Bf.36/2020/28 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(3)bekezdés). A vádlott büntetése halmazati büntetés, a szabadságvesztését 2 (kettő) év börtönbüntetésre enyhíti. A vele szemben kiszabott büntetésre vonatkozó feltételes szabadságról szóló rendelkezést mellőzi. A bíróság XIII. rendű vádlott szabadságvesztés büntetését 3 (három) év 6 (hat) hónapra, XVI. rendű vádlott szabadságvesztés büntetését 2 (kettő) évre enyhíti, XVI. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását 4 (négy) év próbaidőre felfüggeszti, az 5 (öt) év közügyektől eltiltás mellékbüntetést mellőzi, VI. rendű vádlott vonatkozásában megállapított szabadságvesztés büntetés felfüggesztésének próbaidejét 2 (kettő) évre, VII. rendű vádlott vonatkozásában megállapított szabadságvesztés büntetés felfüggesztésének próbaidejét 2 (kettő) évre, XII. rendű vádlott vonatkozásában megállapított szabadságvesztés büntetés felfüggesztésének próbaidejét 4 (négy) évre, XIV. rendű vádlott vonatkozásában megállapított szabadságvesztés büntetés felfüggesztésének próbaidejét 3 (három) évre, XVII. rendű vádlott vonatkozásában megállapított szabadságvesztés büntetés felfüggesztésének próbaidejét 4 (négy) évre csökkenti, a Kft

1. „fa” (székhely: .... szám, Cégjegyzékszám: Cg 001, adószám: 00000001-0-00) gazdasági társasággal szemben helyesen 881.282.176.- (nyolcszáznyolcvanegymilliókettőszáznyolcvankettőezer-százhetvenhat) forint vagyonelkob-zást rendel el. Az ítéletben rögzített tárgyalási napok felsorolásából a
2. szeptember 16.,
3. és
4. napját mellőzi. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét I. r., IV. r., V. r. VI. r., VII. r., VIII.r., IX. r., X. r., XI. r., XII. r., XIII. r., XIV. r., XVI. r. és XVII. rendű vádlott, a Kft
5. (székhely: cím22., Cégjegyzékszám: Cg.01 Kft. „fa” (székhely: .... szám, Cégjegyzékszám: Cg 01, adószám: 00000001-0-00) gazdasági társaság vonatkozásában helybenhagyja. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.36/2020/28/I 2 Megállapítja, hogy XVII. rendű vádlott személyazonosító okmány száma: 000001XX. A másodfokú eljárásban 177.300,- (százhetvenhétezer-háromszáz) forint bűnügyi költség mertült fel, melyből V. rendű vádlott 18.300,- (tizennyolcezer-háromszáz) forint, VI. rendű vádlott 14.400,- (tizennégyezer-négyszáz) forint, VIII. rendű vádlott 18.300,- (tizennyolcezer-háromszáz) forint, IX. rendű vádlott 18.300,- (tizennyolcezer-háromszáz) forint, X. rendű vádlott 18.300,- (tizennyolcezer-háromszáz) forint, XI. rendű vádlott 18.300,- (tizennyolcezer-háromszáz) forint, XII. rendű vádlott 14.400,- (tizennégyezer-négyszáz) forint, XIV. rendű vádlott 18.300,- (tizennyolcezer-háromszáz) forint, Kft
6. 18.300,- (tizennyolcezer-háromszáz) forint, Kft
7. 20.400,- (húszezer-négyszáz) forint megfizetésére köteles. Indokolás [1] A Veszprémi Törvényszék, mint elsőfokú bíróság előtt 12.B.320/2018/
8. számon tizenhét vádlott ellen folyt büntetőeljárás. Az első fokú bíróság ítélete II. r., III. r. és XV. r. vádlottra nézve elsőfokon jogerőre emelkedett, ekként nem tárgya a másodfokú eljárásnak, melyben I. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., VIII. r., IX. r., X. r., XI. r., XII. r., XIII. r., XIV. r., XVI. r. és XVII. rendű vádlott, valamint a Kft
9. (székhely: 2800 cím22., Cégjegyzékszám: Cg.01 Kft. „fa” (székhely: ... szám, Cégjegyzékszám: Cg 01, adószám: 00000001-0-00) gazdasági társaság érintett. [2] Az elsőfokú bíróság ítéletében I. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében (Btk.
10. §

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés a) pont, 2 rb folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345.§) és 2 rb számviteli fegyelem megsértésének bűntettében (Btk. 403. §

(1)bekezdés a) pont. Ezért halmazati büntetésül 7 év 8 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte és végleges hatállyal eltiltotta a gazdasági társaság vezetői tisztségviselői tevékenység végzésétől. 3.500.000.-Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. [3] IV. rendű vádlottat bűnösnek monda ki bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében (1978. évi IV. tv. 310. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés). Ezért, mint visszaesőt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte és 5 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezetői tisztségviselői tevékenység végzésétől. 366.666.-Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. [4] V. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki felbujtóként elkövetett költségvetési csalás bűntettében (Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés b) pont. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.36/2020/28/I 3 Ezért mint visszaesőt 3 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte és 5 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezetői tisztségviselői tevékenység végzésétől. 366.666.-Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. [5] VI. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében (1978. évi IV. tv. 310. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés). Ezért 1 év 2 hónap – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte és 3 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezetői tisztségviselői tevékenység végzésétől. [6] VII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében (Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés b) pont). Ezért 1 év 6 hónap végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte és 3 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezetői tisztségviselői tevékenység végzésétől. Rendelkezett a szabadságvesztés végrehajtása esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. [7] VIII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében (Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés b) pont. Ezért 1 év 8 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint 5 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezetői tisztségviselői tevékenység végzésétől. 48.120.-Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. [8] IX. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében (Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés a) pont és 2 rb bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345.§). Ezért halmazati büntetésül 4 év 4 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint végleges hatállyal eltiltotta a gazdasági társaság vezetői tisztségviselői tevékenység végzésétől. 4.270.000.-Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról és az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. [9] X. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében (Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés a) pont és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345.§). Ezért halmazati büntetésül 4 év 8 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint végleges hatállyal eltiltotta a könyvelői foglalkozás gyakorlásától és 5 évre a gazdasági társaság vezetői tisztségviselői tevékenység végzésétől. 1.200.000.-Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról és az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. [10] XI. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében (Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés b) pont és 2 rb bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345.§). Ezért halmazati büntetésül 1 év 8 hónap végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte és 3 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezetői tisztségviselői tevékenység végzésétől. 50.000.-Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Rendelkezett a szabadságvesztés végrehajtása esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.36/2020/28/I 4 [11] XII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében (Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés b) pont és 2 rb bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345.§). Ezért halmazati büntetésül 2 év végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte és 3 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezetői tisztségviselői tevékenység végzésétől. 350.000.-Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Rendelkezett a szabadságvesztés végrehajtása esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. [12] XIII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében (Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés b) pont és 2 rb bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345.§). Ezért halmazati büntetésül 4 év 8 hónap 2 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte és végleges hatállyal eltiltotta a gazdasági társaság vezetői tisztségviselői tevékenység végzésétől. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról és az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. [13] XIV. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében (Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés b) pont és 2 rb bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345.§). Ezért halmazati büntetésül 1 év 8 hónap végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte és 3 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezetői tisztségviselői tevékenység végzésétől. 600.000.-Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Rendelkezett a szabadságvesztés végrehajtása esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. [14] XVI. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében (Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés b) pont és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345.§). Ezért halmazati büntetésül 4 év 8 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint végleges hatállyal eltiltotta a gazdasági társaság vezetői tisztségviselői tevékenység végzésétől. 1.800.000.-Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. [15] XVII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében (Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés b) pont,költségvetési csalás bűntettében (Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés b) pont,bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345.§) és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345.§). Ezért halmazati büntetésül 2 év végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte és 3 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezetői tisztségviselői tevékenység végzésétől. Rendelkezett a szabadságvesztés végrehajtása esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról és az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. [16] A törvényszék a Kft

1. „fa.” gazdasági társasággal szemben Kft
2. gazdasági társasággal szemben 11.854.043.-Ft vagyonelkobzást rendelt el. [17] Rendelkezett még zár alá vétel fenntartásáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.36/2020/28/I 5 [18] Az ítéltet ellen az első fokon eljárt Veszprém Megyei Főügyészség I. rendű vádlott terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása, így hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamának felemelése, IV. rendű vádlott terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása, így hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamának felemelése végett, V. rendű vádlott terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása, így hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamának felemelése és pénzbüntetés kiszabása végett, VI. rendű vádlott terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása, így - a büntetés próbaidőre történő felfüggesztése mellett hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés és pénzbüntetés kiszabása végett, VII. rendű vádlott terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása, így hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása és a felfüggesztés próbaideje tartamának felemelése végett, VIII. rendű vádlott terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása, így hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamának felemelése végett, IX. rendű vádlott terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása, így hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamának felemelése végett, X. rendű vádlott terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása, így hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamának felemelése és a gazdasági társaság vezető tisztségviselői tevékenységtől történő végleges hatályú eltiltása végett, XI. rendű vádlott terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása, így hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása és a felfüggesztés próbaideje tartamának felemelése végett, XII. rendű vádlott terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása, így hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása és a büntetés próbaidőre történő felfüggesztésének mellőzése, valamint a gazdasági társaság vezető tisztségviselői tevékenységtől történő végleges hatályú eltiltása végett, XIII. rendű vádlott terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása, így hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamának felemelése, valamint pénzbüntetés kiszabása végett, XIV. rendű vádlott terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása, így hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása és a felfüggesztés próbaideje tartamának felemelése végett, XVI. rendű vádlott terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása, így hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamának felemelése, valamint pénzbüntetés kiszabása végett, XVII. rendű vádlott terhére pénzbüntetés kiszabása, valamint a gazdasági társaság vezető tisztségviselői tevékenységtől történő eltiltás tartamának felemelése végett, a Kft
3. jogi személy terhére, intézkedés alkalmazása, így a gazdasági társaság megszüntetése végett, a Kft
4. jogi személy terhére, pénzbírság kiszabása végett; I. rendű vádlott és védője elsődlegesen a bűncselekmény minősítése és a büntetés enyhítése, másodlagosan a büntetés enyhítése, IV. vádlott védője eltérő minősítés és a büntetés enyhítése, V. rendű vádlott védője a büntetés enyhítése, IX. r. vádlott védője részbeni felmentés és a büntetés enyhítése, X. rendű vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése, XIII. rendű vádlott védője felmentés, XVI. rendű vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan hatályon kívül helyezés, harmadlagosan enyhítés, XVII. rendű vádlott és védője felmentés, a Kft
5. gazdasági társaság jogi képviselője a vagyonelkobzás mellőzése, a Kft
6. „fa” gazdasági társaság jogi képviselője a vagyonelkobzás összegének a Kft1.-hez köthető vagyoni hátrány összegével egyező összegben történő megállapítása érdekében jelentett be fellebbezést. [19] A Veszprémi Főügyészség fellebbezésének írásbeli indokolásában a fellebbezésével érintett vádlottak tekintetében vádlottanként tekintette át a figyelembe veendő büntetéskiszabási körülményeket és amellett érvelt, hogy valamennyiük tekintetében enyhe az elsőfokú bíróság által alkalmazott joghátrány. A gazdasági társaságoknál a Kft
7. esetében Győri Ítélőtábla III/P.Bf.36/2020/28/I 6 megszüntetése és Kft
8. esetében pedig további vagyoni jellegű hátrány, pénzbírság alkalmazása mellett érvelt. [20] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF. 222/2018/13-I. számú átiratában I.r., IV.r., V. r., VIII.r., IX. r., X.r., XIII.r. és XVI. rendű vádlottak terhére, súlyosítás, a szabadságvesztés büntetés és a közügyektől eltiltás tartamának felemelése, továbbá V.r., XIII.r. és XVI. rendű vádlottak vonatkozásában pénzbüntetés kiszabása, továbbá X. rendű vádlott vonatkozásában a gazdasági társaság vezetői tisztségviselői tevékenységtől történő végleges hatályú eltiltás, VIX. vádlott terhére, súlyosítás, a szabadságvesztés büntetés tartamának a felemelése és pénzbüntetés kiszabása; VII.r., XI.r. és XIV. rendű vádlottak terhére, súlyosítás, a szabadságvesztés büntetés és a végrehajtás felfüggesztése próbaideje tartamának felemelése, XII. rendű vádlott terhére, súlyosítás, a szabadságvesztés büntetés tartamának felemelése, a végrehajtás próbaidőre történő felfüggesztésének mellőzése, a gazdasági társaság vezetői tisztségviselői tevékenységtől történő végleges hatályú eltiltás; XVII. rendű vádlott terhére, súlyosítás, pénzbüntetés kiszabása, a gazdasági társaság vezetői tisztségviselői tevékenységtől történő végleges hatályú eltiltás; a Kft
9. és a Kft
10. jogi személyekkel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazása érdekében bejelentett fellebbezést V.r és XII. rendű vádlottak vonatkozásában módosított formában tartotta fenn. [21] A vádlottak és védőik által bejelentett fellebbezéseket nem tartotta alaposnak, a Kft
11. jogi személy képviselője által a vagyonelkobzás összegének helytelen megállapítása miatt bejelentett fellebbezést részben alaposnak találta, míg a Kft
12. jogi személy képviselője által a vagyonelkobzás mellőzése érdekében bejelentett fellebbezést nem tartotta alaposnak. [22] Felhívta a figyelmet arra, hogy a felülbírálat V. r., VI.r., VII. és VIII. rendű vádlottak vonatkozásában korlátozott. [23] Kifejtette, hogy a törvényszék az eljárási szabályokat betartva a szükséges és lehetséges körben folytatta le a bizonyítási eljárást, az indokolási kötelezettségének eleget tett, az ítélet indokolásában bemutatta iratszerű és logikus mérlegelő tevékenységét, amelyre a tényállást alapította. Álláspontja szerint az irányadó tényállás megalapozatlansági hibában nem szenved, abban csupán két számítási hiba történt az ítélet
13. oldalán melyet akként jelölt meg, hogy a II/II. tényállási pontban I.r. vádlott, mint a Kft
14. tényleges irányítója áfa adónemben a költségvetés bevételét összesen 881.282.176 Ft-tal csökkentette, azaz a II/I tényállási pontban írt vagyoni hátránnyal együtt mindösszesen 1.466.189.000 tal. [24] Amellett érvelt, hogy a megalapozott tényállásból okszerű valamennyi vádlott büntetőjogi felelősségére vont következtetés és a bűncselekmények minősítése V. vádlott kivételével, helytálló. E körben rámutatott, hogy V. rendű vádlott a stróman cégvezetőt beszervező, irányító személy volt, továbbá maga is töltött ki valótlan számlákat, s minderre figyelemmel bűnsegédként kapcsolódott I. rendű vádlott költségvetést károsító bűncselekményéhez. Utalt arra, hogy a törvényszék ugyan vizsgálta V. rendű vádlott vonatkozásában az időbeli hatályt, melynek során helyesen állapította meg, hogy mindkét szóba jöhető anyagi jog 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a bűncselekményét, azonban elkerülte a figyelmét, hogy V. r. vádlott visszaeső, ekként az elkövetéskor hatályos
15. évi IV. tv. és az elbíráláskor hatályos
16. évi C. tv. (Btk.) szerint is a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés háromnegyed részének a kitöltését követő nap, ekként a Btk. nem biztosít kedvezőbb elbírálást. A jogi indokolás kiegészítésének szükségességét vetette fel VII.r. és VIII.r. vádlottak Győri Ítélőtábla III/P.Bf.36/2020/28/I 7 vonatkozásában annyiban, hogy fel kell hívni a Btk. 2.§

