← Magyarország

Bf.381/2021/10 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bf.II.381/2021/

  1. A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Debrecenben, a
  2. október
  3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette miatt ellen indított büntetőügyben a Debreceni Törvényszék
  4. június
  5. napján kihirdetett 25.B.107/2020/
  6. számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás [1] A Debreceni Törvényszék a rendelkező részben írt ügydöntő határozatában vádlottat jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk.
  7. §

(1)bekezdés 4. fordulat
(3)bekezdés] miatt 4 év 6 hónap szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést fegyházban rendelte végrehajtani azzal, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztésbe beszámította a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt. [2] Vagyonelkobzást rendelt el 231.000 forintra, valamint a vádlottól lefoglalt pénzösszegek egy részére, további 231.000 Ft-ot a bűnügyi költség teljesítésére visszatartott. [3] Rendelkezett a további lefoglalt bűnjelekről és kötelezte a vádlottat 2.025.269 forint bűnügyi költség viselésére, és további 432.880 forint bűnügyi költség tekintetében úgy határozott, hogy az az állam terhén marad. [4] Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, büntetésének súlyosítása végett, míg a vádlott és védője a tényállás téves megállapítása miatt, valamint enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. [5] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.164/2021/
  1. számú átiratában a védelmi fellebbezést alaptalannak tartva az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Az ügy nyilvános ülésen történő elbírálása mellett a kiszabott büntetés lényeges súlyosítására tett indítványt. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.381/2021/10/VII 2 [6] A védő a fellebbezés írásbeli indokolásában (
  2. számú másodfokú irat) kifejtett álláspontja szerint nem sikerült kétséget kizáró szintet elérően megállapítani a kábítószer mennyiségét, illetve a tiszta hatóanyag tartalom pontos mértékét sem. A tanúk nem tudtak pontosan visszaemlékezni az általuk vásárolt anyag mennyiségére, gyakoriságára, illetve a vásárlási időszak tekintetében is bizonytalanság tapasztalható. A tiszta hatóanyag tartalom nagyobb részének meghatározása nem tudományos módszerrel történt, hanem a vásárlók elmondásából kiszámolt értéket fogadta el a törvényszék. Kiemelte, hogy ..... a fogyasztási szokásaival kapcsolatban a valóságtól eltérő, túlzott mennyiségeket tartalmazó vallomást tett, így a hozzá köthető mennyiségeket az ítéleti tényállás részévé tenni nem lehet. Tévedett az elsőfokú bíróság .... tanú vallomásának elfogadásával is. Ellene ugyanis más ügy kapcsán büntetőeljárás van folyamatban, így érdekelt abban, hogy a jelen ügyben ne gyanúsítottként, hanem tanúként szerepeljen. Ez befolyásolhatta a vallomások megtétele során. E két tanú vonatkozásában, de a többi vásárló tekintetében sem zárható ki a hatóságok irányában fennálló megfelelési kényszer a vallomástételek során. Mindezek alapján tévedett a törvényszék, amikor jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat. A büntetéskiszabás körében az elsőfokú bíróság által értékelteken túl további enyhítő körülményként kérte figyelembe venni, hogy .... I. rendű vádlott az eljárás során szakított korábbi életével. Megházasodott, munkaviszonnyal rendelkezik. További egy gyermeke született, így immár 3 kiskorú gyermeke eltartásáról gondoskodik. Ennek megfelelően az ügyészség által a szabadságvesztés büntetés súlyosítása érdekében bejelentett fellebbezést nem tartotta alaposnak. Lényegesen enyhébb büntetés kiszabását indítványozta a másodfokú eljárásban, tekintettel arra is, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértette az ítélet belső arányosságát is. [7] A másodfokú bíróság a bejelentett perorvoslatokat a büntetőeljárásról szóló
  3. évi XC. törvény (továbbiakban Be.)
  4. §
(1)bekezdésben meghatározott tanácsülésen járt el a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2020. évi LVIII. törvény 211. §
(2)bekezdésében foglaltak szerint, mivel a fellebbezéssel érintett vádlott, védője és az ügyész nyilvános ülés kitűzésére irányuló indítványt nem terjesztettek elő. [8] Az ítélőtábla a Be. 590. §
(1)és
(2)bekezdése alapján a törvény eltérő rendelkezésének hiányában az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását arra tekintet nélkül bírálta felül, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A fellebbezések támadták a megállapított tényállást és a vádlott terhére bűncselekmény jogi minősítését is, így korlátozott felülbírálatra nem kerülhetett sor. [9] A súlyosításra irányuló vádhatósági fellebbezés nem, a védelmi fellebbezés részben, az eltérő tényállás megállapítása vonatkozásában alapos. [10] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a törvényszék a bizonyítást a perrendi szabályokat betartva folytatta le. Nem vétett olyan abszolút vagy relatív eljárási Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.381/2021/10/VII 3 hibát, amely az érdemi felülbírálatot kizárta volna [Be. 608. §
(1)bekezdés a)-h) pont; 609. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a)-d) pontok]. Ilyen eljárási hibára nem is történt hivatkozás. [11] A törvényszék az ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett. A tényállás megállapításához szükséges releváns bizonyítékokat beszerezte. Vizsgálta a vádlott védekezését, valamint a cselekményről információval rendelkező tanúk vallomásait, ezen túl mérlegelés körébe vonta az ügy eldöntésénél jelentőséggel bíró egyéb bizonyítékokat, így a szakértői véleményeket is. [12] A törvényszék által megállapított tényállás azonban a Be. 592. §
(2)bekezdése szerint részben megalapozatlan, ugyanis a törvényszék bár eleget tett ügyfelderítési kötelezettségének, de a Be. 592. §
(2)bekezdés c) pont szerint az általa megállapított tényállás részben ellentétes a bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával. [13] A Be. 593. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a másodfokú bíróság az ítélet részbeni megalapozatlanságát kiküszöböli az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma alapján a következők szerint: [14] Az ítélet [24] bekezdése helyesen a következő: „ I.r. vádlott
  1. január
  2. napja és
  3. június
  4. napja közötti időben – pontosabban meg nem határozható időpontban – ...... érkezve a tulajdonát képező .... frsz-ú .... típusú személygépkocsijával megjelent ....., .... alatti lakásánál dohányvásárlás céljából, amikor felajánlotta ...., hogy tud részére kábítószert szerezni. Az I.r. vádlott ekkor a személygépkocsijának jobb első ülését eltávolította, és az ülés alatti karosszériarészben lévő üregbe a vásárolt dohányt elrejtette. Az I.r. vádlott ekkor az üregből ecstasy fajtájú, rózsaszín színű, virág alakú tablettákat vett elő 5 zacskóval, mely zacskókban egyenként 200 db tabletta volt, ezen túlmenően még fél kg fehér színű massza állagú, speed fajtájú kábítószert is rejtett az üreg. Az I.r. vádlott közölte még, hogy a virág alakú tablettákat kb. .....-Ft körüli összegért szokta eladni, attól függően, hogy mennyit vesznek a vásárlók. ..... az I.r. vádlott által felajánlott kábítószert nem vásárolta meg.” [15] A tényállás helyesbítésének indoka a következő: [16] A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség B.197/2019/
  5. számú vádiratában a megjelölt tényállás részt a IV. pont alatt írta le, az alábbiak szerint: [17] „.. I.r. vádlott
  6. január hónapot megelőzően megismerkedett .... debreceni lakossal, akitől rendszeresen nagyobb mennyiségben vágott dohányt vásárolt. I.r. vádlott
  7. január
  8. napja és
  9. június
