← Magyarország

Kf.45211/2022/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tagja esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó feladatokat is, ugyanakkor az ilyen jellegű feladat tartós ellátása nem maradhat ellentételezés nélkül. A Kúria mint másodfokú bíróság ítélete Az ügy száma: Kf.III.45.211/2022/

  1. A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Sperka Kálmán bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: felperesi képviselő (felperesi képviselő címe; ügyintéző: dr. Oláh Tamás kamarai jogtanácsos) Az alperes: ... Rendőr-főkapitányság (alperes címe) Az alperes képviselője: dr. Vattay Gergely kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj megfizetése iránti közszolgálati jogvita A fellebbezési kérelmet benyújtó fél: alperes A fellebbezéssel támadott határozat: Fővárosi Törvényszék 34.K.703.333/2021/
  2. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 34.K.703.333/2021/
  3. számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint másodfokú perköltséget. Kúria III.Kf.45.211/2022/4 2 A feljegyzett 62.614 (hatvankétezer-hatszáztizennégy) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A másodfokú eljárás alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a hivatásos állomány tagjaként az alperes ... Rendőrkapitánysága ... ...án teljesített szolgálatot, körzeti megbízott beosztásban. A
  4. évi munkaköri leírása ..., majd a
  5. évi munkaköri leírása .... pontjának ... alpontjaiban is szerepelt, hogy a felperes felelős a járőrtárs(ak) tevékenységének összehangolásáért, vezetéséért, a jelentések, feljelentések elkészítéséért, a járőrkörzetbe, járőrútvonalra meghatározott feladatok teljesítéséért, a kapott parancsok, utasítások végrehajtásáért, továbbá felelős a járőrtárs (járőrtársak) magatartásáért, tevékenységéért. [2] A felperes a
  6. január 1-től
  7. június 30-ig terjedő időszakban – leszámítva a
  8. január, valamint
  9. április-május hónapokat – rendszeresen látott el járőr beosztásba tartozó feladatokat a körzeti megbízotti működési körzetén, illetve a kerületi rendőrkapitányság illetékességi területén kívül. [3] A felperes a
  10. január 26-án kelt szolgálati panaszában megbízási díj megfizetését kérte arra tekintettel, hogy a körzeti megbízotti beosztásába nem tartozó feladatokat látott el rendszeresen, amikor egyszemélyben végezte a járőrpár, azaz a járőrvezetői és a járőrtársi, valamint kísérőőri feladatokat a működési körzetén kívül, illetve a kerületi rendőrkapitányság illetékességi területén kívül is. E körben hivatkozott a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
  11. (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat)
  12. pontjára, amely kifejezetten megtiltja a körzeti megbízott igénybevételét kísérőőri feladatokra. [4] Az alperes ... Rendőrkapitányságának vezetője a felperes szolgálati panaszának nem adott helyt, azt elbírálásra felterjesztette Budapest Rendőrfőkapitányának. Budapest Rendőrfőkapitánya a
  13. március 25-én kelt határozatával a felperes igényét
  14. január 1-jétől
  15. január 25-ig terjedő időtartamra a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  16. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
  17. §

(1)bekezdése alapján elévülés miatt,
  1. január 26-tól
  2. január 26-ig terjedő időtartamra pedig megalapozatlanság miatt elutasította. A határozat indokolásában a Hszt.