(2)bekezdését, tekintettel arra, hogy az elkövetéskor hatályos anyagi joghoz képest a Btk. (az irányadó büntetési tételkeret mindkét törvény alapján ugyanaz) a feltételes szabadságra bocsátás vonatkozásában kedvezőbb rendelkezést tartalmaz, ezért került sor cselekményüknek a Btk. szerinti minősítésére. [25] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetések I.r., IV.r. - XIV.r., XVI.r. és XVII.r. vádlottak esetében összességükben eltúlzottan enyhék, nem kellő súllyal veszik figyelembe az ítéletben felsorolt súlyosító körülményeket és I.r. és IV.r. vádlottak kivételével enyhítő szakasz, sőt XI.r. és XIV.r. vádlottak vonatkozásában kétszeres enyhítés alkalmazásával kerültek kiszabásra. [26] A helyes adatokat megjelölve rámutatott, hogy a törvényszék a vádlottak egy részénél rosszul számolta ki az irányadó középmértéket, míg további, a törvényszék által figyelembe nem vett további súlyosító körülményeket jelölt meg akként, hogy IV. rendű vádlott végrehajthatóságát tekintve ugyan már elévült - felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt és üzletszerűen, V. rendű vádlott adócsalás bűntette miatt kiszabott felfüggesztett szabadságvesztések próbaideje alatt, VI. rendű vádlott üzletszerűen, VIII. rendű vádlott korábban már elrendelt - felfüggesztett szabadságvesztések próbaideje alatt követte el a bűncselekményt. Hivatkozott arra, hogy az ítéletben felsorolt és fentebb kiegészített büntetéskiszabási körülményekre és figyelemmel a költségvetést károsító bűncselekmények gyakoriságára valamennyi vádlott vonatkozásában szigorúbb büntetést indokolt. [27] Utalt arra, hogy az irányadó tényállás szerint a Kft4.-hez 881.282.176 Ft vagyoni hátrány köthető. [28] A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. tv. rendelkezéseit felidézve megállapította, hogy az irányadó tényállás alapján megállapítható, hogy a Kft1. és a Kft2. jogi személyek esetében az ügyészi indítvány szerinti büntetőjogi intézkedések feltételei fennállnak. [29] Az elsőfokú bíróság ítéletnek megváltoztatását indítványozta akként, hogy az ítélőtábla V. rendű vádlott bűncselekményét az 1978. évi IV. tv. 310.§ (l) bekezdés a) pontjában meghatározott,

(2)bekezdés bb) alpontjára figyelemmel,

(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő és büntetendő bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének minősítse; I.r., IV.r., VIII.r., IX.r., X.r., XIII.r. és XVI. rendű vádlottak szabadságvesztés büntetésének és a közügyektől eltiltás mellékbüntetésének a tartamát emelje fel, V. rendű vádlottat hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetésre, közügyektől eltiltás mellékbüntetésre és pénzbüntetésre ítélje, XIII. r. és XVI. rendű vádlottakat pénzbüntetésre is ítélje, X. rendű vádlottat a gazdasági társaság vezetői tisztségviselői tevékenységtől végleges hatállyal tiltsa el, VI. rendű vádlott szabadságvesztés büntetésének a tartamát emelje fel és őt pénzbüntetésre is ítélje; VII.r., XI. r. és XIV. rendű vádlottak szabadságvesztés büntetésének és a végrehajtás felfüggesztésének a tartamát emelje fel; XII. rendű vádlott szabadságvesztés büntetésének a tartamát emelje fel, a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzze, mellékbüntetésként a közügyek gyakorlásától, a gazdasági társaság vezetői tisztségviselői tevékenységtől végleges hatállyal tiltsa el; Győri Ítélőtábla III/P.Bf.36/2020/28/I 8 XVII. rendű vádlottat pénzbüntetésre is ítélje, a gazdasági társaság vezetői tisztségviselői tevékenységtől történő eltiltás tartamát emelje fel; V. rendű vádlott vonatkozásában a Nyíregyházi Városi Bíróság

1. augusztus 31, napján jogerős 17.B.2097/2009/
2. számú ítéletével kiszabott szabadságvesztés végrehajtását rendelje el; állapítsa meg, hogy a Kft
3. jogi személlyel szemben elrendelt vagyonelkobzás összege Kft5.-t szüntesse meg, a Kft2.-vel szemben pénzbírságot szabjon ki; egyebekben az ítélet - a tényállás pontosítását, a jogi indokolás és a büntetéskiszabási körülmények kiegészítését, az irányadó középmértékek helyesbítését követően – helybenhagyását kérte. [30] I. rendű vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában elsődlegesen az elsőfokú bíróság mérlegelő tevékenységét támadta a védence által vitatott részcselekmények vonatkozásában, majd rámutatott I. rendű vádlott javára felhozható enyhítő körülményekre. A tagadott részcselekmények tekintetében felmentést, összességében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. [31] IV. rendű vádlott védője fellebbezése írásbeli indokolásában védence cselekményének eltérő minősítése indokaként - az elsőfokú eljárásban előadott vádlotti védekezésre tekintettel - arra hivatkozott, hogy IV. rendű vádlott a számlákat abban a hiszemben töltötte ki, hogy azok forint számlák, valamint nem bizonyított, hogy a konkrét árfolyam megjelölés tőle származik. Az eltérő minősítés megállapítása esetére az enyhítő körülmények nyomatékát hangsúlyozva érvelt a büntetés mértékének csökkentése mellett. A hatályon kívül helyezés lehetőségét is felvetette, mivel álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, melyet a tényállás részbeni felderítetlensége, részben pedig iratellenessége alapoz meg, továbbá a bíróság tényről tényre helytelenül levont következtetéseket tartalmaz amellett, hogy védence tudati állapotának vizsgálatára sem található érdemi indokolás. Elsődlegesen eltérő minősítés megállapítását, másodlagosan a büntetés enyhítését, harmadlagosan pedig az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [32] V. rendű vádlott védője fellebbezése írásbeli indokolásában a Btk. 2.§-ra hivatkozva kérte a minősítés megváltoztatását akként, hogy a bíróság az elkövetéskor hatályos
4. évi IV. tv.
5. § -a szerinti adócsalás bűntettének minősítse védence magatartását, hivatkozott arra, hogy az elrendelni kért szabadságvesztés büntetés végrehajthatósága elévült és az enyhítő körülmények nyomatékát hangsúlyozva elsődlegesen enyhítést, másodlagosan az ügyészi fellebbezés elutasítását indítványozta. [33] IX. r. vádlott védője fellebbezése írásbeli indokolásában fellebbezését fenntartva a felmentési kérelmét a védence részbeni tagadó vallomására alapozta. Másodlagos indítványaként arra hivatkozott, hogy az enyhítő körülményeket nem kellő súllyal vette figyelembe az elsőfokú bíróság, így azoknak nagyobb nyomatékot adva enyhébb büntetés kiszabását kérte. [34] X. rendű vádlott védője fellebbezése írásbeli indokolásában az elsődlegesen felmentésre, másodlagosan enyhítésre irányuló fellebbezését változatlanul fenntartotta, majd az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása mellett érvelt azzal az indokkal, hogy a törvényszék indokolási kötelezettségét megszegte, mivel nem adta indokát annak, hogy az elsőfokú bíróság miért helyezkedett ara az álláspontra, hogy a X. r. vádlottnak, mint ügyintézőnek tudnia kellett, mekkora volt a teljes beszállítás volumene, illetve, hogy a számlák fiktívek-e vagy sem; illetve nem rögzítette, milyen kapcsolat volt védence és I. r. között, vagyis miért segített volna neki az adófizetési kötelezettség csökkentésében. Az igazságügyi könyvszakértői véleményben foglaltakat nem Győri Ítélőtábla III/P.Bf.36/2020/28/I 9 vitatva felhozta, hogy nem került felderítésre, hogy az egyes szlovák cégektől milyen mennyiségű sertés került beszerzésre, illetve beszállításra és az sem, hogy a beszállított élőállatból mekkora mennyiség került az egyes (a vád szerinti köztes, ún. számlázó) cégekhez és arra sem folyt bizonyítás, hogy a külföldi beszállító rendelkezett-e ilyen mennyiségű sertésállománnyal, mint amit papíron feltüntetett. Harmadlagos indítványában fenti hiányosságok pótlására szakértői bizonyítás lefolytatását és tárgyalás kitűzését kérte. Enyhítésre irányuló fellebbezése kapcsán az enyhítő körülményekre hívta fel a figyelmet, erre figyelemmel a súlyosításra irányuló fellebbezés elutasítása mellett a kiszabott szabadságvesztés büntetés enyhítését és annak próbaidőre történő felfüggesztését indítványozta. [35] XIII. vádlott védője fellebbezése írásbeli indokolásában védence vonatkozásában felhozható nyomatékos enyhítő körülményekre hivatkozott, majd az ítélet rá tett ténymegállapításait vitatandó álláspontját fejtette ki. Felhozva XIII. rendű vádlott eljárásbeli nyilatkozatait és a bíróság mérlegelő tevékenységét vitatva úgy ítélte meg, hogy a bíróság tévesen megállapított tényállásra téves jogi következtetést alkalmazott. A Kft
6. és ügyvezetője, valamint XV.r. vádlott védence általi irányítását vitatva azzal érvelt, hogy XI. r. vádlott terhelő vallomásának oka XIII. r. vádlottal fennálló szerelmi kapcsolatának megszűnése volt. Sérelmezte I. r. vádlott vallomásának nem kellő értékelését is. Fentieket összegezve álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján nem állapítható meg, hogy XIII. rendű vádlott részt vett volna bármilyen valótlan számla kiállításában, jogosulatlan pénzszerzési tevékenységben, bárkit tévedésbe ejtett volna, tévedésben tartott volna, így nem követett el semmilyen bűncselekményt, ezért elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását és a vádlott felmentését kérte. 36] Másodlagos kérelmeként az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése mellett érvelt azzal, hogy a
7. szeptemberi tárgyaláson azáltal, hogy Jogi_képviselő3 ügyvéd (aki korábban XIII. r. vádlott védője volt) látta el XII. rendű vádlott védelmében eljáró Jogi_képviselő12 ügyvéd helyettesítését, így XII. r. vádlott védelme nem volt biztosított, mivel a két vádlott közt érdekellentét volt. Vitatta a bűnszövetség és az üzletszerűség, mint minősítő körülmény védence tekintetében való megállapíthatóságát és hiányolta annak indokolását is. Hangsúlyozta, hogy fellebbezését az ítélet indokolása ellen és védencével szemben megállapított minden bűncselekmény miatt jelentette be, mivel a törvényi tényállás elemeit a magatartásával nem merítette ki. Harmadlagos indítványában az ügyész által súlyosítás végett bejelentett fellebbezés elutasítását kérte tekintettel arra, hogy semmilyen új tény azt nem támasztja alá. [37] XVI. rendű vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában fellebbezésével egyezően elsődlegesen védence felmentését, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, harmadlagosan a kiszabott büntetés enyhítését kérte. [38] XVII. rendű vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság részletesen feltárta a tényállást, azonban az ítéletben a megállapított tényekből téves következtetéseket vont le, amelyből adódóan az ítélet részleges megalapozatlanságban szenved, tovább a téves következtetések néhány esetben iratellenes megállapításokból is adódnak. A Kft7.-t érintő vádpont vonatkozásában amellett érvelt, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a XVII. r. vádlott a gazdasági folyamat valótlanságáról tudva, azt kifejezetten segítve vett volna részt ebben, e körben sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta védence motívumát, amely jelen esetben álláspontja szerint hiányzik. Hivatkozott arra, hogy bíróság sok esetben a jelen ügyből megismert tényekből indult ki, mindez azonban nem zárja ki, hogy bizonyos gyanút keltő gazdasági folyamatok mellett a Kft8.-nek lehetett valós gazdasági tevékenysége is, mivel a kft1-n és a Kft2.-n kívül egyéb belföldi partnerektől is jelentős bevétele származott, és attól, Győri Ítélőtábla III/P.Bf.36/2020/28/I 10 hogy vannak gyanúra okot adó kapcsolatok, illetve gazdasági események, a cég teljes gazdálkodása ismeretének hiányában, erre irányuló bizonyítás híján nem állítható egy gazdasági társaságról, hogy kizárólag fiktív szereplőként van jelen a piacon. Álláspontja szerint védencének a gazdasági társasággal korábban fennálló kapcsolata mellett az a körülmény, hogy XVII. r. vádlott nagyrészt a cég tényleges ügyvezetőjével állt kapcsolatban, a korábbi szállításokra tekintettel alappal feltételezhette, hogy egy ténylegesen működő gazdasági társaságról van szó, így cselekménye kapcsán bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg. Az elsőfokú bíróság ítéletében más gazdasági társaság érintettségével kapcsolatban kifejtettek alapján bemutatta, hogy álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján miért lehet arra következtetni, hogy a XVII. r. vádlott a vallomásában kifejtettek szerint valós gazdasági tevékenységet folytatott a Kft8-val. Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, védence felmentését kérte. Kft
8. jogi személy képviselője fellebbezése írásbeli indokolásában rámutatott, hogy a törvényszék tévedett, amikor olyan időszakot is a gazdasági társaság terhére rótt, amikor még nem is létezett, ezért a gazdasági társaság létezésének ideje alatt az I r. vádlott felelősségéhez igazodó mértékű vagyoni hátrányhoz kérte igazítani a gazdasági társasággal szembeni vagyonelkobzás mértékét. Egyetértve a törvényszék e körben írt indokolásával a fellebbviteli főügyészségnek a gazdasági társaság megszüntetésére tett indítványának elutasítását kérte. Kft
9. jogi személy képviselője fellebbezése írásbeli indokolásában azért kérte a jogi személlyel szembeni vagyonelkobzás mellőzését, mert a Btk.
10. §

