. [14] A másodfokú bíróság a Pp. 265/A. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el. [15] A végzés elleni fellebbezést a Pp. 233/A. §-a zárja ki. Budapest,
- október
- dr. Orosz Andrea s.k. a tanács elnöke dr. Szalai Beatrix s.k. előadó bíró dr. Laczó Adrienn Lilla s.k. bíró