A határozat elvi tartalma: I. A
- november 26-ig hatályos, a büntetőeljárások keretében lefolytatandó szemlék végrehajtásáról és a bűnügyi technikai tevékenység egységes szabályozásáról szóló 13/
- (VII. 30.) ORFK utasítás 6/A. pontja alapján szemlebizottság vezetőjeként a rendőrség hivatásos állományának az a tagja járhatott el, akinek a munkaköri leírása kifejezetten tartalmazta a bizottságvezető számára meghatározott feladatokat. II. A szemlebizottság-vezetői feladatok rendszeres, többletfeladatként, többletfelelősséggel – a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozó feladatok ellátás mellett – történő elvégzése megalapozza a megbízási díj iránti igényt. A Kúria mint másodfokú bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: Kf.VII.45.125/2022/
- Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Farkas Katalin bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: Független Rendőr Szakszervezet dr. Tordai Gábor kamarai jogtanácsos (címe) Az alperes: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Nagy Dóra kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj kifizetése A fellebbezést benyújtó fél: alperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Debreceni Törvényszék 1.K.701.657/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Törvényszék 1.K.701.657/2020/
- számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 14.000 (tizennégyezer) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt 44.800 (negyvennégyezer-nyolcszáz) forint fellebbezési eljárási illeték a magyar állam terhén marad. Kúria VII.Kf.45.125/2022/5 2 Az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás [1] A felperes az alperes hivatásos állományú tagja, aki a ... szolgálatteljesítési helyen nyomozó beosztásban teljesít szolgálatot. [2] A felperes a kinevezése szerinti nyomozó beosztásához tartozó, a munkaköri leírásában rögzített feladatainak az ellátása mellett, elöljárói utasításra folyamatosan és rendszeresen végzett a beosztásához nem tartozó szemlebizottság-vezetői feladatokat. [3] A felperes szolgálati panaszt terjesztett elő megbízási díj megfizetése iránt a
- október 1-től
- szeptember 30-ig terjedő időszakra. Arra hivatkozott, hogy elöljárója utasítására rendszeresen a beosztásába nem tartozó szemlebizottság-vezetői feladatokat látott el, többletfeladatként. Előadta, hogy a szemlebizottság-vezetői feladatok – az eredeti nyomozói beosztásához képest – más kvalifikáltságú, eltérő szakértelmet igénylő, jelentős felelősséggel és fokozott igénybevétellel járó munkát jelentenek. [4] Az elöljáró a szolgálati panaszban foglaltakkal nem értett egyet, ezért azt felterjesztette az elöljáró parancsnoknak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság vezetője
- december
- napján kelt határozatával a panaszt elutasította. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [5] A felperes keresetet terjesztett elő, amelyben a
- október 1-től
- szeptember 30-ig terjedő időszakra 560.425 forint megbízási díj és ennek
- április 1-től számított törvényes kamata, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a kinevezés szerinti beosztásának ellátása mellett többletfeladatot, szemlebizottság-vezetői feladatokat látott el, amelyért megbízási díjat részére az alperes nem fizetett. A megbízási díjat a jogszabály szerinti minimum összegben érvényesítette, az illetményalap 50%-os mértékében, 29 hónapra, havi 19.325 forint összegben. [6] Az alperes védiratában kérte a felperes keresetének az elutasítását. Arra hivatkozott, hogy a munkaköri leírásban belső szabályzatra utalással jogszerűen adhat utasítást a szemlebizottság-vezetői feladatok ellátására a hivatásos állomány tagja részére. A felperes a munkaköri leírásában meghatározott feladatokon túl köteles végrehajtani konkrétan nem nevesített, de a szolgálat tevékenységi körébe tartozó, a feladatköréhez kapcsolódó eseti jellegű feladatokat, amelyek ellátására elméleti felkészültsége, szakmai ismeretei, képzettsége, valamint tapasztalatai alkalmassá teszik. A szemlebizottság-vezetői feladatok nem tartoznak konkrét, nevesített beosztáshoz, ezek a feladatok a nyomozási munka részei, a rendőrség alapfeladatainak egyikét jelentik. Kúria VII.Kf.45.125/2022/5 3 Az elsőfokú bíróság ítélete [7] Az elsőfokú bíróság az alperest 560.425 forint megbízási díj, valamint ennek
- április 1-től a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamata, továbbá a perköltség megfizetésére kötelezte. [8] Az elsőfokú bíróság ítéletét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
- §-ában,
- §
(5)bekezdésében, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:48. §
(1)és
(3)bekezdésében, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről kiadott 31/2015 (VI.16.) BM rendelet 35. §
(6)bekezdésében, a büntetőeljárások keretében lefolytatandó szemlék végrehajtásáról és a bűnügyi technikai tevékenység egységes szabályozásáról szóló 13/
- (VII. 30.) ORFK utasítás (a továbbiakban: ORFK utasítás)
- e), 6., 8-9.,
- és
- pontjaiban foglalt rendelkezésekre, valamint a kúriai gyakorlatra – a BH2018.