(1)bekezdés a) pontja szerint vagyonelkobzást arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra kell elrendelni, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett, a Kft

1. azonban nem elkövetője az ítéletben szereplő bűncselekménynek, nem mint elkövető szerezte meg a vagyonelkobzás alá eső pénzösszeget, így álláspontja e törvényhely alapján a vonatkozásában vagyonelkobzásnak nincs helye. Rámutatott, amennyiben az ítélőtábla XVII. rendű vádlott felmentése mellett foglal állást, akkor sem lesz helye a vagyonelkobzás alkalmazásának. Mindezek alapján kérte a vagyonelkobzás mellőzését és a vonatkozó jogszabály értelmezésével utalt arra is, hogy a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazására nincs lehetőség. [41] XII. rendű vádlott védője a fellebbviteli főügyészség átiratára tett észrevételében az elsőfokú bíróság által kiszabott szankciót a védence személyében és cselekményében rejlő társadalomra veszélyességgel arányosnak találta és XII. rendű vádlott személyi körülményeit is felhozva – az azt alátámasztó iratmásolatokkal mellékelve - az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. [42] A fellebbviteli nyilvános ülésen a fellebbviteli főügyészség képviselője perbeszédében az ügyészi fellebbezéseben foglaltakat változatlanul fenntartotta, a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Egyebekben - az V. r. vádlott tekintetében a korábbi szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése tett indítvány kivételével - az átiratban írtakkal egyezően nyilatkozott, e körben a védővel egyetértett abban, hogy az V. r vádlott tekintetben a Nyíregyházi Városi Bíróság 17.B.2097/2009/
2. számú ítéletével kiszabott szabadságvesztés végrehajthatósága elévült. [43] Hangsúlyozta, hogy az enyhítő körülmények között időmúlásra hivatkozni az ilyen nagyságrendű bűncselekmények esetében természetesen helye van, azonban nagyobb nyomatékkal figyelembe venni ezt nem lehet. Kiemelte, hogy ezen enyhítő körülményre egyébként az elsőfokú bíróság nagy hangsúlyt fektetett, hiszen legtöbb vádlott esetében ez alapján enyhítő szakaszt, több vádlottnál kétszeres enyhítést alkalmazott. Összefoglalva indítványozta, hogy az ítélőtábla az ügyészi átiratnak megfelelően változtassa meg az elsőfokú bíróság ítéletét, hivatkozott továbbá 3 tárgyalási nap mellőzésének szükségességére is. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.36/2020/28/I 11 [44] I. rendű vádlott védője a fellebbviteli nyilvános ülésen perbeszédében a fellebbezésének írásbeli indokolásában írtakkal egyező nyilatkozatot tett azzal, hogy elsődlegesen védence részbeni tagadásának megfelelően részbeni felmentését, ennek megfelelően a büntetése enyhítését kérte. Másodlagos indítványaként az enyhítő körülmények nyomatékára - különösen az időmúlásra - figyelemmel rövidebb tartamú szabadságvesztés kiszabására irányult. [45] IV. rendű vádlott védője a perbeszédében érdemben a fellebbezése írásbeli indokolásával egyezően érvelt az eltérő minősítés megállapítsa és az enyhébb büntetés kiszabása érdekében. Álláspontja szerint a kétszeres enyhítés lehetőségével élve a pénzbüntetés szolgálná leginkább a prevenciót. [46] V. rendű vádlott védője perbeszédében az enyhítő körülmények közül a védence tekintetében fennálló igen jelentős időmúlásra, mint nyomatékos enyhítő körülményre hívta fel a figyelmet, melyre tekintettel a kiszabott büntetés jelentős enyhítését kérte. [47] VI. rendű vádlott védője perbeszédében az ügyészi fellebbezés elutasítása, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása mellett érvelt. [48] VII. rendű vádlott védője a nyilvános ülésen ugyancsak az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta, mely döntés mellett azzal érvelt, hogy védence az eljárás minden szakaszában beismerő vallomást tett, ő adta elő az inkriminált számlatömböket, valamint az általa elkövetett cselekmény óta jelentős az időmúlás. [49] VIII. rendű vádlott védője perbeszédében a védence tekintetében kiszabott büntetésnek az általa elkövetett cselekménnyel és a vádlott előéletével arányos volta mellett érvelt és rámutatott, hogy mindezekre tekintettel indokolatlan az ügyészség súlyosítási fellebbezésének megfelelően súlyosabb büntetés kiszabása. 50] IX. rendű vádlott védője perbeszédében - fenntartva fellebbezését - a belső arányosságra is hivatkozva kérte védence vonatkozásában enyhébb büntetés, akár felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását. [51] X. rendű vádlott védője perbeszédében - fenntartva a fellebbezését és annak írásban benyújtott indokolásában írtakat - az időmúlás, mint enyhítő körülmény nyomatékos figyelembe vételét kérte és a többi enyhítő körülmény túlsúlya miatt a kiszabott büntetés enyhítését indítványozta. [52] XI. r. vádlott védője perbeszédében kifejtette, hogy a törvényszék helyesen, törvényesen, és a cselekmény tárgyi súlyának megfelelően, a személyi körülményeknek, egyéb körülményeknek megfelelően döntött, amikor védencével szemben felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki, mindezekre tekintettel az ügyészség súlyosabb büntetés kiszabására irányuló indítványának elutasítását kérte. [53] XII. rendű vádlott védője perbeszédében utalt arra, hogy a törvényszék ítéletében részletesen kifejtette, miért szabott ki védencével szemben az egyszeres enyhítés lehetőségével élve alkalmazva végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetést, melyet a belső arányosság követelményeinek is megfelelőnek talált. A vagyonelkobzás összegének meghatározását törvényesnek, a mellékbüntetés tartamát elégségesnek találta. [54] XIII. rendű vádlott védője perbeszédében a fellebbezése írásbeli indokolásában írtakkal egyező nyilatkozatot tett, így elsődlegesen védence felmentését kérte, mivel álláspontja szerint védence magatartása nem tényállásszerű. Az enyhítésre tett másodlagos indítványa körében hivatkozott arra, hogy nem került bizonyításra sem a bűnszövetség, sem az üzletszerűség, valamint a büntetés kiszabása során nem került értékelésre a részesi magatartás. Harmadlagos indítványa továbbra is a védelemhez való jog sérelme miatti hatályon kívül helyezésre irányult. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.36/2020/28/I 12 [55] XIV. rendű vádlott védője perbeszédében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta azzal, hogy álláspontja szerint nem indokolt a kiszabott büntetés súlyosítása. [56] XVI. rendű vádlott védője perbeszédében a fellebbezése írásbeli indokolásával egyező nyilatkozatot tett. [57] Vádlott17 védője perbeszédében ugyancsak a fellebbezés írásbeli indokolásában írtakkal egyező nyilatkozatot tett és védence felmentését kérte. Kft
3. „fa” jogi képviselője perbeszédében az elsőfokú bíróság ítéletének a Kft
4. -t érintő vagyonelkobzás alkalmazásának összegszerűsége vonatkozásában előterjesztett fellebbezését fenntartotta, az írásban benyújtott fellebbezésében írtak figyelembe vételét indítványozta. Kft
5. jogi képviselője perbeszédében fellebbezése írásban előterjesztett indokolásában írtakkal egyező indítványt terjesztett elő. [60] A fellebbviteli főügyészég képviselője válaszában az időmúlás tényének elismerése mellett négy vádlott esetében a büntetett utóéletre hívta fel az ítélőtábla figyelmét, valamint a bűnszövetség, mint minősítő körülmény tekintetében fejtegette, hogy ilyen szervezettségnél annak megállapítására az ítélkezési gyakorlatban gyakran sor kerül. [61] XIII. rendű vádlott védője viszonválasztában arra hivatkozott, hogy a bűnszövetség, mint minősítő körülmény minden kétséget kizáró, részletes bizonyítást igényől, mely álláspontja szerint a felülbírálattal érintett ügyben nem történt meg. [62] I. rendű vádlott utolsó szó jogán tett nyilatkozatában - amellett, hogy csatlakozott védője által előadottakhoz - más húsipari cégek ügyére is hivatkozva, részbeni ártatlanságát hangsúlyozva eltúlzottan súlyosnak találta az elsőfokú bíróság ítéletét. A kiszabott büntetés enyhítését kérte [63] XII. rendű vádlott utolsó szó jogán személyi körülményeit hozta fel és megbánásának adott hangot. [64] XVII. rendű vádlott utolsó szó jogán ártatlanságát hangoztatta. [65] Az ítélőtábla a fellebbezésekre tekintettel az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt V. r., VI. r., VII. r. és VIII. rendű vádlott esetében a Be.
6. §

