A határozat elvi tartalma: A megbízási díj mértéke a polgári jog egyik alapelve – a szerződés tartalmának szabad meghatározása – alapján a felek megállapodása. A bíróság a kikötött ügyvédi munkadíjat kivételes esetben mérsékelheti, amennyiben a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenység és a munkadíj között aránytalanság áll fenn. Az arányos munkadíj méltányosságból való mérséklésére nincs jogszabályi lehetőség. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.II.21.255/2025/
- A tanács tagjai: dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna a tanács elnöke dr. Osztovits András előadó bíró dr. Darákné dr. Nagy Szilvia bíró dr. Hajdu Edit bíró dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A kérelmező: kérelmező1 cím1) A kérelmező képviselője: Dr. Sas Ügyvédi Iroda (cím2., ügyintéző: dr. Sas Krisztina ügyvéd) A kérelmezett: kérelmezett (cím3) A kérelmezett képviselője: dr. Nagy Domokos ügyvéd (cím4) A per tárgya: megelőző távoltartás elrendelése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmezett A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Törvényszék 2.Pkf.50.305/2025/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Győri Járásbíróság Pk.51.343/2025/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős végzést hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmezettnek 120.000 (százhúszezer) forint másodfokú és 200.000 (kétszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria II.Pfv.21.255/2025/4 2 [1] A kérelmezett a kérelmező volt házastársa, egy közös kiskorú gyermekük van. A felek házasságát a bíróság felbontotta és végzésével jóváhagyta a kiskorú gyermekkel összefüggő járulékos kérdésekben való megállapodásukat: a szülői felügyelet közös gyakorlását, a gyermek lakóhelye a kérelmező mindenkori lakóhelyével azonos voltát, valamint a kapcsolattartást (P.20.222/2024/2.). [2] 2025 tavaszától a kérelmezett több kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásának elrendelése iránti nemperes eljárást indított a kérelmező ellen, ezek közül több jelenleg is folyamatban van. A
- július 21-i kapcsolattartási alkalom során a felek között elszámolási vita alakult ki. A kérelmező kérelem és a kérelmezett ellenkérelme [3] A kérelmező megelőző távoltartás iránti kérelmében a kérelmezett távoltartásának elrendelését kérte magától és kiskorú gyermeküktől, továbbá a lakóhelyük szerinti ingatlantól. Arra hivatkozott, hogy a kérelmezett a zaklató jellegű magatartásokkal nem hagyott fel, az emberi méltóságát sértő, lelki egészségét súlyosan veszélyeztető viselkedést tanúsít. Kérelme közvetlen előzményeként a
- júliusi kapcsolattartás során kialakult konfliktust jelölte meg. [4] A kérelmezett elsődlegesen a kérelem visszautasítását és az eljárás megszüntetését, másodlagosan a kérelem elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy nem tanúsított sem fenyegető, agresszív, sem veszélyeztető magatartást, vitatta a kérelmező tényelőadását. [5] Az eljárásban az ügyész a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló
- évi LXXII. törvény (Hketv.)
