Mf.30028/2024/5 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés alapján a felpereseknek kellett bizonyítani, hogy a néhai munkavállalóval egy munkaviszony keretében T. I. A. egyéni vállalkozó és az alperes is munkaszerződést kötött az Mt. 195. §-ában szabályozottak szerint. Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Mf.V.30.028/2024/5. A felperes: Felperes1 (lakcíme és tartózkodási helye ismeretlen) A felperes képviselője: dr. Kása Nikoletta ügyvéd (cím31) Az alperes: Alperes1 (Cím1) Az alperesi képviselő: dr. Szlamka Gergely ügyvéd (cím30) felszámoló1 Kft. felszámoló1 felszámoló (cím21) A per tárgya: munkaviszony jogellenes megszüntetése Az elsőfokú bíróság neve és a fellebbezéssel támadott határozatának száma: Székesfehérvári Törvényszék, 71.M.70.031/2023/35. A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: Felperes, 38. Í t é l e t: Győri Ítélőtábla V.Mf.30.028/2024/5 2 Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélőtábla megállapítja, hogy 123.728 (százhuszonháromezer-hétszázhuszonnyolc) forint feljegyzett fellebbezési illeték az állam terhén marad. Az ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást tekintette irányadónak az alábbiak szerint. [2] Az alperes művészeti iskola igazgatója személy1, a felperes édesanyja, igazgatóhelyettese tanú1, a felperes testvére volt. Az iskola fenntartója az alperes, ügyvezetője személy2 a felperes testvére volt. A Alperes1 tagja személy1, Felperes1 felperes, tanú1, személy2, és haláláig személy3 a felperes édesapja volt. [3] A felperes 1996. szeptembertől állt munkaviszonyban a Művészetoktatási Iskola1val, amelynek az alperes volt a fenntartója. A felperes zenetanárként dolgozott, munkaköri feladata volt a nevelő-, oktatómunka végzése, az intézményben használatos nyomtatványok (napló, tájékoztató füzet, törzslap, bizonyítvány, osztályozói ív, vizsgajegyzőkönyv) vezetése. Köteles volt a naplóban és a tájékoztató füzetben a megtartott órákat sorszám és dátum szerint vezetni. [4] A felperes havi távolléti díja 2019. szeptember 1-től bruttó 245.240 forint (nettó 173.085 forint) volt. Az alperes mint munkáltató 2020. február 13-án ezzel azonos tartalmú jövedelem igazolást állított ki. A felperes a munkaidő és munkabér csökkentésére vonatkozó munkaszerződés módosítást nem írt alá, ilyen tartalmú megállapodást nem kötött az alperessel, ennek ellenére 2019. szeptember 1-jétől 2020. április 30-ig a felperes havi nettó 143.085 forint munkabérben részesült, ebben az időszakban bruttó 320.400 forint munkabért nem fizetett meg részére az alperes. [5] A családtagok közötti kapcsolat 2019. novemberében személy3 halálát követően megromlott, több hatósági eljárást indítottak egymással szemben. [6] A felperes 2020. június 10-i bejelentésére a Vármegye1i Kormányhivatal hatósági ellenőrzést indított a művészeti iskolával szemben, a Vármegye1i Kormányhivatal FE60360920-5/2021/20. számú 2021. május 5-én kelt határozatával a művészeti iskola működési engedélyét visszavonta, és törölte az egyházi és magán köznevelési intézmények nyilvántartásából. A Veszprémi Törvényszék 101.K.700.727/2022/9-II. számú 2022. október 4-én kelt ítéletével a művészeti iskola által a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt benyújtott keresetet elutasította. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.028/2024/5 3 [7] A művészeti iskola megszűnése miatt a felperes által megindított munkaügyi per 2023. március 6-át követően az alperessel, mint a művészeti iskola jogutódjával szemben folytatódott. [8] A művészeti iskola 2014. szeptembertől digitális adminisztrációs felületet vezetett be, az iskolai használatú adatlapot a zenetanárok a Google Drive felületen vezették, ehhez mindenkinek csitáry.hu végződésű e-mailcímet hoztak létre. 2014. szeptemberben tanú1 igazgatóhelyettes írásban hívta fel a tantestület tagjait, hogy ezt követően az iskolán belüli és kívüli kapcsolattartáshoz kizárólag ezt az e-mailcímet használják. A felperes az iskolai emailcímét 2017-2018-tól kezdődően nem használta. [9] A koronavírus járvány miatt a köznevelési és szakképzési intézményekben új munkarend bevezetéséről szóló 1102/2020. (III. 14.) Korm.rendelet 1.

1. a)és 1.
2. b)pontja alapján 2020. március 16-tól az iskolákban a nevelés-oktatás tantermen kívüli digitális munkarendben került megszervezésre. A tantermen kívüli digitális munkarend szerinti nevelés-oktatási feladat ellátásának megszervezése, ellenőrzése az intézmény vezetőjének feladata volt. A 1102/2020. (III. 14.) Korm. rendelet 1.
3. b)pontja szerint a digitális munkarend oly módon került meghatározásra, hogy a tanulási folyamat ellenőrzése és támogatása a pedagógusok és tanulók online vagy más személyes találkozást nem igénylő kapcsolatában történik. A művészeti iskola igazgatója az online oktatás teljesítéséhez a Viber és Skype alkalmazások használatát írta elő, az alkalmazások letöltéséhez szükséges linket 2020. március 16-án e-mailben megküldte a tantestület tagjainak. A csoportokba nem csak a növendékek, hanem személy1 igazgató részére is meghívót, belépési kódot kellett küldeni. A csoportos órák megtartását a művészeti iskola igazgatója a Classroom-ba való belépéssel a feltöltött anyagok áttekintése útján ellenőrizte. A hangszeres órák megtartását a gyermekek tájékoztató füzetében dokumentálni kellett, ezekről feljegyzést kellett készíteni, amelynek tartalmaznia kellett a dátumot, az online feliratot, a gyermek nevét, a házi feladatot, és a szülő aláírását. A bejegyzésekről készített, és a szülő által a hónap végén megküldött fényképeket, a tanároknak fel kellett tölteni a Google Drive felületre, létre kellett hozni az ellenőrzők nevű saját mappát, a tanítványok neve szerinti almappákkal. [10] A zenetanárok a papíralapú naplót továbbra is kötelesek voltak vezetni, az oda bejegyzett összesített óraszámot tartalmazó fényképet minden hónap utolsó napja után el kellett küldeni az iskola igazgatójának e-mailben. [11] Az alperes vezetősége e-mailben felhívta a figyelmet, hogy 2020. március 16-tól csak az iskolai e-mailcímen megengedett a kommunikáció annak érdekében, hogy visszaellenőrizhető legyen, hogy a tantestület online dolgozik. Az iskolatitkár többször tájékoztatta a pedagógusokat e-mailben az online oktatással kapcsolatos információkról és informatikai segítséget is felajánlott. A felperes már 2020. március 16. előtt letiltotta a levelezésében tanú6 iskolatitkártól érkező e-maileket, később tanú1 e-mailcímét, és személy1 telefonszámát is blokkolta. [12] A felperes 2020. március 21-én értesült előszőr a jövőbeni online adminisztrációs feladatokról, és magán Viber üzenetben jelezte az édesanyjának, személy1nak, hogy nem kapta meg az ehhez szükséges információkat tartalmazó e-maileket. személy1 még aznap elküldte valamennyi tájékoztató e-mailt a felperesnek, amelyeket a felperes ekkor megkapott. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.028/2024/5 4 Az igazgató 2020. március 22-én este Viberen próba e-mailt kért a felperestől a csitáry.hu-ra végződő e-mailcíméről és érdeklődött, hogy felperes olvasta-e az e-maileket. Felhívta a figyelmét arra, hogy csak a munkahelyi e-mailcímet használja, illetve fizetés nélküli szabadság kiadását helyezte kilátásba arra az esetre, ha a felperes másnap nem kezd el tanítani. Felperes válaszul közölte, hogy nem volt ideje elolvasni a megküldött anyagot. [13] tanú1 igazgatóhelyettes 2020. március 24-én a felperes kérésére e-mailben ideiglenes jelszót küldött a felperes munkahelyi e-mail fiókjába való belépéshez. A felperes 2020. március 29-én este e-mailben jelezte, hogy nem tud belépni a fiókba, tanú1 2020. március 30-án ismét e-mailes segítséget nyújtott. A felperes 2020. április 2-án és 9-én és 11én is Viber üzenetet írt az édesanyjának, hogy az e-mail fiókjába még mindig nem tud belépni. Az informatikus, személy1 és tanú1 közreműködése mellett 2020. április 11-én teljes mértékben elérhetővé vált az e-mailfiók a felperes számára. személy1 igazgató Viber üzenetben részletesen elmagyarázta a felperesnek az online adminisztrációs feladatokat. A felperes feladata az volt, hogy az által tanított gyermekek e-mail címét meghívók elküldése érdekében gyűjtse össze a Classroomba, a feladatokat a Google Drive-ban létrehozott mappákba és az ellenőrzők, naplók fényképeit töltse fel. A felperes jelezte, hogy ezt az informatikai feladatot nem képes megoldani. személy1 azt kérte tőle, hogy a feltöltendő képeket a felperes küldje meg az ő e-mailcímére. 2020. április 24-én ismételten megküldte az iskolatitkár által készített írásbeli leírást a feltöltés egyes lépéseiről a felperesnek. személy1 2020. április 25-én e-mailt küldött a felperesnek, melyben a feladatokat részletezte. Ezt követően 2020. május 4-én a felperest személy1 igazgató felhívta az online tanítás igazolásainak megküldésére, tájékoztatta arról, hogy amennyiben ez nem történik meg, jogi lépéseket fog kezdeményezni. [14] Az alperes igazgatója 2020. május 5-én a felperesen kívül a tantestület valamennyi tagjának e-mailt küldött. Ezt követően a felperes 2020. május 5-én szintén a tantestület valamennyi tagjának e-mailt küldött, amelyben az adminisztrációs feladatokkal kapcsolatos segítséget kért, és azt adta elő, hogy az alperestől nem kapott segítséget, csak fenyegetést. Ezt követően személy1 igazgató szintén tájékoztató e-mailt küldött a tantestület tagjainak, hogy a felperes részére 2020. március 14-e, és május 15-e között az iskola milyen segítséget nyújtott az online adminisztráció teljesítése érdekében, és az e-mailben leírta az által megállapított munkavállalói kötelezettségszegés, és a családi viszály részleteit is. Erre válaszul a felperes szintén köremailt küldött, és dokumentumok hamisításáról írt, hamisított ügyvédi ellenjegyzésre utalt a családi viszályokra azzal, hogy „az undormányos csatározás”-ban ily módon nem kíván részt venni, és nem kívánja minősíteni a történéseket. [15] Az alperes jogelődje, a művészeti iskola 2020. május 11-én azonnali hatályú felmondással szüntette meg a felperes munkaviszonyát. Intézkedését azzal indokolta, hogy a felperes 2020. április 8-ig nem volt hajlandó használni a digitális oktatáshoz kapcsolódó igazolások és feladatok elküldése miatt kötelezővé vált munkahelyi, csitary.hu-ra végződő emailcímét. Hivatkozott arra is, hogy a felperes 2020. márciusban és áprilisban semmilyen igazolást nem küldött arról, hogy tanított, ezzel a munkaköri leírásban foglalt adminisztrációs kötelezettségét megszegte. 2020. május 5-én 12:05 órakor és 16:56 órakor elküldött e-maillel az iskola igazgatója, valamint az intézmény jó hírnevét súlyosan megsértette, ezzel olyan magatartást tanúsított, ami miatt a munkaviszony fenntartása lehetetlenné vált. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.028/2024/5 5 [16] A felperes törvényes határidőn belül kereseti kérelmet nyújtott be, melyet többször módosított, kérve a munkaviszony jogellenes megszűntetésére figyelemmel a 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 82. §

(4)bekezdés alapján 90 nap felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő kártérítés, ennek 2020. május 12-től számított késedelmi kamata, az Mt. 82. §

(3)bekezdés d) pont alapján 1.226.200 forint végkielégítés, ennek

1. május 19től késedelmi kamata, valamint az Mt.
2. § és
3. § alapján bruttó 320.400 forint,
4. szeptember
5. és
6. április 30-a között elmarad munkabér és ezen összeg után
7. január 10-től késedelmi kamat megfizetésére kötelezni az alperest. [17] A felperes keresete indokaként egyrészt arra hivatkozott, hogy az azonnali hatályú felmondás elkésett, mert a
8. márciusi munkavégzést
9. április 6-ig kellett volna igazolni, ehhez képest az azonnali hatályú felmondás
10. május 7-én kelt, az Mt.
11. §

(2)bekezdés szerinti határidő elteltét követően. [18] Hivatkozott arra is a felperes, hogy az azonnali hatályú felmondás azért is jogellenes, mert az indokolása valótlan, a terhére rótt munkaköri kötelezettségszegés, az adminisztráció nem volt munkaköri kötelessége, ha az is volt, annak súlya nem éri el az Mt. 78. §

(1)bekezdés a) pontban meghatározott mértéket. A munkáltató a megszokottól eltérő adminisztrációs rendet és eljárást vezetett be, a minden előzmény nélküli feladatokhoz a felperes nem tudott alkalmazkodni. Többször jelezte a munkáltatónak, hogy a munkahelyi email fiókjába nem tud belépni és informatikai ismeretei sem elegendőek ahhoz, hogy az újonnan bevezetett felületeket használja. [19] Állította a felperes, hogy a művészeti iskola igazgatója küldött először olyan emailt minden dolgozónak, amely a felperesre nézve sértő, személyeskedő információkat tartalmazott, amelyet bántó stílusban tett meg, és ez felzaklatta. Erre válaszul írta a szintén bántó tartalmú körlevelet az igazgatóéval megegyező stílusban. A válaszreakciója valóban nem volt megfelelő, de azt a düh, elkeseredettség és a kollégák előtti kellemetlen szituáció motiválta. Az Mt. 78. §

(1)bekezdés b) pontra alapított azonnali hatályú felmondási ok azért nem valós és okszerű, mert nem a felperes tanúsított munkaviszony fenntartását ellehetetlenítő magatartást, hanem az a felek részéről kölcsönös volt. [20] A felperes az elmaradt munkabérigény körében rámutatott, hogy a munkáltató

1. február 13-án igazolta, hogy a nettó munkabére 173.008 forint, a bruttó munkabére 245.240 forint. Az alperes
2. szeptember
3. és
4. április 30-a között havonta csak nettó 143.085 forintot utalt annak ellenére, hogy a munkaszerződést nem módosították. [21] Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását és ügyvédi munkadíjból álló perköltsége megfizetésére kérte kötelezni a felperest. Előadta, hogy a felperes munkaköri leírása szerint az adminisztráció vezetése munkaköri kötelessége volt, amelynek a felperes nem tett eleget. A felperes lényeges feladata volt, hogy tanítson, és azt dokumentálja, mert ezen dokumentumok alapján történik a művészeti iskola támogatása. Az online tanítás feltételeit az alperes megteremtette, az ehhez szükséges tájékoztatást, segítséget a munkavállalóknak megadta. A felperesen kívül a művészeti iskola minden munkavállalója az elvárt feladatokat teljesítette. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.028/2024/5 6 [22] Az alperes ellenkérelmében hivatkozott arra is, hogy a felperes a
5. május 5-én 12:05 órakor és 16:56 órakor megküldött kör-emailben a művészeti iskola igazgatójának becsületét sértette, hitelét rontotta a többi pedagógus előtt. Ez a magatartása becsületsértő, a művészeti iskola igazgatójának, igazgató helyettesének, és magának az intézménynek is a jóhírnevét sértette. A felperes olyan dokumentumokat mellékelt a levélhez, ami a felek belső üzleti ügye, illetve családi vitás kérdések voltak, amik nem tartoztak a tantestületre, a nyilvánosságra. Az állítólagos segélykérő kör-emailt az összes kollegájának megküldte a felperes, ezzel megvalósította az Mt.
6. §

(1)bekezdés b) pont szerinti lehetetlenülést. [23] Vitatta az alperes azt a felperesi állítást, hogy az azonnali hatályú felmondás oka a rossz családi viszony lett volna. [24] Az alperes álláspontja szerint a felperes felé a munkabér fizetési kötelezettségnek maradéktalanul eleget tett. A felperes

1. szeptembertől csak heti 2 napon vállalt tanítást, a munkaszerződést a munkáltató ennek megfelelően egyoldalúan módosította, amelyet a felperes nem írt alá.
2. február 13-án kiállított igazolást a felperes hitelfelvételhez kérte, hogy gyermekét a hatóság ne vegye el. [25] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét részben megalapozottnak találta, ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül a törvényes levonásokkal terhelten 320.400 forintot és ennek
3. január 10-től félévente a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatát, valamint az állam javára 19.171 forint feljegyzett illetéket. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [26] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásban a felperes munkabére összegének megállapításánál az Mt.
4. §

(2)bekezdés b) pontjára, a 45. §

(1)bekezdésére, a

1. §-ára, illetőleg az
2. §-ra hivatkozott. Kiemelte, hogy a munkaszerződés írásba foglalva érvényes az Mt.
3. § értelmében, ezért annak módosítása is kizárólag írásban történhet. [27] A felperes az alperes munkabér csökkentésre vonatkozó ajánlatát nem fogadta el, a munkaszerződés módosítást nem írta alá, erre figyelemmel a munkaszerződést nem módosították. Az alperes
4. szeptember
5. és
6. április 30-a között is a bruttó 245.240 forintot volt köteles megfizetni. Az elsőfokú bíróság az alperest a felperes részére bruttó 320.400 forint elmaradt munkabér és késedelmi kamat megfizetésére kötelezte. [28] Az elsőfokú bíróság a felperes munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntető felmondás indokolásának vizsgálatánál az Mt.
7. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontját, a 64. §

(1)bekezdés c) pontját, az 52. §

(1)bekezdés c) pontját, valamint a 46. §

(1)bekezdés d) pontját vette figyelembe. [29] Az elsőfokú bíróság a felperes által becsatolt munkaköri leírásra figyelemmel megállapította, hogy a felperesnek, mint zenetanárnak feladata volt az oktató-nevelő munka végzése mellett a művészeti iskolában használt nyomtatványok (napló, tájékoztató füzet, törzslap) vezetése oly módon, hogy a naplóban és a tájékoztató füzetben a megtartott órákat sorszám és dátum szerint fel kellett tüntetni. Mindezek alapján a felperes nem hivatkozhatott Győri Ítélőtábla V.Mf.30.028/2024/5 7 arra, hogy a tanítás, az elvégzett munka ellenőrzését lehetővé tevő adminisztrációs kötelezettsége korábban nem volt. A munkáltató joga és kötelezettsége a munka megszervezése, a munkavégzés feltételeinek biztosítása, és a munkavállaló utasításokkal való ellátása. Az alperes, mint munkáltató jogosult volt meghatározni a konkrét feladatokat a munkaköri tevékenységen belül. A munkáltató jogosult volt arra, hogy a munkaköri feladatokat érintő utasításon változtasson, a perbeli esetben, hogy online adatszolgáltatást kérjen. A munkavállaló az Mt. 52. §

(1)bekezdés c) pont alapján ezeket az utasításokat köteles volt megfelelően végrehajtani. [30] Az alperes

1. március 16-át követően online adminisztrációt rendelt el, az ahhoz szükséges utasításokkal a munkavállalókat ellátta. Az alperesi iskolában dolgozó pedagógusok egy része tanúként úgy nyilatkozott, hogy a felületek kezelése egyszerű volt, a dokumentumok feltöltése sem okozott számukra problémát. A lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes az adminisztráció online teljesítéséhez szükséges valamennyi utasítással ellátta a munkavállalókat, igény esetén külön, az általános tájékoztatók, segédanyagok megküldése mellett is segítséget nyújtott. Ez az alperesi eljárás alkalmas volt arra, hogy a zenetanárok az újonnan elvárt kötelezettségüket teljesítsék. [31] A munkáltatói utasítást a felperes is köteles volt végrehajtani. A munkáltatói intézkedés okszerűtlensége megállapítása érdekében ezen tényállást a felperesnek kellett volna bizonyítania. [32] személy1 igazgató a felperessel egyezően adta elő, hogy
2. novembertől a felperes és az összes közeli hozzátartozója között a családi vagyon felosztása miatt nézeteltérés alakult ki, a felperes a művészeti iskola ellen több különböző hatósági eljárást indított. [33] A felperes sem vitatta, hogy a családi békétlenség kezdete
3. novemberére tehető, és azt sem vitatta, hogy adminisztrációs kötelezettségét már 2018-tól teljes mértékben nem teljesítette. Erre figyelemmel nem állapítható meg, hogy a munkaviszony megszüntetése és a családi vita között okozati összefüggés állt fenn. A bírói gyakorlat szerint a folyamatos mulasztásban megnyilvánuló munkavállalói kötelezettségszegés esetén, ha a mulasztás az azonnali hatályú felmondás közlésekor is fennáll, a szubjektív határidőn túli joggyakorlás nem jöhet szóba. Az alperes azonnali hatályú munkaviszony megszüntetése határidőben történt, mivel a felperes mulasztása
4. május 7-én is fennállt. [34] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes
5. május 5-én megküldött lejárató tartamú, a családi vitákat a kollegák elé táró email-je alkalmas volt arra, hogy a munkáltató az Mt.
6. §

(1)bekezdés b) pont alapján munkaviszonyát megszüntesse, ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy ezen email előzménye a

1. május 5-én személy1 igazgató által szintén a tanári kar minden tagjának megküldött email volt. Az alperes magatartása indukálta a felperes válaszát, ezért az elsőfokú bíróság ezen felmondási ok okszerűségét nem állapította meg. [35] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kitért arra is, hogy a bírói gyakorlat szerint, ha a munkáltatói intézkedés több azonnali hatályú felmondási okot tartalmaz, és azok Győri Ítélőtábla V.Mf.30.028/2024/5 8 közül legalább az egyik valós és okszerű, illetve az Mt.
2. §

(1)bekezdésében meghatározott együttes követelményrendszernek megfelel, az nem tekinthető jogellenesnek. [36] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes nyújtott be fellebbezést törvényes határidőn belül, melyben az elsőfokú bíróság határozatának megváltoztatását kérte azzal, hogy az ítélőtábla kötelezze az alperest a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt az Mt. 82. §

(4)bekezdés alapján 90 nap felmondási időre járó távolléti díjjal egyező összegű kártérítés, ennek 2020. május 12-től számított késedelmi kamata, az Mt. 82. §

(3)bekezdés b) pontja alapján 1.226.200 forint 5 havi munkabérnek megfelelő összegű végkielégítés, ennek

1. május 19-től járó késedelemi kamata, valamint az Mt.
2. § és
3. §-a alapján bruttó 320.400 forint elmaradt munkabér és ennek
4. január 10-től számított késedelmi kamata megfizetésére. [37] A felperes a fellebbezés indokolásában arra hivatkozott, hogy a csatolt iratok listájának felsorolása hiányos. tanú1 a hanyag munkavégzésének köszönhetően azt sem tudta, hogy a rábízott iskolai, illetve az iskolafenntartó cég tulajdonát képező eszközök hol vannak. [38]
5. tavaszán a vészhelyzet miatt kialakult online adminisztráció során csak páran használták a csitary.hu e-mailcímet, míg májusban a tantestületből mindenki, így a felperes is. Hiába kötelez valamire az intézmény, ha annak a feltételeit nem biztosítja. Ezt tudta személy1 is, hiszen a kör e-mailekben mindenkinek a privát e-mailcímeit használta. személy1 az azonnali hatályú felmondást
6. május 7-én e-mailben küldte meg a felperes privát emailcímére. Ez is bizonyítja azt, hogy a privát e-mailről csupán a felperesi felmondás után lett letiltva az intézményi e-mailcím. Évekre visszamenőleg bizonyított az iskolai e-mailezéseknél a privát e-mail címek használata, tehát ha a felperes nem használta a csitary.hu e-mail címet, az nem róható fel a felperesnek. [39] A Művészetoktatási Iskola1 kör e-mailjeivel bizonyított, hogy amikor a tantestület többi tagja, akkor a felperes is csatlakozott a csitáry.hu e-mailcím használatához, annak ellenére, hogy ebben sem tanú1, sem személy1 nem volt a felperes segítségére. Az online mappákat megcsinálták a felperes neve alá bejegyzett naplók alapján. [40] A felperes hiányolta, hogy az ítélet indokolása nem tér ki arra, hogy a felperesnek olyan gyermekeket kellett volna adminisztrálnia, akik nem is jártak hozzá. A felperes becsatolta az eljárás során a 2019/2020-as tanévre vonatkozóan a neve alá került naplók összesítőit, mely szerint 45 olyan gyermek volt a neve alá bejegyezve, akiket nem is tanított. Az igazgató által teremtett helyzet lehetetlenné tette az online és a papír alapú adminisztrációt is, miszerint a felperesnek a naplójában levő, de másik tanárnál tanuló gyermeket kellett volna adminisztrálnia. A munkaviszony megszüntetésének másik oka, hogy a családi hamisításban a felperes nem volt hajlandó részt venni. [41] A felperes hivatkozott arra is, hogy a számára Viber útján
7. januárban megküldött napolók kinyomtatási ideje
8. szeptember 24-e. A per során csatolt
9. január 29-én lefotózott napló névsorok képein, melyeken a félévi jegyek szerepeltek, a
10. szeptember 16-i dátum szerepelt. A felperesnek növendékeiként olyan gyermekeket kellett volna adminisztrálnia, akiket nem tanított, ez a csatolt Viber üzenetekből szintén kiderül. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.028/2024/5 9 Rendelkezésre állnak a felperesnél szolfézst tanuló gyermekek szüleivel való üzenetváltások, amik szintén a felperes állítását igazolják. [42] A felperes hivatkozott arra, hogy a munkaviszonyát a mai napig nem tudja igazolni, ugyanis sem személy1, sem személy2 ügyvezető nem volt hajlandó számára olyan dokumentumot kiadni, amivel tudná igazolni azt, hogy mit tanított a felperes az alperesnél. A felperesi felmondásban más FEOR szám szerepel, mint ami felperes munkakörének megfelel, így azok a dokumentumok sem alkalmasak a munkaviszony bizonyítására. Az alperes nem hajlandó kiadni a felperes számára az intézmény keretein belül a TÁMOP támogatás során elvégzett szakképzések dokumentumait sem. A felperest megfenyegették azzal, hogy mindenétől megfosztják, ezért az országot el kellett hagynia a gyermeke és a saját élete védelmében. [43] A leírtak alapján a felperes úgy véli, hogy megilleti a végkielégítés, a teljes ügyvédi költség megtérítése, mert a felperes munkaviszonya megszüntetésének oka nem valós ok volt, hanem családi bosszú. Hivatkozott Magyarország Alaptörvénye II. cikkének rendelkezésére, ami alapján az emberi méltóság sérthetetlen. Hivatkozott továbbá az emberi méltóság sérthetetlensége vonatkozásában az Alkotmánybíróság 64/
11. (XII.17.) számú, illetőleg a 8/
12. (IV.23.) számú határozatára. [44] A felperes a rendkívüli felmondásra okot szolgáltató semmilyen kötelességszegést nem követett el, munkaviszonyának fenntartását ellehetetlenítő magatartást nem tanúsított, munkáját az előírásokat betartva végezte. Az elsőfokú bíróság döntése nemcsak megalapozatlan, hanem egyben jogszabálysértő is, az alperes által közölt felmondás jogellenes volt, ezért kéri a kereseti kérelemben foglaltakat teljesíteni az elsőfokú ítélet megváltoztatásával. Az ügyvédi munkadíjat az IM rendelet alapján kéri megállapítani. [45] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, és a felperes felmerült perköltségben marasztalását kérte. Az elsőfokú döntés indokolása teljeskörűen kitért a bizonyítás eredményére, amely szerint az alperes az adminisztráció online teljesítéséhez szükséges valamennyi utasítással ellátta a munkavállalókat, azonban a felperes nem teljesítette a munkaköri kötelezettségét, a felperes okszerűtlenségre alapított keresete megalapozottan került elutasításra. A felperes
13. április 25-e után sem teljesítette a munkáltatói utasítást, és nem vitatta a perben, hogy egyetlen igazolást sem küldött e-mailben sem. A felperes fellebbezésben rögzített előadásai a per tárgyát tekintve irrelevánsak. [46] A felperes fellebbezése megalapozatlan. [47] A másodfokú bíróság a
14. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
15. §

(1)bekezdésének alkalmazásával a fellebbezését tárgyaláson kívül bírálta el. Megállapította, hogy a Pp.

1. § és
2. §-ban írt feltételek nem állnak fenn, a felperes fellebbezését annak korlátai között, a Pp.
3. §,
4. § és
5. §

(1)és

(3)bekezdés szem előtt tartásával bírálta el. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.028/2024/5 10 [48] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság kellően széles körben folytatta le a bizonyítási eljárást, a tényállást a Pp.

1. § -ban foglaltaknak megfelelően, a bizonyítékok okszerű értékelésével állapította meg. Az elsőfokú bíróság a felek részére a Pp.
2. §-ban írtaknak megfelelő tájékoztatást adott a bizonyítási érdekről, a bizonyítási indítványokat foganatosította, a felek által előadott tényállításokra vonatkozóan a bizonyítékokat azok tartalmával egyezően értékelte a Pp.
3. §-ban írtaknak megfelelően. [49] A másodfokú bíróság a felperes fellebbezésében előadottakra figyelemmel azt vizsgálta, hogy a felperessel
4. május 11-én közölt azonnali hatályú felmondás indokolása megfelel-e az Mt.
5. §

(1)bekezdés a) pontjában írtaknak, a felperes megvalósított-e olyan munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségszegést, amely a munkaviszony fenntartását ellehetetlenítette. Vizsgálta a másodfokú bíróság, hogy az alperes azonnali hatályú felmondása indoka valós ok volt-e, és az alperes az Mt. 64. §

(2)bekezdés szerinti bizonyítási kötelezettségnek eleget tett-e. [50] A másodfokú bíróság az elsőfokú eljárásban beszerzett okirati bizonyítékokra és tanúvallomásokra is figyelemmel megállapította, hogy 2020. március 16-tól az 1102/2020 (III.14.) Korm.rendelet

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja alapján az alperes művészeti iskolában a nevelés-oktatás feladatellátást tantermen kívüli munkarendben kellett megvalósítani, megszervezni. [51] Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletének indokolásában a bizonyítékok okszerű értékelésével megalapozottan állapította meg, hogy az alperes a pedagógusok részére elrendelt online adminisztráció teljesítéséhez szükséges valamennyi utasítással ellátta a pedagógus munkavállalókat, általános tájékoztatókat, segédanyagokat küldött meg, és igény esetén egyedi segítséget is nyújtott. Az alperes eljárása alkalmas volt, hogy a zenetanárok az újonnan elvárt, online módon történő kötelezettségeket teljesíteni tudják. A felperesen kívül az alperes alkalmazásában álló pedagógusok 2020. március 16-át követően az online adminisztrációt teljesíteni tudták. [52] A felperes munkaköri kötelezettségei közé tartozott az alperes által meghatározott nyomtatványok használata, az általa folytatott tanítási tevékenység adminisztrálásának kötelezettsége. A felperes az Mt. 52. §

