A határozat elvi tartalma: A közéleti szereplő közösségi médiában fellelhető fényképének az eredeti tartalmat megváltoztató szöveggel való ellátása a valós tény hamis színben feltüntetését jelenti, mely miatt a sajtószerv sajtó-helyreigazításra köteles. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.286/2022/
- A felperes: felperes, felperes címe. A felperes képviselője: Dr. ifj. Vég Tibor ügyvéd, ügyvéd címe Fülöp Tamás Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe, ügyintéző dr. Fülöp Tamás ügyvéd, mint helyettes ügyvéd Az alperes: alperes, alperes címe Az alperes képviselője: Dr. Tálosi Adrienn ügyvéd,ügyvéd címe A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 31.P.20.340/2022/8/II. í t é l e t: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.286/2022/5 2 A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az alperes – az elsőfokú bíróság által meghatározott helyen és módon – az alábbi helyreigazítás közzétételére köteles: „Helyreigazítás: A cikkben valótlanul híreszteltük, hogy felperes ellen négy ügyben is büntetőeljárás indult különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt, továbbá a valóságot hamis színben feltüntetve közöltük, hogy felperes a saját közösségi oldalán közzé tett fényképet ’’Home office” felirattal látta el, mert a valóságban a ”Home office” felirat nem volt a képen.” Kötelezi az alperesi hírportált üzemeltető cég1 Kft.-t (alperes címe), hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az portál internetes oldalon
- december
- napján „cikk címe1!” című, a felperesről szóló cikkében – többek között – azt közölte korábbi vezetői tevékenysége vonatkozásában, hogy „négy ügyben is büntetőeljárás indult ellene különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt, de a botrányos ügyekből a végén valahogy szerencsésen kimosdatták.” A cikk egy hajón készült „Costa del Sol, Espana” és „Home office” felirattal ellátott fényképet is közölt, amelyhez tartozóan azt írta, hogy „a legnagyobb felháborodást kora ősszel az váltotta ki [a települési cég munkatársaiban], amikor felperes az egyik jachtozó képre, amin egy csaknem meztelen hölggyel volt látható, ráírta: Home office.” A felperes a cikkben foglaltak miatt sajtó-helyreigazítási kérelmet küldött az alperesnek, melynek az alperes nem tett eleget. [2] A felperes keresetlevelében az alperes helyreigazítás közzétételére kötelezését kérte akként, hogy 5 napon belül, „a napilap.hu internetes sajtótermékben” 3 napon keresztül önálló hírként a főoldalon megjelenített „Helyreigazítás” címről elérhetően, továbbá a
- december
- napján az „cikk címe1!” címmel megjelent cikknél, azzal azonos elérési úton, addig amíg az elérhető, tegye közzé a következő közleményt: „Helyreigazítás: Az portál
- december
- napján »cikk címe1!« címmel megjelent cikkében valótlanul híreszteltük, hogy felperes ellen négy ügyben is bűntetőeljárás indult különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. A valóság ezzel szemben az, hogy felperes ellen egyetlen ügyben sem indult bűntetőeljárás. Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy egy felperes által közösségi oldalára feltöltött és általunk közölt fotón „Home office” felirat látható. A valóság ezzel szemben az, hogy a felperes által a közösségi oldalra feltöltött fotón ilyen felirat nem Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.286/2022/5 3 látható, az általunk ilyen felirattal közzétett kép manipulált, azon e felirat utólag került elhelyezésre.” [3] Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy az aktív közéleti szereplő felperessel kapcsolatos kérdések széles körű közérdeklődésre tartanak számot, amely politikai viták keretében elhangzott sérelmezett állítások véleménynyilvánításként, valós tényekből levont okszerű következtetésként értelmezendők, azokkal kapcsolatban sajtóhelyreigazításnak nincs helye. A sérelmezett fotó felirata kapcsán hivatkozott arra is, hogy amennyiben pedig közlése valótlan lenne, a felperes személye megítélése szempontjából közömbös részlet és lényegtelen tévedés, ami ugyancsak nem ad alapot helyreigazításra. [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy tegye közzé öt napon belül az portál internetes portál fő oldalán: „Helyreigazítás felperessel, a települési holding vezetőjével kapcsolatos közléseink miatt” című közleményt, és erre kattintva linkkel tegye közvetlenül elérhetővé a
- december
- napján „cikk címe1!” címmel megjelent cikket, és a cikk címe alatt a lead felett helyezze el – mindaddig, amíg a cikk elérhető, de legalább 30 napig – az alábbiakat: „Helyreigazítás: A cikkben valótlanul híreszteltük, hogy felperes ellen négy ügyben is bűntetőeljárás indult különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt, továbbá a valóságot hamis színben feltüntetve közöltük felperes a saját közösségi oldalán közzé tett fényképet, Home office felirattal ellátva, mert a valóságban a Home office felirat nem volt a képen.” Kötelezte az alperes kiadóját, a cég1 Kft.-t arra, hogy fizessen meg az állam javára a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására 36.000 forint eljárási illetéket. Határozata indokolásában ismertette az Alaptörvény IX. cikk
(1),
(2)és
(3)bekezdését, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(1)és
(2)bekezdését, a 496. §
(1)és
(3)bekezdését, a 497. §
(4)bekezdését; a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §
(1),
(2)és
(1)és
(2)bekezdését; utalt továbbá a Kúria PK 12., 13.,
- és
- számú állásfoglalásaira. Megállapította, hogy a felperes, mint a települési holding vezetője közéleti szereplőnek minősül, ily módon nagyobb a tűrési kötelezettsége, azonban nem köteles eltűrni a személyét érintő valótlan tényállításokat vagy híreszteléseket. Rögzítette, hogy a perben az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a sérelmezett első közlés a valóságnak megfelel, így azt, hogy felperessel szemben négy ügyben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt nyomozás indult és vele szemben gyanúsítás közlésére került sor. Kifejtette, hogy ezen közléshez nem szolgált kellő ténybeli alappal az a korábbi sajtóközlés, hogy az cég5 Zrt-vel szemben, a felperes vezetői időszakát érintő szabálytalan gazdálkodás miatt nyomozások indultak, amelyek bűncselekmény hiányában megszüntetésre kerültek. Ugyanis egy céggel szemben indult eljárás nem jelenti egyben azt is, hogy a cég vezetőjével szemben is folyt ezen eljárás a társaság szabálytalan gazdálkodása miatt. A bűncselekmény hiányában megszüntetett nyomozás alapján pedig nem lehet arra vonatkozóan okszerű következtetést levonni, sem megalapozott kijelentést tenni, hogy a felperes a személyét érintően négy büntetőügyben indult eljárás. Erre tekintettel ezen híresztelés valótlansága miatt helyreigazításra kötelezte az alperest. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.286/2022/5 4 A második kifogásolt közlés a cikkben közölt, utólag „Home office” felirattal ellátott fotó körében kifejtette, hogy a nem a felperestől származó felirat feltüntetése nem tekinthető lényegtelen tévedésnek, mert a sérelmezett felirat által a fénykép más mondanivalót, hamis jelentést kap. A felperes nyaralás közben készült fotójára a „Home office” felirat elhelyezése szándékos hamisítás volt, és az arra utal, hogy a fénykép munkaidőben, „otthondolgozás” ideje alatt készült, azt jelenti, hogy a felperes munkaidőben nyaral egy hölgy társaságában. Ez pedig a valóságot hamis színben tünteti fel, és ebben az alperes felelősségét az sem menti ki, hogy a cikkben közölt tartalmat és fotót mástól, a napilap.hu portáltól vette át, mert a felperes saját közösségi médiafelületen elérhető oldalán ellenőrizhette volna annak eredetiségét. A helyreigazítás tartalmát a PK
- számú állásfoglalás alapján, belátása szerint állapította meg akként, hogy az alperes az általános bírói gyakorlatnak megfelelően öt napon belül köteles közzétenni a főoldalon 24 órán keresztül a helyreigazítás tényére utaló közleményt, és egyidejűleg ezen keresztül linkkel elérhetővé tenni az eredeti cikket, és a cikk címe alatt elhelyezni a helyreigazító közlemény szövegét mindaddig amíg az eredeti cikk elérhető, de legalább 30 napig. A perköltségről arra tekintettel nem rendelkezett, hogy a felperesnek nem volt perköltség igénye, míg a feljegyzett 36.000 forint eljárási illeték megfizetésére az alperes kiadóját kötelezte a 30/
- (XII. 27.) IM rendelet
- §-a és
- §-a alapján. [5] Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes élt fellebbezéssel, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp.
- §
(1)bekezdésében, valamint
(3)bekezdés a), c),
- d)és
- e)pontjaiban foglaltakra alapította. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet sérti az Smtv. 12. §
(1)bekezdését, a Pp. 496. §
(4)bekezdés a) pontját, valamint 500. §
(2)bekezdés g) pontját. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság nem adta indokát annak, hogy a keresetlevél miért nem sérti a Pp. 496. §
(4)bekezdés a) pontját, valamint 500. §
(2)bekezdés g) pontját. Hivatkozott arra, hogy nem üzemelteti a napilap.hu internetes sajtóterméket. Sajtó-helyreigazítási perben keresetváltoztatásnak nincs helye, így a kereset elutasításának lett volna helye. Előadta, hogy az elsőként kifogásolt közlés tényekből levont okszerű következtetés, amelynek valóságát az ellenkérelemhez csatolt cikkek igazolják. Valós tény, hogy a felperes által vezetett cég5 felperes vezetői időszakára eső gazdálkodásával, működésével kapcsolatban büntetőeljárások voltak folyamatban, amelyek megszüntetésre kerültek. Az általános közfelfogás szerint egy állami tulajdonú gazdasági társaság működésével, gazdálkodásával összefüggő büntetőeljárásban a vezető tisztségviselő minden esetben érintett, gyanúsított, vádlott is csak természetes személy lehet, ezért a cikk szerzője alappal fogalmazhatta meg azt a véleményét, hogy büntetőeljárások indultak a felperessel szemben. A második sérelmezett közlés vonatkozásában arra hivatkozott, hogy a kifogásolt közlés valós tényállítás, amelynek valóságát igazolja a cikkben szereplő, a felperes saját közösségi média profiljában közzétett képfelvétel. Amennyiben a második kifogásolt közlés valótlan lenne, a felperes személyének megítélése szempontjából az közömbös, lényegtelen tévedésnek minősül, ami nem ad alapot a helyreigazításra. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.286/2022/5 5 [6] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperesi kiadó perköltségben marasztalását indítványozta. Kifejtette, hogy a kereseti kérelemben feltüntetett napilap.hu elírás eredménye. Keresete a Pp. 496. §
(4)bekezdése szerinti tartalmi elemekkel rendelkezett, előzetes helyreigazítási kérelmében a helyreigazítás szövegét, a kérelem címzettjét pontosan megjelölte. Az elírási hiba kiküszöbölése nem eredményezi a kereset módosítását. Előadta azt is, hogy a közfelfogás nem terjed odáig, hogy egy állami gazdálkodó szervezet működésével, gazdálkodásával összefüggő büntetőeljárás esetén, az erről tájékozódók arra következtetnének, miszerint a vezető tisztségviselő az eljárással minden esetben érintett. A másik közléssel kapcsolatban igazolta, hogy a közösségi profilján közzétett képen a „Home office” felirat nem szerepelt. Az alperesi hivatkozással szemben éppen az állapítható meg, hogy az alperes által közzétett és a saját profiljában szereplő kép különbözik a feliratot illetően. [7] Az alperes fellebbezése nem megalapozott. [8] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülbírálat során a Pp.
- §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, így – az elsőfokú ítélet megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelemre tekintettel – a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján az ügy érdemében döntött. A felülbírálati jogkörét a Pp. 370. §
(1)bekezdésének megfelelően a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között gyakorolta. [9] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete az irányadó anyagi jognak megfelel, a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi következtetés nem vonható le, felülmérlegelésnek nincs helye. Erre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján pontosítással hagyta helyben. {lásd: [17]} [10] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezésben írtak alapján az alábbiakra mutat rá. [11] A felperes az előzetes helyreigazítási kérelmét az portál Szerkesztőségéhez címezte, abban pontosan megjelölte, hogy a portálon megjelent melyik írás érinti a személyét, a kifogásolt cikk mely tényállításait sérelmezi, továbbá határozott kérelmet terjesztett elő a közzéteendő helyreigazító közlemény vonatkozásában is. A felperes keresetlevélének bevezető részében az portál Szerkesztőségét tüntette fel alperesként a Pp. 170. §
(1)bekezdés b) pontja alapján, valamint a Pp. 496. §
(4)bekezdésében meghatározott tartalmi feltételeknek megfelelő keresetet terjesztett elő. Az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket [Pp. 170. §
(2)bekezdés e) pont], így az alperes írásának címét, a megjelenés időpontját és a sérelmezett szövegrészeket pontosan megjelölte keresetlevelében, amely az előzetes kérelemben foglaltaktól érdemben nem tér el. A határozott kereseti kérelem [Pp. 170. §
(2)bekezdés a) pont] a napilap.hu internetes sajtóterméket jelöli meg a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.286/2022/5 6 helyreigazítás közzétételének helyeként, ami nyilvánvalóan elírás, mert a kért helyreigazítás szövege, a keresetlevél alperest megjelölő része egyértelműen az portál hírportált nevesíti. [12] A másodfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a kereseti kérelem elírási hibájának helyesbítése nem tekinthető a Pp. 7. §
(1)bekezdés
- pontja szerinti keresetváltoztatásnak, ahogy a kérelem esetleges egyéb pontatlanságainak kijavítása, pontosítása sem minősül így. Az adott ügyben a felperes nem változtatta meg a perbeli jogállítását és a kereseti kérelme tartalmát az előzetes eljárásban előadottakhoz képest, az elírási hiba javítása ezeket nem módosította, és új kérelmet sem eredményezett. A kereset elírási hibájának pontosítása nem ütközött a jóhiszemű joggyakorlás alapelvébe sem [Pp.
- §
(1)bekezdés] és az alperes perbeli joggyakorlását sem nehezítette meg a soron kívüli sajtó-helyreigazítási perben. A kijavítás keresetváltoztatásnak minősítése a perjogi szabályokba ütközne és sértené a Pp. preambulumában írt magánjogi jogviták tisztességes eljárás elvén nyugvó rendezésének, és az anyagi jogok hatékony érvényre juttatásának elvét is. Ugyanakkor az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság ítélete nem tartalmazott indokolást ezen eljárásjogi körülményre, amely hiány azonban az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki. [13] Az elsőként sérelmezett közlés, miszerint a felperes ellen négy ügyben indult korábban büntetőeljárás, tényállítás, amelynek valóságát az alperes nem igazolta. A sérelmezett közlés bizonyítására kötelezett alperes igazolhatta ezen tényállítás valóságát korábban megjelent újságcikkek tartalmával is a szabad bizonyítás elve alapján, azonban a perben becsatolt írások a felperes vonatkozásában tett közlés igazolására nem alkalmasak. A periratokhoz csatolt
- februári cikkek (portál2 és portál3) arról számoltak be, hogy az cég5 gyanús ügyei kapcsán a felperessel összefüggő büntetőeljárás bűncselekmény hiányában lezárult. A további eljárások – az írások szerint – a felperest nem érintették, azok nem a felperes vezető tisztségviselői tevékenységének időszakához kapcsolódó cselekményeken alapultak. A sajtóközleményekből nem állapítható meg, hogy a felperes vezetői tevékenységének időszakára eső cselekmény miatt folyamatban volt büntetőeljárásban a felperes gyanúsított lett volna, illetve az sem, hogy cselekvősége bármilyen összefüggésben felmerült volna. A nem a felperes vezető tisztségviselői időszakában történt ügyletek miatti büntetőeljárások vonatkozásában pedig egyértelmű, hogy azok nem érintik a felperes személyét még közvetetten sem. Erre tekintettel alaptalan az alperes azon érvelése is, miszerint a közfelfogás szerint egy állami gazdasági társaság működésével, gazdálkodásával kapcsolatos büntetőeljárás adott esetben a felperessel, mint vezető tisztségviselővel lenne összeköthető. Amennyiben ugyanis a büntetőeljárások nem a felperes vezetői tevékenysége idejére eső, hanem egyértelműen más vezető tisztségviselő működésének időszakára tehető ügyletekkel függenek össze, még az elvi lehetősége is kizárt annak, hogy a felperes személye az ezek miatt indított büntetőeljárásokban felmerülhetne, a felperes ezen eljárások gyanúsítottja lehetne. [14] A felperes által saját közösségi médiafelületén közzétett fénykép „Home office” felirattal történő második sérelmezett közlése vonatkozásában helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az eredeti fényképen nem szereplő felirat teljesen más mondanivalót közöl, az hamis jelentést ad a közölt fényképnek. A jogsértés elbírálásánál nem lehet a „Home office” kifejezést elszigetelten vizsgálni, tekintettel kell lenni az ahhoz tartalmilag szorosan kapcsolódó szövegkörnyezetre is. Nevezetesen arra, hogy az írás kifejezetten azt állítja a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.286/2022/5 7 felperesről, hogy „tudatosan provokálja saját munkatársait”, „dicsekszik” és „felháborodást kelt”. A kifogásolt képhez tartozó szövegrész pedig ezen állítások alátámasztására azt közli, hogy „a legnagyobb felháborodást (…) az váltotta ki, amikor felperes az egyik jachtozó képre, amin egy csaknem meztelen hölggyel volt látható, ráírta: „Home office”.” [15] Ezekre tekintettel a sajtóközlemény kifogásolt részében („Home office”), illetőleg a közlemény ehhez kapcsolódó részében meghamisítja, hamis színben tünteti fel a felperes nyaralásával kapcsolatos valóságot, az általa közzétett fényképfelvétel tartalmát és üzenetét. Úgy mutatja be a felperest ezáltal, mintha otthondolgozás keretében, munkavégzés helyett nyaralna hivalkodó és provokatív módon. Ez pedig a valóság hamis színben feltüntetésének minősül, ami megalapozza a helyreigazítás elrendelését. Lényegtelen tévedés megállapítására csak akkor lenne lehetőség, ha a közlemény a maga egészében és összefüggéseiben megfelelne a valóságnak, ez esetben az egyes – az egészhez képest lényegtelen – részlet nem szolgálhatna alapul helyreigazításra. Azonban a közvélemény tájékoztatása szempontjából a sérelmezett közlés jelentős, mert maga a cikk nevezi azt a „legnagyobb felháborodást” kiváltó eseménynek. [16] A felperes nyaralását „home office”, azaz otthoni munkavégzésnek láttatni a helyreigazítást kérő személyiségének megítélése szempontjából nem közömbös részlet, és nem lényegtelen tévedés a társadalmilag kialakult közfelfogás szerint sem. A kép és szöveg egysége a cikk egészének figyelembevételével meghatározó jelentőségű, az a cikkbeli felvetés igazolását jelenti. Tévedés jellegű magatartás pedig az alperesi tevékenységgel kapcsolatban nem is volt azonosítható. [17] A másodfokú bíróság szükségesnek látta az elsőfokú bíróság által elrendelt helyreigazítás szövegének pontosítását, hogy a megfogalmazás ne befolyásolja az olvasóközönség egyszerű értelmezését (közönség joga). A pontosítás igazodik a cikk azon állításához, miszerint a „felperes az egyik jachtozó képre […] ráírta: Home office.” A másodfokú bíróság a „hogy” kötőszó alkalmazásával és az igekötős szerkezet felcserélésével (ellátva – látta el) az értelmezést elősegítő – tartalmi módosítást nem jelentő – pontosítást tett. [18] Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, a felperes a másodfokú eljárásban teljes egészében pernyertes lett. A felperes fellebbezési ellenkérelmében költségigényét bejelentette, de másodfokú költségeit nem számította fel, az igényelt költség összegét nem jelölte meg, a perköltség összegét szabályozó jogszabályi rendelkezésre sem utalt. Erre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az alperest fellebbezési költség megfizetésére nem kötelezte [Pp.
- §
(1)bekezdés]. [19] Az alperesi portál üzemeltetője köteles viselni a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 39. §
(3)bekezdése c) pontja és 46. §
(1)bekezdése alapján számított 48.000 forint fellebbezési illetéket a 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének megfelelően. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.286/2022/5 8 Budapest,
- május
- Dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke Dr. Virág Csaba s.k. előadó bíró Dr. Kovács Éva s.k. bíró