Kfv.37886/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.IV.37.886/2024/

1. Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Kalas Tibor bíró A felperes: felperes (cím1.) A felperes képviselője: Nógrádi Ügyvédi Iroda (cím2; ügyintéző: Dr. Nógrádi Péter ügyvéd) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (cím3) Az alperes képviselője: dr. Récsényi Adrienn kamarai jogtanácsos A per tárgya: állampolgársági ügyben hozott BP/E/028099/6/
2. számú közigazgatási határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes (
3. sorszám alatt) A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Fővárosi Törvényszék 103.K.703.745/2023/
4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria IV.Kfv.37.886/2024/2 2 Indokolás A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
5. február
6. napján egyéb1 (a továbbiakban: Nagykövetség) a magyar állampolgárságról szóló
7. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.)
8. §

(3)bekezdésére hivatkozva honosítási kérelmet terjesztett elő, amelyben nyilatkozott arról, hogy a magyar nyelvet érti és beszéli. A felperes az állampolgársági eskü

1. november 14-én egyéb1 letételével magyar állampolgárságot szerzett. [2]
2. június
3. napján a felperes a Nagykövetségen magánútlevél iránti kérelmet terjesztett elő, azonban az ügyintézés során észlelték, hogy magyar nyelven nem tud kommunikálni, ezért a magyar nyelvtudásának ellenőrzéséről jegyzőkönyvet vettek fel, amely szerint a magyar nyelvet nem érti és nem beszéli, a magyarul feltett kérdésekre nem tudott válaszolni. Az alperes az állampolgárság visszavonására irányuló eljárás hivatalból történő megindításáról
4. július
5. napján értesítették. [3] Az alperes
6. október
7. napján kelt, BP/E/028099/6/
8. számú határozatával megállapította, hogy a felperes magyar állampolgársága visszavonásának feltétele a magyar nyelvtudás hiánya miatt fennáll. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes keresetlevelében az alperes határozatának megsemmisítését kérte. [5] Kifejtette, hogy állampolgárságát jogszerűen szerezte meg, ezért annak visszavonása az Alaptörvény G) cikk

(3)bekezdését sértené. Arra is hivatkozott, hogy az Ápt. a honosítási okirata keltének napján hatályos 9. §

(1)bekezdése alapján a magyar állampolgárság nem vonható vissza annak megszerzésétől számított tíz év elteltével, ezért magyar állampolgárságának visszavonására nyitva álló határidő

1. május 31-én lejárt. Előadta, hogy nem vitatottan rendelkezik olyan felmenővel, aki magyar állampolgár volt, honosítási kérelmét pozitívan bírálták el, mivel magyar nyelvtudását nem ő maga állapította meg, hanem a Nagykövetség munkatársa ítélte megfelelő szintűnek, amely alapján az Ápt.
2. §

(3)bekezdésében foglalt honosítási feltételek fennálltak. Mivel ő nem vezette félre a hatóságot, ezért állampolgársága visszavonásának sem lehet helye. Álláspontja szerint az alperes határozatában jogellenesen hivatkozott az Ápt. 9. §

(1)bekezdésére, mert a jegyzőkönyv alapján pusztán nyelvtudásának csökkenése miatt vonnák vissza magyar állampolgárságát. A jegyzőkönyv csak azt igazolja, hogy magyar nyelvtudása a

1. évi szinthez képest folyamatos külföldi tartózkodása miatt csökkent, de nem bizonyítja, hogy az már 2013-ban sem volt meg. [6] Honosítási kérelméhez – a benyújtásakor hatályban volt, a magyar állampolgárságról szóló
2. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/
3. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
4. §

(8)bekezdésének megfelelően – saját kézzel, magyar nyelven írt önéletrajzot csatolt, szóbeli magyar nyelvtudását a kérelmét átvevő konzuli tisztviselője formális nyelvi teszt során mérte fel. Kúria IV.Kfv.37.886/2024/2 3 [7] Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte. [8] Az Ápt. 7. §

(2)bekezdésére és a Fővárosi Törvényszék 105.K.702.585/2022/

1. számú ítéletére hivatkozva kifejtette, hogy határozatát az állampolgárság megszerzésétől számított tíz éves határidőn belül hozta meg. Kifejtette, hogy jegyzőkönyv alapján a felperes nem tudta igazolni a mindennapi élethez, így a hatósági ügyintézéshez szükséges magyar nyelvtudását, és ha azzal 2013-ban rendelkezett volna, az 2023-ban sem tűnt volna el teljesen. Felhívta a Kúria Kfv.VI.37.920/2018/
2. és Kfv.II.37.704/2015/
3. számú határozatait, amelyek szerint a magyar nyelvtudás szintjét nem bizonyítja a honosítási kérelem, illetve a honosítás ténye, mert arra a hatóság félrevezetésével is sor kerülhetett. A jegyzőkönyv alapján megállapítható volt a felperes magyar nyelvtudásának teljes hiánya, és álláspontja szerint a felperesnek azt kellett volna bizonyítania, hogy a honosítási kérelem beadásakor rendelkezett megfelelő magyar nyelvtudással. Ellenezte a felperes személyes meghallgatására irányuló indítványát, mert az nem alkalmas a honosítási kérelem előterjesztésekor fennálló magyar nyelvtudás bizonyítására. A jogerős határozat [9] Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát megsemmisítette. [10] A jogerős ítélet szerint a felperes honosítási esküjét
4. november
5. napján tette le, ekkor szerezte meg a magyar állampolgárságot, ezért az Ápt.
6. §

(1)bekezdésében meghatározott tíz éves határidő az alperes határozatának meghozatalakor még nem telt el. [11] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes a Nagykövetség értesítését követően értesítette a felperest az eljárás megindításáról, biztosította számára a nyilatkozattétel lehetőségét, bizonyítási eljárást azonban nem folytatott le. A jogerős ítélet szerint a jegyzőkönyv és az értesítés az alperes eljárásának megindítását indokolhatta, az azonban nem válthatta ki a tényállás feltárását, az alperes eljárása nem korlátozódhatott volna kizárólag az értesítésben foglaltak formai vizsgálatára, meg kellett volna győződnie a visszavonásra okot adó tények fennállásáról. [12] Az elsőfokú bíróság szerint a jegyzőkönyvből azonban nem állapítható meg, hogy a felperes nyelvtudását megkísérelték volna a hétköznapi életben szokásos egyszerű kommunikáció szintjén vizsgálni, és rámutatott, hogy az alperesnek észlelnie kellett volna, hogy az nem alkalmas annak a felperes kérelem benyújtáskori magyar nyelvtudása hiányának bizonyítására. Azt is hangsúlyozta, hogy az Áptv. 9. §

(1)bekezdése értelmében az állampolgárság visszavonásának nem a magyar nyelvtudás hiánya a feltétele, hanem az, hogy állampolgárságát a jogszabályok megszegésével szerezte meg. Az alperes nem támasztotta alá, hogy a felperes hamis nyilatkozatot tett a honosítási eljárás során. [13] A Kúria Kfv.II.37.704/2015/

1. számú határozatára hivatkozva megállapította, hogy a felperes jelenlegi nyelvtudásából jogszerűen lehet visszakövetkeztetni a kérelem benyújtása időpontjában meglévő nyelvtudására. Mivel a megelőző eljárásban a felperest nem hallgatták meg, az elsőfokú bíróság magyar nyelvtudása szintjének igazolása érekében a tárgyaláson hallgatta meg a felperest, és megállapította, hogy nincs olyan körülmény, amely arra utalna, hogy honosítási kérelme benyújtásakor magyar nyelvtudása tekintetében a hatóságot félrevezette, tehát az Ápt.
2. §

(1)-

(2)bekezdéseiben foglalt feltételek nem állnak fenn. Kúria IV.Kfv.37.886/2024/2 4 A felülvizsgálati kérelem [14] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, „szükség esetén” az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését kérte és perköltséget igényelt. [15] Álláspontja szerint a jogerős ítélet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78. §

(2)bekezdését és a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(5)bekezdését sérti, továbbá az jogkérdésben eltér a Kúria Kfv.IV.35.015/2021/4., Kfv.VI.38.186/2021/10., Kfv.II.37.704/2015/6., Kfv.VI. 37.920/2018/4., Kfv.II.37.704/2015/6., Kfv.II.37.804/2015/4., Kfv.VI.37.848/2018/4., Kfv.VI.37.920/2018/4., és a Kf.45.162/2022/7. számú határozataitól. [16] Kérelme befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ad)alpontjára, továbbá
4. b)pontjára hivatkozva kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. [18] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [19] A Kp. 117. §

(4)bekezdése előírja, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [20] A Kp. 117. §

(4)bekezdése azonban nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására. Ez a szabály nem azt jelenti, hogy a felülvizsgálatot kérőnek elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy a hivatkozott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a kérelmező szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése Kúria IV.Kfv.37.886/2024/2 5 körében. Ellenkező esetben a kérelmező szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára [Kfv.VII.38.147/2021/2.]. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél az alperes vagy az elsőfokú bíróság eljárását jogszabálysértőnek tartja, vagy a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet. [Kfv.VII.37.357/2022/2.] [21] A befogadásról döntő bíróság a felülvizsgálati kérelem alapján vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merült-e fel, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. [22] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat emeli ki. [23] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem – általánosságban – akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn [7/2023. Jogegységi határozat (Jpe.IV.60.024/2023/10.)]. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [24] Ha valamely elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, az alsóbb fokú bíróságok gyakorlata széttartó, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye fennáll, a Kúriának mint a jogegység letéteményesének a felülvizsgálati eljárás keretei között van lehetősége alkotmányos kötelessége teljesítésére, az egységes és következetes joggyakorlat megteremtésére. Ennek biztosítására szolgál a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjának első fordulata, amely a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében teszi lehetővé a felülvizsgálati kérelem befogadását [7/2023. Jogegységi határozat indokolás [29]]. [25] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében számukra – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [26] Az alperes a befogadás okát megjelölte, azonban a befogadhatóság körében nem mutatta be, hogy a jogerős ítéletben foglalt döntés kapcsán a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében konkrétan miért látja indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek, téves jogértelmezésen alapulónak tartja. Nem mutatta be azonban, hogy a bírói gyakorlat nem egységes, illetve annak egysége – a bírósági jogértelmezés hiányossága miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna vagy a jogegység megbomlásának a veszélye fenyegetne. Nem tárt fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, kúriai iránymutatást igénylő problémát sem, így a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján történő befogadása sem volt indokolt. Kúria IV.Kfv.37.886/2024/2 6 [27] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A Kp. 117. §

(4)bekezdése rendelkezéséből következően ezen befogadási ok fennállását indokolni kell, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. [28] Kiemelendő az alperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 78. §

(2)bekezdésén keresztül valójában a bizonyítékok elsőfokú bíróság általi értékelését és mérlegelését támadta, a Kúria ugyanakkor rámutat, hogy a bizonyítékoknak az alsóbb fokú bíróságok általi értékelése és mérlegelése elvi jellegű, a felülvizsgálati eljárásban vizsgálható jogkérdést nem vet fel. A felülvizsgálati eljárásban az eljárt bíróság által figyelembe vett bizonyítékok ismételt egybevetésére és értékelésére, az általa megállapított tényállás felülmérlegelésére a következetes bírói gyakorlat szerint – iratellenesség és kirívó okszerűtlenség hiányában – a Kúriának nincs törvényes lehetősége (ld. pl. Kfv.VI.37.478/2017/8.; Kfv.I.35.366/2017/4.; Kfv.II.37.904/2020/2.; Kfv.I.37.431/2022/3.; Kfv.I.37.761/2022/2.; Kfv.II.37.760/2022/2.; Kfv.III.37.028/2022/2; Kfv.VII.37.037/2022/2.; Kfv.II.37.910/2022/3.; Kfv.II.37.002/2023/3.; Kfv.II.37.052/2023/2.). [29] A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. [30] A következetes kúriai gyakorlat (Kfv.III.37.108/2022/2., Kfv.III.37.118/2022/2. Kfv.VI.37.039/2022/2., Kfv.VII.45.159/2022/2., Kfv.VII.45.215/2022/2., Jpe.I.60.002/2021/7., Jpe.II.60.019/2021/18., Jpe.I.60.006/2020/11.) alapján a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be, ha a kérelmező a támadott és a közzétett kúriai döntés közötti ügyazonosságot úgy mutatja be, hogy párhuzamot állít a jogkérdés, a jogkérdés szempontjából releváns tények, az alkalmazandó jogszabályok és a kérelemnek az eljárás kereteit meghatározó hasonlósága között. [31] Az alperes a befogadási okok körében ugyan arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet az általa megjelölt, Kúria Kfv.IV.35.015/2021/4., Kfv.VI.38.186/2021/10., Kfv.II.37.704/2015/6., Kfv.VI. 37.920/2018/4., Kfv.II.37.804/2015/4., Kfv.VI.37.848/2018/4., és a Kf.45.162/2022/