- számon közzétett, valamint az Mfv.II.10.692/2017., Mfv.II.10.057/2015/4., Mfv.II.10.623/2015/4., Kf.VII.39.246/2020/3., Kfv.VII.37.193/2020/8., Kf.VII.40.292/2020/
- számú határozatokban foglaltakra – alapította. [9] Az ítélet indokolása szerint a felperes az alperes által csatolt kimutatás alapján állította, az alperes elismerte, a tanúvallomások alátámasztották, hogy a felperes a perbeli időszakban forrónyomos szolgálat keretében az általa megjelölt hónapban és alkalmakkal ténylegesen szemlebizottság-vezetői feladatokat látott el, ennek során helyszíni szemle jegyzőkönyvet készített, gyakorolta, illetve teljesítette a szemlebizottság vezetője számára meghatározott jogosultságokat és az alperes a felperes megbízási díjra jogosultságának jogalapját vitatta, azonban az annak kiszámítása alapjául megadott adatokat és a számítás helyességét, a felperes keresetének összegszerűségét nem vitatta. [10] A fentiek alapján az elsőfokú bíróság azt vizsgálta, értékelte és mérlegelte, hogy a felperes a perbeli időszakban, amikor a munkáltató beosztása szerint forrónyomos szolgálatot teljesített, a szolgálat keretében az adott hónapban legalább egy alkalommal, vagy több alkalommal szemlebizottság-vezetői feladatokat is ellátott-e a nyomozó beosztásába (munkakörébe) tartozó feladatai ellátása mellett, értékelhető-e az olyan többlettevékenység ellátásaként, amely többlettevékenységet keletkeztet az eredeti beosztásához (munkakörhöz) tartozó feladatok ellátása mellett. Amennyiben többlettevékenység ellátásaként értékelhető többletfelelősséggel, úgy az adott hónapban a szolgálat teljesítése során ellátott szemlebizottság-vezetői feladatok ellátásáért a Hszt.
- §
(5)bekezdése szerinti, a törvényi keretek közötti legkisebb mértékű díjazásra megbízási díj címén a felperes jogosult-e. [11] Az elsőfokú bíróság a peres felek részéről részben egyezően előadott és a lefolytatott bizonyítás eredményeként megállapított tényállás és az ebben a körben kialakult ítélkezési gyakorlat alapján megállapította, hogy a felperes a nyomozó beosztása (munkaköre) ellátása mellett a forrónyomos szolgálat teljesítése során szemlebizottság-vezetői tevékenységet látott el a perbeli időszakban, többlettevékenységgel, többletfelelősséggel, ezért megbízási díjra jogosult. Utalt arra, hogy a következetes ítélkezési gyakorlat szerint a munkaköri leírás nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó általánosan ellátandó feladatot, mint a beosztás részét. Ha a hivatásos állomány szolgálati jogviszonyban álló tagja hosszabb időszakon át rendszeresen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult. A hivatásos szolgálati Kúria VII.Kf.45.125/2022/5 4 jogviszonyban a munkáltató utasításadási joga nem korlátlan és csak olyan feladatokat határozhat meg egy adott munkakörhöz rendelten, amely a munkakör keretei közé tartozik. A munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [12] Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatását és a felperes keresetének az elutasítását, valamint perköltségben marasztalását. [13] Az alperes fellebbezésében sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe: a felperesnek munkaköri leírásai alapján fennálló kötelezettsége, hogy munkáját önállóan végezze; a munkaköri leírásai belső szabályozóra utalással tartalmazzák a felperes felhatalmazását a szemlebizottság vezetésére; a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet nem tartalmaz „szemlebizottság-vezető” beosztást; a forrónyomos tevékenység egységes végrehajtásáról szóló 22/2017. (VI. 22.) ORFK utasítás 7. pontja b) alpontját, a kapitányság vezetőjének a forrónyomos szolgálati tevékenységével kapcsolatos intézkedéseit, az ORFK utasítás 2017. szeptember 19-től hatályos 6/A. pontjában foglaltakat. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértette a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78. §
(2)bekezdésében, valamint a 84. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szól
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(4)-
