← Magyarország

Kf.700257/2024/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.257/2024/

  1. szám A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Független Rendőr Szakszervezet (ügyintéző: dr.Tordai Gábor kamarai jogtanácsos, cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: dr. Péró Albin kamarai jogtanácsos A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: alperes
  2. sorszám alatt A per tárgya: megbízási díj megfizetése Az elsőfokú bíróság: Miskolci Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat: 11.K.700.140/2024/
  3. számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] [2] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes a helység1 Rendőrkapitányságon körzeti megbízottként dolgozott a
  4. szeptember
  5. napjától
  6. augusztus
  7. napjáig terjedő időszakban (a továbbiakban: perbeli időszak), működési körzete helység2 település volt. Az alperes
  8. december
  9. napjával létrehozta a helység2 Körzeti Megbízotti Csoportot (a továbbiakban: KMB csoport), amelybe helység2, Apc, helység4, helység5 és helység6 települések tartoztak. A felperes a perbeli időszakban rendszeresen látott el a beosztásához nem tartozó feladatokat a körzeti megbízotti, illetve a KMB csoport működési körzetén kívül, lényegében a helység1 Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.257/2024/5 [3] [4] [5] 2 Rendőrkapitányság teljes illetékességi területén, amelyért ellentételezésben nem részesült. A körzeti megbízotti feladatain túl ilyen tevékenységek voltak jellemzően a gyalogosszolgálatok és állópontos ellenőrzések helység7 területén, valamint a helység1 MÁV állomás, illetve a helység1 Kórház ellenőrzése. A felperes a Tevékenység-irányítási Központhoz (TIK) érkezett bejelentések kivizsgálására rendszeresen, lényegében valamennyi szolgálatot illetően küldésre került a helység1 Rendőrkapitányság teljes illetékességi területére, így rendszeresen kellett intézkednie helység7ban, helység8, helység9, illetve helység10 is. A saját működési körzetén kívül látott el átkíséréseket is büntetés-végrehajtási intézetekbe, fogdákba, szükség esetén a megyén kívül lévő településeken. Heti szinten 10-20 fő elővezetését hajtotta végre nagyrészt a körzeti megbízotti, illetve a KMB csoport működési körzetén kívüli településekről, elsősorban helység7ból, valamint hetente 1-2 alkalommal előállítotti őrzési feladatokat látott el a helység1 Rendőrkapitányságon. Ezen túlmenően ‒ általában helység7 város területén ‒ havi rendszerességgel vett részt vendéglátóhely ellenőrzésekben és közlekedés-rendészeti akciókban, 2-3 havi rendszerességgel pedig leállítóként működött közre sebességellenőrzési tevékenységben. Évente 5-6 alkalommal részt vett a működési körzetén kívül megrendezett rendezvények biztosításban, és
  10. decemberétől
  11. márciusáig havonta 1-2 szolgálatot érintően karanténellenőrzésben is. A felperes
  12. szeptember
  13. napján megbízási díj iránt előterjesztett szolgálati panaszát az alperes elutasította. A felperes keresetében a perbeli időszakra vonatkozóan 589.403 forint megbízási díj és ennek középarányos időponttól számított törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A megbízási díj mértékét a havi rendvédelmi illetményalap 75%-ában (28.988 forint) határozta meg. Keresetét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  14. évi XLII. törvény (Hszt.) 71.§

(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjára, valamint
(5)bekezdésére, a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
  1. (XII. 9.) ORFK utasításra (a továbbiakban: KMB Szabályzat), a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/
  2. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 31/
  3. BM rendelet) 35.§
(6)bekezdésére, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 33/2015. BM rendelet) 10.§
(2)bekezdésére alapította. Keresetleveléhez kimutatást csatolt az általa a perbeli időszakban végzett tevékenységekről. Az alperes védiratában elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan a megbízási díjnak a rendvédelmi illetményalap 50%-ában történő meghatározását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint a körzeti megbízott közrendvédelmi feladataiba beletartoznak a járőri feladatok, így azok elvégzése többletfeladatként nem értékelhető. A Hszt. 71.§
