← Magyarország

Kpkf.39330/2022/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A fellebbezés visszautasítása a fellebbezést megalapozó jogszabálysértés és pontos jogszabályhely fellebbezési határidőn belül való megjelölésének elmaradása folytán. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.II.39.330/2022/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke; Dr. Figula Ildikó előadó bíró; Dr. Tóth Kincső bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Molnár Tibor ügyvéd cím1 Az alperes: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdúböszörményi Járási Hivatala cím2 A per tárgya: mulasztási per A fellebbezést benyújtó fél, a fellebbezés sorszáma: felperes,
  2. A fellebbezéssel érintett határozat száma: Debreceni Törvényszék 19.K.701.530/2021/
  3. számú végzése Rendelkező rész A Kúria a felperes fellebbezését visszautasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria II.Kpkf.39.330/2022/2 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  4. április
  5. napján mulasztási per iránti keresetet terjesztett elő az alperessel szemben. Keresetlevelében kifejtette, hogy álláspontja szerint az alperes, illetve az annak szervezeti egységét képző Hajdúböszörményi Járási Hivatal mulasztást követett el, mivel nem hozott az állami kártalanítás összegét megállapító határozatot, valamint teljesítésigazolást sem állított ki. [2] Az elsőfokú bíróság
  6. augusztus
  7. napján kelt
  8. sorszámú végzésével tájékoztatta a felperest, hogy keresetlevele nem felel meg a közigazgatási perrendtartásról szóló
  9. évi I. törvényben (a továbbiakban: Kp.) foglalt tartalmi követelményeknek, ezért hiánypótlásra hívta fel. Felhívta a felperest annak megjelölésére, hogy az alperesnek van-e felügyeleti szerve, ha van, akkor ahhoz fordult-e kérelemmel, illetve mikor, valamint hogy az alperesre vonatkozó eljárási határidőt mely időponthoz képest számítja. [3] A felperes
  10. augusztus
  11. napján beadványt terjesztett elő a keresetlevél hiányosságainak pótlása érdekében. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor
  12. szeptember
  13. napján kelt
  14. sorszámú végzésében tájékoztatta a felperest, hogy keresetlevele továbbra is hiányos. A felperes
  15. szeptember
  16. napján újabb beadványt terjesztett elő a keresetlevél hiányosságainak pótlása céljából. Az elsőfokú végzés [4] Az elsőfokú bíróság
  17. november
  18. napján kelt 19.K.701.530/2021/
  19. számú végzésével a felperes keresetlevelét visszautasította arra hivatkozással, hogy felperes a hiánypótlásra történő kétszeri felhívás ellenére sem pótolta keresetlevele hiányait. A keresetlevél továbbra sem tartalmazta az alperesre vonatkozó eljárási határidőt, valamint azt sem, hogy igazolhatóan a felperes mikor fordult, illetve fordult-e az alperes felettes szervéhez. Ezen felül rögzítette azt is, hogy megállapítható volt, hogy a felperes a Kp.
  20. §

(2)bekezdése szerinti keresetindítási határidőt mindenhogy elmulasztotta. A fellebbezés és az alperes észrevétele [5] Az elsőfokú bíróság végzésével szemben a felperes
  1. november
  2. napján elektronikus úton fellebbezést nyújtott be, amelyben kérte az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára való kötelezését. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helytelenül állapította meg, és abból helytelen jogi következtetést levonva hozta meg jogszabálysértő végzését. A felperes fellebbezésében nem jelölte meg, mely jogszabályhely megsértésére alapítja álláspontját. Hozzátette, hogy részletes fellebbezését tizenöt napon belül önként, pótlólag előterjeszti. Kúria II.Kpkf.39.330/2022/2 3 [6] A felperes ezt követően
  3. december
  4. napján „részletes fellebbezési kérelem” című beadványt terjesztett elő, amelyben a Kp.
  5. §
(2)és
(4)bekezdéseire hivatkozva állította az elsőfokú bíróság végzésének jogsértő mivoltát. [7] tett. Az alperes a fellebbezésre és a fellebbezés-kiegészítésre vonatkozóan észrevételt nem A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felperes fellebbezésének érdemi elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [9] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés keretei között vizsgálta felül. [10] A Kp. 112. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 100. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezést a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani. [11] A Kp. 112. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontja szerint a fellebbezés a beadványokra vonatkozó általános szabályokon túlmenően tartalmazza a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést a jogszabályhely pontos megjelölésével. A Kp. 104. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság a fellebbezés vizsgálata során a keresetlevél vizsgálatának szabályai szerint jár el. Ha a fellebbezés nem felel meg a 100. §
(1)bekezdésében foglaltaknak, vagy más okból kiegészítésre, kijavításra szorul, az elnök intézkedik a hiányok pótlása iránt. A 100. §
(2)bekezdés b) pontja tekintetében azonban hiánypótlásnak helye nincs. [12] A Kúria rögzíti, hogy a felperes az elsőfokú bíróság végzését az elektronikus tértivevény tanúsága szerint
  1. november
  2. napján vette át, így a fellebbezés előterjesztésére nyitva álló határidő
  3. november
  4. napján járt le, következésképpen a felperes eredeti fellebbezését a törvényes határidőn belül terjesztette elő. A Kúria ugyanakkor rámutat, hogy a felperes e beadványa a Kp.
  5. §
(2)bekezdésének b) pontjába ütköző módon nem tartalmazta a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, valamint a jogszabályhely pontos megjelölését. A felperes a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést és jogszabályhelyet csak a
  1. december
  2. napján, tehát a törvényes határidő lejártát követően előterjesztett, tartalmilag fellebbezés-kiegészítésnek tekinthető beadványában tüntette fel. [13] A Kúria ugyanakkor utal arra, hogy a végzés elleni fellebbezésben pontosan meg kell jelölni azt a jogszabályhelyet, amellyel a fellebbezést előterjesztő fél szerint az elsőfokú bíróság végzése ellentétes. A Kp.
  3. §
(2)bekezdése szerint e tekintetben hiánypótlásnak sincs helye, következésképp a fellebbezésre nyitva álló határidő leteltét követően e hiány pótlására önként sincs lehetőség (BH
  1. 243.). Kúria II.Kpkf.39.330/2022/2 4 [14] A Kúria rögzíti azt is, hogy a fellebbezés előterjesztésére nyitva álló tizenöt napos törvényi határidő meghosszabbítására nincs lehetőség sem a bíróság, sem pedig a felek által. Mint arra a Kp.
  2. §-hoz fűzött Kommentár is utal, a fellebbezés előterjesztésére nyitva álló határidő lejárta után, fellebbezés-kiegészítésként előterjesztett fellebbezéssel sem lehet „kitolni” a fellebbezési határidőt. Erre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a felperes által
  3. december
  4. napján előterjesztett, tartalmilag a fellebbezést a jogsértés megjelölésével kiegészítő beadvány a Kp.
  5. §
(1)bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdése alapján elkésett, következésképp azt hatálytalannak kell tekinteni. [15] Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a felperes a törvényi kötelezettsége és a támadott végzés jogorvoslati kioktatása ellenére a törvényes határidőn belül előterjesztett fellebbezésében nem jelölte meg, hogy az elsőfokú bíróság végzése milyen okból jogsértő és mely jogszabályi rendelkezésnek nem felel meg, így az érdemi elbírálásra alkalmatlan. [16] Mindezek folytán a Kúria a felperes fellebbezését a Kp. 99. §
(3)bekezdése és 104. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 48. §
(1)bekezdés k) pontja alapján visszautasította. Záró rész [17] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [18] A Kúriának a másodfokú perköltség viseléséről rendelkeznie nem kellett, tekintettel arra, hogy az alperes észrevételt nem terjesztett elő, perköltséget nem számított fel. [19] A másodfokú eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [20] A végzés ellen a Kp. 112. §
(2)bekezdése alapján fellebbezésnek helye nincs, míg a felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. április
  3. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke; Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró; Dr. Tóth Kincső s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Kúria II.Kpkf.39.330/2022/2 5

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.