A határozat elvi tartalma: A kötelező védőoltások alóli mentesítési eljárással kapcsolatos jogkérdésben a bírói gyakorlat egységes és kialakult, attól jogegységet sértő eltérés nincs, ezért nem indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.37.191/2026/
- A tanács tagjai: dr. Tóth Kincső a tanács elnöke dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró dr. Heinemann Csilla bíró dr. Kalas Tibor bíró dr. Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes jogi képviselője: Dr. Pál-Szántó Ágnes ügyvéd (cím2) Az alperes: Somogy Vármegyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatala (7400 Kaposvár, Kossuth tér 1.) Az alperes jogi képviselője: dr. Kovács-Tátrai Szilvia kamarai jogtanácsos (7400 Kaposvár, Nagy Imre tér 1.) Az alperesi érdekelt: érdekelt (cím3) Az alperesi érdekelt jogi képviselője: dr. Lehoczky Eszter ügyvéd (cím4) Kúria I.Kfv.37.191/2026/4 2 A per tárgya: kötelező védőoltás ügyében hozott végzés jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (
- sorszám alatt) A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Pécsi Törvényszék 4.K.700.693/2026/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének a befogadását megtagadja. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A kiskorú felperes
- évben született, életkora alapján kötelezővé vált az MMR, dTap és Hepatitits B elleni védőoltás beadása, iskolai kampányoltás keretében. A felperes nevében eljárva a jogi képviselő halasztás, illetve végleges mentesítés iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél a fenti kötelező védőoltások vonatkozásában. Kérelmében 45 napot kért a mentesítést megalapozó kezelőorvosi igazolás csatolására. Az egészségügyről szóló
- évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)
- §
(4)bekezdésére figyelemmel kérte az Eütv. 58. §
(7)bekezdése szerinti eljárások felfüggesztését. Csatolta a felperes kezelőorvosának küldött e-mailt és kérelmet. [2] Az alperes a
- július
- napján meghozott SO-04/NEO/01345-2/
- számú végzésével a kérelmet visszautasította. Döntését az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban. Ákr.)
- §-ára,
- §
(1)bekezdés a) pontjára, az Eütv. 57. §
(1)bekezdésére, 58. §
(1),
(2),
(2a),
(3)és
(3a)bekezdésére, valamint a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 4. §
(1)bekezdésére, 5. §
(1),
(5),
(7)-
(8)bekezdésére és 15. §
(2)bekezdés c) pontjára alapította. Kúria I.Kfv.37.191/2026/4 3 [3] Az alperes az Ákr.
- §-a alapján kiemelte, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltás ideiglenes elhalasztása kérdésében hatáskörrel nem rendelkezik, arról a kezelőorvos dönt. Az Ákr.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján hangsúlyozta, hogy a mentesítési kérelemhez az Eütv. 58. §
(3a)bekezdése szerinti szakvéleményt csatolni kell, annak beszerzése és csatolása a kérelmező feladata. A felperes a szakvélemény csatolására 45 napot kért, azonban annak indokát nem adta. A jogszabály az eljárás megindításának feltételéül már előírja a szakvélemény benyújtását. [4] A felperes keresetében kérte a végzés megsemmisítését és az alperes kötelezését a kérelem szerinti eljárás lefolytatására, másodlagosan kérte a végzés megsemmisítését az alperes új eljárás lefolytatására kötelezése mellett. Indítványozta az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 25. §-a szerinti bírói normakontroll eljárás kezdeményezését az Eütv. 57. §
(2)bekezdés a) pontja és az NM rendelet
- §-a vonatkozásában, mivel ezeket alaptörvény-ellenesnek tartja. [5] Az alperes védiratában kérte a kereset elutasítását. [6] Az alperesi érdekelt a kereset elutasítását kérte. A jogerős ítélet [7] A Pécsi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) az egyszerűsített per szabályai szerint tárgyaláson kívül,
- január
- napján meghozott 4.K.700.693/2025/
- számú jogerős ítéletével a keresetet elutasította, a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján. Megállapította, hogy az alperes döntése jogszerű volt, a keresetben megjelölt jogsérelmek nem megalapozottak. [8] A jogerős ítélet indokolásában rögzítette, hogy a előterjesztésekor a szakvéleménynek már rendelkezésre kell állnia, a mentesítési eljárás nem arra szolgál, hogy az orvosi szakvéleménnyel nem rendelkező oltandó személy számára időt és lehetőséget biztosítson a szakvélemény beszerzésére. Rögzítette, hogy a mentesítés alapjául szolgáló szakvélemény birtokában a felperes bármikor nyújthat be újabb mentesítési eljárás iránti kérelmet, szakvélemény hiányában azonban az eljárás érdemben nem folytatható le. [9] Az elsőfokú bíróság nem tartotta megalapozottnak a felperes bírói normakontroll kezdeményezése iránti kérelmét. A felülvizsgálati kérelem [10] A felperes felülvizsgálati kérelmében vitatta a jogerős ítélet jogszerűségét, jogszabálysértésre [Ákr. 44. §, 46. §
(1)bekezdés a) pont] és az Alaptörvény I. cikk
(1)-
(3)bekezdésére, II. cikkére, XVI. cikk
(1)bekezdésére és XXIV. cikkére hivatkozással kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását vagy a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését. [11] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontját nevesítette, mivel álláspontja szerint a jogerős ítélet jogkérdésben eltér a Kúria Kúria I.Kfv.37.191/2026/4 4 közzétett határozatában rögzített elvi tartalomtól. Érvelése szerint jelen ügy központi jogkérdése, hogy a védőoltás alóli mentesítési eljárásban a szakvélemény az eljárás megindításának formális feltétele-e, amelynek hiánya megalapozhatja a kérelem Ákr. 46. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti visszautasítását, vagy pedig az ügy érdeméhez tartozó anyagi jogi feltétel, amelynek hiánya legfeljebb a kérelem elutasításához vezethet. [12] Állította, hogy az elsőfokú bíróság eltért a Kúria Kfv.II.37.620/2022/
- számú közzétett határozatában foglaltaktól, mivel e döntés kimondta, hogy „A hatósági ügy érdemére vonatkozó anyagi jogi feltételek hiánya elutasítási ok, és nem visszautasítási ok. A hatósági ügy érdemét érintő anyagi jogi kérdés nem lehet az Ákr.
- §
(1)bekezdés a) pontja alá eső kérelem visszautasítási ok.”. A jogerős ítélet szerinti jogértelmezést ettől az állásponttól eltérőnek tartja, mivel az az eljárás megindításának feltételeként értékelte a szakvélemény rendelkezésre állását, annak hiánya esetén pedig jogszerűnek tekintette a kérelem visszautasítását. Álláspontja szerint a szakvélemény funkciója annak igazolása, hogy fennállnak-e a mentesítés anyagi jogi feltételei, különösen az egészségügyi kontraindikáció, amely az ügy érdeméhez tartozó kérdés. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei - a következők szerint - nem állnak fenn. [14] A Kp. 118. §
(1)bekezdésének a felülvizsgálati kérelem előterjesztésekor hatályos rendelkezése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [15] A Kp. 117. §
(4)bekezdésének rendelkezése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - részletesen indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A Kp. 117. §
(4)bekezdése valamennyi, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt befogadhatósági okhoz indokolási kötelezettséget ír elő, részletesen indokolni azonban csak a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ad)alpontjához kapcsolódó befogadási kérelmet kell. A befogadhatósági ok jogalkotó által megkívánt indokolási kötelezettsége a befogadhatóság kérdésében való döntést segíti elő, a jogalkotó ezáltal lehetőséget ad a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára annak kifejtésére, hogy mely indokok mentén tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését, mert csak így kerülhet abba a helyzetbe a Kúria, hogy a kérelem előterjesztőjének szempontjából vizsgálja a befogadhatóságot. Kúria I.Kfv.37.191/2026/4 5 [16] A Kúria rámutat arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására, ugyanis a felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján annak vizsgálatára kerül sor, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. Kiemeli a Kúria, hogy a befogadásról szóló döntés során nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát vizsgálja. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő voltára hivatkozás nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. A Kúria a befogadhatóság vizsgálata során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott konkrét jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van csak lehetőség. [17] A Kúria jelen ügyben is hangsúlyozza, hogy a kötelező védőoltások vonatkozásában az elvi jelentőségű jogkérdések tekintetében már állást foglalt, a bírói gyakorlat egységes. A védőoltás elrendelése nem jár alapjog sérelemmel, kötelező védőoltás alól mentesülni kizárólag az Eütv. 58. §
(3)és
(3a)bekezdésében foglaltak esetén lehet (pl.: Kfv.III.37.545/2017/9., Kfv.37.199/2016/13., Kfv.37.049/2022/6., Kfv.II.37.199/2020/6.). A Kúria már befogadási eljárás keretében is kimondta, hogy a kötelező védőoltások alóli mentesítési eljárással kapcsolatos jogkérdésben a bírói gyakorlat egységes és kialakult (Kfv.III.37.378/2025/3., Kfv.V.37.145/2024/2., Kfv.37.578/2025/2.), ahogyan a Kúria gyakorlata (Kfv.IV.37.409/2021/6.) követi az Alkotmánybíróság kötelező védőoltás alóli mentesítés tárgykörben hozott határozatai érvelését is [39/
- (VI. 20.) AB határozat, 3080/
- (IV. 17.) AB határozat, 3242/
- (VII. 11.) AB határozat]. [18] A Kúria kimondta azt is, hogy a kötelező védőoltás alóli mentesítési eljárásban - mint kérelemre induló eljárásban - a bizonyítási teher a felperesre esik, a felperes kötelezettsége a megfelelő orvosi szakvélemény benyújtása, vagyis annak bizonyítása, hogy a mentesítés Eütv.
- §
(3)bekezdés
- a)és
- b)pontjában meghatározott feltételei fennállnak [Kfv.VI.37.049/2022/6., Kfv.VI.37.116/2017/3., Kfv.VI.37.119/2016/13., Kfv.II.37.080/2016/9.]. [19] A Kúria nem tartotta indokoltnak a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján történő befogadását. A Kúria rámutat, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadás esetében elsődleges feltétel a hivatkozott kúriai döntéssel (döntésekkel) összefüggésben az ügyazonosság megléte, mert a jogegység szempontjából csak akkor releváns az ügyek megítélése közötti eltérés, ha az ügyek egymással összevethetőek. Az ügyazonosság több tényező által befolyásolt összetett jogfogalom, melyet mindig esetről esetre kell vizsgálni és szigorúan kell figyelembe venni az alkalmazott anyagi jogszabály egyezőségét (annak hatályát, normatartalmát) és a jogértelmezés szempontjából releváns tényeket. A Kúria Jogegységi Tanácsa által a Jpe.I.60.002/2021/
- számú határozatban kimunkált ügyazonosság kritériumai szerint „Nincs ügyazonosság eltérő anyagi jogi hátterű, azonos anyagi jogi háttér mellett eltérő kérelmet tartalmazó, vagy azonos anyagi jogi háttér mellett eltérő tényállású közigazgatási ügyek és annak alapján indult közigazgatási jogviták között. Alappal kérdőjelezhető meg az ügyazonosság továbbá: azonos anyagi jogi háttér mellett eltérő kereseti vagy eltérő felülvizsgálati érvelés esetén”. [20] A befogadhatóság indokolása körében a felperes által hivatkozott Kfv.II.37.620/2022/
- számú kúriai határozat örökbefogadásra való alkalmasság tárgyában indult közigazgatási eljárást megszüntető végzés jogszerűségének vizsgálata során született, amely jogszerűségi vizsgálat az Ákr.
- §
(1)bekezdés a) pontja mellett a Ptk. 4:
- §4:
- § rendelkezései értelmezésére is kiterjedt. A hivatkozott határozat nem az Eütv.
- §
(3)és
(3a)bekezdését értelmezte, és nem ezek alapján állapította meg, hogy mi az az anyagi jogi feltétel, amelyet érdemben kellett volna vizsgálni, s amely alapján az eljárás Kúria I.Kfv.37.191/2026/4 6 megszüntetése jogsértő volt. A hivatkozott referenciahatározattól való eltérés ügyazonosság hiányában nem veti fel a jogegység sérelmét. [21] A Kfv.II.37.620/2022/5. számú határozatának [32] bekezdésében a Kúria éppen azt emelte ki, hogy a „kérelem visszautasításának Ákr. 46. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott esete, azaz az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiánya megállapíthatósága, bár az Ákr. szövegezésében nem nyert tételes felsorolású szabályozást, absztrakt fogalom, és esetről esetre vizsgálandó.”. [22] A Kúria utal továbbá arra, hogy a jelen ügyben felmerült jogkérdésben már állást foglalt és e referenciahatározattal egyező következtetésre jutott az elsőfokú bíróság a jogerős ítéletben. A Kúria a Kfv.I.37.681/2025/7. számú határozatában elvi tételként megállapította, hogy „A kötelező védőoltás alóli mentesítés iránti, kérelemre folytatandó eljárás tekintetében az Eütv. 58. §
(3a)bekezdése a kérelemhez csatolandó kezelőorvosi szakvéleményről rendelkezik, ezáltal kifejezi, hogy a megkövetelt szakvéleménynek a kérelem benyújtásakor rendelkezésre kell állni és azt a kérelmezőnek a kérelemhez csatolni kell. Az Eütv. 58. §
(3a)bekezdésének rendelkezése az eljárás megindításának feltételét is magában foglalja. Amennyiben a konkrét ügy egyedi körülményei alapján a kérelemből egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmező nem rendelkezik szakvéleménnyel, úgy az Ákr. 46. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti visszautasításnak - hiánypótlás nélkül - van helye.”. [23] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatása a felperes felülvizsgálati kérelme alapján nem indokolt, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)és
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [24] A kötelező védőoltások alóli mentesítési eljárással kapcsolatos jogkérdésben a bírói gyakorlat egységes és kialakult, attól jogegységet sértő eltérés nincs, ezért nem indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. Záró rész [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, tanácsban, indokolt végzésben határozott. [26] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja szerint illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [27] A végzés ellen a további perorvoslat lehetőségét a Kp. 116. §
- d)pontjában és a Kp. 112. §
(2)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Budapest,
- április
- Kúria I.Kfv.37.191/2026/4 7 dr. Tóth Kincső a tanács elnöke, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró, dr. Kalas Tibor bíró, dr. Kiss Árpád Lajos bíró