Kfv.37583/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerinti befogadási ok, ha a Kúria az adott kérdésben kialakult gyakorlattal rendelkezik és nem merül fel a kialakult gyakorlat továbbfejlesztésének igénye. A hatósági eljárásban esetlegesen megvalósult eljárási jogsérelem vizsgálatára az elsőfokú bíróság rendelkezik hatáskörrel, az a jogerős ítélet érdemére tartozó kérdés, ezért a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadást nem alapozza meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.IV.37.583/2024/2. A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Dobó Viola bíró A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: Dr. Vesztergom Imre ügyvéd Cím9 Az alperes: Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal Cím1 Az alperes képviselője: Dr. Stetina Zsolt kamarai jogtanácsos I. rendű alperesi érdekelt: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Cím10 II. rendű alperesi érdekelt képviselője: Dr. Mikó András Ügyvédi Iroda Kúria IV.Kfv.37.583/2024/2 2 Cím6 ügyintéző: Dr. Mikó András ügyvéd) II. rendű alperesi érdekelt: egyéb érdekelt2 Cím4 II. rendű alperesi érdekelt képviselője: Dr. Baros Attila Zoltán ügyvéd Cím5 A per tárgya: földforgalmi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Győri Törvényszék 6.K.701.024/2023/25. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A perben nem álló Név1 eladó, Név2 haszonélvező és a felperes mint vevő 2021. augusztus 30. napján adásvételi szerződést kötött a Ingatlan1, 23,0255 m2 területű, szántó művelési ágú ingatlan 11676/818832 tulajdoni hányada vonatkozásában. Az adásvételi szerződésben a felperes úgy nyilatkozott, hogy az elővásárlási joga a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 18. §

(1)bekezdés e) pontja és 18. §

(3)bekezdése szerinti jogcímen áll fenn. A szerződés kifüggesztésének Kúria IV.Kfv.37.583/2024/2 3 időtartama alatt a II. rendű alperesi érdekelt – az elővásárlási jogosultságát az Fftv. 18. §

(1)bekezdés e) pontjára és 18. §

(4)bekezdés a) pontjára alapítva – elfogadó nyilatkozatot tett. [2] Az alperes a

1. december
2. napján kelt, 572.951/3/
3. számú határozatával az adásvételi szerződést a II. rendű alperesi érdekelttel hagyta jóvá. A felperes keresete folytán eljárt Győri Törvényszék a 6.K.700.107/2022/
4. számú ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezte. [3] A megismételt eljárásban az alperes a
5. augusztus
6. napján kelt, 570.646/7/
7. számú határozatával az adásvételi szerződést ismét a II. rendű alperesi érdekelttel hagyta jóvá. A felperes keresete folytán eljárt Győri Törvényszék a 6.K.701.152/2022/
8. számú ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezte. [4] Az újabb megismételt eljárásban a II. rendű alperesi érdekelt területi szerve a GYMS01-03241-6/
9. számú állásfoglalásával a felperes tulajdonszerzését nem támogatta, a II. rendű alperesi érdekelt tulajdonszerzését támogatta. Az alperes az 570.878/5/
10. számú határozatával az adásvételi szerződést ismét a II. rendű alperesi érdekelttel hagyta jóvá. Kifejtette, hogy a nem támogató állásfoglalás kötötte a mezőgazdasági igazgatási szervet, attól nem térhetett el, míg a támogatott II. rendű alperesi érdekelt elővásárlásra jogosulttal szemben az Fftv.
11. §-ában meghatározott, a jóváhagyás megtagadásának alapjául szolgáló egyéb ok nem volt megállapítható. A jogerős ítélet [5] Az alperes határozata ellen a felperes terjesztett elő keresetet, melyben a kamarai állásfoglalás megalapozottságát vitatta. Az elsőfokú bíróság a felülvizsgálni kért jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Kifejtette, hogy az alperes eleget tett a 6.K.701.152/2022/
12. számú ítéletében foglalt iránymutatásnak és a
13. március
14. napján kelt végzésével ismételten megkereste a Kamarát állásfoglalás kiadása érdekében. A Kamara állásfoglalása részletesen tartalmazza a vizsgált szempontokat mindkét értékelt személy vonatkozásában, az állásfoglalás megfelel az Fftv.
15. §-ában foglalt követelménynek. Az abban foglaltak vizsgálata alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az állásfoglalásában szereplő adatok és az abban foglalt indokolás helytálló volt. [6] A jogerős ítélet kitért arra, hogy a Kamara nem támogató állásfoglalása esetén az alperesnek nincs jogszabályi lehetősége az állásfoglalás felülvizsgálatára, a Földforgalmi törvény
16. §-a alapján az alperesnek meg kell tagadnia az adásvételi szerződés jóváhagyását azzal a szerezni kívánó féllel szemben, akinek tulajdonszerzését a Kamara nem támogatta. Az alperes a Kamara állásfoglalását kizárólag egy irányba változtathatja meg a Földforgalmi törvény
17. §-a alapján, mégpedig támogató döntés esetén hozhat nem támogató döntést, azonban a törvény nem biztosít megváltoztató jogkört arra az esetre, ha a fél vonatkozásában az állásfoglalás nem támogatást tartalmaz. Kúria IV.Kfv.37.583/2024/2 4 A felülvizsgálati kérelem [7] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Az álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Fftv. 23/A. §,
18. § előírásait, valamint a
19. § szerinti elővásárlási sorrendet. [8] A felülvizsgálati kérelme befogadhatósága körében a Kp.
20. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)és
3. ad)alpontjaiban foglaltakra hivatkozott. A befogadás iránti kérelmét azzal indokolta, hogy a jogerős ítélet, valamint az alperes mulasztásai a joggyakorlat egységét veszélyeztetik, valamint az eljáró hatóságok az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegést követtek el. [9] A felperes szerint a jogi szabályozás hiányos, mely alapján a Kamara, illetve az alperes számára adott a lehetőség az önkényes joggyakorlásra, s az önkényes, preferencián alapuló döntéshozatalra. A sérelmezett bírósági, illetve hatósági döntés indokolása nem tartalmaz olyan, konkrét érvelést, mely megalapozza a felperesi tulajdonszerzés megtagadását. Hivatkozott a Kúria Kfv.37.558/2022/6. számú döntésének [49] bekezdésére, amely szerint a Kamara az állásfoglalását, az alperes a határozatát köteles részletesen megindokolni. A hivatkozásai szerint az Fftv. normatívan nem jelöli meg, hogy milyen súllyal kell figyelembe venni a földbirtokpolitikai szempontokat, így a hatóságok preferencia alapú döntéseket hozhatnak. [10] A felülvizsgálati kérelem szerint a Kúria Kfv.37.869/2022/6. számú határozata is irányadó lenne, amelyben a Kúria azt állapította meg, hogy a normatív törvényi rendelkezéssel szemben nem érvényesülhetnek az agárpolitikai és földbirtok-politikai célok, azokat nem előzhetik meg. A felperes az elővásárlási sorrendben megelőzte a II. rendű alperesi érdekeltet, azonban ezt a körülményt a Kamara háttérbe helyezte. A felperes megjegyezte, hogy „A keresetlevélben ugyan nem került kiemelésre ezen tény, azonban elvi szempontból az idézett Kúriai határozat is hangsúlyozza fontosságát annak, hogy a törvényben pontosan rögzített rendelkezések kizárják a preferencián alapuló, kisebb jogi jelentőséggel bíró célok érvényesítését.” [11] Az ügy érdemét tekintve előadta, hogy a Kamara az Fftv. 24. §

