← Magyarország

Pf.20420/2021/5 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A pert megelőzően az adatkezelő határozza meg, hogy az adat döntés megalapozására szolgált-e, a per során ezt bizonyítania kell. Főszabályként a döntéselőkészítő adat nem nyilvános, s csak mérlegeléssel határozhat annak kiadásáról az adatkezelő szerv vezetője. Ebben az esetben valóban nem a megtagadás a mérlegelés tárgya, azonban a megtagadás oka tekintetében az adatkezelő alperesnek ki kellett volna mutatnia, mennyiben szolgálták a perbeli adatok az utóbb meghozott döntés megalapozását. Amennyiben a döntést tíz éven belül meghozták, az annak előkészítésére vonatkozóan keletkezett adatok már csak abban esetben zárhatók el a nyilvánosság elől, ha azok további döntés megalapozását szolgálják vagy az adatkezelő törvényes működési rendjét vagy befolyásmentes feladatellátását, a döntés-előkészítő álláspontjának szabad kifejtését veszélyeztetnék. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.420/2021/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Pálvölgyi Miklós ügyvéd) által képviselt felperes (felperes címe.) felperesnek – dr. Páder Balázs kamarai jogtanácsos által képviselt alperes (alperes címe.) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
  2. március
  3. napján kelt 65.P.21.597/2020/
  4. számú ítélete ellen az alperes
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Köteles az alperes a felperesnek 15 napon belül megfizetni 24.000 (Huszonnégyezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjban álló perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes országgyűlési képviselő, alperes országos hatáskörű közigazgatási szerv. A Magyarország
  6. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló 92/
  7. (IV. 6.) Kormányrendelet (a továbbiakban Kormányrendelet)
  8. §-a szerint az államháztartásért felelős miniszter a Kormány irányítása alá tartozó bármely fejezet kiadási előirányzata terhére — az érintett fejezetet irányitó vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett — a alap1 Alap (alap1) fejezet, a alap2 Alap (alap2) fejezet kiadási előirányzatai javára előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, illetve befizetési kötelezettségei írhat elő. A rendelet l. sz. melléklete szerint a alap1 Alap forrását képezik költségvetési átcsoportosítások 46.941,5 millió forint összegben, a rendelet
  9. sz. melléklete szerint a alap2 Alap forrását Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.420/2021/5 2 képezik központi intézmények és programok megtakarításai 922 553,2 millió forint összegben. [2] Miután a felperes
  10. április hó
  11. napján e-mailben az alább ismertetésre kerülő keresettel azonos tartalommal közérdekű adatok kiadása iránti kérelemmel fordult az alpereshez, az alperes -
  12. április
  13. napján póthatáridőt kérve -
  14. május
  15. napján közölte a felperessel a alap2 Alapba átcsoportosított forrásokat, fejezetenként kimutatva a mindösszesen 922.553,1 millió forint egyes részösszegeit. [3] A felperes a pert megelőző kérelmével azonos tartalommal az Infotv.
  16. §
  17. pontjára, 25., 29., 30., és
  18. §-ára, az Alaptörvény
  19. cikkének

(2)bekezdésére, valamint a Kormány tagjainak feladat és hatásköréről szóló 94/
  1. (V. 22.) Kormányrendelet (statútum-rendelet)
  2. §
(1)bekezdésére és 68. §
(1)bekezdésére alapított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a e-mailcím e-mail címre az alábbi adatok kiadására: A
  1. évi központi költségvetési törvény mely kiadási előirányzatait és mekkora összegben érintik a alap1 Alap javára végrehajtott vagy végrehajtandó átcsoportosítások? Kérte, hogy az érintett kiadási előirányzatokat a
  2. évi központi költségvetésről szóló
  3. évi LXXI. törvény szerinti fejezetrend alapján az ott meghatározott bontásban (cím, alcím, jogcímcsoport, jogcím, előirányzatcsoport, kiemelt előirányzat), kiadási előirányzatonként és az egyes kiadási előirányzatokat terhelő átcsoportosítás összegét külön feltüntetve közöljék. A
  4. évi központi költségvetési törvény mely kiadási előirányzatait és mekkora összegben érintik a alap2 Alap forrását képező központi intézmények és programok megtakarításai? Kérte, hogy az érintett kiadási előirányzatokat a
  5. évi központi költségvetésről szóló
  6. évi LXXI. törvény szerinti fejezetrend alapján az ott meghatározott bontásban (cím, alcím. jogcímcsoport, jogcím, előirányzatcsoport, kiemelt előirányzat), kiadási előirányzatonként és az egyes kiadási előirányzatokat terhelő átcsoportosítás összegét külön feltüntetve közöljék. Tájékoztatást kért továbbá felperes arról, hogy mi az oka annak, hogy a alap1 Alap kiadásai között a helyi önkormányzatok egyes támogatásainak kifizetése jogcímnél nem szerepel összeg. Kérte továbbá az alperes perköltségben való marasztalását a 32/
  7. (VIII. 22.) IM rendelet
  8. §
(3)bekezdésre hivatkozással azzal, hogy irattanulmányozása és a kereset benyújtása 4 óra időtartamot vett igénybe, óránként 5.000 forint + áfa óradíjjal számolva, az ellenkérelem elemzése 2, a válaszirat előterjesztése 2, valamint a tárgyalásokon való megjelenés 1 óra időtartamot vett igénybe 6.000 forint + áfa óradíj felmerülte mellett. [4] Hivatkozása szerint az alperes közvagyonnal gazdálkodó, a központi költségvetést kezelő, közfeladatot ellátó országos hatáskörű szerv, melynek közfeladata ellátása körében keletkeztek az általa kezelt adatok. A 32/
  1. (V. 29.), 34/
  2. (VI. 24.) és 5/
  3. (II. 14.) AB határozatokra utalással kifejtette, hogy amennyiben a diszkrecionális jogkör gyakorlója a közérdekű adat kiadásának megtagadása mellett dönt, azt az Alaptörvényben és az Infotv.-ben írt szempontok szerint indokolni köteles arra kiterjedően, hogy milyen érdek fűződik az adatok nyilvánosságtól való elzárásához, ezen alperesi indokolás azonban elmaradt. A Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.420/2021/5 3 Statútum-rendelet hivatkozott rendelkezései alapján állította, hogy az alperes a kiadni kért összes adatnak kezelője, melyeket külön előállítania nem kell, mert azok rendelkezésére állnak. Állította, hogy az alperes a pert megelőző válaszában a kérelemtől eltérő tartalommal szolgáltatott adatot, az teljesítésnek nem tekinthető. Értelmezése szerint az alperes a perben három egymást kizáró választ, illetve hiányos válaszokat adott elő: egyrészt azt állította, hogy a költségvetési törvény módosítása folytán a kért adatok nyilvánosságra kerültek, azonban ezen adatokat nem konkretizálta, ezzel egyidejűleg azonban utalt arra is, hogy valamely döntéselőkészítő anyag részei a kiadni kért adatok, ez pedig kizárja azoknak a nyilvánosságát. Hivatkozott arra is, hogy az általa kiadni kért adatok nem állnak rendelkezésére, illetve nem álltak rendelkezésre a kérelem kézhezvételekor, ami kizárja azt, hogy döntés-előkészítés részeivé váljanak, hiszen nem létező adatra nem lehet döntés-előkészítést alapítani, sőt ezek az adatok később még részben sem kerülhettek nyilvánosságra, hiszen ha a Kvtv. módosításába valóban bekerültek a kiadni kért adatok, akkor már a Kvtv. módosításának előterjesztése időpontjában az alperesi minisztériumnak ezen adatokat kezelnie kellett. [5] Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte, költségjegyzékében mindösszesen 13.750 forint jogtanácsosi munkadíjat tüntetett fel a IM rendelet
  4. §
(3)bekezdésére hivatkozással. [6] Az Infotv. 27. §
(5)és
(6)bekezdésére, valamint a 31. §
(2)bekezdésére hivatkozással előadta, hogy a közérdekű adatigénylés időpontjában a koronavírus-járvány miatt szükségessé vált intézkedések miatt részletesebb tájékoztatást nem adhatott, mivel a költségvetés módosítását megalapozó adatok döntéselőkészítő jellegűek voltak, azok alapján született meg a Kvtv.-t módosító
  1. évi LX. törvény (Módtv.). Az adatigénylés teljesítése során mérlegelte, hogy azok döntés-előkészítő adatkörbe tartoznak-e, és a nyilvánosság számára megismerhető adatokat adta ki a felperes részére. Állította, hogy a
  2. június
  3. napján kihirdetett Kvtv. módosításból az adatigényléssel érintett információk kinyerhetők. Mindemellett felhívta a figyelmet arra, hogy a felperes által kért rendszerezésben és formában a kiadni kért adatok az adatigénylés benyújtásának időpontjában nem voltak a birtokában és mivel a Kvtv. módosítása az annak mellékleteit képező táblázatokat nem érintette, az alperes a döntéselőkészítő adatokat ebben a formában nem is állította elő. [7] Az elsőfokú bíróság az Infotv.
  4. §
  5. és
  6. pontjára az,
  7. §
(1)bekezdésére, 27. §
(5)és
(6)bekezdésére, 28. §
(1)bekezdésére, 30. §
(3)és
(5)bekezdésére, 31. §
(1),
(2),
(3),
(5)és
(6)bekezdésére, valamint a Pp.
  1. §-ára és
  2. §-ára, továbbá az Alaptörvény
  3. cikk
(2)bekezdésére alapított ítéletével a keresetet alaposnak találta és a kereset szerint kötelezte az alperest arra, hogy a e-mail cím1 címére küldje meg az adatigénylésben foglalt adatokat, valamint 54.000 forint perköltségben marasztalta. [8] Megállapította, hogy a felperes adatkiadási kérelme a központi költségvetés
  1. évi átalakításával kapcsolatos adatok megismerésére irányult, nem vitásan közpénz felhasználásával kapcsolatos adatigénylésként került előterjesztésre. Értelmezése szerint az
  2. és
  3. pontban foglalt adatok kapcsán az alperes tartalmilag nem vitatta adatkezelői minőségét, csak azt adta elő, hogy a kért formában nem állnak rendelkezésére az adatok, továbbá az Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.420/2021/5 4 alperes azzal is érvelt, hogy a költségvetési törvényt módosító
  4. évi LX. törvény (Módtv.), azokat tartalmazza. Az alperes érvelését annak kapcsán, hogy a döntéselőkészítő adatokat mérlegelés nélkül zárhatja el a nyilvánosság elől, úgy értelmezte, hogy az sérti az Infotv.
  5. §
(5)bekezdésének és 30. §
(3)bekezdésének helyes értelmezését, továbbá az Alaptörvény rendelkezéseit, mert amennyiben az adat kiadása az adatkezelő szerv mérlegelésétől függ, e mérlegelést szűkítően kell elvégezni a törvény 30. §
(5)bekezdése alapján és ekként fokozott indokolási kötelezettség terheli az adatkiadást megtagadó szervet. Az alperes mind a pert megelőzően, mind a perben megsértette ezen indokolási kötelezettségét, mivel nem részletezte, hogy a költségvetési előirányzatok átcsoportosításáról való tájékoztatás mennyiben veszélyeztette volna költségvetési törvény vitáját, milyen jogalkotói célt sértett volna a felperes tájékoztatása. Így a döntéselőkészítő jellegre való hivatkozást megalapozatlannak találta. Azt az alperesi hivatkozást, hogy a törvénymódosításba bekerültek a kérdéses az adatok, s onnan megismerhetők, nem találta helytállónak, ugyanis azt az alperes által csatolt dokumentum cáfolja. A Módtv. és az adatigénylés összehasonlítása nyomán arra a következtetésre jutott, hogy a jogszabály nem a felperesi adatigénylés szerinti fejezetcímenként rögzítette, hogy a központi költségvetés egyes fejezeteiből milyen átcsoportosítás történt a alap1-ba és a alap2 központi intézeti megtakarításai milyen fejezetcímekbe tartozó központi intézetektől kerültek elvonásra, így még csak részben sem lehet teljesítettnek tekinteni a felperesi kérelmet és az abban foglalt kérdésre a törvényjavaslat, sem az időközben elfogadott törvény választ nem ad, az alperes pedig nem jelölt meg olyan további nyilvános forrást, ahol az igényelt adatok elérhetők. [9] Az elsőfokú bíróság mérlegelése szerint a tájékoztatáshoz nyomós közérdek fűződik, hiszen az állampolgárokat illető bevételekről mondhat le a kormányzat az átcsoportosítással, az állampolgárok egyes juttatásainak felhasználását, illetve eltérő célból történő felhasználását rendelte el a bevétel és kiadás átcsoportosításával. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint az alperes nem jelölt meg olyan indokot sem, melyből a következtetésre juthatott volna, hogy a számadatoknak a költségvetés sarokszámait kialakító alperesi minisztériumnál ne kellene fellelhetőnek lenniük. Hiányolta, hogy az alperes nem részletezte azt sem, miért okozna számára nehézséget az adatközlés teljesítése. [10] A perköltség viseléséről a Pp. 83. §
(1)bekezdése, a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet a
  2. §
(1)bekezdése és a pontosított költségjegyzék, valamint az Itv. 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján rendelkezett. [11] Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, abban az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte, a felperessel szemben az IM rendelet 3. §
(3)bekezdése és
  1. §-a alapján mindösszesen 16.500 forint jogtanácsosi munkadíjból álló perköltségigényt kívánt érvényesíteni. [12] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg a tényállást atekintetben, hogy az alperes a keresetben foglalt módon valójában nem rendelkezik a közérdekű adatokkal. A közérdekű adatok forrását ugyanis az alperes számára is a költségvetés módosításáról szóló jogszabály és az ahhoz kapcsolódó előterjesztés jelentette. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.420/2021/5 5 Az alperes a per során elsődlegesen azzal védekezett, hogy nem rendelkezik azokkal a közérdekű adatokkal, amelyeket a felperes kiadni kért, azokkal a közérdekű adatokkal, amelyek pedig a rendelkezésére állnak más formában rendelkezik, mint az a kérelemben, illetve a keresetben szerepelt. Kiemelte, hogy felhívásra elkészítette az adatigénylés kérdései és a rendelkezésre álló adatok közti összevetést. Állította, hogy a felperes által kiadni kért adatok teljes körével az adatigénylés időpontjában még nem rendelkezett. Megalapozatlannak találta azt az elsőfokú ítéleti megállapítást, hogy a kiadni kért adatok az alperes rendelkezésére álltak. Megerősítette, hogy csak azon adatok álltak a kezelésében és voltak birtokában, melyek a jogszabályba is bekerültek. Hivatkozása szerint a felek között pusztán az a tény nem volt vitás, hogy az adatigénylés a költségvetés módosításával kapcsolatos adatok körére vonatkozik, ám a felperes csupán vélelmezte az államháztartásról szóló
  2. évi CXCV. törvény és a Statútumrendelet alapján, hogy a megjelölt adatok kiadását kérheti, és azokkal az alperes rendelkezik. Önmagában az, hogy az alperes hatáskörrel rendelkezik a költségvetés végrehajtására és annak módosítására vonatkozóan, nem jelenti azt, hogy a megjelölt adatoknak a birtokában van és azokat kezeli is. Hivatkozása szerint az elsőfokú bíróság tévesen mulasztotta el értékelni a költségvetési törvény módosítására vonatkozó jogszabály és a kapcsolódó előterjesztés ismeretében, hogy az alperesnek az adatkiadási kérelem kézhezvételekor ezen adatok még nem voltak a birtokában, és érdemi vizsgálat nélkül adott helyt a felperes érvelésének. [13] Fenntartotta azon okfejtését, hogy azok az adatok, melyek az adatigényléssel kapcsolatban rendelkezésére álltak, döntéselőkészítő információk voltak, ugyanis az alperes hatáskörébe tartozott a költségvetési törvény járvány elleni védekezésre tekintettel történő módosításának előterjesztése. Az információk folyamatosan változtak, és a kiigazításokról az alperes a Kvtv. módosítására vonatkozó előterjesztésben számolt be. Ekkor már rendelkezett olyan adatokkal, melyek rögzült jellege lehetővé tette az adatok nyilvánosságát. Az Infotv.
  3. §
(5)bekezdése nyomán állította, hogy a kidolgozás, kialakítás alatt álló költségvetési törvénymódosítás csak az alperes által egyébként már közölt információk kiadását tette lehetővé. Elsődlegesen továbbra is a kiadni kért adatok részleges hiányára, majd azok közül a rendelkezésre álló adatok döntéselőkészítő jellegére hivatkozott, s arra, hogy e két érvelés pedig nem zárja ki egymást. Az Infotv. hivatkozott rendelkezését akként értelmezte, hogy az nem az adatok kiadásának megtagadhatóságáról szól, hanem megismerhetőségének engedélyezéséről, így arról volt szó, hogy egy egyébként nem nyilvános adat megismerését az alperes nem engedélyezte. Hangsúlyozta, hogy az alperes érdemi védekezésének az ítéletben foglaltakkal ellentétben nem képezte részét az, hogy a felperes időközben a Kvtv. módosítása folytán hozzájutott azokhoz az információkhoz, melyeket korábban döntéselőkészítő jellegük miatt az alperes nem hozott nyilvánosságra. [14] Vitatta, hogy a perben közölt adatok legalább részben ne feleltek volna meg a felperesi adatigénylésnek, ezért teljes pervesztességét kétségbe vonta - figyelemmel arra is, hogy a felperes a 2021. január 21-i tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a per tárgyát a május 11-i válaszirat képezi, amely csak részben válaszolt a felperes második kérdésére. Így önmagában az, hogy a felperes úgy nyilatkozott, hogy számára nem kielégítő a közölt adatok mennyisége és minősége, az alperes teljes pervesztessége nem állapítható meg. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.420/2021/5 6 [15] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperesnek a másodfokú perköltségben való marasztalását kérte; összesen 4 munkaórára számított fel óránként 6.000 forint + áfa ügyvédi munkadíjat az IM rendelet 3. §
(3)bekezdése alapján. Hivatkozása szerint az ítélet [47] bekezdésében helytállóan állapította meg a döntéselőkészítő iratok vonatkozásában, hogy az alkotmánybírósági gyakorlat szerint a nyilvánosság-korlátozást felül kell vizsgálnia a bíróságnak - akár folyamatban lévő, akár meghozott döntések képezik a megtagadás hivatkozási alapját (12/
  1. (IV. 7.) AB határozat). Ebből kifolyólag az alperesnek indokolnia kellett volna, hogy a kért adatok kiadását miért nem teljesíti és az adatok döntéselőkészítő jellege milyen módon befolyásolná vagy veszélyeztetné a működését. A közérdekű adatok nyilvánossága diszkrecionális jogkörben, indokolás és érdekmérlegelés nélkül nem korlátozható, s mivel közérdekű adatok a Pénzügymisztérium közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett adatok, a törvénymódosítás során keletkezett adatok is közérdekű adatok. Az alperes nem bizonyította, hogy ezen adatok döntés előkészítésre szolgáltak és nem is indítványozott olyan bizonyítást, melynek alapján a diszkrecionális döntés felülbírálata érdemben lehetséges lett volna. Hivatkozása szerint nem helytálló az az érvelés, hogy csak rögzült adatok nyilvánosságra hozatalát teszi lehetővé a törvény és állította, hogy a döntés meghozatalát követően a nyilvánosság már nem lehet akadálya a köztisztviselői munka színvonalának és befolyásmentességének, sőt az alperes sem vitatta, hogy már nem állnak fenn olyan indokok, melyek megalapozhatják a nyilvánosság korlátozását. [16] A fellebbezés nem alapos. [17] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság jogi érvelését a jogszabály-változásokból levont következtetésekkel kiegészítve helytállónak találta, döntésével és lényegi indokaival egyetértett. [18] A másodfokú bíróság hangsúlyozza, hogy a bíróságnak abban a tárgyban kellett határoznia, hogy a közérdekű adatok kiadására irányuló kereset alapos-e. Vizsgálódása szükségképpen kiterjedt arra, hogy a tárgybeli adatok léteznek-e, azok közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok, az alperes kezeli-e őket, s köteles-e azokat kiadni vagy az adatok kiadását köteles megtagadni, vagy azt megtagadhatja. [19] Osztja a másodfokú bíróság azon elsőfokú bíróság által elfoglalt álláspontot, miszerint a pert megelőzően szolgáltatott adatok nem feleltethetők meg a kérelemben foglaltaknak, bár a
  2. kérdéssel összefüggésben állnak. Emellett megjegyzi, hogy bár a kereseti kérelemben a felperes a kiadni kért adatok keletkezésének időpontja tekintetében megkülönböztetést nem tett, az alperes kizárólag
  3. április hó
  4. napján a kezelésében álló adatok kiadására köteles (Pp.
  5. §
(1)bekezdés c) pontja, Infotv. 28. §
(1), 29. §
(1)és 31. §
(1)bekezdés). Ez azonban – szemben az alperesi értelmezéssel – nem jelenti azt, hogy a pert megelőző kérelem kézhezvételekor az adatkezelő „birtokában lévő” (azaz létező és kezelésében álló) közérdekű adatok kiadásának akadálya lenne az adatok további felülvizsgálata, módosítása, a törvény szerint ugyanis nem akadálya az adatkiadásnak az, hogy az adatkezelő működése során a kezelésében álló adatokat folyamatosan felülvizsgálja, módosítja. Az sem akadályozhatja az Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.420/2021/5 7 adatigénylés teljesítését, hogy az adatok kiadását akadályozó körülmények utóbb elhárulnak, így a bíróság utóbb olyan közérdekű adatok kiadását is elrendelheti, melyeknek a kiadását az alperes korábban alappal tagadta meg. [20] A Fővárosi Ítélőtábla egyetért az elsőfokú bírósággal atekintetben, hogy a kiadni kért adatok az alperes működésére vonatkozó közérdekű adatok, s azok 2020. április 7. napjától szükségképpen léteznek, valamint az alperes kezelésében állnak, hiszen a Kormányrendelet meghatározta a alap1 Alap és a alap2 Alap forrásait és kiadásait, s a Statútumrendelet 68. §
(1)bekezdése, valamint a Kormányrendelet 6., 7., 8., 10. §-ai, valamint a 11. §
(1)bekezdése meghatározza az alperesnek és az azt vezető miniszternek a kereset szerinti adatkezeléssel szükségképpen együtt járó feladatait. Az
  1. kérdéssel érintett adatok kezelését külön is alátámasztja, hogy a Kormányrendelet
  2. sz. melléklete a alap1 Alap forrásai között feltünteti a költségvetési átcsoportosításokat, s ehhez ugyancsak szükségszerű, hogy az alperes már a Kormányrendelet kihirdetésekor kezelje ezen adatokat. Ugyancsak szükségszerű a
  3. sz. kérdéssel érintett alperesi adatkezelés is, hiszen az
  4. sz. melléklet a alap2 alap forrásai között feltünteti a központi intézmények és programok megtakarításait, így ezen adatok léte és alperesi kezelése is bizonyos. A
  5. kérdés kapcsán megállapítható, hogy a Kormányrendelet a alap1 Alap kiadásai között feltünteti a helyi önkormányzatok egyes támogatásait, ám ahhoz összeget a jogszabály nem rendel, ennek oka pedig szükségszerűen ismert az alperes előtt, aki az e vonatkozásban keletkezett adatoknak is szükségképpen kezelője. [21] Az alperes a kezelésében állott – de pontosabban meg nem jelölt - adatok kapcsán azt állította, hogy azok döntéselőkészítő adatok, a döntés maga a Módtv., melybe a kérdéses adatok bekerültek. A másodfokú bíróság azonban a hivatkozott jogszabályok releváns időpontokbeli változásait figyelembe véve megállapította, hogy a keresettel érintett adatok sem a Kormányrendeletbe, sem a Kvtv-nek a
  6. április
  7. napja, azaz a felperesi kérelem kézbesítése utáni rendelkezéseibe, sőt a Módtv-be sem kerültek be. [22] A Magyarország
  8. évi központi költségvetéséről szóló
  9. évi LXXI. törvény (a továbbiakban:
  10. évi Kvtv.)
  11. január
  12. és
  13. június
  14. napja között hatályos rendelkezései szerint a törvény
  15. §-a meghatározta, hogy a törvény
  16. §-ában írt bevételi és kiadási főösszegeknek a fejezetek, címek, jogcím-csoportok, jogcímek szerinti részletezését a törvény
  17. számú melléklete tartalmazza. A törvény IV. fejezete tartalmazta a helyi önkormányzatok és a központi alrendszer kapcsolatára vonatkozó szabályokat, a 37-
  18. § szabályozta a települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételeket. Mindezeken felül a
  19. évi Kvtv. a
  20. §-ban tartalmazta a helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályait. A hivatkozott Kvtv.-nek a megadott időintervallumban hatályos rendelkezéseiben még nem szerepelt a alap1 Alap és alap2 Alap. [23] A nevezett alapokat, valamint az Európai Unióból érkező Járvány Elleni Támogatások Alapját a 92/
  21. (IV. 6.) Kormányrendelet hozta létre, mely a kihirdetését követő napon lépett hatályba. A Kormányrendelet kihirdetésekor hatályos szövege szerint az
  22. § a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/
  23. (III. 11.) Kormányrendelet által elrendelt veszélyhelyzet megszűnéséig a
  24. évi Kvtv. és az államháztartásról szóló
  25. évi CXCV. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.420/2021/5 8 törvényi (a továbbiakban: Áht.) rendelkezéseit, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alapra irányadó jogszabályi rendelkezéseket a rendeletben meghatározott eltérésekkel rendelte alkalmazni. A Kormányrendelet
  26. §-ában a járványügyi védekezés és a gazdaság újraindítása érdekében szükséges hazai, illetve esetleges európai uniós források és kiadások elszámolására a központi költségvetés helyzetrendszerében alap1 Alap, alap2 Alap és XLVIII. Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapja létrehozásáról rendelkezett, melyek központi kezelésű előirányzatokat tartalmaznak. Ezen új alapok forrásait és az azok terhére teljesített kiadásokat a Kormányrendelet az annak
  27. számú melléklete szerinti táblázatokban meghatározottak szerint rendelte a nyilvánosság számára bemutatni. [24] A továbbiakban a Kormányrendelet
  28. §-ának
(3)-
(7)bekezdései a
  1. évi Kvtv.
  2. számú mellékletének XXII., XLVI., XLVII. és LXIII. fejezeteit érintő változásokat tartalmazták, s a
(8)bekezdés szerint a hivatkozott, átrendezésre kerülő előirányzatok címrendi bontását a Kormányrendelet
  1. számú melléklete tartalmazza. [25] A Kormányrendelet
  2. § szerint a
  3. évi Kvtv.
  4. §
(1)bekezdésében meghatározottaktól eltérően a Kormány az I. Országgyűlés fejezet,
  1. Pártok támogatása címen szereplő előirányzatokról egységesen az eredeti előirányzatok 50%-át átcsoportosította a alap1 Alap fejezet,
  2. Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka cím javára. A
  3. §
(1)bekezdése szerint a Kvtv. 37. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározottaktól eltérően a gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzatot az általa 2020. évben beszedett gépjárműadó nem illeti meg, az a alap1 Alap fejezet bevételét képezi. A 4. §
(2)bekezdés akként rendelkezett, hogy az
(1)bekezdés szerinti gépjárműadónak az e rendelet hatálybalépéséig beszedett, a központi költségvetést megillető, de a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által megjelölt fizetési számlára el nem utalt összegét a rendelet hatálybalépését követő 10 napon belül kell a központi költségvetés javára teljesíteni. Ugyanezen §
(3)bekezdése szerint nem kell alkalmazni az Áht.-nak a belföldi gépjárművek után beszedett adónak a települési önkormányzat és a központi költségvetés közötti megosztására és a megosztás Kincstár általi ellenőrzésére vonatkozó szabályait. [26] A Kormányrendelet
  1. számú melléklete szerint a alap1 Alap forrásai az alábbiak voltak: a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka, a pártok támogatása 50%-nak átcsoportosítása, a költségvetési átcsoportosítások, a kiskereskedelmi adó, a gépjárműadó központi költségvetésbe átirányított része, a pénzintézeti szektor hozzájárulása, valamint az egészségügyi szakdolgozók és védőnők korábban eldöntött béremelésének fedezete összegeként előálló 633.510,5 millió forint; annak kiadásai pedig az egészségügyi szakdolgozók és védőnők korábban eldöntött béremelésének kiadása, az egészségügyi dolgozók
  2. évi egyszeri bérkiegészítése 500.000 forint/fő összegben, az eldöntött, illetve a mealap2lósult eszközbeszerzések és beruházások, mindösszesen 532.994,6 millió forint összegben. A kiadások között szerepel a további védekezés költségeinek, valamint a helyi önkormányzatok egyes támogatásainak kifizetése, azonban ezen kiadásokhoz rendelten azok összege a jogszabályban nincs feltüntetve. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.420/2021/5 9 [27] Ugyanezen melléklet szerint a alap2 Alap forrásai a központi intézmények és programok megtakarításaiból, valamint Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételeiből származnak, mindösszesen 1.345.653,2 millió forint értékben, kiadásai pedig a alap2 programokból, a munkahelymegtartási, munkahelyteremtési, kiemelt ágazati programokból, továbbá a vállalkozások finanszírozásából, a Család- és Nyugdíjasvédelmi Programból származnak, valamint a Nemzeti Foglakoztatási Alap kiadásaiból, mindösszesen 1.345.653,2 millió Ft összegben. [28] A Kormányrendelet
  3. számú melléklete a költségvetési törvényre utalással „régi címrend”, a Kormányrendeletben meghatározottak szerint pedig „új címrend” megjelöléssel, a
  4. évi Kvtv.
  5. számú mellékletének fejezet, cím, alcím, jogcímcsoport és jogcím szerkezetéhez igazodóan részletesen bemutatta, hogy a Kvtv. XX. fejezete szerinti Országvédelmi Alap miként vált az újonnan létrehozott alap1 Alap Járvány Elleni Védekezés Központi Tartalékává, továbbá a Kvtv.-ben a LXIII.
  6. fejezet alatti Nemzeti Foglakoztatási Alap egyes címei és alcímei miként váltak az újonnan létrehozott alap2 Alap címeivé és alcímeivé. [29] A Kormányrendelet
  7. április
  8. napján hatályos szövege az előző napi állapothoz képest annyiban változott, hogy annak jelen per szempontjából irreleváns
  9. §-át hatályon kívül helyezték, valamint a
  10. § szerint a 69/
  11. (III. 26.) Kormányrendelet
  12. §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott Országvédelmi Alap szövegrész helyébe a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka szövegrész lépett. Ezen a napon érkezett meg az alpereshez az Infotv. 28. §
(1)bekezdése szerinti kérelem. [30] A másodfokú bíróság megállapítása szerint a Kormányrendelet hatálybalépésével a
  1. évi Kvtv.
  2. január
  3. napja és
  4. június
  5. napja között hatályos szövege nem módosult, a Kvtv.-ben továbbra sem szerepelt sem a alap1 Alap, sem a alap2 Alap, ám a Kvtv. rendelkezéseit a Kormányrendelet szerinti eltérésekkel kellett alkalmazni. A Kormányrendeletnek sem a alap1 Alapot és alap2 Alapot érintő rendelkezései, sem mellékletei a 282/
  6. (VI. 17.) Kormányrendelettel történt hatályon kívül helyezésig nem változtak. Sőt, a Kormányrendelet fentiekben ismertetett rendelkezései visszautalnak arra, hogy azok hátterében szükségképpen a keresettel érintett adatok állnak, hiszen részben azokon alapul a alap1 és a alap2 forrásainak meghatározása. [31] Varga Mihály pénzügyminiszter
  7. május
  8. napján nyújtotta be a T/
  9. számú törvényjavaslatot, mely a
  10. évi Kvtv. módosításáról rendelkezett. A törvényjavaslat általános vitáját követően, már jelen per folyamán,
  11. június hó
  12. napjával lépett hatályba a Kvtv. szabályait módosító
  13. évi LX. törvény (Módtv.), ekkor kerültek be a Kvtv.-be a alap1 Alapra és a alap2 Alapra vonatkozó rendelkezések (Kvtv.
  14. §
(6)bekezdés, 9. §
(2a)és
(2b)bekezdés, 76-
  1. §§), azonban ezek a Kvtv.
