Kfv.37658/2024/3 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt, az elkésetten előterjesztett felülvizsgálati kérelem kiegészítése nem vizsgálható. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.658/2024/3. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: dr. Farkas György Tamás ügyvéd (cím2) Az alperes: Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (cím3) Az alperes képviselője: kamarai jogi előadó A per tárgya: bányafelügyelettel kapcsolatos ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes, 12. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Fővárosi Törvényszék 2024. július 10-én kelt 27.K.701.473/2024/11. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes és a Kft. (a továbbiakban: Kft.) 2019. augusztus 6-án bizalmi vagyonkezelési szerződést kötött a bányatelken gyakorolt bányászati jog vonatkozásában, majd 2020. február 27-én megállapodást kötöttek a bányatelken fennálló bányászati jog átruházásáról. Kúria III.Kfv.37.658/2024/3 2 [2] Az alperes a 2022. május 3-án kelt SZTFH-BANYASZ/3501-2/2022. számú határozatával törölte a Kft. bányatelken fennálló bányászati jogát. A Kft. a határozatot keresettel támadta, az eljárt bíróság jogerős végzésével az eljárást megszüntette. [3] A felperes 2023. március 26-án a bányatelken gyakorolt bányászati jog átruházásához történő hozzájárulás iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél. [4] Az alperes a 2024. április 5-én kelt SZTFH-BANYASZ/4834-4/2024. számú végzésével az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 46.§

(1)bekezdése, valamint a 47.§

(1)bekezdés a) pontja alapján az eljárást megszüntette. [5] Indokolásában előadta, hogy az alperes törölte a Kft. bányászati jogát a bányatelken, így fogalmilag kizárt az átruházása, a kérelem lehetetlen célra irányul. [6] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát. A jogerős ítélet [7] A törvényszék ítéletével a keresetet elutasította. [8] Abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes jogszerűen szüntette-e meg a bányatelken fennálló bányászati jog átruházásához történő hozzájárulás iránti kérelem alapján indult eljárást. Rögzítette, hogy a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 6. §

(1)és

(2)bekezdései alapján a hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog kérelemre, a bányafelügyelet hozzájárulásával átruházható, a hozzájárulás iránti kérelmet a bányászati jogot átvevő nyújtja be. A bányászati jog átruházására vonatkozó szerződés a bányafelügyelet határozatának véglegessé válása napján válik hatályossá. [9] A bányászati jog átruházása tekintetében a törvény egyrészt megkívánja a kötelmi jogi ügyletet, azaz a bányászati jog átruházására vonatkozó szerződés létrejöttét, másrészt szükséges egy hatósági aktus, vagyis a bányafelügyelet határozata, amellyel a bányafelügyelet a hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházásához a hozzájárulását adja. Helytállóan hivatkozott ezért az alperes arra, hogy a bányászati jog átruházása önmagában a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, bányafelügyeleti hozzájárulás hiányában hatályosan nem jött létre. Önmagában a szerződések megkötésével a bányászati jog jogosultjának a személye nem változott meg. [10] A felperes által benyújtott bizonyítékok nem támasztják alá azt az állítását, hogy többször kérte az alperes hozzájárulását a bányászati jog átruházásához. [11] Az alperes a

1. május 3-án kelt határozatával törölte a Kft. bányatelken fennálló bányászati jogát, az ezzel szemben indított közigazgatási pert megszüntette a bíróság. Mivel a jelen per tárgyát képező kérelem benyújtásakor a Kft. már nem rendelkezett bányászati joggal a bányatelken, így az alperes helyállóan állapította meg, hogy bányászati jog átruházása fogalmilag kizárt. [12] A felperes azon kifogását, amely szerint nem vonták be a bányászati jog megszüntetése iránti eljárásban ügyfélként, a bíróság nem vizsgálta, figyelemmel arra, hogy annak a határozatnak a felülvizsgálata nem képezte a per tárgyát. [13] Okirati bizonyítékok hiányában önmagában tanúvallomásokkal nem pótolható azon tények bizonyítása, amely szerint a bányászati jog megszűnését megelőzően már megtörtént a bányászati jog átruházásának bejelentése a hatóságok felé. Kúria III.Kfv.37.658/2024/3 3 A felülvizsgálati kérelem [14] Az ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. [15] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a közigazgatási perrendtartásról szóló
2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
3. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozott. [16] Álláspontja szerint a bíróság jogsértően utasította el a felperes tanúbizonyítási indítványait, ezzel súlyosan sértve a felperes Alaptörvény XXVIII. cikk

