Bf.127/2020/16 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés 5. fordulat,

(2)bekezdés c) pont], ezért őt 6 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 7 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámította a vádlott által

1. április
2. napjától
3. január
4. napjáig előzetes fogva tartásban töltött időt. Megállapította, hogy a vádlott a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és kötelezte a vádlottat 175.306,- forint bűnügyi költség viselésére, míg megállapította, hogy az ezt meghaladóan felmerült 247.587,- forint bűnügyi költséget az állam viseli. [2] került sor: Az elsőfokú bíróság ítélete ellen – ellenérdekű fellebbezések bejelentésére [3] Az ügyészség a vádlott terhére súlyosítás, hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása és a végrehajtási fokozatnak fegyházban történő megállapítása érdekében, [4] a vádlott a kiszabott büntetés enyhítése, védője a kiszabott szabadságvesztés tartamának enyhítése érdekében fellebbezett. [5] A Helység3-i Fellebbviteli Főügyészség Bf.38/2020/
5. számú átiratában az ügyészség által bejelentett fellebbezést annak indokaival egyezően fenntartotta, a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. [6] A fellebbviteli főügyészség részletesen kifejtette azon álláspontját, mely szerint az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során a bűnösségi körülményeket helyesen állapította meg, azonban azok téves értékelésével aránytalanul enyhe büntetést szabott ki, amikor a büntetési tétel irányadó középmértékétől a vádlott javára eltérve, a vádlottat 6 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. A cselekmény jelentős tárgyi súlyára és annak Szegedi Ítélőtábla 3.Bf.127/2020/16 3 elszaporodottságára tekintettel, a büntetési célok maradéktalan megvalósulása érdekében indokoltnak tartotta a szabadságvesztés tartamának súlyosítását. A főügyészség véleménye szerint a törvényszék a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát kellő indokok nélkül határozta meg eggyel enyhébb, börtön fokozatban. Jelen ügyben a vádlott személyi körülményei, egészségi állapota és a cselekmény tárgyi súlya sem indokolja az enyhébb végrehajtási fokozat meghatározását, ezért indítványozta, hogy az ítélőtábla a szabadságvesztést fegyház fokozatban rendelje végrehajtani. Észrevételezte még, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az eljárás során lefoglalt szerb forgalmi engedélyt nem a Külgazdasági és Külügyminisztériumi Konzuli Főosztálya útján rendelte megküldeni az okmányt kiállító hatóság részére, figyelemmel a 11/
6. (V.8.) IM-BM-PM együttes rendelet
7. §

(4)és

(5)bekezdésében foglaltakra. [7] Összességében indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtassa meg, hogy a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát súlyosítsa, a szabadságvesztést fegyházban rendelje végrehajtani, és a lefoglalt forgalmi engedélyt a Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya útján rendelje megküldeni az okmányt kiállító hatóság részére, míg az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezéseit hagyja helyben. [8] A vádlott védője írásban indokolt fellebbezésében nyomatékos enyhítő körülményként kérte értékelni, hogy a vádlott a bűncselekmény kapcsán már az első gyanúsítotti kihallgatása alkalmával bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást tett és a cselekmény elkövetését megbánta, első pillanattól fogva a hatóságokkal együttműködött. Ezen túlmenően büntetlen előéletű és tekintve, hogy külföldi állampolgár, komoly enyhítő körülmény, hogy egy idegen állam területén található büntetés-végrehajtási intézetben kell letöltenie a büntetését. A vádlott által birtokolt kábítószer hatóanyag tartalma csekély fokban haladta meg a különösen jelentős mennyiség alsó határát, így mindezen bűnösségi körülményekre figyelemmel véleménye szerint a Szegedi Törvényszék szükségtelenül és aránytalanul súlyos büntetést szabott ki. Ezért indítványozta az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a vádlottal szemben rövidebb, a törvényi minimumhoz közeli, börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztés kiszabását. [9] Sem a vádlott terhére, sem a javára bejelentett fellebbezések nem alaposak, a Helység3-i Fellebbviteli Főügyészség átiratában írtak részben helytállóak. [10] Jelen ügyben a fellebbezés bejelentésére a vádlott terhére, illetve javára a kiszabott büntetés súlyosítása, illetve enyhítése érdekében került sor [Be. 583. §

(3)bekezdés a) pont]. A Be. 590. §

(3)bekezdése szerint, ha a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálja felül. [11] A Be. 590. §

(5)bekezdése alapján a másodfokú bíróság a Be. 590. §

(3)és

(4)bekezdésben meghatározott esetben az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálja, Szegedi Ítélőtábla 3.Bf.127/2020/16 4 a) az elsőfokú bírósági eljárást, és ennek során vizsgálja azon eljárási szabályok megtartását, amelyek megsértése esetén a Be. 607. §

(1)bekezdése, valamint a 608. §

(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni,

1. b)a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést, ha a terheltet fel kell menteni vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni,
2. c)a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést, továbbá
3. d)a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezést. [12] A Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja szerint a másodfokú bíróság nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, ha a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be. [13] A Be. 606. §’

(3)bekezdése alapján, amennyiben az elsőfokú bíróság ítélete a vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadásán alapult, a másodfokú bíróság a bűnösség megállapítására, a váddal egyező tényállásra, valamint a vádirati minősítéssel egyező minősítésre vonatkozó rendelkezéseket csak akkor változtathatja meg, ha a terhelt felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének van helye. [14] Az ítélőtábla e jogszabályi keretek között elvégzett korlátozott felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az előkészítő ülést a perrendi szabályokat megtartva, a Be. LXXVI. fejezetében részletezett eljárási szabályoknak megfelelően folytatta le, az ítélet írásba foglalásakor a jogi indokolás terjedelmét illetően a Be. 562. §

(2)bekezdése és az 564. §

(4)bekezdése szerint járt el. [15] Az elsőfokú bíróság az általa megállapított – és a másodfokú bíróság által nem vizsgált – tényállás alapján helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és a terhére rótt bűncselekmény minősítése is törvényes. [16] Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során a vádlott javára és terhére értékelhető bűnösségi körülményeket maradéktalanul értékelte, azt a másodfokú bíróság csupán annyival egészítette ki, hogy további enyhítő körülményként értékelte, hogy a vádlott időközben már több, mint egy éve van letartóztatásban. Az így kiegészített bűnösségi körülményekre is figyelemmel, az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabási körülményeket súlyuknak megfelelően értékelve, a bűncselekmény tárgyi súlyával is arányban álló törvényes büntetést szabott ki. [17] Nem osztotta ezért az ítélőtábla sem az ügyészség, sem a védő álláspontját a kiszabott büntetés tartamának vitatása tekintetében. A 6 év 6 hónap tartamú szabadságvesztés kétségtelenül lényegesen eltér a vádlott javára a büntetési tétel irányadó középmértékétől. Ez a büntetés azonban szükséges, de egyben elegendő a büntetési célok, így a speciális és Szegedi Ítélőtábla 3.Bf.127/2020/16 5 generális prevenció érvényesülése érdekében, így annak lényeges súlyosítását, illetve enyhítését az ítélőtábla nem látta indokoltnak. [18] A törvényszék kellő és ésszerű indokát adta annak is, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát miért eggyel enyhébb, börtön fokozatban határozta meg. Az elsőfokú bíróság által is hivatkozott Btk. 35. §

(2)bekezdésében írtak szerint a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik az eggyel enyhébb vagy súlyosabb végrehajtási fokozat meghatározása, amely során kizárólag a büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre lehet döntését alapítani. A Kúria

1. számú Büntető Kollégiumi véleményének III/
2. pontjában írtak szerint enyhítő körülmény, ha a vádlott olyan külföldi állampolgár, aki a magyar nyelvet nem beszélni, ezért a büntetés kiállása fokozott terhet jelent számára. Helyesen hivatkozott a törvényszék arra, hogy ilyen esetben a Szegedi Ítélőtábla következetes ítélkezési gyakorlatára figyelemmel, a törvény szerint meghatározott fegyház végrehajtási fokozatnál indokolt eggyel enyhébb, börtön végrehajtási fokozat megállapítása. [19] Ezért nem osztotta a másodfokú bíróság az ügyészség álláspontját a súlyosabb végrehajtási fokozatot illetően. Az általános szabálytól eltérő végrehajtási fokozat megállapítására a büntetés kiszabásánál már értékelt körülmények alapján van lehetőség, azaz mindezen szempontok újbóli figyelembe vétele nem jelenti a bűnösségi körülmények kétszeres értékelését. [20] A kiutasítás tartamát a törvényszék a bűncselekmény tárgyi súlyára és a vádlott személyi körülményeire figyelemmel arányosan állapította meg és a törvénynek megfelelően rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról is. [21] Helyesen döntött az elsőfokú bíróság akkor is, amikor az eljárás során lefoglalt szerb forgalmi engedélyt megküldeni rendelte az okmányt kiálló hatóság részére, azonban az általa is hivatkozott 11/
3. (V.8.) IM-PM-BM együttes rendelet
4. §

(4)és

(5)bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel azt a Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli Főosztályán keresztül kell megküldeni, ezért ezt a másodfokú bíróság helyesbítette. [22] Az elsőfokú bíróság az eljárás során lefoglalt bűnjelekről a törvénynek megfelelően rendelkezett, tekintve azonban, hogy időközben a bűnjelek a Szegedi Törvényszék bűnjelkezelőjénél bevételezésre kerültek, a nyilvántartási számuk megváltozott, ezért ezt az ítélőtábla szintén helyesbítette. [23] Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a vádlott által viselendő bűnügyi költség összegét, tévedett azonban az államot terhelő bűnügyi költség összegét illetően. Az elsőfokú ítélet meghozataláig ugyanis további két fordítási díj megállapítására került sor (2019. augusztus 2. napján 12.700,- forint, 2019. szeptember 5. napján 40.470,- forint), összesen 53.170,- forint értékben, ezért az ítélőtábla ezen rendelkezést megváltoztatta és megállapította, hogy a Be. 576. §

(1)bekezdés b) pontja alapján az elsőfokú eljárás során felmerült bűnügyi költségből az állam 300.757,- forintot visel. Szegedi Ítélőtábla 3.Bf.127/2020/16 6 [24] A fent kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a kiszabott büntetés enyhítése, illetve súlyosítása érdekében bejelentett fellebbezéseket alaptalannak ítélte, azonban az elsőfokú bíróság ítéletét hivatalból is felülbírálva, azt a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, egyebekben a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [25] A másodfokú bíróság a Be. 184. §

(2)bekezdés f) pontjára és a Be. 10. §

(1)bekezdés

1. pontjában írtakra figyelemmel, – tekintve, hogy a fogva tartás helye tényleges tartózkodási helynek minősül – megállapította, hogy a vádlott tényleges tartózkodási helye a Helység2/
2. [26] A vádlott által, az elsőfokú ítélet kihirdetésétől, a másodfokú határozat meghozataláig letartóztatásban töltött időt az ítélőtábla a Btk.
3. §

(1)és

(2)bekezdése alapján beszámította a kiszabott szabadságvesztésbe. [27] A fellebbezési eljárás során a lefoglalt személygépkocsi tárolási díjaként felmerült 21.336,- forint bűnügyi költség megfizetésére az ítélőtábla a vádlottat a Be. 613. §

(1)bekezdése alapján, – figyelemmel a Be. 574. §

(1)bekezdésére is – kötelezte, míg megállapította, hogy a vádlott részére lefordított határozatok fordítási díjaként felmerült 74.328,- forint bűnügyi költséget a Be. 576. §

(1)bekezdés b) pontja alapján az állam viseli. [28] Az ítélet ellen a Be. 615. §

(1)bekezdése alapján fellebbezésnek helye nincs. Szeged,

1. május
2. dr. Joó Attila s. k. a tanács elnöke dr. Katona Dorottya s. k. előadó bíró dr. Kiss Dániel s. k. bíró