(6)bekezdésére figyelemmel a felperes részéről harminc napot egybefüggően meghaladó időtartamú valódi többletmunkát jelentő helyettesítés nem történt. A járőri feladatok a körzeti megbízotti beosztáshoz képest alacsonyabb szintű feladatok, és azokat a felperes nem is egyedül végezte. Emellett nagyrészt a KMB csoport működési körzetében látta el a feladatait, a csoport pedig éppen azért került kialakításra, hogy a rendőrkapitányság teljes illetékességét lefedje az állomány tevékenysége. Elismerte a TIK ügyeleti küldések nagy számát azzal, hogy az a felperes közrendvédelmi feladatai közé tartozott. Azt is hangsúlyozta, hogy veszélyhelyzet állt fenn a COVID járvány miatt, az átkísérések esetszáma alacsony volt, őrzést a felperesnek legfeljebb a maga által elfogott személy esetében kellett végeznie, a fokozott ellenőrzések pedig nem voltak rendszeresek. Az elsőfokú bíróság a keresetet alaposnak találta, és azzal egyezően kötelezte az alperest 589.403 forint megbízási díj, ennek 2021. október 5. napjától járó törvényes mértékű Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.257/2024/5 [6] [7] [8] [9] [10] 3 késedelmi kamata és 53.080 forint perköltség megfizetésére. Határozatának indokolásában felhívta a Hszt. 2.§ 25. pontját, a 71.§
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontját, valamint
(5)bekezdését. A KMB Szabályzat 2. pontját, a 3. pont
  1. a)és
  2. d)alpontját és 15. pontját értelmezve arra a következtetésre jutott, hogy a körzeti megbízott működési körzete a saját működési körzete, a csoport pedig arra hozható létre, hogy a csoportba tartozó körzeti megbízott távolléte esetén is biztosított legyen a körzeti megbízottak folyamatos jelenléte. A KMB csoport létrehozása azonban nem eredményezi a körzeti megbízott eredeti működési körzetének a megváltozását, amit a KMB Szabályzat 72. pont
  3. c)alpontja is alátámaszt. A KMB Szabályzat ugyan lehetővé teszi, hogy körzeti megbízott bizonyos esetekben járőri tevékenységet is ellásson, azonban a Kúria következetes gyakorlata szerint (Mfv.I.10.751/2016/4.) amennyiben jogi norma az adott munkakörre nézve kógens módon határozza meg az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ehhez kell igazodnia a munkaköri leírás elkészítésekor. Ennek szem előtt tartásával megállapította, hogy a felperes feladatait az alperes a KMB Szabályzattal ellentétesen bővítette, ami többletfeladatként értékelendő. Rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy a TIK küldésekkel a KMB Szabályzat 21.
  4. d)pontja alapján a körzeti megbízott jogszerűen vonható el a körzetéből, azonban kizárólag alkalomszerűen, késedelmet nem tűrő esetekben, mely feltételek fennállása a perbeli feladatellátásoknál nem igazolódott be. Átkíséréssel, kísérőőri beosztással a KMB Szabályzat 25.
  5. a)pontja szerint nem lett volna megbízható a felperes, a meghallgatott tanú vallomásával is igazoltan mégis rendszeresen végzett utasításra ilyen tevékenységet, továbbá a fogvatartottak őrzését a saját és a KMB csoport működési körzetén kívül is. A KMB Szabályzat 51. pontja szerint a körzeti megbízott szolgálati beosztásából következően figyelemmel kíséri a kulturális, sport- és egyéb rendezvényeket, jelentősebb rendezvények esetén részt vesz a biztosítási feladatokban. A felperesnek tehát működési körzetében volt rendezvénybiztosítási kötelezettsége, azonban ezt a tevékenységet jellemzően a működési körzetén kívül látta el, ami ezért többletfeladatnak minősül. A Kúria gyakorlata (Kf.VII.45.156/2021/4.) alapján rögzítette, hogy a különleges jogrend sem mentesíti a munkáltatót a többletdíjazás fizetése alól, amennyiben a rendszeresség kimutatható a többlettevékenységben, ezért a covid ellenőrzéseket is figyelembe vette a megbízási díjat megalapozó feladatellátásként. Az elsőfokú bíróság következtetése szerint a felperes a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontja alapján megbízási díjra jogosult, mivel rendszeresen végzett a kinevezés szerinti beosztásához nem tartozó feladatot úgy, hogy a körzeti megbízotti feladatai alól felmentést nem kapott. Az illetményalap 75%-ában megjelölt, az alsó határhoz közeli mértékű megbízási díj iránti igényt – figyelemmel a többletmunka gyakoriságára, időigényességére, bonyolultságára – indokolt ellenszolgáltatásnak értékelte, ezért a keresetet maradéktalanul teljesítette. Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan részbeni megváltoztatásával a marasztalás összegének a rendvédelmi illetményalap havi 50%-ára, a perbeli időszak egészét tekintve 374.261 forintra történő leszállítását, valamint a felperes perköltségben marasztalását kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontját, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
  1. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 30/
  2. BM rendelet)
  3. számú mellékletét, a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/
  4. (III. 24.) ORFK utasítást (a továbbiakban: Járőrszabályzat), a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/
  5. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) 67.§
(1)bekezdését, a KMB Szabályzat
  1. pont c) Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.257/2024/5 [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] 4 alpontját, a 31/
  2. BM rendelet 35.§
(6)bekezdését, valamint a 33/2015. BM rendelet 10.§
(2)bekezdését jelölte meg. Kiemelte, hogy az ORFK utasításokat nem lehet a feladatokat kizárólagosan meghatározó jogi normának tekinteni, mivel magasabb szintű jogszabályok, így a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, illetve a Szolgálati Szabályzat rendelkezései is irányadóak a felperesre. A szolgálati elöljáró a Szolgálati Szabályzat 67.§
(2)bekezdése értelmében más szolgálati formában történő feladatellátást is elrendelhet a közrendvédelmi szakterületen felüli feladatok teljesítésével, így nem értett egyet az elsőfokú bíróságnak azzal a megállapításával, hogy a kísérés tiltott tevékenység lenne. Kiemelte, hogy a KMB Szabályzat, továbbá a körzeti megbízotti tevékenységet szabályozó normák előírásai akkor is részét képezik a felperes munkakörének, ha annak részletes ismertetése a munkaköri leírásban nem szerepel. Hangsúlyozta, hogy a körzeti megbízottnak a szolgálatai 70%-ában közterületi tevékenységet kell végeznie, így a hatályos jogi normák értelmében a közrendvédelmi járőrözéssel kapcsolatos feladatok jogszerűen kerülhettek a felperes munkaköri leírásába. A közrendvédelmi közterületi tevékenység valójában járőrözést jelent, járőrként a körzeti megbízott a saját beosztásához tartozó feladatot lát el, így a járőr feladatok tekintetében a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontjában írt feltétel nem teljesült. Sérelmezte a TIK küldések során a felperes által ténylegesen elvégzett feladatok felsorolásának elmulasztását, miután a TIK küldés ténye nem teszi a feladatot önmagában járőri feladattá, így az elsőfokú bíróság a körzeti megbízott feladatkörébe tartozó tevékenységet értékelte tévesen többlettevékenységnek. Álláspontja szerint a körzethatár átlépése sem jelent többletfeladatot, miután ez a körülmény a tevékenység tartalmán, jellegén nem változtat. Emellett az elsőfokú bíróság a fogdaőri és kísérőőri tevékenységet összekeverte, mert a felperes által megjelölt kísérési feladatok nem tartoztak a fogdai szolgálat keretébe. Az egyéb, felperes által igénye megalapozására megjelölt feladatok pedig kis számban fordultak elő, ezért megbízási díjra nem jogosítanak. Hangsúlyozta, hogy 2021 decemberétől az alperes három KMB csoportot hozott létre, így nem a KMB Szabályzat
  1. augusztus 12-i módosításától, hanem 2021 decemberétől, a csoportkörzeti székhely megjelenésével módosult a felperes körzeti megbízotti működési körzete. A KMB csoport működési körzetén belül a felperes köteles volt a rábízott tevékenységet ellátni, hiszen a csoportkörzet létrehozásának célja éppen a folyamatos rendőri lefedettség biztosítása volt annak érdekében, hogy a körzeti megbízott az eredeti, szűkebb működési körzeten kívül, a KMB csoport teljes területén eljárhasson. A másodlagos fellebbezési kérelme kapcsán azzal érvelt, hogy a járőri feladatokat a felperes nem egyedül végezte, hanem valamennyi ilyen feladatot két fő (járőr pár) látott el, melyet a megbízási díj csökkentésével megfelelően értékelni kellett volna. A körzeti megbízotti beosztásnál több fokozattal alacsonyabb a járőri beosztás, ezért legfeljebb a rendvédelmi illetményalap 50%-ának megfelelő megbízási díj lehet indokolt. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú határozat helybenhagyására irányult. Idézte a Kúria irányadó gyakorlatát, és kiemelte, hogy KMB csoport esetén is csak a csoportba beosztott körzeti megbízott távolléte esetén lehetséges a helyettesítés, kizárólag a körzeti megbízotti feladatok tekintetében. Az általa elvégzett feladatok azonban ezen mind területileg, mind tartalmában túlmutattak. A fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló
  2. évi I. törvény (Kp.) 108.§
(1)bekezdése alapján, a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.257/2024/5 [19] [20] [21] [22] [23] [24] 5 Az alperes fellebbezésében megsértett jogszabályhelyként hivatkozott a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontjára, amely szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként. Ugyanezen jogszabályhely
(5)bekezdése értelmében, ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért a rendvédelmi illetményalap 50–200%-áig terjedő mértékű díjazásra jogosult. A Hszt. 71.§
(1)bekezdés
  1. c)pontjának értelmezése során kialakult töretlen bírói gyakorlat szerint (Kúria Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.; Kf.III.45.090/2021/4.) a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. A munkáltatónak az a joga azonban, hogy a hivatásos állomány tagját a beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére is utasíthatja, nem sértheti az utasítás teljesítése esetén az érintett díjazásra való jogosultságát. Az alperes fellebbezésében a felperes működési körzetén, illetve a csoportkörzeten belül és kívül végzett, a felperes által többletfeladatként megjelölt járőri feladatokkal kapcsolatban egyaránt arra utalt, hogy a járőri feladat a körzeti megbízotti szolgálati beosztáshoz tartozó feladat. A körzeti megbízott – szolgálatának céljára figyelemmel – eljár működési körzetében a Rendőrségnek a lakossággal, a települési önkormányzatokkal, a helyi lakossági, civil és gazdálkodó szervezetekkel való állandó, közvetlen kapcsolatának kialakítása és fenntartása, a rendőri jelenlét biztosítása, a jogsértések megelőzése, felderítése, és az azokra történő reagálás érdekében, továbbá folyamatosan ellátja a helyi bűnmegelőzési, bűnüldözési és rendészeti feladatokat (KMB Szabályzat 2. pont). A Kúria több hasonló ügyben hozott ítéletében (Kf.VII.39.549/2021/4., Kf.VII.40.550/2021/4., Kf.VII.40.556/2021/4., Kf.VII.45.018/2021/4., Kf.III.45.083/2021/4.) úgy foglalt állást, hogy a körzeti megbízott és a járőr beosztás egymástól különböző beosztások – még ha található is átfedés a feladatok között. Több határozatában rámutatott arra is, hogy amennyiben a körzeti megbízott hosszabb időszakon át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, a járőrfeladatokat rendszeresen végzi, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.176/2021/4., Kf.VII.45.184/2021/4.). Ellentétes következtetés nem vonható le a KMB Szabályzat 37. pontjának abból a rendelkezéséből sem, amely szerint a körzeti megbízottnak munkaideje 70%-át közterületen kell töltenie. Ebből következően közömbös, hogy a felperes melyik szabályzat, utasítás vagy magasabb szintű jogi norma rendelkezése szerint látta el a körzeti megbízotti beosztásához nem tartozó többletfeladatot. A díjazásra való jogosultság szempontjából nem jelentős az a körülmény sem, hogy a járőri beosztás alacsonyabb fizetési besorolású munkakör, mint a körzeti megbízotté, kizárólag az értékelhető, hogy a felperesnek saját feladatai mellett – amely alól nem vitásan nem mentesítették – más beosztás feladatait is el kellett látnia. A körzeti megbízott feladatainak közös jellemzője, hogy alapvetően a körzeti megbízotti működési körzethez kötődnek, ahogy azt a KMB Szabályzat 2022. augusztus 11. napjáig hatályban volt 2. pontja a körzeti megbízotti szolgálat céljaként összefoglalóan meghatározta; erre utal továbbá a KMB Szabályzat 72.
  2. c)pontja is. A KMB Szabályzat tartalmából következően a felperesnek a körzeti megbízotti körzetén kívül teljesített rendőri feladatai (ide nem értve a KMB Szabályzat 21. pontjában részletezettek szerint, eseti jelleggel történő elvonással végzett szolgálatot) a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatellátásnak minősültek. Ebből kiindulva mindazoknál a szolgálatteljesítéseknél, ahol a szolgálatteljesítés helye körzetén kívüli volt, a körzeti megbízotti és a járőri munkakör közötti különbségnek, illetve átfedésnek a perbeli követelést érintően nincs jelentősége. Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.257/2024/5 [25] [26] [27] [28] 6 A KMB csoport létrehozása mellett is egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal abban, hogy a körzeti megbízott beosztásához tartozó feladatnak a körzeti megbízott működési körzetében végzett feladat minősül, a körzeti megbízotti csoport, és ahhoz kapcsolódó működési körzet kialakítása nem eredményezi a körzeti megbízott eredeti működési körzetének a megváltoztatását, kibővülését. Ezt az álláspontot foglalta el a Kúria is több határozatában, amikor kimondta, hogy ha a járőrfeladatokat a körzeti megbízott a működési körzetén kívül rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.156/2021/4., Kf.VII.45.184/2021/4.). Ebből következően, még ha munkaszervezési szempontból célszerű is, a körzeti megbízott saját működési körzete nem bővíthető korlátlanul – és főképpen többletmunkájának ellentételezése nélkül – a KMB csoportkörzet létrehozásával. Alaptalanul hivatkozott ezért az alperes arra, hogy a körzeti megbízotti csoport működési körzetében ellátott feladatok nem tekinthetők többletfeladatnak. Ebből következően annak sincs jelentősége a körzeten kívüli munkavégzés díjazása szempontjából, hogy az kinek – adott esetben a TIK vagy a parancsnok – utasítására történt. Nem sértette meg az elsőfokú bíróság a KMB Szabályzat 21. pontjának b)-
  3. c)és e)-
  4. f)alpontját sem. A Kúria több határozatában a perbelinek megfeleltethető tényállás mellett kifejtette, hogy a veszélyhelyzet (különleges jogrend) miatti személyi átcsoportosítások az eredeti szolgálati beosztás mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot, mert nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen vonta el a munkáltató a működési körzetéből a körzeti megbízottat (Kf.VII.45.156/2021/4., Kf.VII.45.159/2021/7., Kf.VII.45.184/2021/4.). Az elsőfokú bíróság helyes következtetése szerint a peresített időszakban a felperes nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen látta el az e körbe tartozó többletfeladatokat. A fokozott ellenőrzésekkel, közlekedési ellenőrzési feladatokkal, rendezvénybiztosításokkal, elővezetésekkel kapcsolatos feladatok körében ugyancsak helyes az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy a felperes működési körzetéből történő elvonása szolgálati beosztása keretein belül e feladatokra is legfeljebb eseti jelleggel valósulhatott volna meg. A felperes által előadottak és a csatolt tevékenységkimutatás alapján azonban mindezek a járőri tevékenységekkel együtt rendszeresen visszatérő feladatellátást jelentettek számára a perbeli időszakban. Az alperes a panaszolt többletfeladatokat tartalmazó, szolgálatokra lebontott kimutatás ismeretében sem a szolgálati panaszt elutasító határozatában, sem a védiratában nem jelölte meg, hogy melyek azok a feladatteljesítések, amelyek álláspontja szerint a körzeti megbízotti működési körzetéből a KMB Szabályzat szerinti eseti jelleggel történt elvonásnak minősültek. Teljesítenie kellett a felperesnek a TIK küldéseket is, nem kizárólag az élet, testi épség, vagyonbiztosítás veszélyeztetésére vonatkozóakat [KMB Szabályzat 21.
  5. d)pont], hanem bármilyen egyéb küldést is attól függetlenül, hogy az különösen indokolt, késedelmet nem tűrő feladatokkal volt-e kapcsolatos. Az alperes hivatkozásával szemben annak megállapítására a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem volt lehetőség, hogy a küldéseken belül a különösen indokolt és az egyéb tevékenységek milyen arányt képeztek, az azonban igazolt, hogy minden hónapban kellett TIK küldés alapján feladatot végeznie, ami nem értékelhető eseti jellegnek. Az alperes fellebbezésében nem vitatta a felperes által megjelölt átkísérési utasításra ellátott kísérési feladatok teljesítésének tényét, ezért azok többletfeladatként minősítését alaptalanul kifogásolta arra hivatkozással, hogy azok nem tartoztak a fogdai szolgálat keretébe. Jelentősége nem ennek, hanem a működési körzeten kívüli, a felperes beosztásához nem tartozó feladatkör tényleges ellátásának van, ami független attól, hogy az alperes hozott-e létre elővezetési csoportot, fogda és kísérő alosztályt vagy sem. Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.257/2024/5 [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] 7 Kiemeli a másodfokú bíróság, hogy a Kúria vonatkozó gyakorlata következetes abban a kérdésben is, hogy a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör többletfeladatkénti minősítése a szolgálatellátás egésze vonatkozásában értelmezhető (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3., Kf.45.033/2022/6.). Ennek tükrében a keresetlevélhez csatolt kimutatásban írtak szerint a felperes a perbeli időszakban folyamatosan és rendszeresen látott el a körzeti megbízotti beosztásához nem tartozó feladatokat a körzeti megbízotti működési körzetén, és jelentős részben még a KMB csoport körzetén is kívül. Ezért az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes által rendszeresen végzett járőrszolgálat és az egyéb körzeten kívüli feladatok ellátása a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladatként értékelhető, amely a Hszt. 71.§
(5)bekezdése alapján megbízási díjra jogosít. Nem volt vitás, hogy a felperes rendszeresen végzett a működési körzeten kívüli és a csoport működési körzeten kívüli járőri, járőrszolgálati, átkísérési és egyéb rendőri feladatokat, azt azonban az alperes másodlagos fellebbezésében is vitatta, hogy mindezek teljesítése, az azzal járó többletterhelés és az ellátott szolgálati beosztás besorolásának figyelembevételével a rendvédelmi illetményalap 50%-át, vagyis 19.325 forint/hó összeget meghaladó megbízási díj lenne megállapítható. A másodfokú bíróság azt értékelte, hogy a kimutatás szerint valamennyi szolgálati napot tekintve elenyésző kisebbségben maradtak azok a napok, amikor a felperes csak a körzeti megbízotti feladatokat végezte, ezen túl jelentős számú az olyan szolgálat, amikor a feladatellátás nem kizárólag a saját, illetve a csoport működési körzetére korlátozódott. A felperes tehát a rendszeressé minősítéshez szükséges mértéket is jelentősen meghaladó arányban teljesített járőrszolgálatot és egyéb feladatokat, jellemzően a működési körzetén kívül, ilyen helyzetben a saját körzeti megbízotti feladatainak ellátására fennmaradó idejét is nyilvánvalóan koncentráltan kellett kihasználnia. A Hszt. 71.§-a szerinti megbízási díjra való jogosultságot nem szünteti meg, de nem is korlátozza a minimum mértékre az a tény, ha a szolgálati beosztáshoz nem tartozó többletfeladat azonos vagy alacsonyabb besorolásúnak minősíthető beosztáshoz tartozik. Nem adott alapot a díj mérséklésére az sem, hogy a járőrözést a felper járőrtársával párban végezte, mert ez sem a többletszolgálat mértékét, sem az azzal járó többletmunkát nem csökkentette. A megbízási díj követelt és megítélt, a rendvédelmi illetményalap 75%-ával egyező mértéke a másodfokú bíróság megítélése szerint sem eltúlzott, és megfelel mind a 31/2015. BM rendelet 35.§
(6)bekezdésében, mind a 33/2015. BM rendelet 10.§
(2)bekezdésében írt mérlegelési szempontoknak, mivel az 50-200% által határolt keretek között a minimum értékhez közelít. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítélete nem sérti a fellebbezésben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a Kp. 109.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság a Kp. 35.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú perköltségének a megfizetésére, amelynek összegét a Pp. 81.§
(1)-
(2)bekezdése, a 82.§
(3)bekezdése, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése alapján, a 4.§
(1)bekezdés a) pontjának alkalmazásával, a felperes kérelmével egyezően állapította meg. Az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5.§
(1)bekezdés c) pontja alapján megillető személyes illetékmentesség folytán a fellebbezési illeték a Pp. 102.§
(1)és
(6)bekezdése értelmében az állam terhén marad. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Kp. 99.§
(3)bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 77.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.257/2024/5 8 Pécs,
  1. április
  2. Dr. Kutasi Tünde s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács János s.k. előadó bíró, Gáspárné dr. Baranyabán Judit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.