- §
(5)bekezdése alapján fellépett és a kérelem elutasítását indítványozta arra hivatkozással, hogy a megelőző távoltartás elrendelésének törvényi feltételei nem állnak fenn. Az első- és másodfokú határozat [6] Az elsőfokú bíróság végzésével a megelőző távoltartás elrendelése iránti kérelmet elutasította. Az eset összes körülményéből, a felek magatartásából azt a következtetést vonta le, hogy a megelőző távoltartás elrendelését megalapozó feltételek nem következtek be: a kérelmezett részéről a hozzátartozók közötti erőszak nem valósult meg. A megállapított tényállás alapján nem merült fel a jogintézmény alkalmazásának szükségessége. [7] A kérelmezett kiegészítés iránti kérelme alapján meghozott 10. sorszámú végzésében a 9-II. számú végzését azzal egészítette ki, hogy kötelezte a kérelmezőt 300.000 forint perköltség megfizetésére a kérelmezett javára, a Hketv. 13. §
(2)bekezdése szerint alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján. Utalt arra, hogy a kérelmezett ügyvédi megbízási szerződét csatolt be, és a 17/2024. (XII.9.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdése alapján az ellenkérelem benyújtásáért és a meghallgatáson való képviseletért 300.000 forint ügyvédi költséget számított fel, az ezt tartalmazó költségjegyzéket csatolta. [8] A kérelmezett fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, a kérelmezett részére fizetendő perköltség összegét 150.000 forintra leszállította. A fellebbezés indokaira tekintettel úgy ítélte: a kérelmező kérelmére indult nemperes eljárás sajátossága a rövid határidők, illetve, hogy annak lefolytatása, a Kúria II.Pfv.21.255/2025/4 3 kérelem elbírálása során a közvetlenségnek, a személyes meghallgatásának van elsődlegessége, amelyet a bíróság legalább egyszer köteles megkísérelni [Hketv. 15. §
(1)bekezdés]. Ezen eljárás során az írásbeli nyilatkozattétel csak a kérelem előterjesztésére vonatkozó előírás [Hketv. 14. §
(4)bekezdés]. [9] Az elsőfokú eljárásban a kérelmezett a bíróság erre vonatkozó felhívása nélkül tett írásban is nyilatkozatot, terjesztette elő írásbeli ellenkérelmét a meghallgatás kezdőidőpontját előtt kevesebb, mint egy órával, és ezt követően került sor a felek két és fél órán át tartó meghallgatására. [10] A megbízási szerződésre alapított költségigény esetében a perköltség viselésére kötelezett fél olyan szerződéses díjat teljesít, amely díjigény nagyságára ráhatása nincs, nem lehet, mivel az a megbízó és megbízó alkujának eredménye. Ezért is indokolt a mérséklés lehetőségét fenntartani az olyan díjigényekkel szemben, amely a jog érvényesítése során nem szükségszerűen felmerülő költségeket jelentik. Jelen eljárásban a 300.000 forintos díjfelszámítás az írásbeli ellenkérelem előkészítésének díját is magában foglalta, amely a hivatkozott indokok alapján a kérelmezett részéről az adott eljárási keretek között érvényesíthető jogai gyakorlására, védekezése szempontjából nem volt szükséges. [11] A másodfokú bíróság ezért a meghallgatáson kifejtett jogi képviseleti tevékenység, az azt megelőző konzultáció, irattanulmányozás munka és időigényességét figyelembevéve a felszámított díj 50%-ra történő mérséklését tartotta indokoltnak, amely arányos díjigénynek tekinthető a megbízási szerződés szerinti egyéb tevékenység végzéséhez kapcsolt 40.000 forintos óradíj figyelembevételével is, amely a piaci viszonyok ismeretében egyébként nem tekinthető eltúlzottnak. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A kérelmezett felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasító határozat meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős végzés a Pp. 5. §
(1)bekezdésébe,
- §-ába,
- §-ába,
- §-ába,
- §-ába,
- §
(2)bekezdésébe, 161. §
(3)és
(4)bekezdéseibe, 225. §
(1)–
(2)bekezdéseibe, 279. §
(1)bekezdésébe, 373. §
(2)–
(3)bekezdésébe, 383. §
(2)bekezdésébe és a 17/
- (XII.9.) IM rendelet
- §
(1)bekezdés a) pontjába ütközik, valamint jogkérdésben eltér a Kúria Pfv.II.20.887/2023/