(5)bekezdésében foglaltakat. [14] Az alperes álláspontja szerint a perbeli esetben abban a jogkérdésben kellett a bíróságnak állást foglalni, hogy milyen formában lehet jogszerűen felhatalmazni a hivatásos állomány tagját arra, hogy szemlebizottság vezetőjeként eljárhasson, a szemlebizottságvezetői feladatokat munkakörében lássa el; a felhatalmazás jogszerűségéhez elegendő-e a munkaköri leírásban a feladatot tartalmazó belső normát megjelölni. [15] A felperes munkaköri leírásai szerint „[v]ezénylés alapján köteles forrónyomos bűnügyi reagáló csoport tagjaként szolgálatot ellátni a vonatkozó belső normák alapján”. A forrónyomos belső normák (a kapitányságvezetői intézkedések) felhatalmazzák a felperest arra, hogy szemlebizottság-vezetői feladatot lásson el. Erre figyelemmel a felperes munkaköri leírása és a kapitányságvezetői belső normák szerint, vezénylés alapján köteles forrónyomos, szemlebizottság-vezetői szolgálatot ellátni munkakörén belül, ezért megbízási díjra nem jogosult. Ezt támasztja alá az ORFK utasítás 6/A. pontja, amely szerint „[a] rendőrség bűnügyi szolgálati ágban tevékenykedő hivatásos állományának bármely tagja felhatalmazható, hogy munkakörén belül szemlebizottság vezetőjeként járjon el”. [16] Az alperes fellebbezésében hivatkozott arra, hogy a szemlebizottság-vezetői feladat nem önálló szolgálati beosztás (nem önálló munkakör) hanem a forrónyomos szolgálat része, a felperes feladatait munkaköri feladatként, a forrónyomos szolgálaton belül végezte. Álláspontja szerint a Kúria a jogalapot ebből az aspektusból még nem vizsgálta, ezért az elsőfokú bíróság döntése meghozatalakor ezt nem vonta kellő mélységben mérlegelési körébe. [17] Az elsőfokú ítélet nem tartalmazza azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság az alperes tényállításait nem találta megalapozottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott okirati bizonyítékokat, a hivatkozott jogszabályokat, normákat nem vonta ítélkezése körébe. Az Kúria VII.Kf.45.125/2022/5 5 alperes szerint a kiegészített tényállásból és a hivatkozott jogszabályok teljeskörű figyelembevétele mellett okszerűen az elsőfokú ítélettől eltérő jogi következtetés adódik, amely szerint a felperes követelésének jogalapja hiányzik. [18] A felperes fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását, az alperes másodfokú perköltségben marasztalását. [19] Ellenkérelmében utalt arra, hogy az alperes fellebbezésében a megállapított tényállást nem, csak az ítélet jogi következtetését vitatta. Az elsőfokú bíróság az alperes marasztalását azzal indokolta, hogy a felperes szemlebizottságvezetői tevékenysége során a nyomozó beosztásához nem tartozó feladatot látott el, amely számára többletfeladatot, többletfelelősséget jelentett, ezek ellátása rendszeresen történt, amelyért megbízási díjra jogosult. A felperes a perben nem állította, hogy a szemlebizottság vezetése önálló munkakör, hanem olyan feladatot jelent, amely nem tartozik a felperes nyomozói beosztásához. A Hszt. 71. §
(3)bekezdés [helyesen
(1)bekezdés] c) pontja negatív módon határozza meg a megbízási díjra való jogosultság feltételét, a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásáért jár a megbízási díj, nem feltétel, hogy más önálló beosztást egészében kitöltő legyen a feladat. [20] Az alperes fellebbezésében nem vitatta azt a per eldöntése szempontjából kulcsfontosságú két tényállási elemet, hogy a felperes munkaköri leírása kifejezetten nem tartalmazza a szemlebizottság vezetésére vonatkozó kötelezettséget, illetve a felperes szemlebizottság vezetői szaktanfolyammal sem rendelkezik. A szemlebizottság vezetése a szokásos nyomozói feladatkörtől lényegesen eltér, a szemlebizottság vezetője irányítja a bűnügyi technikus munkáját, elkészíti a szemle-jegyzőkönyvet, felel a munkavédelmi szabályok megtartásáért, és a szemle szakszerű, jogszerű lebonyolításáért. Az ORFK utasítás alapján kizárólag abban az esetben köteles a hivatásos állomány tagja a szemlebizottság vezetői feladatokat ellátni, ha azt a munkaköri leírása kifejezetten rögzíti. A készenléti (ún. forrónyomos) szolgálatok nem azonosíthatók a szemlebizottság-vezetői feladatokkal, az