A határozat elvi tartalma: Választási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban a Kúria a kérelmet érdemi vizsgálat nélküli elutasítja, ha az ahhoz csatolt ügyvédi meghatalmazásból nem tűnik ki, hogy az mely ügyre terjed ki. Az eljárásban hiánypótlásnak nincs helye. ... A Kúria végzése Az ügy száma: Kvk.V.39.149/2026/
- A tanács tagjai: dr. Darák Péter a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta előadó bíró dr. Márton Gizella bíró dr. Demjén Péter bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró A kérelmező: Ungi Edina (cím1) A kérelmező jogi képviselője: dr. Révész Dóra Katalin Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Révész Dóra Katalin ügyvéd; cím2) Az ügy tárgya: felülvizsgálata választási ügyben hozott határozat bírósági A felülvizsgálni kért határozat: Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság Kúria V.Kvk.39.149/2026/3 2 19/
- (
- 12.) határozata Rendelkező rész A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Kerepes Város Helyi Választási Bizottság a 11/
- (VI.7.) számú határozatának mellékletét képező jegyzőkönyvben (a továbbiakban: HVB határozat) megállapította Kerepes település
- számú egyéni választókerületében,
- június
- napján megtartott időközi helyi önkormányzati képviselő-választás eredményét, mely szerint a megválasztott képviselő a kérelmező, Ungi Edina független jelölt lett, 76 szavazattal, míg mandátumot nem szerzett Katona Imre, a Szeretni, Adni, Támogatni Egyesület jelöltje, 39 szavazattal. A Területi Választási Bizottság másodfokú határozata [2] Katona Imre, mandátumot nem szerzett jelölt a HVB határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő. [3] A Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság a 19/2026.(06.12.) számú határozatával (a továbbiakban: TVB határozata) a fellebbezésnek részben helyt adott, megállapította, hogy Kerepes város
- számú egyéni választókerületében a
- június
- napján megtartott időközi helyi önkormányzati képviselő választásához kapcsolódó lakcímlétesítések a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
- §
(1)bekezdés a),
- c)és
- e)pontja szerinti - a választás tisztaságának megóvása, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveinek sérelmét valósították meg, ezért megsemmisítette a HVB határozatát és elrendelte a szavazás 2026. július 5. napján történő megismétlését. Kúria V.Kvk.39.149/2026/3 3 [4] A TVB a határozata jogorvoslati záradékában tájékoztatást adott a bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztésének lehetőségéről, annak módjáról, határidejéről, és arról is, hogy a bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem [5] A kérelmező a másodfokú választási határozattal szemben – jogi képviselője útján – törvényes határidőben bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. [6] Felülvizsgálati kérelméhez olyan ügyvédi meghatalmazást csatolt, amelyben a jogi képviselettel érintett ügy megjelölése nem szerepel. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemben nem bírálható el. [8] A Ve. 224. §
(5)bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga bizonyítvány egyszerű másolatával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. [9] A Ve. 228. §
(2)bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a bíróság legkésőbb a beérkezésétől számított harmadik napon dönt. A bírósági eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni. [10] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 27. §
(4)bekezdése kimondja, hogy a kötelező jogi képviseletre - egyebekben - a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 68. §
(1)bekezdése szerint „A meghatalmazás akár a per vitelére, akár egyes perbeli cselekményekre szólhat. A meghatalmazásból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy annak hatálya mely ügyre vagy ügykörre terjed ki.” A Pp.
- § értelmében „A meghatalmazott képviseleti jogosultságát a bíróság az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálja.” [11] A Kúria a kérelmező jogi képviseletének vizsgálata során megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemhez csatolt ügyvédi meghatalmazáson nem került megjelölésre az az ügy, amelyre a jogi képviseleti megbízás vonatkozik, ezáltal nem felel meg a Pp.
- §-ában foglalt, a meghatalmazással szemben támasztott tartalmi követelménynek. Kúria V.Kvk.39.149/2026/3 4 [12] Az eljárási szabályok általános meghatalmazásra is lehetőséget adnak, amely a megbízó valamennyi ügyében jogi képviseletre jogost, azonban annak érvényességi feltétele a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján a meghatalmazás Országos Bírósági Hivatal által vezetett nyilvános és közhiteles nyilvántartásba való bejegyzése. A kérelmező által csatolt meghatalmazás ezen feltételnek sem felel meg. [13] Mindezek alapján a kérelmező – a kötelező jogi képviseletre vonatkozó tájékoztatás ellenére - a bírósági felülvizsgálati kérelméhez nem csatolt az eljárási rendelkezéseknek megfelelő ügyvédi meghatalmazást, ezért felülvizsgálati kérelmét jogi képviselő nélkül benyújtottnak kell tekinteni. [14] A Ve. 231. §
(2)bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt a 224. §
(5)bekezdésben foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be. [15] A Ve. 231. §
(2)bekezdésében előírt szabály alkalmazása során a bíróságnak nincs mérlegelési jogköre [Kvk.I.37.608/2020/3., Kvk.III.39.042/2024/6., Kvk.VI.39.062/2024/2.], a Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét [Kvk.IV.37.657/2019/3., Kvk.IV.39.095/2024/6., Kvk.V.39.099/2024/4.]. [16] Mivel a kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét jogi képviselő által, de az ügyvéd részére szóló szabályszerű ügyvédi meghatalmazás nélkül nyújtotta be, ezért a Kúria a kötelező jogi képviselet mellőzésével előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 231. §
(2)bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélküli elutasította. A döntés elvi tartalma [17] Választási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban a Kúria a kérelmet érdemi vizsgálat nélküli elutasítja, ha az ahhoz csatolt ügyvédi meghatalmazásból nem tűnik ki, hogy az mely ügyre terjed ki. Az eljárásban hiánypótlásnak nincs helye. Záró rész [18] A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. §
(2)bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott. [19] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja szerint illetékmentes. Kúria V.Kvk.39.149/2026/3 [20] 5 A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §
(5)bekezdése zárja ki. Budapest,
- június
- dr. Darák Péter s.k. dr. Stefancsik Márta s.k. a tanács elnöke előadó bíró dr. Demjén Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Márton Gizella s.k. bíró Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró