← Magyarország

Bfv.234/2022/15 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A másodfokú bíróságnak az eljárási törvényben biztosított jogkörén alapuló – bármely irányú – döntése a nyilvános ülés szabályszerűen megidézett terhelt távollétében való megtartásáról felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható, az eljárási törvény ugyanis kizárólag azt szabja meg, hogy e döntési jogkörét mely feltételek beállta esetén gyakorolhatja. A feltételek megléte – a terhelt szabályszerű idézése – mellett a másodfokú bíróság szabadon mérlegeli, hogy a nyilvános ülésen a terhelt meghallgatása szükséges-e, ezért jelenléte mellőzhetetlen-e, avagy sem. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.234/2022/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, előadó bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. november
  3. Az ügy tárgya: lopás bűntette és más bűncselekmények Terhelt: terhelt Első fok: Másodfok: nyilvános ülés, Balassagyarmati Járásbíróság, 12.B.227/2019/14., ítélet, tárgyalás,
  4. február
  5. Balassagyarmati Törvényszék, 9.Bf.57/2020/11., végzés,
  6. november
  7. Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Balassagyarmati Járásbíróság 12.B.227/2019/
  8. számú ítéletét és a Balassagyarmati Törvényszék 9.Bf.57/2020/
  9. számú végzését hatályában fenntartja. Kúria 3.Bfv.234/2022/15 2 A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Balassagyarmati Járásbíróság a
  10. február
  11. napján meghozott 12.B.227/2019/
  12. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki lopás bűntettében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont] és lopás vétségének kísérletében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont]. Ezért őt – halmazati büntetésül mint különös és többszörös visszaesőt – 2 év 6 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a vagyonelkobzás elrendeléséről, a lefoglalt bűnjelekről, a polgári jogi igényről és a bűnügyi költségről. [2] A védelmi fellebbezés alapján eljárt Balassagyarmati Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2020. november 9. napján meghozott 9.Bf.57/2020/11. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – tartalma szerint a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja, a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja és a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja alapján – az ítélet távollétében történt meghozatala, a kiszabott büntetés törvénysértő volta miatt, a büntetés enyhítése érdekében. Indokai szerint az eljárás során nem hallgatták ki tanúként azokat, akik rá nézve kedvező vallomást tehettek volna. A vele szemben kiszabott büntetést eltúlzottnak tartotta, kifogásolta, hogy bár a másodfokú bíróságon megjelent, a koronavírus helyzetre hivatkozással az épületbe nem engedték be, így a nyilvános ülésen nem tudott felszólalni. Indítványához a lényegesen enyhébb büntetés érdekében benyújtott perújítási indítványát csatolta. [4] A Legfőbb Ügyészség BF.251/2022/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak. A terheltet ugyan hőemelkedése és köhögése miatt nem engedték be a bíróság épületébe, azonban a Be. 599. §
(5)bekezdése értelmében a fellebbezés a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében akkor is elbírálható, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges. Nem követett el törvénysértést a másodfokú bíróság, amikor a terhelt távollétében járt el, ezért a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. Kúria 3.Bfv.234/2022/15 3 [5] A terhelt az ügyészi indítványra tett észrevételében az indítványában foglaltakat fenntartva azt részben megismételte, részben kiegészítette. Kifejtette, hogy a terhelő tanúk vallomásai ellentmondásosak, a rendőrségi és bírósági vallomásaik eltérőek, és a bíróságon kihallgatott tanúk vallomásából nem minden került jegyzőkönyvezésre. A már megjelölteken túl további – az általa állítottakat alátámasztó – tanúk kihallgatását indítványozta, és az ügyészi indítvány elvetését kérte. A terhelt az alapügyben benyújtott perújítás indítványát is mellékelte. [6] A Legfőbb Ügyészség BF.251/2022/
  1. számú átiratában a korábbi nyilatkozatát fenntartotta. Kifejtette, hogy a terhelt az észrevételében a bizonyítást támadta, illetve olyan eljárási szabálysértésekre utalt, amelyek nem tartoznak az abszolút hatályon kívül helyezést eredményező, egyúttal felülvizsgálat alapját képező eljárási szabálysértések közé. III. [7] A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [8] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a Be.
  2. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, miszerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, kizárólag a Be.
  3. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [9] Felülvizsgálatnak eljárási szabálysértés miatt helye van [Be.