  2. sz. mellékletében továbbra sem szerepelnek. A Módtv. folytán – az alperesi hivatkozással szemben – a keresetben írt adatok nem kerültek be a Kvtv-be, így nem is válhattak megismerhetővé a felperes számára. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.420/2021/5 10 [32] A másodfokú bíróság bizonyítatlanság okán nem találta bizonyítottnak azon alperesi álláspontot, hogy a kiadni kért adatok a Módtv. tekintetében döntéselőkészítő adatok. Az Infotv.
  3. §
(5)bekezdésének első mondata szerint a pert megelőzően az adatkezelő határozza meg, hogy az adat döntés megalapozására szolgált-e, a per megindítását követően ezt az alperesnek bizonyítania kell. Helyes az alperes érvelése annyiban, hogy főszabályként a döntéselőkészítő adat nem nyilvános, s csak mérlegeléssel határozhat annak kiadásáról az adatkezelő szerv vezetője. Ebben az esetben valóban nem a megtagadás a mérlegelés tárgya (30. §
(5)bekezdés), azonban a megtagadás oka tekintetében nem elegendő az Infotv. 27. §
(5)bekezdésére történő hivatkozás, a professzionális pervitelt folytató alperesnek ki kellett volna mutatnia, mennyiben szolgálták a perbeli adatok a Módtv. megalapozását, ez azonban nem történt meg. Ezen felül a Kvtv.
  1. június hó
  2. napjával hatályba lépett módosításai alapján a jogszabályszövegből sem állapítható meg, hogy a kereset tárgyát képező adatok a Módtv. valamely rendelkezésének megalapozásához lehettek szükségesek lettek volna. [33] Nem helytálló az alperesi érvelés atekintetben sem, hogy közömbös, hogy az adatok a Módtv. vagy más döntés előkészítését szolgálták. Amennyiben az előkészítéssel érintett döntés maga a Módtv. megalkotása és hatálybalépése, a döntést tíz éven belül meghozták – hiszen a Módtv. előkészítése és hatálybalépése között bizonyosan nem telt el tíz év -, az Infotv.
  3. §
(6)bekezdését kell alkalmazni. Eszerint a Módtv.-re vonatkozó döntéseket előkészítő adatok a törvény hatálybalépése, azaz a döntés meghozatala után már csak abban esetben zárhatók el a nyilvánosság elől, ha azok további döntés megalapozását szolgálják vagy az adatkezelő törvényes működési rendjét vagy befolyásmentes feladatellátását, a döntés-előkészítő álláspontjának szabad kifejtését veszélyeztetnék. A felsorolt körülményeket azonban az alperes az elsőfokú eljárás során tényállítás szintjén sem adott elő. Az alperes ezen felül nem adott elő olyan tényeket, melyekből arra lehetne következtetni, hogy a kérdéses adatok a Módtv-t követően (akár jogalkotásban megnyilvánuló) valamely döntés megalapozását szolgálták volna, vagy kihatottak volna az alperes befolyásmentes működésére (Infotv. 27. §
(6)bekezdés). [34] Nem találta megalapozottnak a Fővárosi Ítélőtábla az alperes azon hivatkozását sem, hogy a kért adatok az adott formában nem állnak az alperes rendelkezésére. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján az alperes új adatok előállítása nélkül képes az ítéleti rendelkezés teljesítésére, a Kvtv.
  1. sz. mellékletének szerkezetét követve az
  2. és
  3. pontban írt adatok meghatározása és szolgáltatása amellett is, hogy a Kvtv.
  4. sz. melléklete nem került módosításra, s a Kormányrendeletben meghatározott alapok adatai abban összegszerűen nem kerültek feltüntetésre. Hasonlóképpen nincs akadálya a
  5. pontbeli kérdésre történő válaszadásnak, mint adatszolgáltatásnak sem. Az elsőfokú eljárásban az sem merült fel, hogy az adatoknak a felperes által kért rendszerezéssel történő kiadása az Infotv.
  6. §
(2)vagy
(3)bekezdésében írtak szerint munkaerőforrás-igénybevétellel járna vagy költségeket generálna. [1] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság ítélete érdemben helyes és megalapozott volt, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.420/2021/5 11 [35] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, s a perköltség viseléséről a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései alapján a felperes által 4 órára felszámított 6.000 forint + áfa ügyvédi munkadíj figyelembevételével, a Pp. 81. §
(1)és
(5)bekezdése és 83. §
(1)bekezdése szerint rendelkezett. [36] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes, ezért a fellebbezési illetékről való rendelkezést a másodfokú bíróság mellőzte. Budapest,
  1. július
  2. Dr. Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke Dr. Karaszi Margarita s.k. előadó bíró Dr. Mózsik Tímea s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.