- számú határozatában kifejtettektől. [13] A másodfokú bíróság jogszabálysértő módon mérsékelte az elsőfokú eljárásban becsatolt megbízási szerződéssel és költségjegyzékkel igazolt ügyvédi munkadíj összegét. A Hketv. szerinti eljárási szabályokból nem vonható le olyan következtetés, hogy a kérelmezett írásban védekezést nem terjeszthet elő, azzal szükségtelen és indokolatlan költséget okozna a kérelmezőnek. [14] A kérelmező felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem visszautasítását kérte, arra hivatkozással annak a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján nincs helye. Másodlagosan a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte, azt állítva, hogy a jogerős végzés perköltséget megváltoztató rendelkezése a kérelmezett által hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria II.Pfv.21.255/2025/4 4 [15] A Kúria a jogerős végzést kizárólag az elsőfokú bíróság végzésének a perköltségviselésről való rendelkezése megváltoztatása körében vizsgálta felül [Pp. 423. §
(1)bekezdés]. [16] A Kúria elsődlegesen abban foglalt állást, hogy az ügyben a perköltséget illetően vane helye felülvizsgálatnak, illetve a felülvizsgálat engedélyezési kérelemhez (Pp. 410. §) kötött-e. [17] A Pp. 406. §
(1)bekezdése értelmében főszabály szerint felülvizsgálatnak a másodfokú bíróság jogerős ítéletével szemben van helye. Az ítéletek mellett helye van felülvizsgálatnak az ügy érdemében hozott egyes jogerős végzésekkel szemben. Ezeket a végzéseket a perrendtartás nem sorolja fel, lehetőséget adva a Kúriának arra, hogy értelmezze: az adott végzés az ügy érdemében született-e, a felek lényeges anyagi jogi jogosultságait érinti-e. Ide tartozik a kialakult gyakorlat szerint a Hketv-ben szabályozott nemperes eljárásban a megelőző távoltartás elrendelése iránti kérelmet elbíráló végzés is (Pfv.I.20.516/2025/4., Pfv.II.21.123/2025/5.) [18] A perköltség vonatkozásában a törvény általános jelleggel a felülvizsgálatot nem zárja ki (Pp. 407. §), a felülvizsgálat kizártságának értékhatárhoz kötéséről a vagyonjogi perek kapcsán rendelkezik (Pp. 408. §). A Pp. meghatározza a vagyonjogi per fogalmát (Pp. 7. § 18. pont) és meghatározza a személyi állapotot érintő pereket (Pp. 429. §). A jelen nemperes eljárást külön törvény, a Hketv. szabályozza, 13. §
(2)bekezdésével – az e törvényben nem szabályozott kérdésekben – a Pp. szabályait rendeli alkalmazni. A jelen nemperes eljárás nem minősül vagyonjogi pernek, a Pp.
- §-a és ebből következően a 409-
- §-a nem alkalmazható, a félnek engedélyezés iránti kérelmet nem kell előterjesztenie. Önmagában ugyanis az, hogy ebben a nemperes eljárásban a fél a jogerős határozatot kizárólag a perköltség vonatkozásában sérelmezi, a per típusán nem változtat, a pert nem minősíti át vagyonjogi pernek, hanem egy sui generis nemperes eljárásban az igényérvényesítéssel felmerülő pénzbeli követelésnek tekintendő. [19] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása szempontjából tehát azt kellett vizsgálni, hogy az elsőfokú perköltség összegét megváltoztató részében a másodfokú bíróság eleget tette a Pp.
- §
(4)-
(5)bekezdésében és a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 17/
- (XII.9.) IM rendelet (továbbiakban: Rendelet)
- §
(1)bekezdésében foglalt aránytalansági vizsgálatnak és indokolási kötelezettségének. [20] A felülvizsgálati kérelem megalapozott. [21] A Kúria utal arra, hogy a perköltség és azon belül az ügyvédi munkadíj összege és annak esetleges mérséklésére vonatkozó szempontokat a Pfv.II.20.887/2023/
- számú ítéletében értelmezte. Eszerint a megbízási díj mértéke a polgári jog egyik alapelve – a szerződés tartalmának szabad meghatározása – alapján a felek megállapodása. Az ügyvédi tevékenységről szóló
- évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ütv.) sem rendelkezik a megbízási díj mértékéről, az a
- §
(1)bekezdés főszabálya szerint – a törvényben foglalt kivételek hiányában – a polgári jog fenti alapelvének megfelelően szabad megállapodás tárgya. A jelen ügyben a kérelmezett és jogi képviselője között a megbízási szerződés polgári nemperes eljárási képviseletre jött létre. [22] A peres (és a Pp-re utaló rendelkezése miatt a jelen nemperes) eljárásban a perköltség fogalmát a Pp. határozza meg (Pp. 80. §). A fél a perköltsége megtérítését annak felszámításával kérheti [Pp. 81. §