(3)bekezdés a) pont és az 590. §

(3)bekezdés alapján korlátozottan, I. r., IV. r., IX. r., X. r., XI. r., XII. r., XIII. r., XIV. r. , XVI. r. és XVII. rendű vádlott valamint a Kft1. jogi személy és Kft14. jogi személy tekintetében a Be.590. §

(1)és

(2)bekezdése alapján teljeskörűen felülbírálta, melynek alapján az ügyészség által valamennyi vádlott terhére súlyosítás miatt, I. rendű vádlott és védője elsődlegesen a bűncselekmény minősítése és a büntetés enyhítése, másodlagosan a büntetés enyhítése, IV. vádlott védője eltérő minősítés és a büntetés enyhítése, IX. r. vádlott védője részbeni felmentés és a büntetés enyhítése, X. rendű vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése, XIII. rendű vádlott védője felmentés, XVI. rendű vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan hatályon kívül helyezés, XVII. rendű vádlott és védője felmentés, a Kft

1. gazdasági társaság jogi képviselőjének a vagyonelkobzás mellőzése érdekében bejelentett jogorvoslati kérelmeit nem találta alaposnak, alaposnak találta ugyanakkor V. rendű vádlott védőjének a büntetés enyhítése, XVI. rendű vádlott védőjének enyhítés, valamint a Kft
2. „fa” gazdasági társaság jogi képviselőjének a vagyonelkobzás összegének a Kft1.-hez köthető vagyoni hátrány összegével egyező összegben történő megállapítása végett bejelentett fellebbezéseit. [66] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság eljárásában nem észlelt olyan Be. 607.§

(1)bekezdésben és a Be. 608. §

(1)bekezdésben rögzített hibát, hiányosságot, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezhette volna és mely a felülbírálatot gátolta volna. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.36/2020/28/I 13 [67] E körben az ítélőtábla külön vizsgálta XIII. rendű vádlott védőjének XII. rendű vádlott védőjével kapcsolatban felmerült esetlegesen abszolút eljárási szabálysértést megalapozó eljárási kifogását. [68] Megállapítása szerint nem foghatott helyt XIII. r. vádlott védőjének érvelése, mely abszolút eljárási szabálysértésként aposztrofálta azt a körülményt, mely szerint a

1. szeptemberi tárgyaláson azáltal, hogy Jogi_képviselő3 ügyvéd (aki korábban XIII. r. vádlott védője volt) látta el XII. rendű vádlott védelmében eljáró Jogi_képviselő12 ügyvéd helyettesítését, így a XII. r. vádlott védelme nem volt biztosított, mivel a két vádlott közt érdekellentét volt. [69] Az ítélőtábla a rendelkezésre álló iratok alapján fentiekkel kapcsolatban az alábbiakat állapította meg: [70] A Be.
2. §

(1)bekezdés c) pontja szerint nem lehet védő, akinek az érdeke a terheltével ellentétes. [71] A Be. 44. §

(1)bekezdés a) pontja szerint a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli. [72] A Veszprém Megyei Főügyészség B.1675/2015/245-I. számú vádiratában XII. rendű vádlottat 1 rendbeli a Btk. 396. §

(1)bekezdésének a.) pontjába ütköző és az

(5)bekezdés b.) pontja szerint minősülő különösen nagy vagyoni hátrányt okozó bűnszövetségben üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, mint bűnsegédet és 2 rendbeli a Btk.

1. §-ba ütköző és aszerint minősülő folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével, mint bűnsegédet vádolta. Ezen cselekmények büntetési tétele 5 évtől 10 évig és 1 évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő. [73] Mindezekre figyelemmel XII. rendű vádlott esetében a felülbírálattal érintett ügyben a védő részvétele kötelező volt. [74] A Be.
2. §

(1)bekezdés d) pontja alapján a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [75] A Veszprémi Törvényszék által

1. szeptember
2. napján megtartott tárgyaláson (12.B.320/2018/
3. számú tárgyalási jegyzőkönyv
4. oldal) XII. rendű vádlott védelmét Jogi_képviselő12, XIII. rendű vádlott védelmét Jogi_képviselő23 látta el, a
5. szeptember
6. napján megtartott tárgyaláson (12.B.320/2018/
7. számú tárgyalási jegyzőkönyv
8. oldal) XII. rendű vádlott védelmét Jogi_képviselő12, XIII. rendű vádlott védelmét Jogi_képviselő23 látta el,
9. szeptember
10. napján megtartott tárgyaláson (12.B.320/2018/
11. számú tárgyalási jegyzőkönyv) XII. rendű vádlott védelmét Jogi_képviselő12, XIII. rendű vádlott védelmét Jogi_képviselő15 látta el,
12. október
13. napján megtartott tárgyaláson (12.B.320/2018/
14. számú tárgyalási jegyzőkönyv) XII. rendű vádlott védelmét Jogi_képviselő3, XIII. rendű vádlott védelmét jogi képviselő 15 látta el,
15. október
16. napján megtartott tárgyaláson (12.B.320/2018/
17. számú tárgyalási jegyzőkönyv) XII. rendű vádlott védelmét Jogi_képviselő12, XIII. rendű vádlott védelmét dr. Jogi_képviselő30 látta el,
18. november
19. napján megtartott tárgyaláson (12.B.320/2018/
20. számú tárgyalási jegyzőkönyv 1.oldal) XII. rendű vádlott védelmét Jogi_képviselő14 , XIII. rendű vádlott védelmét jogi képviselő15 látta el,
21. november
22. napján megtartott tárgyalásán (12.B.320/2018/
23. számú tárgyalási jegyzőkönyv 51.oldal) XII. rendű vádlott védelmét Jogi_képviselő14 XIII. rendű vádlott védelmét Jogi_képviselő5 látta el, a
24. november
25. napján megtartott tárgyaláson (12.B.320/2018/
26. számú tárgyalási jegyzőkönyv 94.oldal) XII. rendű vádlott védelmét Jogi_képviselő12, XIII. rendű Győri Ítélőtábla III/P.Bf.36/2020/28/I 14 vádlott védelmét jogi képviselő31 látta el, a
27. november
28. napján megtartott tárgyaláson (12.B.320/2018/
29. számú tárgyalási jegyzőkönyv 115.oldal) XII. rendű vádlott védelmét Jogi_képviselő12, XIII. rendű vádlott védelmét jogi képviselő 15i látta el, a
30. december
31. napján megtartott tárgyaláson (12.B.320/2018/
32. számú tárgyalási jegyzőkönyv 1.oldal) XII. rendű vádlott védelmét Jogi_képviselő12, XIII. rendű vádlott védelmét jogi képviselő 1 látta el. [76] A védő által hivatkozott az összeférhetetlenség szempontjából jelentőséggel bíró helyzet a
33. október
34. napi tárgyaláson jöhetett volna szóba, amikor is XII. rendű vádlott védelmét Jogi_képviselő12 kirendelt védő helyetteseként látta el Jogi_képviselő3, míg XIII. rendű vádlott védelmét dr. Jogi_képviselő30 kirendeléssel látta el. [77] Ennek a konkrét helyzetnek a megítélése során, hogy a
35. október
36. napi tárgyaláson, amikor az a védő járt el XII. r. vádlott védelmében, aki korában XIII. r. vádlott védelmét is ellátta az alábbiak figyelembe vételével kell állás foglalni abban, hogy a terheltek között merült-e fel érdekellentét. [78] A büntetőügyben a nyomozás során XIII. rendű vádlott védelmét Jogi_képviselő3 ügyvéd látta el,
37. március
38. napján történt kirendelésétől (nyomozati iratok: I/
39. kötet 14.235 oldal) mint kirendelt védő,
40. április
41. napján történt meghatalmazásától (nyomozati iratok: I/
42. kötet 14.237 oldal) mint meghatalmazott védő látta el feladatait. A nyomozás során a vádlott képviseletét a
43. március
44. napján megtartott gyanúsított kihallgatás alkalmával Jogi_képviselő3 ügyvéd, mint kirendelt védő,
45. június
46. napján a folytatólagos gyanúsított kihallgatása alkalmával Jogi_képviselő3 meghatalmazott védő helyetteseként Jogi_képviselő2 ügyvéd,
47. április 4.,
48. július 20.,
49. március
50. napján foganatosított folytatólagos gyanúsítotti kihallgatása során Jogi_képviselő3, mint meghatalmazott védő látta el. [79] Az elsőfokú bírósági eljárásban a
51. sorszám alatt csatolt meghatalmazása alapján XIII. rendű vádlott védelmét
52. szeptember
53. napjától Jogi_képviselő23 látta el meghatalmazással, ettől a naptól Jogi_képviselő3 XIII. r. védő XIII. rendű vádlott védelmét már nem látta el. [80] A Veszprém Megyei Főügyészség vádiratának
54. június
55. napján történt benyújtását követően a Veszprémi Törvényszék
56. szeptember
57. napján kezdte meg a bizonyítási eljárást, majd tanácsváltozás miatt
58. május
59. napján (12.B.320/2018/
60. jkv.) előlről kezdte.
61. szeptember
62. napi tárgyaláson az eljáró tanács összetételében, az egyik ülnök személyében változás történt, így a tárgyalás a Be.
63. §

(3)bekezdése alapján ismétléssel folytatta. A tárgyalás

1. szeptember
2. és
3. napjára történt kitűzését követően a meghatalmazott védő a bírósághoz
4. szeptember
5. napján benyújtott
6. szeptember
7. napján kelt beadványában közölte az eljáró bírósággal, hogy XIII. rendű vádlottal ügyvédi megbízása
8. augusztus
9. napján megszűnt, ennek ellenére a
10. szeptember
11. és
12. napi tárgyaláson meg fog jelenni. (12.B.320/2018/
13. sorszámú irat). A tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint (
14. sorszámú jkv.) a tárgyaláson a meghatalmazott védő még ellátta XIII. r. vádlott védelmét, az elsőfokú bíróság
15. szeptember
16. napján kelt
17. sorszám alatti végzésében védőt rendelt ki a vádlott számára és felhívta az ügyvédi kamarát, hogy a védő személyét jelölje ki. A területileg illetékes ügyvédi kamara
18. szeptember
19. napján kelt iratával tájékoztatta az eljáró bíróságot, hogy XIII. rendű vádlott védelmének ellátására dr. Jogi_képviselő30 ügyvédet jelölte ki. (12.B.320/2018/138.) A kirendelt új védő személyéről az elsőfokú bíróság tájékoztatta XIII. rendű vádlottat, a védelmét, mint kirendelt védő jogi képviselő30 látta el
20. november
21. napjáig, amikor is már Jogi_képviselő5 ügyvéd mint meghatalmazott látta el a védelmét. (
22. jkv. 51.oldal) Győri Ítélőtábla III/P.Bf.36/2020/28/I 15 [81] A fentiek alapján megállapítható, hogy XII. r. és XIII. rendű vádlottat az Jogi_képviselő3 ügyvéd az eljárás más szakaszában védte, ekként közös terhelti védelem ellátásáról nem beszélhetünk. [82] A kiemelt
23. október
24. napján megtarott tárgyaláson a bíróság Tanú11-t hallgatta ki, akinek vallomása VII. rendű vádlott cselekvőségéhez kapcsolódott, XVII. rendű vádlott cselekvőségéhez kapcsolódóan ismertetett lehallgatási anyagokat, Tanú18-t hallgatta ki, akinek a vallomása IV. r. V. r. és VI. r. vádlottak cselekvőségéhez kapcsolódott, tehát a bizonyítási eljárás során olyan bizonyítás nem folytatott, mely XII. r. és XIII. rendű vádlottakat érintő vádhoz kapcsolódtak. [83] A Kúria Bfv.II.73/
25. számú döntésében úgy foglalt állást, hogy az érdekellentétet nem alapozza meg önmagában az, hogy a terheltek tudnának egymásra is terhelő vallomást tenni. [84] Mindezekre tekintettel - az eset körülményeit figyelembe véve - megállapítható, hogy Jogi_képviselő3 ügyvéd érdeke nem volt ellentétes XII. rendű vádlottéval, így XII. rendű vádlott védelmében történő eljárása nem eredményezett abszolút hatályon kívül helyezési okot. [85] Az eljárása során a törvényszék olyan - az eljárás lefolytatására, illetőleg a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, illetőleg a büntetés kiszabására lényegesen kiható, a vádemelés után a bizonyítás törvényességét, az eljárásban részt vevő személyek törvényes jogainak gyakorlását sértő, vagy korlátozó - eljárási szabályszegést, amely másodfokon akadálya lett volna az érdemi felülbírálatnak, vagy amely az elsőfokú ítéletet eljárási szempontból felülbírálatra alkalmatlanná tenné, az ítélőtábla törvényszék eljárásában nem észlelt. [86] Az ítélőtábla így az elsőfokú bíróság eljárásában nem észlelt olyan hibát, hiányosságot, amely az ítélet érdemi felülbírálatát gátolná. [87] A rendelkezésre álló bizonyítási anyag vizsgálata alapján megállapítható, hogy a meglehetősen széles körben és minden szükséges vonatkozásban feltárt és rögzített bizonyítékhalmaz tárgyalás anyagává tételére, illetőleg a tárgyalási szakban még szükségessé váló bizonyítási részcselekmények lefolytatására perrendszerűen került sor, ennek gerincét nyilvánvalóan a személyi típusú, illetőleg az okirati jellegű bizonyítékok képezték, azonban emellett a tárgyalási szakban is szerteágazó bizonyítás folyt, a vádlottak és a tanúk meghallgatásán kívül okiratok bemutatására, igazságügyi könyvszakértői vélemény ismertetésére, amely Szakértő1 igazságügyi könyvszakértő meghallgatásával és bizonyításkiegészítések eredményével együttesen elősegítették az ügy érdemének megalapozott megítélését. [88] A törvényszék a feltárt bizonyítékokat egyenként és összességében értékelési körébe vonta, az összes olyan adattal és körülménnyel a szükséges módon foglalkozott, amely az ügy helyes ténybeli és jogi megítélése terén a lényegi kérdések megnyugtató tisztázásához szükségesnek mutatkozott. [89] Indokolási kötelezettségének is eleget tett, amikor részletesen számba vette a vádlottak vallomásait, hivatkozott a rendelkezésre álló okiratokra, tanúvallomásokra, az igazságügyi könyvszakértői véleményre, az igazságügyi írásszakértői véleményre, a vonatkozó cégbírósági iratokra, a vevőoldali számlákra és ezekhez kapcsolódó nyilatkozatokra, azaz olyan adatokra amelyek közvetlen vagy közvetett információt adtak a terheltek cselekvőségével kapcsolatban. [90] Ezen - főként személyi és okirati - bizonyítási eszközöket egymással egybevetette, kellő mértékben megindokolva, hogy mire alapozta az egyes ítéleti tényállásrészeket. Kellő részletességgel foglalkozott releváns adójogi szabályokkal, különös tekintettel az előzetesen Győri Ítélőtábla III/P.Bf.36/2020/28/I 16 felszámított áfa levonását és visszatérítését érintőekkel. Mindennek következtében az ítélőtábla a teljes bizonyítási anyagra támaszkodhatott, a másodfokú felülbírálat valamennyi ismert bizonyítékra kiterjedt, az értékelésbe a fellebbviteli eljárás során is bevonható volt az elsőfokú bíróság által megfelelően számba vett és mérlegelt adathalmaz. [91] A lefolytatott bizonyítás teljes körűnek minősíthető, az egyes eljárási cselekmények a bírósági szakban is alaposan, helyénvaló módon kerültek lefolytatásra, ennek során lényeges résztvevők lényeges jogai nem sérültek, a terhelti és tanúkihallgatások, az egyéb eljárási cselekmények szabályozott rendben folytak, az eljárással érintettek megfelelő képviselete mindvégig biztosított volt, a bizonyítás menetében megfelelően szembesülhettek a felmerülő és őket érintő bizonyítékhalmazzal, az azzal kapcsolatos álláspontjuknak hangot adhattak, az ezzel összefüggő indítványaik pedig szabályozott rendben elbírálást nyertek. [92] A bizonyítás eredményeként megállapítható, hogy az ügy ténybeli és jogi megítélését megalapozó bizonyítékokat tehát az elsőfokú bíróság feltárta, a lefolytatott bizonyítás teljes körűnek minősíthető, az egyes eljárási cselekmények a bírósági szakban is alaposan, helyénvaló módon kerültek lefolytatásra. A bizonyítékértékelés és a bírói ténymegállapító tevékenység alapját a törvényesen beszerzett bizonyítékok képezték, a bizonyítási eljárás lefolytatása terén nem tapasztalható kifogásolnivaló. Az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének eleget téve nem csak részletesen számba vette a rendelkezésre álló bizonyítékokat, illetve a vádlottak észrevételeit, hanem indokolásában elemezte azokat. Részletesen megindokolta, hogy milyen tényekből állapította meg a tényállást és miért. [93] Az ítélet indokolásának szerkesztése során a törvényszék a beismerésben lévő vádlottak vallomásaiból kiindulva építkezett, majd a tényállásban leírt eseménysorozatnak megfelelően a beszámlázó cégenként haladt az bizonyítékok bemutatásával és néhol a bizonyítékok egyidejű értékelésével, mely alapján megállapítható az a logika, hogy a törvényszék milyen gondolati körben, és mely bizonyítékok miatt vetette el a tagadásban lévő vádlottak védekezését. [94] Összességében helyesen hivatkozott az elsőfokú bíróság arra, hogy fellebbezéssel érintett vádlottak tisztában voltak azzal, hogy gazdasági esemény valós megtörténtét elleplező a tényleges gazdasági eseményt nem tükröző, ezért valótlan tartalmú, hamis számlákat állítanak ki, az pedig, hogy tényleges gazdasági eseményt elleplező, gazdasági eseményt a valóságtól eltérően dokumentáló, valótlan tartalmú, tehát hamis számlák valótlan adójogviszonyok legálisnak tűnő feltüntetésére szolgálnak, nem lehetett kétséges a többi ilyen valótlan tartalmú számlát kiállító vádlott előtt sem. [95] A védelmi, felmentést célzó érvelések elsősorban bizonyítékok értékelését támadták, mellyel szemben az elsőfokú bíróság azonban logikus és teljes körű mérlegeléssel túlnyomórészt megalapozott tényállást állapított meg, amely összhangban áll az okszerűen értékelt bizonyítékokkal, a másodfokú felülbírálat során is irányadó volt, azonos bizonyítási anyag mellett a fellebbezési eljárásban a törvényesen elvégzett mérlegelési tevékenység alappal nem támadható és a felmentésre irányuló törekvések nem foghattak helyt. [96] A törvényesen lefolytatott bizonyítást követően megállapított tényállás a bizonyítás anyagának nagyrészt megfelelő, a Be.
26. §

(1)bekezdés a)-b) és

(2)bekezdés a)-d) pontjaiban írt megalapozatlansági hibáktól, hiányosságoktól mentes, az csak kis mértékben szorul további kiegészítésre és helyesbítésre, melyet a másodfokú bíróság az iratok tartalma alapján a Be.593.§

(1)bekezdés a) pontja értelmében az alábbi módon eszközölt: [97] Az ítélőtábla a II/II. tényállási pontot az ítélet

1. oldalának
2. és
3. bekezdésében azzal pontosítja, hogy I. r. vádlott, mint a Kft
4. tényleges irányítója áfa adónemben a költségvetés bevételét összesen 881.282.176.-Ft-tal csökkentette, azaz a II/I. tényállási pontban írt vagyoni hátránnyal együtt mindösszesen 1.446.189.000.-Ft-tal. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.36/2020/28/I 17 [98] A fentiek szerint történt pontosítással az ítéleti tényállás a bizonyítás eredményének megfelelő, immár teljes mértékben megalapozottá vált, amely mentes a Be.
5. §-ban írt hiányosságoktól és a bizonyítékok mérlegelése során az elsőfokú bíróság logikai hibát nem vétett. [99] Az ítélőtábla a Be.
6. §

(3)bekezdése szerint a pontosított és kiegészített tényállás alapján bírálta felül az elsőfokú ítéletet, mely tényállás azonos bizonyítékok mellett a fellebbezési eljárásban - a felülmérlegelési tilalom folytán - nem támadható és írható felül, az a másodfokú eljárásban is irányadó volt. [100] A törvényszék a megalapozott tényállásból okszerű következtetést vont le valamennyi felülbírálattal érintett vádlott bűnösségére, annak minősítése V. rendű vádlott kivételével megfelel az anyagi jog szabályainak. [101] A törvényszék ítéletének I/2/3.d) tényállásában rögzítettek szerint V. rendű vádlott azzal, hogy IV. rendű vádlottat a Bt

1. képviseletében
2. I. és
3. II. negyedévében valótlan tartalmú számlák kiállítására megkérte, a számlák kitöltéséhez szükséges adatokat a IV. r. vádlottal közölte, és a számlák I. rendű vádlotthoz történő eljuttatásában közreműködött, szándékosan segítséget nyújtott ahhoz, hogy az I. r. vádlott a Kft
4. ÁFAfizetési kötelezettségét
5. év I. és II. negyedévére vonatkozóan, 28.437.115,- forint összegben csökkentse. [102] V. rendű vádlott azzal, hogy IV. rendű vádlottat a Kft
6. képviseletében
7. I. és II. negyedévében valótlan tartalmú számlák kiállítására megkérte, és a számlák kitöltéséhez szükséges adatokat a IV. r. vádlottal közölte, továbbá azzal, hogy az 68 - 80 sorszámú számlákat, valamint az 45 sorszámú, összesen 14 darab számlát kitöltötte és azoknak I. rendű vádlotthoz történő eljuttatásában közreműködött, szándékosan segítséget nyújtott ahhoz, hogy az I. r.vádlott a Kft
8. ÁFA-fizetési kötelezettségét
9. év I. és II. negyedévére vonatkozóan 44.896.272,- forinttal csökkentse. [103] Miután az
10. évi IV. tv. és a Btk. is büntetni rendeli a költségvetést károsító magatartást, a Btk.
11. § alkalmazása során annak eldöntésénél, hogy az elkövetéskori vagy az elbíráláskori Btk-t alkalmazza-e a bíróság V. rendű vádlott esetében, abban kellett állást foglalni, hogy az elbíráláskor hatályban lévő büntető törvénykönyv szerint a cselekmény enyhébben bírálandó-re el, mint az elkövetés idején hatályos
12. évi IV. r. rendelkezései szerint. [104] Az elkövetéskor hatályos
13. évi IV. r.
14. §

(1)bekezdése szerint adócsalást követ el, aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényre (adatra) vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt (adatot) a hatóság elől elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti. [105] A

(2)bekezdés szerint a büntetés bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel nagyobb mértékben csökken, a

(3)bekezdés értelmében pedig egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel jelentős mértékben csökken. [106] Az 1978. évi IV. tv. 138/A. §-ban írtak szerint e törvény alkalmazásában a

1. b)pont alapján az adóbevétel csökkenése nagyobb, ha kétszázezer forintot meghalad, de kétmillió forintot nem halad meg, míg a
2. c)pont alapján jelentős, ha kétmillió forintot meghalad, de ötvenmillió forintot nem halad meg. [107] Ugyanezen törvény 21. §

(1)bekezdés szerint felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír, míg a

(2)bekezdés szerint bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.36/2020/28/I 18 [108] Az

