A határozat elvi tartalma: Az ügyvezető a cégjegyzékbe bejegyzett tagsági jogviszony létrejöttének feltételeit a bejegyzést követő tíz, illetve öt év elteltével nem vizsgálhatja, erre az ügyvezetőnek nincs hatásköre. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.V.20.002/2022/
- A felperesek: Felperes1 (Cím2) I. rendű; Felperes2 (Cím3) II. rendű A felperesek képviselője: ügyvédi iroda (ügyintéző: név1 ügyvéd, Cím4) I-II. rendű Az alperes: Alperes1 (cím7 ) I. rendű Az alperes képviselője: ügyvédi iroda1 (ügyintéző: dr. László Zoltán ügyvéd, cím8) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: a felperes (
- sorszám alatt) A per tárgya: Ügyvezetői határozat hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság: Zalaegerszegi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 3.P.20.591/2021/
- Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és név alperesi ügyvezetőnek a
- június
- napján kelt szám nélküli, az I. és II. rendű felpereseket az alperes ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárása során a szavazati jog gyakorlásából kizáró határozatát hatályon kívül helyezi. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek személyenként 176.750 (százhetvenhatezer-hétszázötven) forint elsőfokú és 87.500 (nyolcvanhétezer-ötszáz) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.002/2022/5 [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] 2 Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperesek az alperes társaság tagjegyzékében bejegyzett tagok. A hatályos cégnyilvántartás adatai szerint az I. rendű felperes tagsági jogviszonyának kezdete
- december 9., a II. rendű felperes tagsági jogviszonyának kezdete
- január
- napja. név ügyvezető
- június
- napján kelt levelével – a név1 indítványától eltérő határozati javaslatokkal – elrendelte az alperes ülés nélküli döntéshozatali eljárását. Az eljárás elrendeléséről tájékoztató levelében rendelkezett arról, hogy Felperes1 és Felperes2 tagsági jogviszonya hiányában a döntéshozatali eljárás során szavazati jogát nem gyakorolhatja. A felperesek az ügyvezetői határozatról jogi képviselőjüktől
- július
- napján szereztek tudomást. A felperesek keresete az alperes ügyvezetőjének névnak a
- június
- napján kelt szám nélküli felperesek tagsági jogviszonyát és szavazati jogukat megvonó ügyvezetői határozatának a hatályon kívül helyezésére irányult, kérték továbbá az ügyvezetői határozatok alkalmazhatóságának a per jogerős befejezéséig való felfüggesztését és az alperes perköltségben való marasztalását is. A kereset alapjául érvényesíteni kívánt jogot a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 3:21.§
(1),
(2)bekezdésében, a Ptk.3:35.§ában, a Ptk.3:36.§
(1),
(2),
(3),
(4)bekezdésében a 3:37.§-ának
(1),
(2),
(3)bekezdésében, a 3:88.§
(1)bekezdésében, a 3:94.§-ában, 3:102.§
(1),
(2),
(3),
(4)bekezdésében foglaltakra, a 3:109.§
(1),
(2),
(3),
(4)bekezdésében, a 3:110.§
(1),
(2)bekezdésében, a 3:112.§
(1),
(2)bekezdésében, a 3:164.§
(1),
(2)bekezdésében, a 3:196.§
(1),
(2)bekezdésében, a 3:197.§
(1),
(2)bekezdés a.), b.), c.) d.) pontjában, a
(3)bekezdésében foglaltakra alapították. Kifejtették, hogy a bejegyzett jogok és tények fennállását és azok változásait a cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja, a társasági szerződés és tagjegyzék adatai alapján felperesek az alperesi társaság tagjai, jelenleg is üzletrésszel rendelkeznek az alperesi társaságban. A keresettel támadott határozatban foglaltak az ügyvezető hatáskörét meghaladják, az ügyvezető a tagokat megillető szavazati jog korlátozására – e tekintetben a társasági szerződés rendelkezéseinek felülírására – nem jogosult, ezért a határozata sérti a Ptk. és a társasági szerződés rendelkezéseit. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperesek perköltségben marasztalását kérte. Az alperes érdemi ellenkérelmét a Ptk. 3:20. §-ának
(3)bekezdésében, a 3:21.§
(2)bekezdésében, a 3:35.§-ában, a 3:112.§
(2)bekezdésében foglaltakra alapította, továbbá hivatkozott az alperes társasági szerződésének 10.6., 12.1., és 12.
- pontjában foglaltakra. Állítása szerint sem az I. rendű, sem a II. felperes jogelődje kapcsán nem áll rendelkezésre a társaság iratanyagában az a taggyűlési határozat, amely a társasági szerződés 10.
- pontja szerint taggá válásukhoz szükséges lett volna, vitatta ezért, hogy a felperesek a társaság tagjai lennének. Állította, hogy hiányzik a felperesek perindítási jogosultsága, hiszen az a Ptk. 3:35.§ alapján csak a társaság tagjait és vezető tisztségviselőit illeti meg. A Ptk. 3:
- § szerint kizárólag a jogi személy vagy a jogi személy szervei által hozott határozatokkal szemben van helye bírósági felülvizsgálatnak. Hivatkozott a BDT 2008.
- számú döntésre, amely kimondja, hogy az ügyvezető taggyűlést összehívó, technikai jellegű intézkedése nem minősül olyan határozatnak, amely a bíróság által felülvizsgálható. Ügyvezetői határozatok hiányában a felperesek kereseti kérelmét megalapozatlannak tartotta. A perfelvételi eljárás során alperes indítványozta a per tárgyalásának felfüggesztését a ügyszám számú perben eldöntendő kérdés elbírálásáig. A felperes a per tárgyalásának a felfüggesztését indokolatlannak tartotta. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 160.000 forint perköltséget. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.002/2022/5 [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] 3 Ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a Pp.123.§.
(2)bekezdésére figyelemmel nem látta szükségét a per felfüggesztésének, mivel az a folyamatban lévő másik pertől függetlenül is elbírálható. Rögzítette azt is, hogy a Ptké. 10/A §
(1)bekezdése alapján vizsgálnia kellett a perlési jogosultságot. Megállapította, hogy az I. rendű felperes tagsági jogviszonyának kezdete a hatályos cégnyilvántartásban
- december
- napja, ekkor a felperesi jogi képviselő volt a társaság ügyvezetésre jogosult tagja.
- évben név2 név1ra ruházta át az üzletrészét, majd 2012ben név1 ruházott át név3 üzletrészt, amelyet a II. rendű felperes örökölt meg. A II. rendű felperes tagsági jogviszonyának a kezdete
- január
- napja, ebben az időben dr. név4 József rendelkezett együttes képviseleti joggal. Az üzletrészek kívülálló személyre átruházásához, az üzletrész felosztásához szükséges taggyűlési határozat, szerződés, elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat a felperesek esetében nem lelhető fel, erről az ügyvezetőknek tudniuk kellett. A felperesek az alperesi vitatása ellenére bizonyítékot nem csatoltak be, az üzletrész adásvételi szerződéseket a Ptk. 6:95 §-a szerinti okból a jogszabályban előírt módon és törvényes határidőben nem támadták meg. Az elsőfokú bíróság megalapozatlannak találta a felperesek arra hivatkozását, hogy a perben szám nélküli ügyvezetői határozat megtámadásáról van szó. Utalt arra, hogy tájékoztató levélben az ügyvezető arra figyelmeztette a tagokat, hogy a tagsági jogviszonyuk igazolása nélkül nem vehetnek részt a legfőbb szerv döntéshozatali eljárásban, ez azonban még nem a szavazati jog elvonását jelentette. Megállapította ezért, hogy ügyvezetői határozat hiányában keresettel a felperesek a Ptk. 3:35.§-a és Ptk. 3:36.§
(1)bekezdése alapján nem élhettek. Az ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen az elsőfokú ítéletét megváltoztatását, a kereset elutasításának és felperesek perköltségben történő marasztalásának mellőzését, és annak megállapítását kérték, hogy a
- június
- napján név által elrendelt ülés nélküli döntéshozatali eljárás kapcsán a felperesek tagsági jogviszonya igazolása hiányát és ezért a döntéshozatali eljárásban a részvétel lehetőségét és a szavazati joguk gyakorlását megtiltó szám nélküli ügyvezetői határozat jogszabálysértő, létesítő okiratba ütköző ezért jogsértő és kérték az ügyvezetői határozat hatályon kívül helyezését. Másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérték. Kérték az alperes első- és másodfokú perköltség megfizetésére kötelezését is. Elsőfokú perköltségként a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján az ügyvédi megbízási szerződés szerinti 317 000 Ft (250 000 + Áfa) összegű ügyvédi munkadíjra és a lerótt 36.000 forint kereseti illetékre, másodfokú perköltségként a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az ügyvédi megbízási szerződés szerinti 127 000 Ft (100 000 + Áfa) összegű ügyvédi munkadíjra és a lerótt 48.000 forint fellebbezési illetékre tartottak igényt. A másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkört a Pp. 369. §.
(1)és
(3)bekezdésében jelölték meg. Állították, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás kiegészítésre szorul az alábbiakkal: A felperesek döntéshozatali eljárások során gyakorolható szavazati jogát az alperes ügyvezetőjeként eljáró név
- június
- napján kelt határozataival megvonta, amely miatti peres eljárások még folyamatban vannak, de az ügyvezetői határozatok végrehajtását a bíróság felfüggesztette. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.002/2022/5 [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] 4 Dr név4 az alperes társaság tagja
- június
- napján kézbesített indítványban kezdeményezte a társaság taggyűlésének összehívását, amelynek név ügyvezető nem tett eleget. A felperesek részére az ülés nélküli döntéshozatali eljárás elrendeléséről rendelkező ügyvezetői levelet és szavazólapot az ügyvezető nem kézbesítette. Az ülés nélküli döntéshozatali eljárás elrendelése tárgyában készült ügyvezetői tájékoztatásban az ügyvezető arról tájékoztatta a társaság tagjait, hogy Felperes1 és Felperes2 esetében, sem tőlük, sem pedig az őket képviselő ügyvédi iroda (név1) részéről nem történt semmilyen megkeresés a tagsági jogviszonyuk igazolása kapcsán. Tagsági viszonyuk igazolása hiányában szavazati jog gyakorlására nincs lehetőségük. név az általa elrendelt ülés nélküli döntéshozatali eljárást
- szeptember
- napi keltezéssel ellátott levelével eredménytelennek nyilvánította, egyben a társaság taggyűlését összehívta. A taggyűlési meghívóban a felperesek regisztrációjának, szavazati jog gyakorlásának lehetőségét megtiltotta, tekintettel arra, hogy tagsági jogviszonyuk alappal vonható kétségbe. A taggyűlésen az általa folytatott regisztráció során sem biztosította felperesek képviselője számára a regisztráció, szavazati jog gyakorlásának lehetőségét. Az elsőfokú bíróságnak a fenti tényekről az előtte folyamatban lévő ügyszám1 számú peres eljárásokból hivatalos tudomása van. A keresetlevelet
- július
- napján kézbesítették az alperes részére, aki
- október
- napján kelt ellenkérelmet terjesztett elő. Az alperes az ellenkérelem határidőben történő előterjesztését elmulasztotta, az elsőfokú bíróság a Pp.
- §. szerinti jogkövetkezményeket nem alkalmazta. Az elsőfokú bíróság
- október
- napján kelt végzésével rendelkezett az ügyvezetői határozat felfüggesztéséről. A felperesek tévesnek tartották az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy az ügyvezető tájékoztató levele nem jelentette a szavazati jog elvonását. Kifejtették, hogy az olyan hatáskör gyakorlás volt, amely nem illeti meg az ügyvezetőt. Az ügyvezető nem jogosult arról rendelkezni, hogy a társaság mely tagjai vehetnek részt a döntéshozatali eljárásokban és mely tagjai nem. Ez a tagokat megillető általános jog, amelyet az ügyvezető nem korlátozhat. Az ügyvezetőnek arra sincs hatásköre, hogy az egy évtizede tagsági jogviszonnyal rendelkező társasági tag vonatkozásában a tagsági jogviszony fennállásának hiányát megállapítsa. Az ügyvezető ilyen igényét bíróság előtt érvényesítheti, a bíróság döntését határozataival nem pótolhatja vagy helyettesítheti. Állították, hogy a jelen perrel támadott ügyvezetői rendelkezés határozatnak minősül, amelynek az a következménye, hogy a tagok a tagsági jogviszonyból eredő jogaikat nem gyakorolhatták, a legfőbb szerv döntéshozatali eljárásában nem vehettek részt. Megsértett jogszabályként hivatkoztak a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdésére. Tévesnek tartották az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását is, hogy ügyvezetői határozat hiányában felpereseknek keresetindítási joguk nem is volt. Kereshetőségi joguk alapjaként hivatkoztak a Ptk. 3:35.§-ára és a Ptk. 3:37.§
(1)és
(3)bekezdéseire, valamint a társasági szerződés 6.1. pontjára. A Ptk. 3:102. §
(1)bekezdése és 3:21. §
(1)bekezdése alapján kifejtették, hogy az ügyvezetés olyan döntések meghozatalát jelenti, amelyek egyrészt nem tartoznak az alapítók vagy a tagok kizárólagos döntési jogkörébe, másrészt a jogi személy irányításával függenek össze. Előadták, hogy a keresettel támadott határozatban foglaltak az ügyvezető hatáskörét meghaladják, az ügyvezető a tagokat megillető szavazati jog korlátozására – e tekintetben a társasági szerződés rendelkezéseinek felülírására – nem jogosult, ezért a határozata sérti a Ptk. és a társasági szerződés fent említett rendelkezéseit is. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.002/2022/5 [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] 5 Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte annak helyes indokaira tekintettel. Egyetértett az elsőfokú bíróságnak azzal a megállapításával, hogy a felpereseknek hiányzik a perindítási jogosultsága, miután nem váltak a társaság tagjává a társasági szerződés 10.6. pontjában írt feltétel, az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásához szükséges taggyűlési beleegyezés hiányában. Utalt arra is, hogy nem áll rendelkezésre a Ptk.3:168. §
(2)bekezdésében írt nyilatkozat sem, amelyben a felperesek, illetve a II. rendű felperes jogelődje nyilatkoztak volna arról, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek fogadják el. Az ügyvezető hatáskörével kapcsolatban a Ptk.3:21. §
(1)bekezdésére utalt. Álláspontja szerint rögzített feltételek meglétét vizsgálja, és ha annak hiányát észleli, akkor levonja annak konzekvenciáit. Kifejtette, hogy a tagsági jogviszony csak akkor szűnhet meg, ha az létre is jött, adott esetben a felperesek tagsági jogviszonya nem jött létre, nem a tagsági jogviszony megszűnéséről, hanem annak hiányáról van szó. Hivatkozott arra, hogy a II. rendű felperes esetében semmisségre is, állítva, hogy név1 úgy adta el az üzletrész egy részét a II. rendű felperes jogelődjének, hogy az üzletrész felosztásához a taggyűlés nem járult hozzá, pedig az akkor hatályos Gt.130. §
(1)bekezdése azt előírta, és a társasági szerződés 10.
- pontja is hasonlóan rendelkezett. Ebből következően állította, hogy a felosztás a taggyűlés hozzájárulásának hiányában jogszabályba ütköző és semmis volt. Utalt arra, hogy a Ptk.6:
- §
(1)bekezdése szerint a szerződés semmissége kapcsán nem szükséges a perindítás. Egyetértett az elsőfokú bíróságnak azzal a megállapításával, hogy a felperesek által hivatkozott ügyvezetői döntések nem voltak ügyvezetői határozatok, így nem lehetséges a bírósági felülvizsgálatuk sem. A fellebbezés megalapozott. Az elsőfokú bíróság a releváns tényállást helyesen állapította meg, az kiegészítésre nem szorul, így azt a másodfokú bíróság azt irányadónak tekintette. A fellebbezésben megjelölt eljárási szabálysértés – a Pp.149.§-ának figyelmen kívül hagyása – tekintetében a másodfokú bíróság megállapította, hogy a keresetlevél közlése 2021. augusztus 2. napján történt meg az alperes részére, így az írásbeli ellenkérelem előterjesztésének a Pp.179.§
(1)bekezdése szerinti 45 napos határideje
- október
- napján telt le. Az alperes az ellenkérelmét elkésetten,
- október
- napján terjesztette elő. Az elsőfokú bíróság a Pp.149.§-a szerinti jogkövetkezményeket nem vette figyelembe, az alperest az ellenkérelem hatálytalanságáról nem értesítette. Az alperes képviselője az elsőfokú eljárás során
- november
- napján megtartott tárgyaláson szóban – a fellebbezési ellenkérelemben foglaltakkal egyezően – úgy nyilatkozott, hogy a felperesek nem az alperesi társaság tagjai, így a perindítási jogosultságuk is hiányzik. Ez az alperesi nyilatkozat hatályos, nem vétett ezért az elsőfokú eljárási hibát, amikor ezt az alperesi védekezést figyelembe vette, így eljárási szabálysértés miatt a Pp.
- §-a alapján az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése nem volt indokolt. A gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (Gt.)
- §
(1)bekezdése szerint az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a társasági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át. A
(2)bekezdés szerint az üzletrész átruházásához írásbeli szerződést kell kötni. A
(3)bekezdés értelmében az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli. A
(4)bekezdés alapján a tulajdonosváltozást és annak időpontját a tagjegyzékbe (150.§) való bejegyzés végett az üzletrész megszerzője – 8 napon belül – köteles bejelenteni a társaságnak. A bejelentést közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni és mellékelni kell Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.002/2022/5 [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] 6 hozzá az üzletrész adásvételi szerződést. A bejelentésben nyilatkozni kell a megszerzés tényén kívül arról is, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. A felperesek ületrészszerzésének időpontjában az akkor bejegyzett ügyvezető a tagjegyzékbe bejegyzés feltételeit megvizsgálta, azt fennállónak ítélte meg, az I. és II. rendű felperest a tagjegyzékbe bejegyezte. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 33. §
(1)bekezdése alapján a cég adatainak a cégjegyzékbe történő bejegyzése - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kérelemre történik. A
(2)bekezdés szerint a cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cég képviselője jogi képviselő útján köteles előterjeszteni. Az irányadó tényállás alapján a változásbejegyzési kérelem előterjesztése, és annak alapján a felperesek tagsági jogviszonyának bejegyzése a cégjegyzékbe megtörtént. Egyetértett a másodfokú bíróság azzal a fellebbezési érveléssel, hogy az ügyvezető a cégjegyzékbe bejegyzett tagsági jogviszony létrejöttének feltételeit a bejegyzést követő tíz illetve öt év elteltével nem vizsgálhatja, erre az ügyvezetőnek nincs hatásköre. Téves ezért az elsőfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a felpereseket a Ptk.3:35.§-a alapján ne illetné meg kereshetőségi jog a társaság ügyvezetőjének jogszabálysértő vagy társasági szerződést sértő döntésével szemben. Miután a felperesek tagsági jogviszonya a fentiekben kifejtettek szerint igazoltan fennáll és keresetük az alperes ügyvezetője határozatának bírósági felülvizsgálatára irányul, ezért helytállóan hivatkoztak fellebbezésükben a felperesek arra is, hogy jelen peres eljárásnak nem tárgya és a bizonyítandó tények körén kívül esik, hogy a felperesek tagsági jogviszonya 2011. illetve 2016. évben milyen módon, milyen jogcímen keletkezett. Egyetértett a másodfokú bíróság a felperesekkel abban is, hogy az alperes ügyvezetőjének 2021. június 25. napján kelt „tájékoztató” levelébe foglalt az a rendelkezés, hogy az I. és II. rendű felpereseknek tagsági jogviszonyuk igazolásának hiányában szavazati jog gyakorlására nincs lehetőségük – nem előzetes tájékoztatásnak, hanem ügyvezetői döntésnek minősül, amely a Ptk.3:110. §
(1)és
(2)bekezdését, valamint az alperes társasági szerződésének 6.1. pontját sérti, mert a fennálló tagsági jogviszonyból eredő alapvető jog – a szavazati jog gyakorlását zárja ki. A fentiekre tekintettel másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletnek a Pp.383.§
(2)bekezdése alapján történt megváltoztatásával a keresettel támadott ügyvezetői határozatot a Ptk.3:37.§
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. A sikeres fellebbezés folytán az alperes pervesztes lett, amelyre tekintettel a Pp.83. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperesek által előlegezett kereseti és fellebbezési eljárási illeték, valamint a felperesek első- és másodfokú eljárásban felmerült ügyvédi munkadíjából álló perköltségének viselésére, amelynek mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2.§
(1)bekezdés a) pontja és a csatolt ügyvédi megbízási szerződés alapján állapította meg, és a felperesek között fele-fele arányban osztotta meg. Pécs,
- április
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Berki Csilla s.k. bíró