Knk.39094/2023/3 – Kúria

(3)bekezdésében előírt kötelező tartalmi elemeket, úgy a Nemzeti Választási Bizottságnak népszavazási ügyben hozott határozatának érdemi felülvizsgálata kizárt. A Kúria végzése Az ügy száma: Knk.I.39.094/2023/

1. A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke; dr. Heinemann Csilla előadó bíró; dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró A kérelmező: név cím1 Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság
2. augusztus 24én kelt 73/
3. számú határozata Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Kúria I.Knk.39.094/2023/3 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A kérelmező magánszemély
4. június 27-én országos népszavazásra feltenni javasolt kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló
5. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
6. §

(1)bekezdése szerinti hitelesítés céljából. „AKARJA-E, HOGY AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÖRVÉNYBEN TILTSA MEG A VEGYI IPARI AKKUMULÁTOR GYÁRAK LÉTESÍTÉSE CÉLJÁBÓL 25 ARANYKORONA/HEKTÁR ÉRTÉK FELETTI TERMŐFÖLDEK KISAJÁTÍTÁSÁT?” [1] A népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését az NVB a

1. augusztus 24-én meghozott 73/
2. számú határozatával megtagadta. Határozatának indokolásában rámutatott arra, hogy a kezdeményezésből szükségszerűen következik az Alaptörvény módosítása, ezért a népszavazásra javasolt kérdés az Alaptörvény
3. cikk

(3)bekezdésének a) pontjában meghatározott tiltott tárgykörbe tartozik. Az NVB határozatában rögzítette továbbá, hogy álláspontja szerint a választópolgár számára a kérdésben megjelölt vegyi ipari akkumulátor fogalma – tekintettel a közbeszédben megjelenő meghatározásra is – nem feltétlenül és pontosan azonosítható, ezért a kezdeményezés nem elégíti ki az Nsztv. 9. §

(1)bekezdésében meghatározott népszavazási (választópolgári) egyértelműség követelményét sem. A felülvizsgálati kérelem [2] A kérelmező az NVB határozata ellen – saját maga jogi képviseletében eljárva –

1. szeptember 6-án felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy az általa országos népszavazásra feltenni javasolt kérdés garanciális szabályt tartalmaz arra az esetre, amikor az állami szervek a jó minőségű földek alulértékelésével szervezett jellegű korrupciós bűncselekményeket követnek el az állampolgárok alkotmányos jogainak sérelmére. Részletesen bemutatott továbbá egy jogi képviselőként benyújtott, hivatali visszaélés bűntett és más bűncselekmények miatt előterjesztett feljelentést. A Kúria döntése és jogi indokai [3] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására – az alábbiak szerint – nincs törvényes lehetőség. Kúria I.Knk.39.094/2023/3 3 [4] Az Nsztv.
2. §

(1)bekezdése szerint az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a választási eljárásról szóló

1. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános részét – az e törvényben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni. [5] A Ve.
2. §

(3)bekezdése alapján bírósági felülvizsgálati kérelmet

1. a)jogszabálysértésre hivatkozással, illetve
2. b)a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. [6] A Ve. 224. §

(3)bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a) a kérelem 223. §

(3)bekezdése szerinti alapját;

1. b)a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét;
2. c)a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. [7] A Ve. 231. §

(1)bekezdés d) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 224. §

(3)bekezdésében foglaltakat. [8] A Kúria a felülvizsgálati kérelem tartalmát megvizsgálva megállapította, hogy abban nem található meg a kérelem Ve. 223. §

(3)bekezdése szerinti jogalapja. A kérelem jogszabálysértésre történő hivatkozást egyáltalán nem tartalmaz, nem mutatja be azt, hogy az NVB határozatát mely konkrét összefüggések alapján tartja jogszabálysértőnek. A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében a korrupciós bűncselekményekkel összefüggő általános megállapításokat tett, azonban a NVB támadott határozatának megállapításaival, érvelésével kapcsolatban semmilyen indokolást nem adott elő. [9] A Kúria megállapította továbbá, hogy a felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a kérelmező személyi azonosítóját, amely hiányosság a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának törvényben nevesített akadálya. [10] A Kúria rámutat, hogy a Kúria következetes gyakorlata alapján az NVB határozatának érdemi felülvizsgálata kizárt, ha a felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a kérelmező személyi azonosítóját, a személyi azonosító feltüntetése a kérelem elbírálhatóságának előfeltételét képezi, a személyi azonosító a kérelmező azonosíthatóságára szolgáló lényeges adat [Knk.IV.37.123/2019/2., Knk.VII.37.282/2019/2., Knk.V.39.541/2022/2.]. Kúria I.Knk.39.094/2023/3 4 [11] A Kúria az iratok alapján rögzíti, hogy a kérelmező személyi azonosítója ugyan az NVB eljárását megindító kérelmen feltüntetésre került, ez azonban nem pótolja a Ve. 224. §

(3)bekezdés c) pontja által kifejezetten a bírósági felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi elemeként előírt kellék meglétét. [12] A Kúria a fentiek alapján a hiányos felülvizsgálati kérelmet az Nsztv. 1. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 231. §

(1)bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A döntés elvi tartalma [13] Amennyiben a felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a Ve. 224. §

(3)bekezdésében előírt kötelező tartalmi elemeket, úgy a Nemzeti Választási Bizottságnak népszavazási ügyben hozott határozatának érdemi felülvizsgálata kizárt. Záró rész [14] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről az Nsztv. 1. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 228. §

(2)bekezdésében, 229. §

(1)és

(2)bekezdésében, a közigazgatási perrendtartásról szóló

1. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
2. §

(5)bekezdésében és 151. §

(1)bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel közigazgatási nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül határozott. [15] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [16] A Kúria végzése ellen a jogorvoslatot az Nsztv. 30. §

(1)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Budapest,

1. szeptember
2. dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke Kúria I.Knk.39.094/2023/3 5 dr. Heinemann Csilla s.k. Erzsébet s.k. dr. Mudráné dr. Láng előadó bíró bíró