1. évi IV. tv. fenti rendelkezéseinek alkalmazása során kikristályosodott bírói gyakorlat szerint az adócsaláshoz kapcsolódó részesi magatartások rendbelisége az adó eltitkolásában részes gazdasági társaságok számához igazodott, a felbujtó elkövetői pozícióján pedig az nem változtat, ha utóbb bűnsegédi tevékenységet is megvalósít. [109] Az elbíráláskor hatályos Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pontja szerint költségvetési csalást követ el, aki a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz. A

(2)bekezdés szerint a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. A

(3)bekezdés szerint a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. [110] A Btk. 459. §

(6)bekezdés szerint a Btk. alkalmazásában a vagyoni hátrány

1. b)pont alapján ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb, a
2. c)pont alapján ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős. [111] Ugyanezen törvény 14. §

(1)bekezdés szerint felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír, míg a

(2)bekezdés szerint bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. [112] A költségvetési csalás tényállásának megalkotásakor a törvényhozó deklarált célja az volt, hogy törvényi egységet képezzen különböző sértettek sérelmére elkövetett cselekmények között. [113] Az

(1)bekezdésben rögzített általános elkövetési magatartással megvalósított költségvetési csalás első fordulatában (az a) pontban) pönalizált cselekmény esetében a törvényalkotó az azonos bűncselekmény keretei között megállapított többrendbeli bűncselekmény helyett egységként bírálja el az egymással akár összefüggő, akár össze nem függő magatartásokat. Több adóbevallási időszakban elkövetett cselekmény is a törvényi egységbe tartozhat. [114] A fellebbviteli főügyészség átiratában arra hivatkozott, hogy a törvényszék ugyan vizsgálta V. r. vádlott vonatkozásában az időbeli hatályt, helyesen állapította meg, hogy mindkét szóba jöhető anyagi jog 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a bűncselekményét, azonban elkerülte a figyelmét, hogy V. r. vádlott visszaeső, ekként az elkövetéskor hatályos 1978. évi IV. tv. és az elbíráláskor hatályos 2012. évi C. tv. (Btk.) szerint is a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés háromnegyed részének a kitöltését követő nap, ekként a Btk. nem biztosít kedvezőbb elbírálást. Felhozta még, hogy az elkövetéskor hatályos anyagi joghoz képest a Btk. az irányadó büntetési tételkeret tekintében nem változott, mindkét törvény alapján ugyanaz. [115] Megállapítható ugyanakkor, hogy a Btk. 2. §

(1)és

(2)bekezdés alapján V. rendű vádlott vonatkozásában az elkövetéskori anyagi jogszabály alkalmazása a helyes, mivel cselekményei - bár ez halmazati büntetés kiszabását eredményezi - az irányadó büntetési tételkeret tekintetében olyan eltérést mutatnak, hogy a cselekmények a Btk. rendelkezései szerint nem bírálandóak el enyhébben. [116] Mindezekre tekintettel állapította meg a törvényszék, hogy V. rendű vádlott által elkövetett költségvetést károsító bűncselekmény minősítése helyesen 2 rb felbujtóként elkövetett adócsalás bűntette (1978. évi IV. törvény 310. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés). [117] Helyesen vont következtetést az elsőfokú bíróság, akkor is, amikor valamennyi vádlott cselekményét - az egyes vádlottak egyéni haszonszerzését is vizsgálva – üzletszerűen Győri Ítélőtábla III/P.Bf.36/2020/28/I 19 elkövetettnek minősítette (ez VII. r., VIII. r., XI. r., XII. r., XIII. r., XIV., XVI. és XVII. rendű vádlottak esetében a súlyosabb minősítésben, míg I. r., IX. r., X. rendű vádlott esetében súlyosító körülmények sorában, V. rendű vádlott esetében a Btk. alkalmazásával a súlyosabb minősítésben, az

1. évi IV. tv. -t alkalmazva a súlyosító körülmények sorában jelentkezett), mivel az egyes esetekben az előzetesen felszámított áfa jogosulatlan visszautalásának érdekében végzett tevékenység és ehhez nyújtott segítő magatartás is rendszeres haszonszerzésre törekvő tett, itt nem feltétlenül csak az egyes vádlottak személyes haszna szükséges, I. rendű vádlott mint tettes haszna pedig kétségtelen. [118] A költségvetési csalás bűncselekménye vonatkozásában az üzletszerűség megállapításának pedig nem akadálya az, hogy a bűncselekmény törvényi tényállásán belül értékelésre kerülő különböző elkövetési magatartások törvényi egységet alkotnak (BH
2. 59.). Az üzletszerű elkövetés önmagában - a bűnszövetség, mint minősítő körülmény nélkül is - a vádlottak terhére rótt cselekményeik súlyosabb minősülését alapozta meg VII. r., VIII. r., XI. r., XII. r., XIII. r., XIV., XVI. és XVII. rendű vádlottak esetében, a Btk.
3. §

(4)bekezdés b) pont illetve az

(5)bekezdés b) pont esetében vagylagosan szerepel az üzletszerűség és a bűnszövetség, mint minősítő körülmény, így az ítélőtábla a bűnszövetségben elkövetés megállapítása nélkül, az adott elkövetési értékek mellett változatlanul, önmagában - az elsőfokú bíróság ítéletében írtakkal egyezően - állapította meghagyta az üzletszerű elkövetést, mint minősítő körülményt. [119] Az elsőfokú bíróság szinte maradéktalanul felsorolta a büntetéskiszabási körülményeket, azok azonban részben kiegészítésre szorultak az alábbiak szerint: A súlyosító körülmények sora kiegészítendő azzal, hogy IV. rendű vádlott felfüggesztett szabadságvesztésének próbaideje alatt (Tatabányai Városi Bíróság 2010. április 6. napján jogerős, 4.B.554/2009/9. számú ítélete, 2013. évi CCXL. törvény 28. §

(1)bekezdés d) pont, 29.§

(1)bekezdés alapján végrehajthatósága már elévült) és üzletszerűen, V. rendű vádlott adócsalás bűntette miatt kiszabott felfüggesztett szabadságvesztések próbaideje alatt (Tatabányai Városi Bíróság

1. november
2. napján jogerős 3.B.1215/2004/
3. számú ítélete, végrehajthatósága már elévült, Nyíregyházi Városi Bíróság
4. augusztus
5. napján jogerős 17.B.2097/2009/
6. számú ítélete, végrehajthatósága már elévült) és üzletszerűen, VI. r. vádlott üzletszerűen, VIII. rendű vádlott felfüggesztett szabadságvesztések próbaideje alatt (Tatabányai Városi Bíróság
7. október
8. napján jogerős, 14.B,928/2009/
9. számú ítélete, Tatabányai Városi Bíróság
10. április
11. napján jogerős, 4.B.161/2010/
12. számú ítélete, mindkettő végrehajtását korábban már elrendelték) követte el a terhére rótt bűncselekményt. [120] Az egyes vádlottak esetében az enyhítő körülmények között eltérő nyomatékkal értékelt időmúlás valamennyi vádlott esetében közel egy évvel hosszabb lett, mégpedig nekik fel nem róhatóan, mivel az eljárás egyébként is hosszú tartama mellett a másodfokú eljárás lefolytatása a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/
13. (III. 11.) Korm. rendelet
14. §-ával meghatározott
15. március
16. napja és a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 282/
17. (VI. 17.) Korm. rendelet
18. §-ával meghatározott
19. június
20. napja között a veszélyhelyzet ideje alatt a vádlottak nagy száma miatt nem került sor. [121] Az ügyészi fellebbezésben kifejtett azon érvekkel, mely szerint az alkalmazandó joghátrány súlyosításának igénye - a jogerősen elítélt II. r., IV. r. és XV. r. vádlottakat leszámítva - az ügyészség fellebbezésének indokolásában részletesen felsorolt súlyosító Győri Ítélőtábla III/P.Bf.36/2020/28/I 20 körülmények miatt szükséges, másrészt ugyan a tetemes időmúlásra tekintettel az enyhítő szakasz alkalmazása a mellett a törvényi minimumban megállapított szabadságvesztési tartamok indokolatlanul enyhék, nem szolgálják kellőképpen a büntetési célokat és nem érvényesülnek a súlyosító körülmények, köztük a többszörös minősülés sem, és a fellebbvitel főügyészség átiratában írtakkal, mely szerint a kiszabott büntetések valamennyi vádlott esetében az enyhítő szakasz teljes kimerítésével történő meghatározása, a súlyosító körülmények nyomatékára tekintettek nem szolgálja az általános megelőzés célját és a nagy időmúlás sem indokolja az fokú méltányosság alkalmazását, a másodfokú bíróság nem tudott azonosulni, valamint mindegyik vádlott esetében azt az érvelést, hogy - tekintettel a cégvezetői minőségében, azt felhasználva történő elkövetésre - az egyéni megelőzés céljából a foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabása szükséges, nem tartotta indokoltnak az ítélőtábla. Ugyancsak nem tartotta indokoltnak pénzbüntetés kiszabását az indítványozottak szerint. [122] A bíróságnak jelen ügyben több költségvetést károsító és ehhez kapcsolódó közbizalom elleni bűncselekmény elkövetőivel szemben kellett a törvényben meghatározott keretek között - figyelemmel a büntetési tételkeret irányadó középmértékére is - olyan büntetést kiszabnia, mely a szem előtt tartja a büntetés célját, igazodik a bűncselekmény konkrét tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez és az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. [123] E három elv közül az első nyilvánvaló, I. rendű vádlott terhére rótt bűncselekmények közül 1 rb 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel, 2 rb 1 évig terjedő szabadságvesztéssel és 2 rb 3 évig terjedő szabadságvesztéssel, IV. rendű vádlott esetében 1 rb bűncselekmény 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel, V. rendű vádlott esetében 2 rb 3 évig terjedő szabadságvesztéssel, VI. r., VII. rendű vádlott és VIII. rendű vádlott terhére rótt 1-1 rb bűncselekmény 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel, IX. rendű vádlott terhére rótt 1 rb bűncselekmény 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel és 2 rb 1 évig terjedő szabadságvesztéssel, X. rendű vádlott terhére rótt 1 rb bűncselekmény 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel és 1 rb 1 évig terjedő szabadságvesztéssel, XI. rendű vádlott, XII. rendű vádlott, XIII. r. és XIV. rendű vádlott terhére rótt 1 rb bűncselekmény 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel és 2 rb 1 évig terjedő szabadságvesztéssel, XVI. rendű vádlott terhére rótt 1 rb bűncselekmény 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel és 1 rb 1 évig terjedő szabadságvesztéssel, míg XVII. rendű vádlott terhére rótt 1 rb bűncselekmény 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel, 1 rb 2 évtől 8 évig és 2 rb 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [124] Ezek a kiszabható büntetés törvényben meghatározott keretei, melyet felfelé I. r., IX. r., X.r., XI. r., XII. r., XIII.r., XIV. r., XVI. r. és XVII. rendű vádlott esetében a halmazati szabályok, lefelé valamennyi fellebbezéssel érintett vádlottnál a büntetés enyhítésének lehetőségét adó rendelkezések tágítanak ki. [125] Így a kiszabható szabadságvesztés minimum tartama az enyhítés lehetőségével élve I. rendű vádlott esetében 2 év, IV. r., VI. r., VII. rendű vádlott és VIII. rendű vádlott esetében 1 év, IX. r., X.r., XI. r., XII. r., XIII. r., XIV. r., XVI. r. és XVII. rendű vádlott esetében 2 év, V. rendű vádlott esetében szabadságvesztés helyett közérdekű munka, pénzbüntetés is kiszabható; az
21. évi IV. tv.
22. §

