Bfv.1010/2021/6 – Kúria

(6)bekezdés]. Ezért a terheltet mint többszörös visszaesőt 1 év szabadságvesztésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani és megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Elrendelte a Győri Járásbíróság 1.Bk.683/2013/

1. számú határozatával kiszabott 6 hónap fogházbüntetés végrehajtását, valamint megszüntette a Győri Járásbíróság B.335/2011/
2. számú határozatához kapcsolódó feltételes szabadságot. Rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről. [2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság a
3. július 3-án kihirdetett 99.Bf.410/2017/
4. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet akként változtatta meg, hogy a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés mértékét 8 hónapra enyhítette, elrendelte a Veszprémi Járásbíróság 3.Bk.706/2013/
5. számú határozatával kiszabott 6 hónap börtönbüntetés, és a Pápai Járásbíróság 4.B.303/2011/
6. számú, illetve a Veszprémi Törvényszék Bf.516/2013/
7. számú ítéletével kiszabott 8 hónap börtönbüntetés végrehajtását is. Mellőzte a korábbi feltételes szabadság megszüntetésére vonatkozó rendelkezést. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kúria 3.Bfv.1.010/2021/6 3 II. [3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a tartalma szerint a Be.
8. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja és a

(2)bekezdés d) pontja szerinti okból a támadott határozat hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítása érdekében. [4] Az indítványozó szerint úgy emeltek vele szemben vádat kábítószer birtoklása miatt, hogy a rendőri intézkedéskor nem találtak nála kábítószert, illetve a vizeletéből sem mutattak ki illegális anyagot. Ekkor még tanúként hallgatták ki, mert a vele lévő két személynél herbál volt. Később azért gyanúsították meg, mert az orvosszakértői vélemény szerint alig kimutatható mennyiségű kábítószer volt az általa adott mintában. [5] Kifogásolta, hogy a bírósági tárgyaláson arról tájékoztatta az eljáró bíró, hogy nem szabnak ki vele szemben büntetést, amennyiben elismeri, hogy fogyasztott kábítószert. A védője is arról tájékoztatta, hogy csak az elterelést kell vállalnia. Ennek ellenére a következő tárgyaláson kábítószer birtoklásának vétsége miatt 1 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a bíróság. [6] Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a rendőri jelentéseket. Ő nem fogyasztott kábítószert, legfeljebb a másik két személy által szívott anyag füstjét lélegezte be. Hivatkozott arra is, hogy nem nála találták meg a kábítószert, és amennyiben ő fogyasztott belőle, akkor fogyasztásért kellett volna elítélni, valamint büntetés helyett elterelésben kellett volna részesülnie. [7] Sérelmezte, hogy még az ítélethirdetés előtt elfogultságot jelentett be az eljáró „bírónő”-vel szemben – tekintettel arra, hogy korábban más ügyben már elítélte őt –, azonban a bíró öt perc szünet után azzal folytatta a tárgyalást, hogy nem érzi magát elfogultnak. Álláspontja szerint a bíró ezzel súlyos eljárási szabálysértést követett el. [8] Mindezek alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [9] A Legfőbb Ügyészség BF.1089/2021/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [10] Kifejtette, hogy a rendelkezésre álló iratok nem támasztották alá, hogy a Győri Járásbíróság első fokon eljárt bírája elfogult volt a terhelttel szemben. Nem állítható, hogy elfogultsága okán kizárt bíró vett részt az eljárásban. Kúria 3.Bfv.1.010/2021/6 4 [11] Tekintettel arra, hogy a terhelt állítása szerint az esetleges elfogultsági okkal már az elsőfokú ítélet meghozatala előtt tisztában volt, megállapítható, hogy a terhelt tudomására nem a jogerős döntés meghozatala után jutott az, amire kizárási okként lehetne hivatkozni. [12] Álláspontja szerint a terhelt azzal, hogy a kábítószer fogyasztásának tényét vitatta, az eljárt bíróságok által megállapított tényállást támadta. [13] fenn. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa [14] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. III. [15] A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [16] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 648. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [17] A Be. 650. §