alperes sem jelölt meg olyan normát, amely ezt az álláspontját alátámasztaná. Kiemelte azt is, hogy a rendőrkapitányság-vezetői intézkedések önmagukban nem teremtik meg a szemlebizottság-vezetői feladatok jogalapját, mivel csupán arról rendelkeznek, hogy a beosztott forrónyomos szemlebizottság-vezetői feladatot tölthet be, tehát kötelezettséget nem állapít meg az intézkedés, ehhez a munkaköri leírás kifejezett rendelkezése lett volna szükséges. [21] A felperes ellenkérelmében hivatkozott a Fővárosi Törvényszék 4.Kf.650.545/2019/6., 7.Kf.650.619/2019/5., 4.Kf.650.463/2019/5., és az azonos alperessel szemben folyamatban volt 4.Kf.650.610/2019/6. számú jogerős ítéleteire, valamint a Kúria Kf.Vll.39.246/2020/4. számú határozatára. A Kúria döntése és a döntés jogi indokai [22] Az alperes fellebbezése – az alábbiak szerint – megalapozatlan. [23] A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 108. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján kizárólag a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. [24] Az alperes fellebbezésében állította, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a Kp. 78. §
(2)bekezdését és a 84. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 346. §
(4)-
(5)bekezdésében foglaltakat, azonban nem fejtette ki, hogy a felsorolt törvényi rendelkezéseket milyen okból Kúria VII.Kf.45.125/2022/5 6 sérti az elsőfokú bíróság ítélete. Önmagában a törvény rendelkezéseinek az idézése, az idézett részből a fél által fontosnak ítélt rendelkezés megjelölése (aláhúzással) nem teremt lehetőséget arra, hogy a felek között felmerült vitás kérdésekben elfoglalt bírói álláspont jogszerűsége, valamely jogszabály alkalmazhatósága, vagy értelmezésének helyessége a jogorvoslati eljárásban vizsgálható legyen. Az indokolási kötelezettség megsértését a következetes bírói gyakorlat szerint (Kf.VII.39.301/2020/3., Kf.VII.39.245/2020/4., Kfv.VII.37.573/2020/5., Kf.VII.39.231/2021/5., stb.) nem lehet megállapítani azon az alapon, hogy a fél a támadott ítéletben szereplő érvekkel és jogértelmezéssel nem ért egyet. [25] Az alperes fellebbezésében nem nevesítette, hogy az ítélet a Pp. 346. §
(4)-
(5)bekezdésében felsorolt tartalmi követelmények közül melyiknek nem felelt meg és milyen okok miatt sérti a Kp. 78. §
(2)bekezdését, ezért a Kúria ebben a körben nem vizsgálódott. [26] A Kúria az „irányadó” jogszabályi rendelkezések, normák nem teljeskörű figyelembevételével, téves értelmezésével és helytelen következtetések levonásával kapcsolatos fellebbezési kifogás alapján utal arra, hogy a felperes a Hszt. 71. §
(1)bekezdése c) pontjában foglalt rendelkezésre hivatkozással terjesztette elő a megbízási díj iránti követelését, ezért az elsőfokú bíróságnak a perben azt kellett vizsgálni, hogy melyek a felperes nyomozó szolgálati beosztáshoz (a munkaköréhez) tartozó feladatok. A perbeli bizonyítékok alapján az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg a felperes nyomozó szolgálati beosztásához tartozó feladatokat és ehhez képest okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a szemlebizottság-vezetői tevékenység nem tartozik a felperes munkaköri feladatai közé, illetve, hogy az irányadó bírói gyakorlat alapján (Kf.VII.39.246/2020/4., Kf.VII.39.707/2020/6., Kf.VII.39.753/2020/6., Kf.VII.39.369/2021/4., stb.) a szemlebizottság-vezetői feladatok rendszeres, többletfeladatként, többletfelelősséggel – a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozó feladatok ellátás mellett – történő elvégzése megalapozza a megbízási díj iránti igényt. [27] Az elsőfokú bíróság által is követett és változatlanul irányadó bírói gyakorlat szerint a munkaköri leírás nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó, általánosan ellátandó feladatot, mint a beosztás részét. Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át, rendszeresen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (BH2018. 