  3. §
(1),
(4),
(5)és
(6)bekezdése, a Belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr1.) 35. §
(6)bekezdése, a Belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. BM rendelet (a továbbiakban: BMr2.) 10. §
(2)bekezdése, továbbá a KMB Szabályzat 44-
  1. pontjai és a felperes munkaköri leírásai, valamint a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/
  2. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat), a járőr és őrszolgálati szabályzatról szóló 13/
  3. (III. 24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőrszabályzat) Kúria III.Kf.45.211/2022/4 3 rendelkezéseire hivatkozással megállapította, hogy a felperes körzeti megbízotti szolgálatteljesítési idejének legalább 70%-ában közterületi tevékenység ellátására köteles. Az általa végzett járőri feladat a körzeti megbízotti tevékenységbe tartozó közterületi tevékenység, amely nem minősül a kinevezéstől eltérő többletfeladatnak, ezért ellátása megbízási díj kifizetését nem alapozza meg. A határozat kiemelte azt is, hogy a parancsnoki kivizsgálás és annak kiegészítése szerint a felperes kísérőőri szolgálatot nem, átkísérési feladatot pedig olyan csekély mértékben látott el, hogy ez nem alapozza meg önmagában a megbízási díj iránti igényt. A körzeti megbízotti működési körzeten kívüli szolgálati feladat pedig önmagában nem generál megbízási díjra való jogosultságot, mivel az alatt a szolgálati feladat változatlan maradt, többletfeladat ellátására nem került sor. A felperes keresete és az alperes védirata [5] A felperes keresetében a
  4. január 1-jétől
  5. június 30-ig tartó időszakra a rendvédelmi illetményalap 75%-ának alapulvételével 782.676 forint megbízási díj és annak
  6. április 6-tól számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Ezen felül kérte az alperes perköltségben való marasztalását is. [6] A megbízási díj iránti követelését egyrészt arra alapította, hogy körzeti megbízottként nem láthatott volna el járőrfeladatot, másrészt arra, hogy egyszemélyben látta el a járőrpár (járőrvezető és a járőrtárs) feladatait, harmadrészt pedig arra, hogy a körzeti megbízotti működési területén kívül látott el szolgálati feladatokat. Hivatkozott arra is, hogy a feladatokat nem eseti jelleggel végezte, mivel azok folyamatosan merültek fel. Kiemelte, hogy a körzeti megbízotti és a járőri feladatok tartalma idegen egymástól, továbbá önmagában a járőri beosztás tartalma sem egységes, különböző járőrök vannak (bűnügyi, közrendvédelmi, határrendészeti, közlekedési), ebből következően még tarthatatlanabb az az álláspont, hogy a körzeti megbízotti beosztás keretein belül a járőri feladatok mindegyikét el kell látni. [7] Az alperes védirata a kereset elutasítására és a felperes perköltségben való marasztalására irányult, fenntartva a szolgálati panaszt elutasító határozat érvelését, mely szerint a felperes által végzett járőri feladat a körzeti megbízotti tevékenységbe tartozó olyan alaptevékenység, amely nem minősül a kinevezéstől eltérő többletfeladatnak, ezért felperes részére megbízási díj nem állapítható meg. Az átkísérési feladattal összefüggésben kiemelte, hogy azt a felperes csekély mértékben látta el – kimutatása szerint
  7. évben az egész éves szolgálat 5%-ában,
  8. évben 7,5%-ában,
  9. évben pedig mindösszesen 1%-ában –, az megbízási díjat szintén nem alapozhat meg. A felperes összegszerű igényét és annak számítási metodikáját nem vitatta, azonban álláspontja szerint az általánosan követett gyakorlatnak megfelelően az legfeljebb a rendvédelmi illetményalap 50 %-ában fogadható el. Az elsőfokú bíróság ítélete [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek megbízási díj címén 782.676 forintot és ezen összegnek a
  10. április 6tól a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatát. Kötelezte ezen felül az alperest 40.134 forint Kúria III.Kf.45.211/2022/4 4 perköltség felperesnek történő megfizetésére is, továbbá megállapította, hogy az eljárás illetéke az állam terhén marad. [9] Az elsőfokú bíróság a közigazgatási perrendtartásról szóló
  11. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  12. §
(1)bekezdése alapján a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között eljárva vizsgálta a Hszt.
  1. §
  2. pontja,
  3. §-a, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
  4. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr 3.)
  5. mellékletének VII. II.
  6. pontja, a BMr
  8. §a, a BMr
  10. §-a, a KMB Szabályzat 18., 21., 22., 24., 25., pontjai, a Járőrszabályzat 4., 5., 7., 8., 9., 10., 22.,
  11. pontjai alkalmazásával. [10] Megállapította, hogy a körzeti megbízott, a járőrparancsnok, a járőrvezető, a járőr, valamint a járőrtárs eltérő munkaköröket, feladatköröket és felelősséget feltételeznek. Ebből következően a körzeti megbízotti feladatok és a járőr feladatok elválnak egymástól, még akkor is, ha egyes részfeladatok tekintetében lehet átfedés. [11] Az alperes hivatkozása kapcsán kiemelte, hogy a munkaköri leírás által kijelölt feladatok körét, a munkavégzés kereteit konkrét tartalommal a munkáltató utasításai töltik meg; ez azonban csak akkor szabályszerű, ha nem lépi túl a munkakör kereteit. A körzeti megbízotti szabályzat egyértelműen, kógens módon meghatározza az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ehhez kell igazodnia a munkaköri leírás elkészítésekor, az abban foglaltak korlátlanul nem bővíthetők. A végzett többletfeladatok ellátásáért ellentételezést (megbízási díj) kell fizetni (Kúria Mfv.I.10.751/2016/
  12. számú ítélet). [12] Ebből következően megállapította, hogy a felperes ellátta a járőr beosztásba tartozó feladatokat, ami megalapozza a megbízási díjra való jogosultságát a Hszt.
  13. §
(1)bekezdés c) pontja alapján. [13] Az alperes a megbízási díj összegszerűségét az álalános gyakorlatra való hivatkozással vitató érvelését az elsőfokú bíróság nem fogadta el. A felperes által ellátott, a körzeti megbízotti beosztásához nem tartozó feladatok mennyisége, típusa, továbbá az, hogy a körzeti megbízotti feladatai ellátása mellett több beosztáshoz tartozó feladatot is ellátott, megalapozza a felperes rendvédelmi illetményalap 75%-ában meghatározott megbízási díj iránti igényét. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [14] Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság döntésének megváltoztatását és a kereset elutasítását, valamint a felperes perköltségben marasztalását kérte a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) alapján, a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjának és
(5)-
(6)bekezdésének megsértése miatt. [15] Álláspontja szerint a bíróság a tényállást felderítette, a megfelelő jogszabályokat alkalmazta, azonban azokból téves következtetést vont le, mivel a felperes nem végzett a beosztásán túli többletfeladatokat. [16] Az alperes továbbra is kérte alapul venni a KMB Szabályzat V. fejezetének
  1. pontját, amely alapján a körzeti megbízott a szolgálatteljesítési idejének legalább 70%-ában köteles közterületi tevékenység ellátására. Nem vitatta, hogy a körzeti megbízotti és a járőrfeladatok eltérnek egymástól, és a munkáltató csak egy adott beosztáson belül Kúria III.Kf.45.211/2022/4 5 határozhatja meg a munkaköri feladatokat, azonban a felperes nem látott el a körzeti megbízotti beosztásába nem tartozó feladatokat. A
  2. évi munkaköri leírás ... pont k) alpontja alapján a felperes munkaköri kötelessége volt a közvetlen vezetőjének utasítása alapján végrehajtani a munkaköri leírásban külön nem nevesített, de a tevékenységi körébe tartozó, feladatköréhez kapcsolódó mindazon eseti jellegű feladatokat is, amelyek ellátására elméleti felkészültsége, szakmai ismeretei, tapasztalatai alkalmassá teszik. A felperes által ténylegesen végrehajtott feladatok számára nem jelenthettek jelentős többlet megterhelést, hiszen szakmai felkészültsége, emberi és szakmai tapasztalatai őt egyértelműen alkalmassá tették arra, hogy a kapitányságvezető utasításából fakadó, eseti jellegű feladatokat aránytalan sérelem bekövetkezése nélkül ellássa. [17] Ezen felül az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe az elutasító határozatban foglaltakat, amely szerint a járőr feladatai között túlsúlyban lévő feladatok számától függően különböző típusú járőrszolgálati formát láthat el. Téves a szolgálat és a feladat közötti különbségtétel az ORFK utasítás
  3. pontja alapján. [18] Hangsúlyozta, hogy a felperes egyik évben sem végzett 30 napot meghaladóan az eredeti beosztása mellett többletfeladatokat, így a Hszt.