  4. § b) pont]. [10] Ekként eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a
  5. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg [Be. 649. §
(2)bekezdés d) pont]. [11] A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [12] A felülvizsgálati indítványt a Be. 659. §
(2)bekezdése szerint a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [13] A terhelt sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a nyilvános ülést a távollétében tartotta meg. [14] A Be. 428. §
(1)bekezdése alapján a vádlott jelenléte a tárgyaláson akkor kötelező, ha a tárgyaláson való jelenlét jogáról a Be. 430. §
(1)bekezdése szerint nem mondott le, vagy ha a bíróság a jelenlét jogáról lemondott vádlottat kötelezi a tárgyaláson való jelenlétre. [15] A Be. 425. §
(3)bekezdése szerint a nyilvános ülésre a Be.-ben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók. [16] A Be. 599. §
(5)bekezdés rendelkezése szerint ugyanakkor a fellebbezés a szabályszerűen idézett vádlott távollétében akkor is elbírálható, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges. [17] Az irányadó jogszabályi rendelkezések egybevetésével megállapítható, hogy felülvizsgálati okot a másodfokú nyilvános ülésnek a terhelt kötelező jelenlétét előíró törvényi rendelkezések figyelmen kívül hagyásával való megtartása képez, és csak abban az esetben, ha a terhelt idézése nem volt szabályszerű. [18] A jelen ügyben nem ez történt. Kúria 3.Bfv.234/2022/15 4 [19] A másodfokú bíróság az ügy felülbírálatára
  1. június
  2. napjára tanácsülést tűzött ki (másodfokú bíróság
  3. számú irata). A terhelt nyilvános ülés kitűzését indítványozta (másodfokú bíróság
  4. számú irata), ezért a másodfokú bíróság a tanácsülést elhalasztotta (másodfokú bíróság
  5. számú irata), és
  6. november
  7. napjára nyilvános ülést tűzött ki, amelyre a terheltet idézte. [20] A másodfokú bíróság az idézésben arról is tájékoztatta a terheltet, hogy: – a fellebbezés elbírálható a távollétében is, ha a nyilvános ülés eredményeként a bíróság megállapítja, hogy a meghallgatása nem szükséges; – amennyiben a terhelt a nyilvános ülésen önhibáján kívül eső, elháríthatatlan okból nem tud megjelenni, magát előzetesen, a távolmaradás okának igazolása mellett kimentheti, továbbá – a nyilvános ülés elmulasztása miatt utólag nincs helye igazolásnak. [21] Az idézést a terhelt házastársa
  8. október
  9. napján átvette. [22] A terhelt a szabályszerű idézésnek eleget tett, és az idézésben megjelölt időpontot megelőzően a másodfokú bíróság épületénél megjelent, de hőemelkedése és köhögése miatt a veszélyhelyzetre vonatkozó aktuális igazgatási rendelkezések okán az épületbe nem engedték be. [23] A terhelt erről tájékoztatta a nyilvános ülésen megjelent védőjét, aki e körülményeket, és azt is közölte a bírósággal, hogy a terhelt a nyilvános ülésen részt kíván venni (
  10. sorszámú jegyzőkönyv
  11. oldal). [24] A másodfokú bíróság ezt követően megállapította, hogy a nyilvános ülés megtartásának nincs akadálya, azt megtartotta, és a fellebbezést elbírálva az ügyben döntést hozott. [25] A terhelt indítványában az idézés szabályszerűségét nem kifogásolta, azt sérelmezte, hogy nem lehetett jelen, s így nem szólalhatott fel a másodfokú nyilvános ülésen. [26] A feltétlen eljárási szabálysértés megvalósulása szempontjából annak van jelentősége, hogy a nyilvános ülés terhelt távollétében történt megtartása kötelező törvényi szabályt sértett-e. [27] A másodfokú bíróság – megnevezésétől függetlenül – valójában nem megjelenési kötelezettséget – és a meg nem jelenés törvényi következményeit [Be.