(1)bekezdésében biztosított tisztességes eljáráshoz való jogát. [17] A Kp. 78.§

(1)folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 263.§-a rögzíti a szabad bizonyítás elvét, amelyet a bíróság figyelmen kívül hagyott. Mivel a bíróság nem tudhatja előre, hogy a tanúk milyen lényeges körülményekről számolnak be, így nem mondhatja ki előre, hogy a tanúkkal az adott tényeket nem lehet bizonyítani. [18] Jelen ügyben a tanúk tanúsították volna, hogy a felperes jelezte a bányászati jog jogosultjának változását, valamint az alperes vétkes mulasztását is. [19] A tárgyalás tartásának elmulasztásával összefüggő kifogásában előadta, hogy a határidőben megtett szabályszerű indítvány alapján a bíróságnak a Kp. 77.§

(4)bekezdése szerint a bizonyítás szükségessége miatt tárgyalást kellett volna tartania. A tárgyalás tartását a kereset kiegészítésében külön is kérte. [20] A felperes

1. szeptember 26-án „felülvizsgálati kérelem kiegészítése” elnevezésű beadványt és mellékleteit nyújtotta be az elsőfokú bíróságnál. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [22] A Kp.
2. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [23] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, Kúria III.Kfv.37.658/2024/3 4
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [25] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [26] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A kógens, Kp. 117. §

(4)bekezdés rendelkezéséből következően ezen befogadási ok fennállását indokolni kell, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. [27] A Kúria egységes gyakorlata szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának alapvető feltétele, hogy a megjelölt jogszabálysértés kihatással legyen az ügy érdemére. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértésekre jelen azonban esetben nem alapítható a befogadás. [28] A felajánlott bizonyítás mellőzése indokairól a jogerős ítélet számot adott. [29] Habár a tárgyalás tartásához az alapvető garanciális joga van a feleknek, a Kúria rámutat, a Kp. 77.§

(2)bekezdése alapján a felperes tárgyalás tartását a keresetlevélben kérheti, így az azt követően benyújtott keresetlevél kiegészítése elnevezésű beadványban előterjesztett kérelme hatálytalan. [30] A Kúria hangsúlyozza, hogy a Kp. 117.§

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a jogerős határozat közlésétől számított harminc napon belül kell jogi képviselő útján benyújtani. A felülvizsgálati kérelem előterjesztésre nyitva álló határidő lejárta

1. szeptember 19-én esett, így a
2. szeptember 26-án, elkésetten benyújtott, „felülvizsgálati kérelem kiegészítése” elnevezésű beadványt és mellékleteit a Kúria nem vizsgálta. [31] Összességében a Kúria megállapította, a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vet fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [32] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
3. §

(2)bekezdés alapján megtagadta. Az alkalmazott jogszabályok [33] Kp. 118. §

(1)és

(2)bekezdés Kúria III.Kfv.37.658/2024/3 5 A döntés rövid tartalma [34] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt, az elkésetten előterjesztett felülvizsgálati kérelem kiegészítése nem vizsgálható. Záró rész [35] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. A felperes a szükségtelenül lerótt 70.000 (Hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték visszatérítését kérheti, az Itv. 80. §

(1)bekezdés

1. i)pontjában foglalt rendelkezés alapján. [36] A végzés ellen a Kp. 116. §
2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [37] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,

1. október
2. Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. előadó bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró Dr. Farkas Katalin s. k. Kúria III.Kfv.37.658/2024/3 bíró Dr. Sugár Tamás s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 6