(2)és

(3)bekezdésében foglaltakat csak a felperesnél vizsgálta részletesen, az állásfoglalás indokolása hiányos volt, abban a köztudomású tényekre és legjobb tudomására hivatkozott az adatokat nem támasztotta alá jogszabályi hivatkozással, amely jogbizonytalanságot eredményez. Az alperes döntése a már kialakult kúriai joggyakorlattal ellentétes, az nem a jegyzék szerinti sorrenden alapul és a jogerős ítélet tévesen tulajdonított kötőerőt az állásfoglalásnak, mivel az nem az Fftv. 27.§ (

1. l)bekezdés
2. a)pontja szerinti állásfoglalás volt. A döntés így nem felelt meg a Kúria Kfv.37.613/2023/10. és a Kfv.37.469/2023/7. számú határozatoknak. Kúria IV.Kfv.37.583/2024/2 5 A Kúria döntése és jogi indokai [12] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. [13] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. [14] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt [15] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a fél szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára. (Kfv.VII.38.157/2021/2.) A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél az alperes vagy az elsőfokú bíróság eljárását jogszabálysértőnek tartja, vagy a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet. (Kfv.VII.37.357/2022/2.) Kúria IV.Kfv.37.583/2024/2 6 [16] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében az alsóbb fokú bíróságok számára – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti: a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. (Kfv.IV.37.584/2022/2.) E körben hangsúlyozandó, hogy a Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. (Kfv.IV.37.679/2020/2.) [17] A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján nem kerülhet sor. (Kfv.VII.37.117/2024/2.) [19] A kifejtettek szerint a felülvizsgálati kérelem befogadása a joggyakorlat egységének biztosítására figyelemmel nem volt lehetséges. [20] A felperes alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés okán is kérte a felülvizsgálati kérelem befogadását, azonban azt a Kp. 117. §

(4)bekezdésében foglat rendelkezések ellenére nem indokolta, így ezen hivatkozás alapján sem lehetett a befogadásról sem dönteni. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadási ok azt a célt szolgálja, hogy a jogerős ítélethez vezető bírósági eljárás és maga a jogerős ítélet ne szenvedjen olyan hibában, amely a fél alapvető eljárási jogának sérelmével jár. Mindezért a hatósági eljárásban esetlegesen megvalósult eljárási jogsérelem nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem ezen okból történő befogadását. Ez utóbbi ugyanis a keresetben előadható jogsérelem körébe Kúria IV.Kfv.37.583/2024/2 7 tartozva az elsőfokú bírósági eljárás tárgyává lesz, így a jogerős ítélet érdemére tartozó kérdés. [21] A Kúria a teljesség kedvéért jegyzi meg, hogy a felperes keresete nem érintette a kamarai állásfoglalás kötőerejének kérdését. A kereset csupán az állásfoglalás tartalmát, indokait és annak hatósági értékelése okszerűségét támadta, noha a keresettel támadott alperesi határozat kifejezetten azon alapult (22. oldal ötödik bekezdés), hogy a „NAK nem támogató állásfoglalása minden esetben köti a mezőgazdasági igazgatási szervet, attól nem térhet el…”. Az állásfoglalás kötőerejének keresetben történő vitatása hiányában az a Kp. 117. §

(3)bekezdésére tekintettel nem lehetett – volna – a felülvizsgálati eljárás tárgya sem. [22] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelmet a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei tehát nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. A döntés elvi tartalma [23] Nem áll fenn a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerinti befogadási ok, ha a Kúria az adott kérdésben kialakult gyakorlattal rendelkezik és nem merül fel a kialakult gyakorlat továbbfejlesztésének igénye. [24] A hatósági eljárásban esetlegesen megvalósult eljárási jogsérelem vizsgálatára az elsőfokú bíróság rendelkezik hatáskörrel, az a jogerős ítélet érdemére tartozó kérdés, ezért a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadást nem alapozza meg. Záró rész [25] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes volt, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [27] A végzés ellen a Kp.

1. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
2. október 8.