  4. §-a szerinti díjazásra nem jogosult. [19] Vitatta a megbízási díj mértékét is, mivel álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem adta részletes indoklát annak, hogy miért fogadta azt el. Valamennyi körülményt figyelembe véve a megbízási díj összegét legfeljebb a rendvédelmi illetményalap 50%-ában – azaz 27 hónapra számítva 521.775 forintban – kérte meghatározni. [20] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását, valamint az alperes másodfokú perköltségben történő marasztalását kérte, amelynek összegét az IM rendelet
  5. §
(5)bekezdése alapján 20.000 forint jogtanácsosi munkadíjban jelölte meg. [21] Álláspontja szerint a KMB Szabályzat egyértelműen meghatározza azt, hogy a körzeti megbízott csak járőrvezetői feladatot láthat el, a szolgálat végrehajtására beosztott járőrrel közösen, és azt is csak a körzeti megbízotti körzetén belül. Ettől eltérő esetben megbízási díjra jogosult. Kiemelte, hogy az alperes a fellebbezésében elismerte, hogy a körzeti megbízotti és a járőrfeladatok elválnak egymástól, és a munkáltató csak egy adott beosztáson belül határozhatja meg a munkaköri feladatokat, és elismerte továbbá a járőri feladatok ellátását (járőrszolgálat) is. [22] Utalt továbbá az Hszt. 71. §
(6)bekezdésében foglalt 30 napos limittel kapcsolatban arra, hogy a következetes bírói gyakorlat alapján a 30 napos időhatárt az eltérő feladat ellátásának szükséges időtartama alapján kell vizsgálni; jelen esetben a peresített időszak nagysága és az eltérő tartalmú szolgálatteljesítési napok száma is meghaladta a 30 napot. [23] A megbízási díj összegszerűségére vonatkozó alperesi érvelés kapcsán előadta, hogy semmilyen indokolást nem tartalmaz a fellebbezés arra, hogy az alperes milyen adatokat kér figyelembe venni. A Kúria döntése és jogi indokai [24] A fellebbezés nem megalapozott, az alábbiak szerint. [25] A Kúria az elsőfokú ítéletet a Kp. 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta el, ezért kizárólag azt vizsgálta, hogy a fellebbezésben megjelölt jogszabálysértések megvalósultak-e, azaz az elsőfokú bíróság Kúria III.Kf.45.211/2022/4 6 helytállóan értelmezte-e a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontját, valamint a Hszt. 71. §
(5)-
(6)bekezdését. [26] Kiemeli a Kúria, hogy bár a fellebbezési kérelem az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a teljes kereset elutasítására irányult, azt a Kp. 2. §
(4)bekezdésének alkalmazásával akként kellett értelmezni, hogy magában foglalta a megbízási díj leszállítása iránti kérelmet is, különös tekintettel arra, hogy az alperes konkrétan meghatározta azt az összeget (521.775 forint), amely a jogalap fennállása esetén álláspontja szerint megillethetné a felperest. [27] A Kúria a Hszt. 71. §
(1)bekezdésének c) pontja értelmezése során korábban több határozatában (Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.) kifejtette, hogy a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként, erre figyelemmel a munkáltató jogszerűen megbízhatja olyan feladatok elvégzésével, amelyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódnak. A munkáltatónak azonban az a joga, hogy a hivatásos állomány tagját a beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére is utasíthatja, nem sértheti az utasítás teljesítése esetén az érintett díjazásra való jogosultságát. A munkáltató egyoldalú utasítási jogával a kinevezés szerinti beosztás (munkakör) keretein belül határozhatja meg a munkaköri leírásban a hivatásos állomány tagja által ténylegesen ellátandó feladatokat. A munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, ezért jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör feladatainak ellátását. [28] A Kúria korábbi határozataiban (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3., stb.) azt is kimondta, hogy a Hszt. 71. §