(2)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. [18] A Be. 659. §

(1)bekezdése értelmében a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapján vizsgálható. [19] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [20] Az indítványozó kifejtette, hogy mivel nála nem találtak kábítószert a rendőrök, őt legfeljebb kábítószer fogyasztása miatt lehetett volna elítélni, így cselekményének kábítószer birtoklásának vétségeként történő minősítése, valamint a kiszabott büntetés törvénysértő. [21] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a terhelt bűnösségét a kábítószer birtoklásának vétségében [Btk. 178. §

(6)bekezdés] megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. Kúria 3.Bfv.1.010/2021/6 [22] 5 Az irányadó jogerős tényállás a következőket rögzíti: – A terhelt

1. június
2. napján, 18.40 óra körüli időben– három utast szállítva – vezette az XXX-000 forgalmi rendszámú, Ford Escort típusú személygépkocsit, amikor közlekedésrendészeti ellenőrzés alá vonták. – Az intézkedő rendőrök ruházat- és gépjárműátvizsgálást hajtották végre, melynek során a terhelt társaitól kábítószergyanús anyagokat foglaltak le. Mivel ezért a terheltnél felmerült a kábítószer-fogyasztás gyanúja, őt az intézkedő rendőrök – vér- és vizeletminta vétele céljából – előállították a Rendőrkapitányságra, majd az orvosi ügyeletre. – A terhelt
3. június
4. napján 21.03 órakor biztosított vérmintája 1,28 μg/ml koncentrációban AB-CHMINACA-t tartalmazott, míg a
5. június
6. napján 21.09 órakor biztosított vizeletmintájában ezen vegyület nem volt jelen kimutatható mennyiségben. – Az AB-CHMINACA hasis és a marihuána hatóanyagához hasonló hatású, mesterségesen előállított vegyület, úgynevezett szintetikus kannabinoid, ami a Btk.
7. §
8. pontja alapján
9. január
10. napjától kábítószernek minősül. – A terhelt a rendőri intézkedést megelőzően, pontosan meg nem állapítható helyen és időben kábítószert fogyasztott. [23] A Btk.
11. §-ban szabályozott kábítószer birtoklása fogyasztói típusú cselekményeket foglal magában. [24] A bűncselekmény megvalósulása szempontjából közömbös, hogy az elkövető a kábítószert maga vagy más részére veszi-e át. A birtokállapot megváltozásával a bűncselekmény befejezett, a befejezettséghez nem szükséges tartósabb birtoklás. A kábítószer birtokba vételét gyakorta nem követi tartósabb birtoklás, azaz tartás, mert a megszerző azt nyomban elfogyasztja, felhasználja. [25] Az irányadó tényállás alapján kétségtelen, hogy a terhelt kábítószert fogyasztott. [26] A Btk.
12. §

(6)bekezdése mint vétséget, privilegizált esetként büntetni rendeli a kábítószer-fogyasztást avagy a csekély mennyiségű kábítószernek fogyasztás céljából történő megszerzését vagy tartását. A bűncselekmény szubszidiárius, tehát akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. [27] Jelen ügyben erről van szó. Az irányadó tényállás szerint a terhelt

1. június
2. napján 21.03 órakor biztosított vérmintája 1,28 μg/ml koncentrációban AB-CHMINACA-t tartalmazott. A terhelt a rendőri intézkedést megelőzően, pontosan meg nem állapítható helyen és időben kábítószert fogyasztott. Kúria 3.Bfv.1.010/2021/6 6 [28] Nem sértett tehát törvényt az eljárt bíróság, amikor a terhelt büntetőjogi felelősségét kábítószer birtoklása vétségében [Btk.
3. §

(6)bekezdés] megállapította. [29] Miután a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, önmagában a kiszabott büntetés mértéke felülvizsgálati eljárásban nem kifogásolható. [30] Megjegyzi a Kúria, hogy a Győri Járásbíróság a B.46/2016/7/I. számú,