  12. §
(5)bekezdés a) pont] – tartalmazó idézést adott ki a terhelt számára. A terhelt meghallgatásának szükségességét illetően pedig a Be. 112. §
(2)bekezdés szerinti felhívást tartalmazó idézés kézbesítése sem előlegezi meg a másodfokú bíróság erre vonatkozó álláspontját, arról a másodfokú bíróság a nyilvános ülés eredményeként, mérlegelés alapján dönt. [28] A másodfokú bíróságnak az eljárási törvényben biztosított jogkörén alapuló – bármely irányú – döntése a nyilvános ülésnek a szabályszerűen megidézett terhelt távollétében való megtartásáról felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható, az eljárási törvény ugyanis kizárólag azt szabja meg, hogy e döntési jogkörét mely feltételek beállta esetén gyakorolhatja. [29] Következésképpen, a feltételek megléte – a terhelt szabályszerű idézése – mellett a másodfokú bíróság szabadon mérlegeli, hogy a nyilvános ülésen a terhelt meghallgatása szükséges-e, ezért jelenléte mellőzhetetlen-e, avagy sem. [30] A jelen esetben a terhelt szabályszerű idézése folytán a Balassagyarmati Törvényszék számára megnyílt a törvény által nem korlátozott döntési jogkör a nyilvános ülés megtartását illetően, mérlegelésének eredménye pedig felülvizsgálati eljárásban nem bírálható felül. [31] Ezen az a körülmény sem változtat, hogy a – nyilvános ülés jegyzőkönyve szerint – terhelt a nyilvános ülés napján a bíróságon megjelent, ám az épületbe a veszélyhelyzetre vonatkozó, aktuálisan irányadó igazgatási rendelkezések értelmében nem engedték be. Kúria 3.Bfv.234/2022/15 5 [32] A Be. 600. §
(4)bekezdése értelmében másodfokú eljárásban kitűzött tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. [33] Eltérő rendelkezést a Be. 599. §-a sem rögzít, ezért a Be. 425. §
(3)bekezdés rendelkezéséből adódóan a nyilvános ülés elmulasztása nem orvosolható igazolással. [34] A Be. a másodfokú bíróság számára nem ír elő kötelezettséget a terhelt távollétében is megtartható eljárási cselekmény elhalasztására a mulasztás vétlenségének valószínűsítése esetére sem. [35] A terhelt nyilvános ülésre szóló idézése szabályszerű volt, a Be. 599. §
(5)bekezdése alapján a másodfokú bíróság a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően bírálta el a távollétében az ügydöntő határozat ellen bejelentett fellebbezést, a Balassagyarmati Törvényszéknek a nyilvános ülés elhalasztásának szükségessége körében elfoglalt álláspontja pedig felülvizsgálat keretében nem támadható eredménnyel. [36] Jelen esetben tehát a nyilvános ülés megtartásának törvényi előfeltételei fennálltak. [37] Ekként a másodfokú bíróság nem sértett kötelező eljárási szabályt azon döntésével, hogy a szabályszerűen megidézett terhelt távollétében a nyilvános ülést megtartotta, és azon ügydöntő határozatot hozott, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nem valósult meg. [38] A terhelt kifogásolta továbbá a kiszabott büntetés mértékét, a bizonyítást, a bizonyítékok értékelését, további tanúk kihallgatását indítványozta, lényegében a tényállás megalapozottságát vitatta. [39] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [40] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, és ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül a kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [41] A bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy konkrét ügyben, illetve adott terhelt esetében mit tekint enyhítő vagy súlyosító körülménynek, s azt miként értékeli. [42] Ennek során a bíróságnak figyelemmel kell lennie a büntetés törvényben rögzített céljára (Btk.
  1. §) és a büntetés kiszabásának elveire (Btk.
  2. §), valamint a büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről szóló
  3. BK véleményben foglaltakra. Nyilvánvaló, hogy ezek a büntetéskiszabási tevékenység mérlegelendő, mérlegelésre váró szempontjai. Miután pedig az anyagi jogi felülvizsgálat tárgyát sem a bíróság bizonyítékokat mérlegelő tevékenysége, sem a büntetéskiszabási tényezők értékelése nem képezheti, így felülvizsgálatban az sem támadható, illetve vizsgálható, hogy az eljárt bíróság miként vette figyelembe a Btk.
  4. és
  5. §-ának előírásait, valamint az
  6. BK véleményben rögzített iránymutatást. [43] A szabadságvesztés tartamának meghatározása nyilvánvalóan olyan mérlegelési tevékenység, amely a Be.
  7. §
(1)bekezdéséből következően felülvizsgálatban nem támadható. [44] Az indítvány e részében törvényben kizárt, a jegyzőkönyvezés kifogásolása felülvizsgálati okot nem valósít meg. Kúria 3.Bfv.234/2022/15 6 [45] A terhelt az indítványához csatolt iratban – amint arra megnevezése is utal – perújítási okra hivatkozik, aminek elbírálása nem a felülvizsgálati eljárásra tartozó. [46] Ekként a Kúria – miután nem észlelt más olyan eljárási szabálysértést sem, amely vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. IV. [47] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [48] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.