(2)bekezdése/a Btk. 82. §

(2)bekezdés szerint bűnsegély esetében, ha fenti minimumnak megfelelően kiszabottható büntetés is túl szigorú, a büntetést az enyhítő szakasz soron következő pontja alapján kell /lehet kiszabni, ekként a kétszeres enyhítés lehetőségével élve IV. r., VI. r. esetében szabadságvesztés helyett közérdekű munka, pénzbüntetés is kiszabható, VII. rendű vádlott és VIII. rendű vádlott esetében a szabadságvesztés 1 évnél rövidebb tartamban, IX. r., X.r., XI. r., XII. r., XIII.r., XIV. r. és XVI. rendű vádlott esetében minimum 1 évben is kiszabható; Győri Ítélőtábla III/P.Bf.36/2020/28/I 21 a szabadságvesztés maximum tartama - figyelemmel a halmazati szabályokra is - I. rendű vádlott esetében 15 év, V. rendű vádlott esetében 4 év 6 hónap, IV. r., VI. r., VII. rendű vádlott és VIII. rendű vádlott esetében 8 év, IX. rendű vádlott esetében 12 év, X. rendű vádlott esetében 11 év, XI. r., XII. r., XIII.r., XIV. rendű vádlott esetében 12 év,, XVI. rendű vádlott esetében 11 év és XVII. rendű vádlott esetében 15 év; az irányadó középmérték pedig I. rendű vádlott esetében 10 év, IV. rendű vádlott esetében 5 év, V. rendű vádlott esetében 2 év 4 hónap, VI. rendű vádlott esetében 5 év, VII. rendű vádlott esetében 5 év, VIII. rendű vádlott esetében 5 év, IX. rendű vádlott esetében 8 év 6 hónap, X. rendű vádlott esetében 8 év, XI. rendű vádlott esetében 8 év 6 hónap, XII. rendű vádlott esetében 8 év 6 hónap, XIII. rendű vádlott esetében 8 év 6 hónap, XIV. rendű vádlott esetében 8 év 6 hónap, XVI. rendű vádlott esetében 8 év, XVII. rendű vádlott esetében 10 év szabadságvesztés. [126] A második rendezőelv, a relatív büntetési teóriákon nyugvó, a büntetés céljának szem előtt tartása törvényi megfogalmazás az jelenti, hogy a generális és a speciális prevenció együttesen látják el társadalomvédelmi feladatukat, köztük a törvény sorrendet nem állít fel. Az abszolút büntetési célelmélet által megfogalmazott és a büntetés lényegéhez tartozó igazságos megtorlás, mint büntetési cél szerepe így akként körvonalazható, hogy a bűncselekmény elkövetéséhez szükségszerűen járul az elkövető felelősségre vonása, megbüntetése. [127] A bűncselekmény konkrét tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez és az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez igazodó büntetés figyelemmel van a konkrét bűncselekménynek a cselekmény következményeitől - pl. vagyoni hátrány nagyságától - nagy mértékben függő társadalomra veszélyességének fokára, az elkövető előéletben rejlő társadalomra veszélyessége mértékére; azt a bűnösség fokával összefüggésben a bűncse-lekmény indítéka és célja is befolyásolhatják. [128] A büntetőeljárás ilyen fokú elhúzódása után I. rendű vádlotton túli elkövetők, akik az ő tettesi magatartásához különböző - és olykor eltérő minősítést is megalapozó – összegek erejéig részesi magatartásukkal járultak hozzá, nem az enyhítő szakasz alkalmazásával kiszabott, további hosszú éveken át tartó szabadságelvonás büntetés már olyan mértékben megtorlóvá válik, hogy a büntetés eredeti céljával szembehelyezkedik. [129] Az első fokon eljárt bíróság okszerűen és helytállóan indokolta meg, hogy mely okokra figyelemmel nem tartotta szükségesnek az alkalmazottnál súlyosabb tartamú fő és mellékbüntetések kiszabását egyik terhelt esetében sem, továbbá mely okok vezettek oda, hogy egyes vádlottak szabadságvesztés büntetésének végrehajtását felfüggesztette. [130] A büntetéskiszabás másodfokú felülbírálata során az ítélőtábla nem észlelt olyan körülményeket, amelyek az alkalmazott joghátrányok érdemi súlyosítását indokolttá tennék, a törvényszék által kiszabott büntetések jelentéktelen mértékű súlyosításáról pedig az irányadó jogszabályok és az azon alapul egységes ítélkezési gyakorlat értelmében tartózkodnia kellett. [131] A cégvezetői foglalkozás gyakorlásáról eltiltás gyakorlati valójában a végrehajtandó szabadságvesztéssel és közügyektől eltiltással sújtott X. rendű vádlott esetében, valamint a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre történt felfüggesztése mellett XI. r., XII. r. és XVII. vádlottak esetében a cselekmények elkövetési idejétől olyan távoli időre esne, hogy a tényleges joghátrány ugyancsak szembehelyezkedne a büntetés eredeti céljával. [132] V. r., VI. r., XIII. r., XVI. r. és XVII. rendű vádlottak esetében az ügyészség által indítványozott pénzbüntetés kiszabásának szükségességét is vizsgálta az ítélőtábla. [133] Az elkövetés idején hatályos 1978. évi IV. tv. 51. §

(2)bekezdése és a Btk. 50. §

(2)bekezdése is akként rendelkezik, hogy határozott ideig tartó szabadságvesztés mellett Győri Ítélőtábla III/P.Bf.36/2020/28/I 22 pénzbüntetésre is azt kell ítélni, akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt ítélt el a bíróság és akinek megfelelő jövedelme vagy vagyona van. [134] A bíróság rendelkezésére álló adatok alapján az állapítható meg, hogy V. r és VI. rendű vádlottnak a pénzbüntetés, mint mellékbüntetés alkalmazásához sem megfelelő jövedelme, sem megfelelő vagyon nincs. Xiii. rendű vádlott tekintetében a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a pénzbüntetés, mint mellékbüntetés alkalmazásához nincs megfelelő jövedelme. A vádlottnak vagyona ugyan van, arra vonatkozóan nem folyt bizonyítás az elsőfokú eljárásban, hogy a tulajdonában lévő ingatlanokon harmadik személynek vagyoni joga vagy követése van-e, ekként a vagyon megfelelősége kérdésében nem lehet megalapozottan állást foglalni. [135] A rendelkezésre álló adatok szerint XVI. r. vádlottnak rendszeres bérjövedelme van és vagyonát képezi egy 21 éves személygépkocsi, egyéb - tartozásokra,

1. személynek fennálló vagyoni jogára vagy követelésre vonatkozó - adat hiányában a vagyon megfelelősége kérdésében ugyancsak nem lehet megalapozottan állást foglalni. [136] XVII. rendű vádlottnak rendszeres havi bérjövedelme van és vagyonát képezi a lakhatásául szolgáló ingatlan valamint egy 9 éves személygépkocsi,
2. személy felé fennálló tartozása ugyanakkor nincsen. [137] Hangsúlyozni azt, hogy a pénzbüntetés szabadságvesztés kiszabása melletti alkalmazásának a célja a prevenció fokozása mellett a haszonszerzés anyagi ellentételezése. [138] Az elsőfokú bíróság által lényegileg helyesen megállapított tényállás szerint V. r., VI. r., XIII. r., XVI. r. és XVII. rendű vádlott nem saját haszonszerzése céljából követett el bűncselekményt, ami egyéb haszna keletkezett V. r. és XVI. rendű vádlottnak, azt pedig vagyonelkobzás alkalmazásával elvonta a bíróság, ugyanannak a körülménynek illetve ténynek kétszeres értékelése pedig a büntetés kiszabásánál tilalmazott. [139] Mindezekre a körülményekre figyelemmel a bíróság nem látta alkalmazhatónak a pénzbüntetést V. r., VI. r., XIII. r., XVI. r. és XVII. rendű vádlottak vonatkozásában. [140] Ennek is tükrében különös tekintettel az eljárás ésszerű határidőn belül történő elbírálása elvének súlyos sérülésére, a vádlottak nagy részének büntetlen előéletére, a vádlottak túlnyomó részének bűnsegédi magatartására, a szabadságvesztés büntetés súlyosítására irányuló ügyészi fellebbezés nem foghatott helyt. [141] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletéhez képest a kiszabott szabadságvesztés büntetés enyhítésének lehetőségét látta ugyanakkor V. r., XIII. r., XVI. rendű vádlottak esetében, továbbá VI. r., VII. r., XII. r., XIV. r. és XVII. rendű vádlottak esetében alkalmazott szabadságvesztés büntetések próbaidejének 1-1 évvel történő csökkentésére látott lehetőséget az alábbiak miatt: [142] V. rendű vádlott esetében az enyhébb büntetési tételkeret, az abból adódó irányadó középmérték és a vádlott vonatkozásában felhozható enyhítő körülmények nyomatéka indokolta a szabadságvesztés büntetés tartamának enyhítését azzal, hogy az ítélet belső arányosságának helyreállítása illetve megtartása, a szabadságvesztés tartamának a többi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt vádlotthoz történő „igazítása” is ezt kívánta meg. [143] XIII. r. és XVI. rendű vádlott büntetésének enyhítésére elsődlegesen az ítélet belső arányosságának helyreállítása miatt volt szükség az alábbiak szerint: [144] XIII. rendű vádlott 2 gazdasági társaság nevében kiállított valótlan tartalmú számláknak I. r. vádlott részére történt rendelkezésre bocsátásával XII. rendű vádlottnál 30.000.000 Ft-tal kevesebb jogtalan adócsökkentéshez járult hozzá. IX. r. vádlotthoz viszonyítva, aki - bár részleges beismerő vallomást tett - 5 gazdasági társaság nevében kiállított valótlan tartalmú számlával kapcsolódott I. r. vádlott tevékenységéhez, ugyanakkor Győri Ítélőtábla III/P.Bf.36/2020/28/I 23 ezzel kétszer annyi jogtalan adócsökkentéshez nyújtott segítséget, mint XIII. rendű vádlott, aki az elkövetéskor ugyanúgy büntetlen előéletű volt és bűnsegédként vett részt a cselekmény elkövetésében. [145] Mindezekre figyelemmel XIII. rendű vádlott szabadságvesztés az ítélőtábla a büntetését 3 év 6 hónapra csökkentette, mivel ez a büntetés az arányos, elégséges és egyben szükséges büntetés ahhoz, hogy a vádlott és a gazdasági élet többi szereplői tekintetében is visszatartó erővel bírjon. [146] XVI. rendű vádlott 1 gazdasági társaság nevében kiállított valótlan tartalmú számlák kiállításában való közreműködésével VI. rendű vádlott által 2 gazdasági társaság nevében kiállított valótlan tartalmú számlák össz-áfatartalmához közelítő összegű jogosulatlan adócsökkentéséhez járult hozzá. Mindketten bűnsegédi magatartást tanúsítottak, XVI. rendű vádlott ugyanakkor nem tett ténybeli beismerő vallomást, ugyanakkor büntetlen előéletű volt a cselekmény elkövetésekor. VI. r. beismert, de volt büntetve. [147] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla XVI. rendű vádlott szabadságvesztés büntetését 2 évre enyhítette, a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását – tekintettel arra, hogy a személyi körülményeiből és a büntetlen elő-és utóéletből arra lehet következtetni, hogy a vele szemben kiszabott szabadságvesztés annak végrehajtása nélkül is eléri célját - 4 év próbaidőre felfüggesztette a Btk.
3. §

(1)bekezdése alapján. Az ítélőtábla az 5 év közügyektől eltiltás mellékbüntetés mellőzéséről arra tekintettel rendelkezett, hogy Btk. 61. §

(1)bekezdésére figyelemmel az végrehajtandó szabadságvesztés mellett kiszabható mellékbüntetés. Az így kiszabott büntetés az arányos, elégséges és egyben szükséges büntetés ahhoz, hogy a vádlott és a gazdasági élet többi szereplői tekintetében is visszatartó erővel bírjon. [148] VI.r., VII. r., XII. r., XIV.r. és XVII. rendű vádlottak esetében a kiszabott szabadságvesztés büntetések végrehajtása felfüggesztésének próbaidejét az ítélőtábla 1-1évvel csökkentette, tekintettel arra, hogy hosszú ideig álltak a vádlottak büntetőeljárás hatálya alatt, ez pedig kellő visszatartó erővel bírt valamennyiük vonatkozásában, mivel a felülbírálattal érintett bűncselekmények elkövetése óta vélhetően valamennyien törvénytisztelő életmódot folytattak, nem indult ellenük újabb büntetőeljárás. [149] Az ítélőtábla megvizsgálta a kiszabott büntetések enyhítésének lehetőségét megvizsgálta I. r., IV. r., IX. r., X. r., XI. rendű vádlottak tekintetében is, azonban náluk a kiszabott büntetéseket megfelelőnek találta a büntetési célok eléréséhez. [150] I. rendű vádlott esetében különös tekintettel tettesi magatartására, arra, hogy