1. május
2. napján jogerőre emelkedett határozatával a terhelt ellen kábítószer fogyasztásával elkövetett kábítószer birtoklásának vétsége miatt indult büntetőeljárást – mivel a terhelt vállalta, hogy okirattal igazoltan legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesül, vagy megelőzőfelvilágosító szolgáltatáson vesz részt – egy évre felfüggesztette. A terhelt a felfüggesztés időtartama alatt nem részesült kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószerhasználatot kezelő más ellátásban, és megelőző-felvilágosító szolgáltatáson sem vett részt. Ezért a bíróság az eljárás felfüggesztését megszüntette, és a büntetőeljárást tovább folytatta. [31] Az indítványban hivatkozott bírói elfogultság kapcsán a Kúria utal arra, hogy a Be.
3. §

(1)bekezdés e) pontja szerint bíróként nem járhat el az, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. A kizárt bíró részvétele a határozathozatalban a Be. 608. §

(1)bekezdés b) pontja alapján feltétlen eljárási szabálysértés, és ekként a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja szerint felülvizsgálati ok. [32] Az Alkotmánybíróság 25/2013. (X. 4.) AB számú határozata szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk

(1)bekezdéséből fakadó alkotmányos alapkövetelmény, hogy a felülvizsgálati eljárást megalapozhatja az említett elfogultsági okra alapított felülvizsgálati indítvány. [33] Erre az esetre is vonatkoznak azonban a kizárás egyéb szabályai; így irányadó a Be. 15. §

(4)bekezdése is, miszerint a terhelt – mások mellett – a Be. 14. §

(1)bekezdés e) pontjában szabályozott kizárási okot a tárgyalás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és ha azt három napon belül bejelenti. [34] Az indítvány szerint a terhelt az elfogultsági kifogást már az elsőfokú tárgyaláson bejelentette, azonban a tárgyalási jegyzőkönyv szerint ilyen nem történt (elsőfokú bíróság B.568/2017/

1. számú jegyzőkönyv). Következésképpen a terhelt elfogultsági kifogást – az indítványban foglaltakkal ellentétben – nem terjesztett elő korábban. [35] Jelen ügyben a terhelt az első fokon eljáró bíró elfogultságára abból következtetett, hogy más ügyben „súlyosan elítélte őt a bírónő”, jelen ügyben pedig 1 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetést szabott ki vele szemben. Ezen tényekről azonban részben az elsőfokú tárgyaláson, részben az elsőfokú ítélet kihirdetését követően tudomása volt, azonban az ezt követő három napon belül nem terjesztett elő kizárási indítványt. Ezért kizárt az elfogultsági kifogás érvényesítése. Megjegyzi a Kúria, hogy a következetes ítélkezési gyakorlat szerint a korábbi elítélésre, hátrányos döntésre való hivatkozás elfogultságot nem alapoz meg. Kúria 3.Bfv.1.010/2021/6 7 [36] Továbbá az sem egyértelmű, hogy a terhelt kivel szemben terjesztett elő elfogultsági kifogást, ugyanis az indítványban „bírónő”-ként jelöli meg az elfogultnak tartott bírót, azonban az általa hivatkozott elsőfokú ítéletet bíró hozta meg. [37] A Be.
2. §

(2)bekezdése egyértelművé teszi, hogy valójában bármely kizárási okot kizárólag az adott ügyben eljáró, illetve az ügyben perjogilag eljárni jogosult bíró személyével szemben lehet bejelenteni. Ebből következik, hogy intézményes kizárás nincs, a bíróság egészére vagy név nélkül a bírák bármely csoportjára tett bejelentés nem érvényes, közömbös. A kizárással célzott bírák személyének megnevezése hiányában a kizárás iránti bejelentés szükségképpen oktalan [Be. 15. §

(3)bekezdés], ilyen indokkal a törvény nem ad lehetőséget kizárás indítványozására. [38] Ezért is kizárt az elfogultsági kifogás érvényesítése. [39] A Be. 659. §

(1)bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [40] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. [41] Ezzel szemben a terhelt az indítványában részben a tényállás megalapozottságát vitatta, a bizonyítást, a bizonyítékok értékelését kifogásolta. Ekként azt, hogy nem fogyasztott kábítószert, a vele egy személygépkocsiban tartózkodók szívtak herbált, annak a füstjét lélegezhette be. Erre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség, az indítvány e részében törvényben kizárt. [42] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. IV. [43] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [44] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Kúria 3.Bfv.1.010/2021/6 8 Budapest,

1. április
2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző