Kfv.35308/2022/2 – Kúria

(1)bek. a) pont aa), alpontjaira alapított felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.V.35.308/2022/

1. A tanács tagjai: Dr. Darák Péter a tanács elnöke Dr. Stefancsik Márta előadó bíró Dr. Márton Gizella bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró Dr. Demjén Péter bíró A felperes: felperes. (cím1) A felperes képviselője: Pivarnyikné dr. Juhász Emőke ügyvéd (cím2) Az alperes: NAV Fellebbviteli Igazgatósága (cím3.) Az alperes képviselője: dr. Németh Ágnes kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott határozat elleni közigazgatási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes,
2. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Győri Törvényszék
3. március
4. napján kelt 10.K.700.618/2021/
5. számú ítélete Rendelkező rész Kúria V.Kfv.35.308/2022/2 2 A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen perorvoslatnak nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú adóhatóság a 4799954837 számú határozatával felperes terhére általános forgalmi adó adónemben
6. április – június időszakra 4.727.000 forint adókülönbözetet állapított meg, melyből 795.000 forint jogosulatlan visszaigénylésnek, 3.272.000 forint adóhiánynak, 660.000 forint pedig adóhiánynak nem minősülő adókülönbözetnek minősült, amik után 2.033.000 forint adóbírságot szabott ki és 182.000 forint késedelmi pótlékot számított fel. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 6430794365 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [2] Az elsőfokú bíróság a felperes adóhatóság határozatával szemben előterjesztett keresetét a 10.K.700.618/2021/
7. számú jogerős ítéletével elutasította. [3] Indokolásában a rendelkezésre álló iratok és a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként – a Kúria 5/
8. (IX.26.) KMK vélemény (a továbbiakban: KMK vélemény)
9. pontjának megfelelően – megállapította, hogy a számlakibocsátó társaság tevékenysége ténylegesen baleseti munkavédelmi oktatás megtartása, a munkavédelmi szabályok betartatásának ellenőrzése a munkavégzési helyszíneken, a munkavállalók szállításával kapcsolatos feladatok, a tolmácsolással kapcsolatos feladatok, illetve bizonyos esetekben a munkavégzéshez szükséges eszközök beszerzése volt, ezzel szemben a számlán gazdasági eseményként világítási oszlopok festése, oszlopfőtisztítás, oszlopszám és figyelmeztető tábla pótlása, belsőépítési munkák gépkezelő és segédmunka, valamint gépkezelő és segédmunkás foglalkoztatása került feltüntetésre. A számlán szereplő tevékenységeket tehát nem a számlakibocsátó társaság, hanem egy másik társaság munkavállalói végezték el, a számlakibocsátó által ténylegesen elvégzett tevékenységek nem feleltethetőek meg a számlán szereplő tevékenységekkel, ezért a társaság akkor járt volna el helyesen, ha az általa végzett gazdasági eseményeket tünteti fel a kiállított számlán. Kiemelte, hogy a felperes nem tudta bizonyítani, hogy a számlán szereplő gazdasági események az ott feltüntetett felek között valósultak volna meg, illetve azt sem, hogy az esetleges adókijátszásról nem tudott vagy nem kellett volna tudnia. [4] A felperes a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, mely befogadásának jogszabályi alapjaként a Kp.
10. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontját jelölte meg. Kúria V.Kfv.35.308/2022/2 3 [5] Felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a befogadás indokolt a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt, mert ha az elsőfokú bíróság az által megjelölt jogszabálysértéseket figyelembe vette volna, akkor a keresetét nem utasította volna el. Emellett indokolt a befogadás a gazdasági esemény bírósági minősítésével kapcsolatos bírósági megállapításokkal összefüggésben is. [6] A felperes felülvizsgálati kérelemének befogadásra – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [7] A Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [8] A Kp. 118. §

(1)szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [9] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. [10] A joggyakorlat egységének, illetve a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása befogadási okok elkülönülnek egymástól. A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a bírói gyakorlat nem egységes, illetve a befogadási kérelemben megjelölt okokból a jogerős ítélet folytán a jogegység sérült, vagy sérülhet. A joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására akkor kerül sor, amennyiben a kialakult és egységes bírói gyakorlat a befogadási kérelemben megfogalmazott elvi ok(ok)ból történő változtatása Kúria V.Kfv.35.308/2022/2 4 indokolt lehet, vagy olyan új jogkérdés merült fel a perben, amely a Kúria állásfoglalását igényli. [11] A felperes álláspontja szerint a joggyakorlat egységesítése vagy továbbfejlesztése szükséges a gazdasági események minősítésével kapcsolatos bírósági megállapítások vonatkozásában. A Kúria ugyanakkor rögzíti, hogy egyértelmű joggyakorlatot alakított ki az adólevonási jog gyakorlásának megtagadásával összefüggésben akkor, ha – a KMK vélemény 2. pontjában foglaltak szerint – a gazdasági esemény megvalósult, de nem a számlában szereplő felek között [Kfv.I.35.688/2018/3., Kfv.I.35.284/2018/7., Kfv.V.35.729/2018/7.]. A gazdasági események minősítése kapcsán a Kúria a Kfv.I.35.038/2019/8. számú ítéletében elvi tartalomként mondta ki, hogy: „Az adólevonás alapjául benyújtott számlákban foglalt gazdasági események megtörténtét az Áfa törvény rendelkezései és a Kúria 5/2016. (IX.26.) KMK véleményében rögzített szempontok alapján kell vizsgálni.”. [12] A felperes kérelmében nem jelölte meg konkrétan, hogy a gazdasági esemény minősítésével kapcsolatos bírósági megállapításokkal összefüggésben miért tartja indokoltnak a joggyakorlat egységesítését, a Kúria pedig a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az Európai Unió Bírósága döntéseiben, a KMK véleményben és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben foglaltakat követve végezte el a gazdasági esemény minősítését, valamint értelmezte az adólevonási joggal kapcsolatos joggyakorlatot és döntése indokolásában részletesen ismertette álláspontját. Az elsőfokú bíróság bizonyítási eljárást folytatott, megvizsgálta a döntés alapjául szolgáló adatokat, tényeket és úgy ítélte meg, hogy az adóhatóság megfelelően feltárta a tényállást és abból helyes következtetést vont le. A KMK vélemény 2. esetkörével kapcsolatos bírósági joggyakorlat következetes és egységes, a felperes pedig nem adott elő olyan érvelést, amely a Kúria gyakorlatának megváltoztatását, az attól való eltérést, ezáltal annak továbbfejlesztését indokolttá tenné. [13] A felperes hivatkozott továbbá arra, hogy amennyiben az elsőfokú bíróság az alperesi határozat vonatkozásában a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértéseket figyelembe veszi, akkor nem utasította volna el a keresetét. A Kúria ugyanakkor rögzíti, hogy a jogerős ítélet jogszerűségének, a bizonyítékok értékelésének és az indokolás megfelelő kimunkálásának vizsgálata az érdemi felülvizsgálat, és nem a befogadás körébe tartozik. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban jogkérdésben dönt, a bizonyítékok értékelését nem mérlegeli felül. Az elsőfokú bíróság bizonyítási eljárást folytatott, a bizonyítékokat értékelte, indokolási kötelezettségének eleget tett, így jogkérdés vitatásának hiányában önmagában a felperesi álláspont kifejtése nem elegendő a felülvizsgálati kérelem befogásához. [14] A Kúria a jogerős ítélet vizsgálatát követően a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont ab), ac),
2. ad)alpontok és
3. b)pont szerinti befogadási okok alapján sem találta a felülvizsgálati kérelem befogadását indokoltnak. Kúria V.Kfv.35.308/2022/2 5 [15] Mindezek folytán nincs jogszabályi lehetőség az előterjesztett befogadási kérelem alapján a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ezért a Kúria annak befogadását a Kp. 118. §

(1)–

(2)bekezdései alkalmazásával megtagadta. [16] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [18] A végzés elleni perorvoslatot a Kp. 112. §

(1)-

(2)bekezdései és

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. június
3. Dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke Dr. Stefancsik Márta s.k. előadó bíró Dr. Demjén Péter s.k. bíró Dr. Márton Gizella s.k. bíró Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró