A határozat elvi tartalma: Ha a tényállás nem tartalmazza az előny ígéretének vagy adásának a tényét, akkor hiányzik a vesztegetés bűntette törvényi tényállási elemeinek egyike, ami anyagi jogi hibához vezet, s ezért a terhelt felmentésének van helye. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.III.561/2025/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Horváth Péter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- december
- Az ügy tárgya: vesztegetés bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): XLI. rendű Első fok: Tatabányai Törvényszék, 17.Bpk.511/2023/43., büntetővégzés, tárgyalás mellőzése,
- december 27., jogerő:
- január
- Az indítvány előterjesztője: a Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a XLI. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Tatabányai Törvényszék 17.Bpk.511/2023/
- számú büntetővégzését a XLI. rendű terhelt tekintetében megváltoztatja. A XLI. rendű terheltet az ellene vesztegetés bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés] miatt emelt vád alól felmenti. Kúria 3.Bfv.561/2025/8-I 2 Egyebekben a megtámadott határozatot a XLI. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Tatabányai Törvényszék a 2023. december 27-én kihirdetett és a XLI. rendű terhelt tekintetében 2024. január 17-én jogerős 17.Bpk.511/2023/43. számú büntetővégzésével a XLI. rendű terhelttel szemben vesztegetés bűntette [Btk. 290. §
(1)bekezdés (
- tényállási pont] és védettségi igazolással való visszaélés bűntette [védettségi igazolással való visszaélés elleni fellépésről szóló 220/
- (V. 1.) Kormányrendelet
- § d) pont] miatt 200 napi tétel, napi tételenként 1.500 forint, összesen 300.000 forint pénzbüntetést szabott ki. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére az átváltoztatásról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. II. [2] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a KomáromEsztergom Vármegyei Főügyészség KF.587/2023/
- szám alatt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjára hivatkozással a XLI. rendű terhelt javára a jogerős ítélet megváltoztatása érdekében. [3] Kifejtette, hogy a Tatabányai Törvényszék a 22. tényállási pont esetében a büntető anyagi jogi szabályok megsértésével állapította meg a XLI. rendű terhelt bűnösségét a vesztegetés bűntettében. Ugyanis az 1. és 2. számú tanú a XLI. rendű terheltnek jogtalan előny kérése nélkül nyújtott segítséget a védettségi igazolványhoz történő jogosulatlan hozzájutáshoz. [4] Álláspontja szerint ezért a XLI. rendű terhelt esetében a terhére rótt vesztegetés bűntettének egyik tényállási eleme − a jogtalan előny adása − hiányzott, cselekménye a vesztegetés bűntettét nem valósította meg. [5] Indítványozta, hogy a Kúria a Tatabányai Törvényszék 2024. január 17. napján jogerőre emelkedett 17.Bpk.511/2023/43. számú büntetővégzését változtassa meg annyiban, hogy a XLI. rendű terheltet mentse fel a vesztegetés bűntettének vádja alól, egyebekben pedig a jogerős határozatot hatályában tartsa fenn. Kúria 3.Bfv.561/2025/8-I 3 [6] A Legfőbb Ügyészség BF.544/2025/3. szám átiratában az ügyészi felülvizsgálati indítványt változatlan tartalommal fenntartotta. III. [7] Az ügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. [8] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [9] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés], a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható [Be. 659. §
(1)bekezdés]. [10] A Be. 659. §
(5)bekezdése értelmében a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a
(6)bekezdésben írt kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. [11] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a terhelt büntetőjogi felelősségét a büntető anyagi jogi szabályok megsértésével állapította meg. [12] A Tatabányai Törvényszék tárgyalás mellőzésével meghozott jogerős 17.Bpk.511/2023/43. számú büntetővégzésében megállapított – váddal egyező –, a felülvizsgálati indítvánnyal érintett 22. tényállási pontja a következő: A XLI. rendű terhelt a XXIX. rendű terhelt közeli rokona, így tudomással bírt arról, hogy az 1. számú tanú segítséget tud nyújtani ahhoz, hogy oltás nélkül – miután ő azt nem kívánta felvenni – védettségi igazoláshoz jusson. A XLI. rendű terhelt megkereste az 1. számú tanút, aki a családdal fennálló szoros kapcsolatára tekintettel segítséget nyújtott ahhoz, hogy a 2. számú tanú a COVID védőoltások beadásával kapcsolatos kötelességét megszegje, ezáltal a XLI. rendű terheltnek 2021. október 2-án és 2021. október 26-án a Kórház oltópontján a COVID vakcinát a valóságban a 2. számú tanú nem oltotta be, ehelyett a terheltet egy üres fecskendővel szúrta meg. Az oltás megtörténtének hivatalos dokumentálását a XLI. rendű terhelt által kitöltött nyilatkozat és az oltási kártya alapján a tévedésben lévő adminisztrátor végrehajtotta, mely alapján – az 1. és a 2. számú tanú segítségével – a XLI. rendű terhelt részére a Kormányhivatal jogosulatlanul védettségi igazolványt állított ki, mivel az valótlanul tartalmazta az oltottság tényét. Az 1. és a 2. számú tanú a XLI. rendű terheltnek – tekintettel a család az 1. számú tanúhoz fűződő baráti kapcsolatára –jogtalan előny kérése nélkül nyújtott segítséget a védettségi igazolványhoz történő jogosulatlan hozzájutáshoz. [13] A Btk. 290. §
(1)bekezdése szerint vesztegetés bűntettét követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje (aktív vesztegető). [14] E bűncselekmény jogi tárgya a tágabb értelemben vett közélet – gazdasági és társadalmi élet – tisztasága, korrekt, jogszerű működése és az ehhez fűződő közbizalom megóvásának érdeke. Az aktív gazdasági vesztegetés elkövetési magatartásai a jogtalan előny Kúria 3.Bfv.561/2025/8-I 4 adása, illetve az előny ígérete. Az előny adása az előny közvetlen átadását vagy áttételes eljuttatását jelenti, az előny ígérése az előny nyújtásának kilátásba helyezése, amely történhet szóban, írásban vagy ráutaló magatartással is. A tényállás eredményt nem tartalmaz, így befejezettségéhez sem a passzív oldalon álló személy részéről történő elfogadás, sem az előnyért történő kötelességszegés nem szükséges; a bűncselekmény a jogtalan előny felajánlásával (ígéretével) befejezetté válik. [15] A Btk.
- §-ában meghatározott aktív gazdasági vesztegetés megvalósulásának feltétele, hogy a jogtalan előny adása vagy annak ígérete a gazdálkodó szervezet részére vagy annak érdekében működő személlyel kapcsolatosan (az ilyen személy részére vagy rá tekintettel másnak) történjen, kifejezetten kötelességszegés érdekében. [16] A büntetőjogi felelősség alanyhoz kötött, ennek hiányában nem állapítható meg a terhelt egyéni felelőssége. A terhelt által elkövetett cselekmény körülírása akkor pontos, ha a tényállás hiánytalanul tartalmazza a bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket: az elkövetési magatartást, a cselekmény megvalósulásának helyét, idejét és egyéb körülményeit. [17] Ugyanakkor a jogerős tényállás
- pontja nem tartalmaz olyan ténymegállapítást, mely szerint a XLI. rendű terhelt jogtalan előnyt ígért vagy adott annak érdekében, hogy oltás nélkül jusson védettségi igazoláshoz. [18] Ellenkezőleg, a tényállás
- pontja kifejezetten rögzíti azt a tényt, mely szerint az
- és a
- számú tanú a XLI. rendű terheltnek – tekintettel a család
- számú tanúhoz fűződő baráti kapcsolatára – jogtalan előny kérése nélkül nyújtott segítséget a védettségi igazolványhoz történő jogosulatlan hozzájutáshoz {Tatabányai Törvényszék 17.Bpk.511/2023/
- számú büntetővégzés [194] bekezdés}. [19] Ebből következően – egyetértve az ügyészség álláspontjával – jelen ügyben megállapítható, hogy a jogerős tényállás
- pontja a XLI. rendű terhelt vonatkozásában nem tartalmazza a terhére rótt vesztegetés bűntettének megállapításához szükséges tényeket, ugyanis hiányzik az egyik törvényi tényállási elem, a jogtalan előny ígérete vagy adása. [20] Miután a tényállás
- pontja nem rögzít olyan ténymegállapítást, mely szerint a XLI. rendű terhelt bárkinek ígért vagy adott jogtalan előnyt az igazolvány jogosulatlan kiállítása érdekében, ténybeli alap hiányában nem vonható jogi következtetés a XLI. rendű terhelt bűnösségének a megállapítására a vesztegetés bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés]. [21] A Be. 662. §
(2)bekezdés a) pontja szerint a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az alapügyben a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt állapította meg a terhelt bűnösségét. [22] A Be. 566. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján a bíróság a vádlottat a vád alól felmenti, ha a cselekmény nem bűncselekmény. [23] A Kúria úgy ítélte meg, hogy a vesztegetés bűntette miatt emelt vád alóli felmentés nem indokolja a jogerősen kiszabott pénzbüntetés enyhítését. Ugyanis ez a büntetés arányosságát érdemben nem befolyásolja, mivel a védettségi igazolással való visszaélés bűntette [védettségi igazolással való visszaélés elleni fellépésről szóló 220/2021. (V. 1.) Kormányrendelet 1. §
- d)pont] önmagában is megalapozza a jogerősen kiszabott pénzbüntetés mértékét. [24] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a Be. 655. §
(1)bekezdésére figyelemmel öt hivatásos bíróból álló tanácsban, a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, és a megtámadott Kúria 3.Bfv.561/2025/8-I 5 határozatot a Be. 662. §
(2)bekezdés a) pontja alapján a XLI. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta, az ellene vesztegetés bűntette [Btk. 290. §
(1)bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette, egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján a XLI. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [25] A döntés elvi tartalma Ha a tényállás nem tartalmazza az előny ígéretének vagy adásának a tényét, akkor hiányzik a vesztegetés bűntette törvényi tényállási elemeinek egyike, ami anyagi jogi hibához vezet, s ezért a terhelt felmentésének van helye. IV. [26] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 628. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [27] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- december
- Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Horváth Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző