← Magyarország

Kfv.37745/2024/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Nem indokolt a felülvizsgálati kérelemnek a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében vagy az ügy társadalmi jelentősége miatti befogadása, ha az ügyben felmerült elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria már állást foglalt, joggyakorlata egységes és kiforrott. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.V.37.745/2024/

  1. dr. Márton Gizella tanácselnök dr. Demjén Péter előadó bíró dr. Darák Péter bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró dr. Stefancsik Márta bíró felperes1 A felperes: (cím1) A felperesi képviselő: Stelli-Kis Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: jogi képviselő1, cím2) Az alperes: Budapesti Rendőr-főkapitányság (cím3) Az alperes képviselője: dr. Vattay Gergely kamarai jogtanácsos A per tárgya: gyülekezési üggyel kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: az alperes A felülvizsgálattal támadott határozat: Fővárosi Törvényszék 113.K.701.033/2024/
  2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria V.Kfv.37.745/2024/4 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes, valamint a perben nem álló egyéb1
  3. november
  4. napján 9 óra 00 perc és 9 óra 38 perc között a Budapest, V. kerület Széchenyi rakpart
  5. szám alatt található Országgyűlés Irodaháza épületével szemben, a gyalogosok és kerékpárosok részére fenntartott sáv mellett található füves területen virágföldet öntött ki, amelybe ~A magyar politikai „Elit”~ feliratú fakeresztet állított. A felperes a Facebook-on élő videofelvételt osztott meg. [2] Az alperes V. kerületi Rendőrkapitányság Rendészeti Osztály munkatársa (a továbbiakban: körzeti megbízott) a helyszínen a kereszt mellett tartózkodó felperest és társát intézkedés alá vonta, amely során 9 óra 38 perckor felhívásra a személyazonosságukat igazolták. A körzeti megbízott kérdésére egybehangzóan előadták, hogy részükről a cselekmény politikai véleménynyilvánítás volt, mivel véleményük szerint 33 éve nem történik semmiféle változás, ezért Halottak napja alkalmából így kívánták véleményüket kifejezni. Azt is elmondták, hogy azért választották a helyszínt véleményük kinyilvánítására, mivel az Országgyűlés Irodaházában található a politikai elit. Közölték, hogy nem kívánnak a helyszínen maradni, távoznak, azonban az általuk elhelyezett keresztet a helyszínen hagyják. A körzeti megbízott a foganatosított intézkedésről rendőri jelentést és az elhelyezett fakeresztről fényképfelvételt készített. A felperes és a társa ezt követően a helyszínt elhagyták. [3] Az alperes a
  6. november
  7. napján kelt 01000/56165-1/2023.ált. iktatószámú határozatával a felperest a gyülekezési jogról szóló
  8. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.)
  9. §

(6)bekezdésébe ütköző jogsértés elkövetése miatt 50.000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. A döntés szerint az alperes, mint gyülekezési hatóság a rendőri jelentés és a fényképfelvétel alapján megállapította, hogy a felperes által megtartott rendezvény a Gytv. hatálya alá tartozó gyűlés, mivel az összejövetel nyilvános volt, ahhoz bárki szabadon csatlakozhatott, a gyűlés törvényben meghatározott fogalmi elemei a gyűlés céljának és az azon résztvevők létszáma vonatkozásában is megvalósultak (Gytv. 2. §
(1)bekezdése). A gyűlés bejelentésének hiánya miatt a szervező nem volt ismert, de a rendelkezésre álló információk alapján a gyűlés vezetője a felperes volt, hiszen saját Facebook internetes közösségi oldalán az eseményen elhangzott politikai véleménynyilvánításról egyidejűleg videófelvételt osztott meg, így a gyűlés menetére ő bírt meghatározó befolyással. A felperes, mint a gyűlés vezetője a jogszabályi kötelezettségének nem tett eleget, a befejezett rendezvény helyszínén az eredeti állapot helyreállításáról nem gondoskodott, megsértve ezzel a Gytv. 3. §
(6)bekezdésében foglalt kötelezettségét. [4] Hangsúlyozta, hogy az eredeti állapot helyreállításának megtagadásával a gyűlés vezetője az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó jogszabályi kötelezettségének nem tett eleget. A bírság mértékének meghatározásakor pedig figyelembe vette, hogy a felperes, aki a gyűlést vezette a helyszínen tett határozott kijelentést arra, hogy az elhelyezett földet és a fakeresztet a helyszínen hagyja. Súlyosbító körülményként értékelte a jogsértő magatartás ismétlődését, mivel a felperest a 07020/2089-2/2023.ált. számú határozatával jogerősen húszezer forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte, ezért a Gytv. 21. §
(3)bekezdése alapján a legmagasabb összegű bírságot alkalmazta. Az elsőfokú ítélet Kúria V.Kfv.37.745/2024/4 3 [5] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, amely alapján az elsőfokú bíróság az alperes határozatát megsemmisítette. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes által hivatkozott kúriai gyakorlat (Kfv.IV.37.234/2023/8.) szerint annak érdekében, hogy az adott személy magatartása részvételnek legyen tekinthető, a jelenlétnek valósnak kell lennie, vagyis annak térben és időben a gyűlés helyszínével (útvonalával), valamint időpontjával legalább részben egybe kell esnie. A gyűlésen való részvétel – szemben más, a gyülekezési jog által nem védett jelenségekkel –, megkívánja az annak céljával való valamilyen mértékű azonosulást is, amely mindenképpen tudatosságot feltételez. Ennek megfelelően nem elegendő az absztrakt céllal, a „közügyben való véleménynyilvánítás”-sal azonosulni, hanem csak akkor lehet szó részvételről, ha az érintett személy a konkrét gyűlés céljával azonosul, ami azt feltételezi, hogy maga is tudatosan kíván a gyűlésen részt venni. [6] A Kúria a fent hivatkozott ítéletében kimondta, hogy önmagában két személy közügyben történő véleménynyilvánítása nem teszi az eseményt gyűléssé: ahhoz az is kell, hogy a résztvevőket összekösse a vélemény közös, gyűlésen való kinyilvánításának szándéka. Kizárólag az absztrakt cél fennállása alapján az azonos helyen tartózkodókat gyűlés résztvevőinek nem lehet tekinteni. A gyűlés nyilvánossága nem választható el a gyűlésen való részvételre irányuló nyilvános felhívástól, csak annak fényében értékelhető. A bíróság hivatkozott továbbá a Kúria Kgyk.IV.39.450/2022/
  1. számú ítéletére és megállapította, hogy önmagában az, hogy nincs jogszabályi akadálya a közterületi rendezvényhez csatlakozásnak, nem jelenti azt, hogy az nyilvános összejövetel volna. Ezt egy bejelentett gyűlés esetén egyszerűen meg lehet ítélni, azonban olyan esetekben, ahol az érintett vitatja, hogy részt vette a gyűlésen, az úgynevezett tárgyi oldali ismérvekből lehet az alanyi oldali ismérvekre következtetni. A törvényszék leszögezte, hogy nem vizsgálta az alperes, hogy a gyűlés egyes fogalmi elemei megvalósultak-e. Az alperes a határozatában nem adott számot arról, hogy mi alapján tekintette a két személy jelenlétét részvételnek, vagy miért tartotta az összejövetelt nyilvánosnak, és miért jutott arra a következtetésre, hogy a felperes és társa közösen nyilvánították ki véleményüket. [7] Mindebből következik, hogy az alperes megalapozatlanul értékelte a felperes cselekményét gyűlésnek. Önmagában az a körülmény, hogy a felperes a cselekményét a Facebook-on közvetítette, nem alapozza meg az esemény gyűlésnek minősíthetőségét. Az alperes határozatában nem jelölt meg olyan felperesi kijelentést, vagy a rendőri jelentésből, illetve az internetes közvetítésből sem idézett olyat, ami alapján a Gytv. fogalmi kritériumai szerinti gyűlésre való felhívás az e szerinti gyűlés megtartására közvetlen szándéka a felperes részéről azonosítható lett volna. [8] A Kúria Kfv.IV.37.234/2023/
  2. számú döntését idézve kijelentette, hogy a történeti tényállás nagyfokú hasonlósága és az érdemben megegyező szabályozás miatt az a jelen ügyben is alappal hivatkozható. Így a felperes cselekménye a Gytv. irányadó szabályozása, a Kúria és az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) gyakorlata alapján nem minősült gyűlésnek, mert a perbeli esemény Facebook-on történő közlésének célja egy üzenetnek a médián keresztül történő eljuttatása volt, ezért az alperes jogszabálysértő döntést hozott, amikor a felperest a gyülekezési szabályok megsértése miatt közigazgatási bírsággal sújtotta. A felülvizsgálati kérelem Kúria V.Kfv.37.745/2024/4 4 [9] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak befogadását a Kp.
  3. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)és
  3. ab)alpontjai alapján kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet olyan súlyos jogszabálysértéseket vet fel, melyek miatt a felülvizsgálati kérelem befogadása és ezen jogsértések vizsgálata indokolt. [10] Elvi jelentőségű jogkérdés, hogy a feltárt tényállás után az elsőfokú bíróság megfelelő jogszabályokat alkalmazva, a megfelelően megindokolt döntést hozta-e meg. A jogbiztonság elvét sértené az a helyzet, amelyben az alperes nem gyakorolhatná a gyülekezési törvényben biztosított alapvető feladatait, azaz a befejezett rendezvény helyszínén az eredeti állapot helyreállításáról való gondoskodás jogszabályi kötelezettségnek a betartatását. A rendőrség, mint gyülekezési hatóság jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges a jogszabályok betartatása, amely a rendőrség alapfeladatát képezi és mint ilyen alapvető társadalmi érdek. Nyilvánvaló, hogy a jogerős ítéletben foglalt rendelkezések alperes általi elfogadása és a rendőrség működésében való alkalmazása ellehetetlenítené a rendőrség jogszabályokon alapuló feladatvégrehajtását. A hivatkozott törvények szövege nyelvtanilag és logikailag is világos, az a címzett számára egyértelműen értelmezhető és megfelel a jogalkotási törvényről szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) rendelkezéseinek. A jogalkotó kötelessége annak biztosítása, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előre láthatóak legyenek a norma címzettjei számára [9/1992. (I. 30.) AB határozat]. [11] Elvi jelentőségű jogkérdés, hogy hatályban fenntartható-e az a jogerős ítélet, amely a teljeskörűen feltárt tényállási elemeket eltérően értékelte mint az alperesi hatóság, így a jogbiztonság elvét figyelembe véve elvi jelentősége van annak, hogy a gyűlés fogalmi elemeinek megvalósulása mindenki számára egyértelműen meghatározott legyen. A jogerős ítélet [24] bekezdésével kapcsolatban leszögezte, hogy az alperes álláspontja szerint a felperes és társának közügyekben való véleménynyilvánítás volt a célja, szemben az ítéletben foglaltakkal, melyet élőben közvetített a saját közösségi oldalára. Nem közlést fogalmaztak meg a nyilvános térben, hanem közügyekben a helyszínen élő szóban és az online térben is élőben közvetítve mondtak véleményt. Figyelmen kívül hagyta a törvényszék a becsatolt videófelvétel és fényképfelvételek alapján, hogy azokból megállapítható, maga a felperes is közügyben történő véleménynyilvánításnak minősítette a magatartását. Megvalósult a gyűléshez való csatlakozás szabad lehetősége is. Az ítéletben is hivatkozott, a Kfv.IV.37.234/2023/8. számú határozatban felhívott Tatár és Fáber kontra Magyarország (26005/08. és 26160/08.) ügyben hasonló tényállás mentén hozott döntést a Kúria, ugyanakkor azt a lényeges különbséget nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az alperes a határozatát egy szabálysértési ügyben hozott döntéssel való indoklás miatt helyezte hatályon kívül az elsőfokú bíróság, amely a régi gyülekezési törvény hatálya alá tartozott, továbbá jelen esetben a véleménynyilvánításra nem kizárólagosan a nyilvános térben került sor, hanem a helyszínen is, így a felperes és társa magatartása már a helyszínen is gyűlésnek volt tekinthető. [12] Elvi jelentőségű kérdés a jelen ügyben, hogy a jogi norma által előírt törvényi kritériumok egyértelmű megvalósulása esetén a jogi norma alkalmazása és a való életben történő megvalósulása milyen szempontok mentén határolható el. [13] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának alapja az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható, figyelembe véve a közéleti kérdésekben egyre gyakrabban megnyilvánuló, a közösségi médiában Kúria V.Kfv.37.745/2024/4 5 közzétett politikai véleménynyilvánítások (politikai performance) és a Gytv. hatálya alá tartozó gyűlések elkülöníthetőségét, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében. A Kúria döntése és jogi indokai [14] fenn. A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei – az alábbiak szerint – nem állnak [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [16] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjának első fordulata alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn [7/2023. JEH 1. pontja]. [18] A Kúria kiemeli, hogy a jogerős ítélet kifejezetten hivatkozott a Kúria Kfv.IV.37.234/2023/8. számú döntésre, és az e döntésben is idézett Tatár és Fáber kontra Magyarország (26005/08. és 26160/08.) ügyben hozott EJEB határozatra, amelyre a történeti tényállás nagyfokú hasonlósága és az érdemben megegyező szabályozás miatt teljes mértékben támaszkodott döntése meghozatalakor. Ezen túlmenően utalt a Kgyk.IV.39.450/2022/5. számú ítéletben foglaltakra is ítéleti indokolásában. [19] A Kúria hangsúlyozza, hogy kiterjedt joggyakorlattal rendelkezik a gyülekezési jog körében, a jogerős ítélet pedig felhívta a Kúria, illetve az EJEB azon döntéseit, amelyek a Kúria V.Kfv.37.745/2024/4 6 „politikai performance” gyülekezési minősítésével összefüggésben iránymutatást nyújtanak a jogalkalmazónak. [20] A felülvizsgálati bíróság tehát megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a kúriai gyakorlatra, valamint az EJEB gyakorlatára is figyelemmel volt, annak egyes elemeit ítéletének indokolásában ismertette. A Kúria jelen ügyben nem észlelt olyan körülményt, amely folytán a hosszabb idő óta egységes kúriai gyakorlat továbbfejlesztése indokolt lenne. Mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján történő befogadása nem volt indokolt. [21] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja alapján az ügy társadalmi jelentősége miatt a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az adott ügyben eldöntendő jogi probléma a jogalanyok széles körét érinti, a felvetett jogkérdés különleges súlya pedig akkor indokolja a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgálandó jogkérdés az egyedi ügyön túlmutat. A befogadás ezen indokkal is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást [Kfv.I.37.471/2023/2., Kfv.III.37.590/2023/2., Kfv.II.37.596/2023/2., Kfv.VII.45.059/2023/2., Kfv.VII.45.115/2023/3., Kfv.V.35.005/2024/2.]. A „politikai performance” gyülekezési minősítésével összefüggésben ugyanakkor a Kúria – a fent kifejtettek szerint – kiforrott gyakorlattal rendelkezik, így a befogadásra ez okból sem kerülhetett sor, mert ugyan a jogi probléma a jogalanyok széles körét érintheti, és a vizsgálandó jogkérdés az egyedi ügyön túlmutató lehet, de a Kúria az adott jogkérdésben korábban már állást foglalt. [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 117. §
(4)bekezdése alapulvételével – az alperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi ok alapján megvizsgálta és megállapította, hogy a befogadás feltételei egyéb okból sem állnak fenn. [23] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [24] Nem indokolt a felülvizsgálati kérelemnek a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében vagy az ügy társadalmi jelentősége miatti befogadása, ha az ügyben felmerült elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria már állást foglalt, joggyakorlata egységes és kiforrott. Záró rész Kúria V.Kfv.37.745/2024/4 7 [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [26] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján illetékmentes. [27] A végzés elleni további felülvizsgálatot a Kp. 116. §
  2. d)pontja zárja ki. Budapest, 2024. november 21. dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke dr. Demjén Péter s.k. előadó bíró Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Darák Péter s.k. bíró dr. Stefancsik Márta s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.