1. I. negyedévétől
2. IV. negyedévéig, azaz 5 éven keresztül, 24 gazdasági társaságot bevonva cselekményébe közel 1,5 milliárd forinttal csökkentette jogosulatlanul a költségvetés adóbevételét nem látott lehetőséget az irányadó középmértéknél 2 év 2 hónappal rövidebb tartamban kiszabott szabadságvesztés büntetés enyhítésére az ítélőtábla. Az elsőfokú bíróság által megállapított joghátrány szükséges, arányos és egyben elégséges is, alkalmas a büntetési célok elérésére. [151] IV. rendű vádlott esetében megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a vádlott előéletével (visszaeső), a terhére rótt bűncselekmény tárgyi súlyával, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülménnyel arányos büntetést szabott ki, amikor a törvényi minimumot fél évvel meghaladó, a középmérték felét elérő tartamú szabadságvesztés büntetést alkalmazott. Ez a büntetés - egyetértve az elsőfokú bíróság indokolásával - elégséges és egyben szükséges is a büntetési célok eléréséhez. [152] IX. r. vádlott magatartásával 5 gazdasági társaság bevonásával, hosszú időn keresztül kapcsolódott I. rendű vádlott magatartásához, több mint fél milliárd forint jogosulatlan adócsökkentésben vett részt és - ahogy erre a törvényszék is hivatkozott indokolásában a - Győri Ítélőtábla III/P.Bf.36/2020/28/I 24 bűncselekmény elkövetésében betöltött szerepe, poziciója rendkívüli módon veszélyeztette, sértette a gazdasági társasági élet tisztaságában vetett bizalmat. A vele szemben az enyhítő szakasz alkalmazásával, az büntetési tétel alsó határánál 8 hónappal rövidebb tartamban megállapított szabadságvesztésnél enyhébb joghátrány alkalmazása már a büntetéskiszabási célokkal ellentétes, súlytalan büntetést eredményezne. [153] X. rendű vádlott magatartásával 4 gazdasági társaság bevonásával, hosszú időn keresztül kapcsolódott I. rendű vádlott magatartásához, több jóval több, mint fél milliárd forint jogosulatlan adócsökkentésben vett részt és - ahogy erre a törvényszék is hivatkozott indokolásában - a IX. r. vádlott vonatkozásában a bűncselekmények elkövetésében vezető szerepe volt és a bűncselekmény elkövetésében betöltött szerepe, pozíciója rendkívüli módon veszélyeztette, sértette a gazdasági társasági élet tisztaságágát az abba vetett bizalmat. A vele szemben az enyhítő szakasz alkalmazásával, a büntetési tétel alsó határánál 4 hónappal rövidebb tartamban megállapított szabadságvesztésnél enyhébb joghátrány alkalmazása már a büntetéskiszabási célokkal ellentétes, súlytalan büntetést eredményezne. [154] VIII. r. és XI. rendű vádlott esetében megállapítható, hogy enyhítésre irányuló fellebbezést a jogosultak nem jelentettek be, ugyanakkor az ítélőtábla hivatalból vizsgálta a velük szemben kiszabott büntetések helyességét, a belső arányosság kérdését. Ezen vizsgálat eredményeképpen az ítélőtábla megállapította, hogy a velük szemben alkalmazott joghátrány az általuk elkövetett cselekménnyel arányos, a felsorakoztatott enyhítő és súlyosító körülményre figyelemmel szükséges és egyben elégséges joghátrány, alkalmas a büntetési célok megvalósulásához és eleget tesz a belső arányosság követelményeinek is. [155] Fentiekből következően az így megállapított szankciórendszer már megfelelően és hatékonyan szolgálja a speciális prevenció elve mellett az általános megelőzéssel összefüggő célkitűzéseket is, arányosnak minősíthető a terheltek személyiségében rejlő és az elkövetés konkrét körülményeiben is lelepleződő jelentős társadalomra veszélyességgel és a vádlottak által megvalósított sorozat jellegűnek tekinthető cselekmények jelentős tárgyi súlyával, egyúttal azonban alkalmasak más személyek hasonló bűncselekmények megvalósításától való visszatartására is. [156] Összességében tehát az ítélőtábla fentiek szerint találta megalapozottnak a büntetések enyhítésre irányuló kérelmeket. [157] Az első fokon eljárt bíróság az ítéletének jogi indokolásában megjelölte azokat a törvényhelyeket, amelyek az adott cselekmények jogi értékelésénél relevánsak, az ítélet jogi indokolása egyéb tekintetben is helytálló. [158] Az ítélőtábla a Be.
3. §

(7)bekezdése alapján vizsgálta az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező járulékos kérdésekben hozott rendelkezések helyességét is és megállapította, hogy az ítélet járulékos rendelkezései a Kft1. jogi személlyel szemben elrendelt vagyonelkobzás összegének meghatározását leszámítva törvényesek. [159] A Btk. 74. §

(1)bekezdés szerint vagyonelkobzást a bűncselekményből eredő vagyonra kell elrendelni. [160] A

(2)bekezdés szerint a vagyonelkobzást el kell rendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen vagyonnal, a vagyonelkobzást a gazdálkodó szervezettel szemben kell elrendelni. [161] E körben egyetértett az ítélőtábla a jogi személy jogi képviselőjének fellebbezésében foglaltakkal és a fellebbviteli főügyészség azon megállapításával, hogy a fenti vagyonelkobzásról szóló rendelkezés összegszerűségét tekintve nem pontos. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.36/2020/28/I 25 [162] A törvényszék a Kft

1. „fa.” gazdasági társasággal szemben 1.480.311.494,-Ft erejéig rendelt el vagyonelkobzást. Ez az összeg megegyezik az I. és a II. tényállási pontban leírt cselekménnyel összesen okozott adóbevétel csökkenésével, mely összegben a kft1 „fa.” és a Kft
2. működéséhez köthető jogtalan adóbevétel csökkentés összege is szerepel. [163] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla a tényállás II. pontjába írt és a Kft
3. által okozott jogtalan adóbevétel csökkentés összegével egyezően, 881.282.176,-Ft-ban állapította meg a gazdasági társaságot terhelő vagyonelkobzás összegét. [164] Ugyanakkor nem foghatott helyt a Kft
4. gazdasági társaság jogi képviselőjének fellebbezése, mely a Kft
5. gazdasági társasággal szemben megállapított 11.854.043,-Ft vagyonelkobzást rendel el. A törvényszék törvényesen, a történeti tényállásban rögzített adócsökkentés összegével megegyező mértékben rendelkezett a gazdasági társasággal szemben elrendelt vagyonelkobzásról a Btk.
6. §

(1)és

(2)bekezdése alapján. [165] A fellebbviteli főügyészség azon indítványának, melyben a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. tv. 4. §

(1)bekezdés alapján a Kft1 „fa” megszüntetését, illetve a 3. § (

1. l)bekezdés
2. a)és
3. c)pontjai alapján a terhelt18 Kft-vel szemben pénzbírság kiszabását kérte, az alábbiak okán nem adott helyt az ítélőtábla. [166] Megállapítható, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedés általános feltételei - a 2001. évi CIV. tv. 2.§ (
4. l)bekezdés
5. a)pontja alapján, mely szerint a jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedések alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el és a bűncselekményt a jogi személy vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja követte el mindkét gazdasági társasággal szemben fennállnak. [167] A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló a 2001. évi CIV. tv. 4. § (
6. l)bekezdés értelmében a bíróság a jogi személyt megszünteti, ha jogszerű gazdasági tevékenységet nem folytat és bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából hozták létre vagy tényleges tevékenysége bűncselekmény elkövetésének leplezését szolgálja. Az irányadó tényállás alapján megállapítható, hogy a Kft4-t nem bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából hozták létre és tényleges tevékenysége nem szolgálta a bűncselekmény elkövetésének leplezését (ezek a kritériumok maximum a számlázási láncban szereplő egyes cégekről állapíthatóak meg), mivel a gazdasági társaság ”volt maga” a költségvetés adóbevételét csökkentő. [168] Ha a fenti feltétel fennállna, amellett sem mehet el a bíróság szó nélkül, hogy a Kft1. a másodfokú bíróság eljárásának időpontjában - a büntetőeljárásra tekintettel felfüggesztett felszámolási eljárás alatt áll. A gazdasági társaság büntetőügyben eljáró bíróság általi megszüntetése ebben az esetben nem szolgálja a gazdasági társaság felszámolási eljárásának befejezését. [169] A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló a 2001. évi CIV. tv. 6. § a pénzbírság alkalmazásának további speciális feltételét nem adja, a Btk. 74.§

(1)és

(2)bekezdése alapján elrendelt vagyonelkobzás és pénzbírság két önálló jogintézmény, melyek együttes alkalmazásának nincs akadálya. [170] A törvény indokolása ugyanakkor rámutat arra, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló a

1. évi CIV. törvénnyel egyidejűleg módosította az Országgyűlés az
2. évi IV. tv-nek a vagyonelkobzásról szóló rendelkezéseit akként, hogy a vagyonelkobzást a mellékbüntetések közül az intézkedések közé helyezte, tekintettel arra, hogy a vagyonelkobzás az
3. évi LXXXVII. törvénnyel történt módosításával elvesztette represszív joghátrány jellegét, mivel megszűnt a jogszerűen szerzett vagyon elkobzásának lehetősége. A Btk.
4. §

(1)és

(2)bekezdése és korábban 1978. évi IV. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.36/2020/28/I 26 tv. új 77/B. §-a

(2)bekezdésének rendelkezése értelmében a vagyonelkobzást el kell rendelni arra a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más - adott esetben gazdasági társaság - jogellenesen gazdagodott. Ehhez képest a jogi személlyel szemben alkalmazható, e törvény szerinti pénzbírság represszív, megtorló jellegű, lehetőséget ad a jogszerűen szerzett vagyon elvonására. [171] Az ítélőtábla álláspontja szerint a gazdasági társaság vezető tisztviselője által elkövetett bűncselekmény miatt a vezető tisztviselővel szemben alkalmazott büntetés, a gazdasági társasággal szemben a költségvetés adóbevételének bűnös úton történt csökkentésével egyező összegű vagyonelkobzás mellett további vagyoni intézkedésként, pénzbírság alkalmazása eltúlzottan súlyos joghátrányt jelentene, ezáltal az nem állna arányban XVII. rendű vádlott, a Kft

1. ügyvezetője által elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyával. [172] A törvényszék ítéletének többi, járulékos kérdésben hozott döntése törvényes, a jogi indokolás helyes és teljes. [173] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kellett néhány elírást javítania az ítélőtáblának annyiban, hogy az ítélet
2. oldalának utolsó bekezdésében írt irányadó középmérték IX. rendű vádlott esetében 8 év 6 hónap, X. rendű vádlott esetében 8 év, XI.r., XII.r., XIII.r. és XIV. rendű vádlott esetében 8 év 6 hónap, XVI. rendű vádlott esetében pedig 8 év. [174] Az ítélőtábla a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy a Veszprémi Törvényszék
3. szeptember 16.,
4. és
5. napján nem tartott tárgyalást az ügyben, ezért az ítéletben rögzített tárgyalási napok felsorolásából a
6. szeptember 16.,
7. és
8. napját mellőzni kellett. [175] XVII. rendű vádlott személyazonosító okmányának száma ez eljárás alatt megváltozott, ezt is át kellett vezetni a személyi adatok között. [176] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla a Veszprémi Törvényszék 12.B.320/2018/
9. számú ítéletét V. r., VI. r., VII. r., XII. r., XIII. r., XIV. r., XVI. r. és XVII. rendű vádlott, valamint a Kft
10. „fa” gazdasági társasággal szemben Be.
11. §

(1)bekezdés alapján megváltoztatta, míg egyebekben I. r., IV. r., VI. r., VII. r., VIII.r., IX. r., X. r., XI. r., XII. r., XIII. r., XIV. r., XVI. r. és XVII. rendű vádlott és a Kft2. gazdasági társaság vonatkozásában a Be. 605. §

(1)bekezdés alapján - VII. rendű vádlott személyazonosító okmánya számának javításával - helybenhagyta. Győr,

1. október
2. Szalainé dr. Joánovits Krisztina sk. előadó bíró elnöke dr. Csák Csilla sk. bíró dr. Péntek László sk. a tanács A Veszprémi Törvényszék 12.B.320/2018/
3. számú ítélete I. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., VIII. r., IX. r., X. r., XI. r., XII. r., XIII. r., XIV. r., XVI. r. és XVII. rendű vádlott, a Kft
4. gazdasági társaság, és a Kft
5. „fa” gazdasági társaság vonatkozásában a másodfokú bíróság határozatában írt változtatással
6. október
7. napján jogerőre emelkedett. Dr. Péntek László sk. a tanács elnöke