(1)bekezdés], a bíróság pedig a felszámított perköltségről – hivatalból – az eljárást befejező határozatban dönt [Pp. 82. §
(1)bekezdés], ennek során meghatározza a perköltség összegét és a megtérítésre köteles személyt annak megfizetésére kötelezi. Kúria II.Pfv.21.255/2025/4 5 [23] A felszámított perköltség összegének mértékére – a meghatározása kógens előírását meghaladóan – a Pp. rendelkezést nem tartalmaz, arra a Rendelet alkalmazandó. [24] A jogszabályhely
(2)bekezdése a mérték tekintetben a szabad megállapodás korlátja: feljogosítja a bíróságot, hogy a kikötött ügyvédi munkadíjat kivételes esetben mérsékelheti, amennyiben a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenység és a munkadíj között aránytalanság áll fenn. Ebből következően az arányos munkadíj méltányosságból való mérséklésére nincs jogszabályi lehetőség. A bíróság részére kógens szabály a felszámított ügyvédi költség mérséklésének indokolási kötelezettsége. [25] A másodfokú bíróság azzal indokolta az elsőfokú eljárásban megítélt perköltség mérséklését, hogy a kérelmezett az elsőfokú bíróság erre vonatkozó felhívása nélkül tett írásban nyilatkozatot, terjesztett elő írásbeli ellenkérelmet, a meghallgatás kitűzött időpontját megelőzően egy órával, amely eljárási cselekményt követően került sor a felek két és fél órán át tartó meghallgatására. A kérelmezett által igazolt 300.000 forint ügyvédi munkadíj felszámítása az írásbeli ellenkérelem elkészítését is magába foglalta, amely a kérelmezett részéről az adott eljárási keretek között érvényesíthető jogai gyakorlása, védekezése szempontjából nem volt szükséges. A másodfokú bíróság ezért a meghallgatáson kifejtett jogi tevékenység, az azt megelőző konzultáció, irattanulmányozási munka és idő igényességét figyelembe véve a felszámított díj 50%-ra történő mérséklését tartotta indokoltnak. [26] A Rendelet 4. §
(1)bekezdése értelmében a bíróság csak az érvényesített joggal összefüggésben nem álló, szükségtelenül vagy aránytalan mértékben felszámított munkadíj összegét mérsékelheti. Ez arra nem ad lehetőséget, hogy a bíróság a peres vagy nemperes eljárásban a fél képviseletében eljáró ügyvéd eljárási cselekményeinek tartalmához, azok szükségszerűségéhez, azaz az általa választott pertaktika eredményessége alapján módosítsa a képviselt fél által igazolt ügyvédi költséget. A Kúria különösen nem értett egyet azzal, hogy a meghallgatás előtt benyújtott írásbeli beadvány – ami segíti a fél álláspontjának, jogi érveinek megértését – azért nem szükséges a fél jogainak gyakorlása szempontjából, mert azt a meghallgatáson szóban is volt lehetősége előterjeszteni. [27] A Kúria mindezekre figyelemmel a Rendelet 2. §
(1)bekezdésébe és 4. §
(1)bekezdésébe ütköző jogerős végzést a Pp. 424. §
(3)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. [28] A Kúria döntése alapján a másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban pervesztes kérelmező a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján – figyelemmel a Rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontjára – köteles megfizetni a kérelmezett másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségét. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés r) pontja alapján tárgyi illetékmentes eljárásban felülvizsgálati eljárási költséget az állam viseli. [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.405. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 376. §
(1)bekezdés szerint tárgyalás tartása nélkül bírálta el. [30] A Kúria végzése elleni felülvizsgálat kizárt [Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pont]. Budapest,
- január
- dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, dr. Osztovits András s.k. előadó bíró, dr. Darákné dr. Nagy Szilvia s.k. bíró, dr. Hajdu Edit s.k. bíró, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Kúria II.Pfv.21.255/2025/4 tisztviselő 6