1. számú, közzétett kúriai határozatokban foglaltaktól eltérő jogértelmezésen alapul, felülvizsgálati kérelmében az ügyazonosságot, azt, hogy a hivatkozott kúriai döntések miként lehetnének irányadók a perbeli esetben (a jogkérdés, a jogkérdés szempontjából releváns tények, az alkalmazandó jogszabályok és a kérelemnek az eljárás kereteit meghatározó hasonlósága miatt), nem mutatta be. Adós maradt tehát azzal, hogy a Kp. hatálybalépését megelőzően, a polgári perrendtartásról szóló
2. évi III. törvény (rPp.) alapján elbírált ügyek, amelyekben az állampolgárság megszerzése és annak visszavonása feltételeinek fennálltát megállapító határozat meghozatala között a perbelinél lényegesen rövidebb idő telt el (Kfv.II.37.704/2015/6., Kfv.II.37.804/2015/4., Kfv.VI.37.848/2018/4., Kfv.VI.37.920/2018/4.), a versenyügyben (Kfv.III.37.582/2016/16.), olyan állampolgársági ügyben, amelyben az volt vitatott, hogy a honosítási kérelmet személyesen terjesztették-e elő (Kfv.VI.38.186/2021/10.), mezőgazdasági támogatási ügyben (Kfv.IV.35.015/2021/4.) megbízási díj megfizetése iránti közszolgálati jogvitában (Kf.III.45.131/2021/6.), helyettesítési díj megfizetése iránt indult közszolgálati jogvitában (Kf.III.45.133/2021/6.), és teljesítményértékelésből eredő közszolgálati jogvitában (Kf.III.45.162/2022/7.) indult közigazgatási perekben bemutassa az ügyazonosságot és a jogkérdésben való eltérést. A hivatkozott kúriai határozatok és jelen közigazgatási per tényállása, az irányadó anyagi- és eljárásjogi szabályok is jelentős mértékben eltérnek. Erre figyelemmel a felülvizsgálati Kúria IV.Kfv.37.886/2024/2 7 kérelemnek a Kp.
3. §

(1)bekezdés b) pontja alapján történő befogadására sincs törvényes lehetőség. [32] A Kúria mindemellett hangsúlyozza, hogy a befogadhatóság tárgyában hozandó döntésekor kizárólag a Kp. 118. §

(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra ugyanis csak a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában kerülhetne sor. [33] Mivel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A befogadás megtagadására figyelemmel a felülvizsgálati kérelemben foglalt azonnali jogvédelem – halasztó hatály elrendelése – iránti kérelemről nem kellett dönteni. A döntés elvi tartalma [34] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §

(1)bekezdés alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. Záró rész [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [36] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [37] A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
2. d)pontja zárja ki. Budapest, 2025. január 21. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás s.k. előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró Dr. Dobó Viola s.k. Dr. Kalas Tibor s.k. Kúria IV.Kfv.37.886/2024/2 bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 8 bíró