(1)bekezdés c) pontja alapján a munkáltatói utasításokat nem hajtotta végre

1. március 16-tól
2. május 7-ig folyamatosan. [53] A felperes által sem volt vitatott, hogy az alperes részéről történő ismételt informatikai segítségnyújtást követően,
3. április 25-e után sem teljesítette a munkáltatói utasítást, egyetlen igazolást sem küldött az általa online módon teljesített tanítási kötelezettség adminisztrálására vonatkozóan. [54] A felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a 2019/2020-as tanévre vonatkozó, nevére szóló napló összesítőben olyan gyermekek neve szerepel, akiket nem tanított. A másodfokú bíróság rámutat arra, hogy a felperes egyetlen általa oktatott gyermek vonatkozásában sem teljesítette az adminisztrációs kötelezettséget, az adminisztrálás hiányában nem igazolta, hogy az alperesi művészeti iskolában az oktató-nevelő kötelezettségét bármely tanuló vonatkozásában teljesítette. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.028/2024/5 11 [55] A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság anyagi jogi jogértelmezését az Mt.
4. §

(1)bekezdés c) pontja vonatkozásában, miszerint a felperes a munkáltatói utasítás tartós nem teljesítésével munkaviszonyából származó lényeges kötelezettségét szándékosan és tartósan megszegte, az online oktatás teljesítést igazoló online adminisztrációt

1. március
2. - május 7-e közötti időszakban nem teljesítette. [56] A felperes fellebbezésében ismételten előadta, hogy a munkaviszony megszüntetésének valódi indoka álláspontja szerint a családi bosszú volt. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában megalapozottan tért ki arra, hogy a felperes kereseti kérelmének jogalapjaként az Mt.
3. § rendelkezéseit nem jelölte meg, joggal való visszaélésre kifejezetten nem is hivatkozott, az azonnali hatályú felmondás okainak valósága és okszerűsége körében utalt csak a családi konfliktusra, melyet az elsőfokú bíróság megfelelően értékelt. [57] A rendelkezésre álló bizonyítékok (okirati bizonyítékok és tanúnyilatkozatok) igazolták, hogy az alperes azonnali hatályú felmondásában megjelölt felperesi kötelezettségszegés megvalósult, és ez olyan jelentős mértékű, olyan súlyú kötelezettségszegés volt a felperes részéről, amely az Mt.
4. §

(1)bekezdés a) pontjában írt feltételeket kimerítette, az azonnali hatályú felmondás jogszerűségét az alperes bizonyította. [58] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes fellebbezésében hivatkozottak nem voltak alkalmasak az elsőfokú bíróság anyagi jogértelmezésétől eltérő anyagi jogi álláspont kialakítására, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására vonatkozó kérelem nem megalapozott. [59] A másodfokú bíróság hivatkozni kíván arra, hogy az elsőfokú bíróság a felperes kereseti kérelmében megjelölt 320.400 forint 2019. szeptember 1-jétől 2020. április 30-ig terjedő időszakra vonatkozó elmaradt munkabér igényre vonatkozó kereseti kérelemnek helyt adott, valamint az alperes azonnali hatályú felmondását az Mt. 78. §

(1)bekezdés b) pontjára hivatkozással nem találta megalapozottnak, ebben a körben az alperes fellebbezésének hiányában az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság nem érintette. [60] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a felperes fellebbezésével támadott részében helyes indokaira tekintettel hagyta helyben, a Pp. 383. §

(2)bekezdésében írtakra, illetve a 386. §

(4)bekezdésére utalva. [61] Az alperes

1. sorszámú fellebbezési ellenkérelmében kérte, hogy a másodfokú bíróság marasztalja a felperest perköltség viselésére, de ezen kérelmének anyagi jogszabályi alapját nem jelölte meg, ezért a perköltség iránti kérelme olyan mértékben hiányos, hogy az alperest megillető másodfokú perköltség viselésről nem rendelkezett a másodfokú bíróság. [62] A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, a Pp.
2. §, illetőleg a
3. §

(6)bekezdés értelmében a fellebbezési eljárással kapcsolatosan felmerült feljegyzett fellebbezési illeték a felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel az állam terhén marad. A fellebbezési illeték mértékét a másodfokú bíróság az 1990. évi XCIII. törvény 46. §

(1)bekezdés alapján határozta meg. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.028/2024/5 [63] 12 Az ítélet ellen a Pp. 365. §

(2)bekezdése értelmében nincs helye fellebbezésnek Győr,

1. július
2. Dr.Mózsa Gábor s.k. a tanács elnöke Dr.Bartus Erika s.k. előadó bíró Dr.Szalay Róbert s.k. bró