(1)bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illethette meg a megbízási díj, ha nem a kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el többletfeladatként. Ezzel összefüggésben nem azon van a hangsúly, hogy a többletfeladat okozott-e többletterhelést számára, hanem azon, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e. [29] Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan értékelte azt, hogy a felperes által a peres eljárás során meghatározott, a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok nem a felperes kinevezése szerinti körzeti megbízotti beosztásához tartozó feladatok voltak. A Kúria több hasonló ügyben hozott ítéletében (Kf. VII.39.549/2021/4., Kf.VII. 40.550/2021/4., Kf.VII. 40.556/2021/4., Kf. VII. 45.018/2021/4.) is akként foglalt állást, hogy a körzeti megbízott és a járőr beosztás nem egyező, hanem egymástól különböző beosztások. A felperes a munkáltató utasítása alapján ugyan esetenként köteles volt ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó járőrszolgálati feladatokat is – ezzel összefüggésben a munkaköri leírás fellebbezésben hivatkozott rendelkezése az irányadó –, ugyanakkor e feladatok tartós ellátása nem maradhatott ellentételezés nélkül. [30] A megbízási díj mértéke az ellátandó feladatokhoz köthető, ez a díjazás azért jár, mert a rendvédelmi szerv tagja az eredeti munkaköri feladatoktól eltérő többletfeladatot végez, és ezt a többletterhet a Hszt. 71. §
(5)bekezdésében a jogalkotó az illetményalap 50-200%-áig terjedő összeggel kompenzálja. Az irányadó bírói gyakorlat szerint (pl. Kfv.VII.37.780/2020/5.) a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés, hogy az eredeti munkakör mellett ellátott többletfeladatokra tekintettel a megbízási díjat milyen mértékben határozza meg. A mérlegelés szempontjait a munka bonyolultsága, az eredeti munkaköri feladatokhoz viszonyított időigénye, annak gyakorisága, az arra előírt többlettudás birtokában kell meghatározni. Valamennyi szempontot összességében kell mérlegelni, továbbá a rendvédelmi szerv tagja által elvégzett feladatok egyedi vizsgálata alapján kell arról dönteni, hogy a ténylegesen ellátott többletfeladatért milyen mértékű megbízási díj jár. Kúria III.Kf.45.211/2022/4 7 [31] Az elsőfokú bíróság a rendvédelmi illetményalap 75%-ában határozta meg a felperest megillető megbízási díjat, a megbízási díj mértékére vonatkozó törvényi és jogszabályi rendelkezéseket figyelembe véve. Önmagában az a körülmény, hogy a hosszú ideig, rendszeresen végzett többletfeladatok az egyes hónapokban nem érték el a 30 napot, az elsőfokú bíróság mérlegelését a megbízási díj összegének a meghatározása tekintetében nem teszi megalapozatlanná. [32] Az alperes a fellebbezésében csupán hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított megbízási díj összege legfeljebb 50%-ban állapítható meg, azonban ezzel összefüggő érvelését csupán arra vezette vissza, hogy a felperes kizárólag a munkaköri leírásában meghatározott, a beosztásába tartozó feladatokat látott el, amely hivatkozás a kereseti kérelem jogalapjának fennállására tekintettel az összegszerűsége körében nyilvánvalóan nem vehető figyelembe. Mindezekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §
(1)bekezdése alkalmazásával helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [33] A munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tagja esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó feladatokat is, ugyanakkor az ilyen jellegű feladat tartós ellátása nem maradhat ellentételezés nélkül. Záró rész [34] A pervesztes alperes a Kp. 35. § útján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83. §
(1)bekezdés és 102. §
(1)bekezdése, valamint az IM rendelet 4. §
(1)bekezdés a) pontja, 3. §
(5)bekezdése alapján köteles a fellebbezéssel érintett pertárgyérték (782.676 forint) alapján számított, a pernyertes felperes ezirányú kérelméhez igazodó összegű másodfokú perköltség megfizetésére. [35] Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja szerint személyes illetékmentességben részesül, ezért a feljegyzett fellebbezési illeték a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 102. §
(6)bekezdése értelmében az állam terhén marad. [36] Az ítélet elleni további jogorvoslat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja zárja ki. [37] A Kúria a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 77. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. december
  2. Kúria III.Kf.45.211/2022/4 8 Dr. Suba Ildikó s.k. tanácselnök, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.