259.). A hivatásos szolgálati jogviszonyban – egyezően más alá- és fölérendeltségen alapuló foglalkoztatási jogviszonnyal – a munkáltató utasítási joga nem korlátlan, és csak olyan feladatot határozhat meg egy adott munkakörhöz rendelten, amely a munkakör keretei közé tartozik. A munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség (Kfv.VII.37.193/2020/8.). Ezen az értelmezésen nem változtat a munkaköri leírásoknak a vonatkozó belső normákra (a forrónyomos szolgálati tevékenységre vonatkozó kapitányságvezetői intézkedésekre) utalása sem. [28] Az ORFK utasítás 6/A. pontjában foglaltak helyes értelmezése szerint szemlebizottság vezetőjeként a rendőrség hivatásos állományának az a tagja járhat el, akinek a munkaköri leírása tartalmazza az utasításban a bizottságvezető számára meghatározott feladatokat, vagyis a munkakör leírásban a munkáltatónak rögzíteni (felsorolni) kell a bizottságvezetői feladatokat, ezzel adja meg a felhatalmazást a feladatok végzésére. A munkaköri leírásoknak az a rendelkezése, amely szerint „[v]ezénylés alapján köteles forrónyomos bűnügyi reagáló csoport tagjaként szolgálatot ellátni a vonatkozó belső normák alapján” az ORFK utasításban előírt követelményeknek nem felel meg. [29] A perbeli időszakban a felperes munkaköri leírásai kifejezetten nem tartalmazták a bizottságvezetői feladatokat, ezért az elsőfokú bíróság jogszerűen állapította meg, hogy a felperes a szemlebizottság-vezetői feladatoknak a munkáltató rendelkezése alapján történő, a Kúria VII.Kf.45.125/2022/5 7 beosztás szerint feladatainak az elvégzése melletti ellátásával olyan többletfeladatot végzett, amelynek ellentételezésére az alperesnek megbízási díjat kell fizetnie. A felperes fellebbezési ellenkérelmében helytállóan utalt arra, hogy a forrónyomos belső normák (a rendőrkapitányságvezetői intézkedések) önmagukban nem teremtik meg a szemlebizottságvezetői feladatok ellátásának jogalapját, csak arról rendelkeznek, hogy a beosztott forrónyomos szemlebizottság-vezetői feladatot tölthet be, kötelezettséget nem állapít meg az intézkedés, ehhez a munkaköri leírás kifejezett rendelkezése lett volna szükséges. [30] A fentiekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét – a Kp. 109.
(1)bekezdése alapján – helybenhagyta. Elvi tartalom [31] I. A
- november 26-ig hatályos, a büntetőeljárások keretében lefolytatandó szemlék végrehajtásáról és a bűnügyi technikai tevékenység egységes szabályozásáról szóló 13/
- (VII. 30.) ORFK utasítás 6/A. pontja alapján szemlebizottság vezetőjeként a rendőrség hivatásos állományának az a tagja járhatott el, akinek a munkaköri leírása kifejezetten tartalmazta a bizottságvezető számára meghatározott feladatokat. [32] II. A szemlebizottság-vezetői feladatok rendszeres, többletfeladatként, többletfelelősséggel – a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozó feladatok ellátás mellett – történő elvégzése megalapozza a megbízási díj iránti igényt. Záró rész [33] A pervesztes alperes a Kp.
- § útján alkalmazandó a Pp.
- §
(1)bekezdés és 102. §
(1)bekezdése, valamint a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(1)bekezdés a) pontja, 3. §
(5)bekezdése alapján köteles a fellebbezéssel érintett pertárgyérték (560.425 forint) és a jogi képviselő által kifejtett munkával arányosan számított, a pernyertes felperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére. [34] Az alperes az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján teljes személyes illetékmentességben részesül, ezért a le nem rótt fellebbezési eljárási illeték a Kp. 35. §
(1)bekezdés alapján alkalmazandó 95. §
(1)bekezdés c) pontja, és a Pp. 102. §
(6)bekezdésére figyelemmel az állam terhén marad. Az Itv. 46. §
(1)bekezdése értelmében az illeték alap után az illeték mértéke ítélet elleni fellebbezés esetében 8%. Az illeték alap a pertárgy értéke (560.425 forint), a fellebbezési eljárás illetéke ennek 8%-a (44.800 forint). [35] A Kúria a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 77. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [36] A Kúria ítélete ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye [Kp. 99. §
(1)bekezdése,
- § d) pontja]. Kúria VII.Kf.45.125/2022/5 8 Budapest,
- november
- Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s. k. bíró