  10. napja közötti időben – pontosabban meg nem határozható időpontban – .... érkezve a tulajdonát képező .... frsz-ú ..... típusú személygépkocsijával megjelent ..... alatti lakásánál dohányvásárlás céljából, amikor felajánlotta .... hogy tud részére kábítószert szerezni. Az I.r. vádlott ekkor a személygépkocsijának jobb első ülését eltávolította, és az ülés alatti karosszériarészben lévő üregbe a vásárolt dohányt elrejtette. Az I.r. vádlott ekkor az üregből ismeretlen fajtájú, rózsaszín színű, virág alakú tablettákat vett elő 5 zacskóval, mely zacskókban egyenként 200 db tabletta volt, ezen túlmenően még fél kg fehér színű massza állagú, ismeretlen fajtájú Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.381/2021/10/VII 4 kábítószert is rejtett az üreg. Az I.r. vádlott közölte még, hogy a virág alakú tablettákat kb. ... Ft körüli összegért szokta eladni, attól függően, hogy mennyit vesznek a vásárlók. .... az I.r. vádlott által felajánlott kábítószert nem vásárolta meg.” [18] Az ügyészség a vádban ezen tényállási pontra hatóanyag-tartalmat nem állapított meg. A vádlott terhére rótt összes kábítószer hatóanyag tartalmát az itt feltüntetett kábítószerek nélkül határozta meg, a következők szerint: [19] „..... I.r. vádlott által értékesített és lefoglalt, értékesített és le nem foglalt, valamint az értékesítésre szánt és lefoglalt kábítószer mennyisége meghaladta a jelentős mennyiség alsó határát, annak 100,3%-a volt. Az I.r. vádlott a fenti módon igazolhatóan összesen 231.000,-Ft összegért értékesített kábítószert.” [20] A vádmódosítás (I. fokú bírósági iratok
  11. szám) szerint a vádirat
  12. oldalán, a IV. pont második bekezdésének a harmadik mondatát az alábbiak szerint módosította: [21] „.... vádlott ekkor az üregből rózsaszín színű, virág alakú ecstasy tablettákat vett elő 5 zacskóval, mely zacskókban egyenkét 200 darab tabletta volt. Ezen túlmenően még 0,5 kg fehér színű, massza állagú speed kábítószert is rejtett az üreg.” [22] A vádirat IV. pontját az alábbi bekezdésekkel egészítette ki: „... vádlott által .... megvételre felkínált, összesen 1000 darab ecstasy tablettában és 0,5 kg speed porban lévő kábítószer mennyisége meghaladta a jelentős mennyiség alsó határát, annak 400%-a volt.” [23] A vádirat VII. pontjában, a
  13. oldalon, a hatodik bekezdést az alábbiak szerint módosította: „.... vádlott által értékesített és lefoglalt, értékesített és le nem foglalt, értékesítésre szánt és le nem foglalt, valamint értékesítésre szánt és lefoglalt kábítószer mennyisége meghaladta a jelentős mennyiség alsó határát, annak 500,3%-a, de nem éri el a különösen jelentős mennyiség alsó határát, annak 50,03 %-a volt. ... vádlott a fenti módon igazolhatóan összesen 231.000,-Ft összegért értékesített kábítószert.” [24] A törvényszék ítéletének tényállásában e cselekményrésszel kapcsolatosan a következőket rögzítette: „III. [25] A vádlott
  14. január hónapot megelőzően ismerkedett meg .... lakossal, akitől rendszeresen vásárolt vágott dohányt. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.381/2021/10/VII 5 [26] .....
  15. január
  16. napja és
  17. június
  18. napja közötti, de pontosan meg nem határozható időpontban, .... érkezve a tulajdonát képező ....frsz-ú .... típusú személygépkocsijával megjelent ..... szám alatti lakásánál, dohányvásárlás céljából, és felajánlotta, hogy tud neki kábítószert szerezni. A vádlott ekkor a személygépkocsi jobb első ülését eltávolította és az ülés alatt a karosszériában gyárilag lévő üregbe a vásárolt dohányt elrejtette, valamint onnan egy ismeretlen fajtájú, rózsaszín virág alakú tablettával teli 5 db zacskót vett elő, mely zacskókban egyenként kb. 200 db kábítószer tartalmú tabletta volt. Továbbá ezen kívül 2 db 20x15 cm-es nagyságú zacskóban fehér színű, kb. fél kg fehér színű massza állagú, ismeretlen fajtájú kábítószert is. A vádlott közölte, hogy a virág alakú tablettákat kb. ..... Ft összegért szokta értékesíteni, attól függően, hogy mennyit vesznek a vásárói. .... tanú a felajánlott kábítószerből nem vásárolt.” „[42] ..... vádlott által .... megvételre felkínált összesen 1000 db extasy tablettában és a fél kg speed porban lévő kábítószer mennyisége meghaladta a jelentős mennyiség alsó határát annak 400%-a volt.” [27] Tehát annak ellenére, hogy az ügyészség a vádmódosításban megjelölte mind a tabletták, mind pedig a por esetében, hogy milyen típusú kábítószer volt, a törvényszék a tényállásában az eredeti vád szerint állapította – pontosabban nem állapította – ezt meg. A vádmódosításból azonban átvette a kábítószer tartalmat, és ebben a részben meg is jelölte a kábítószerek fajtáját. [28] Így az ítélet tényállása belső ellentmondást tartalmaz, melyet az ítélőtáblának fel kellett oldania. [29] A [42] bekezdésben az elsőfokú bíróság által megállapítottakból, valamint az adott cselekményre vonatkozó ténybeli indokolásból egyértelműen megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság elfogadta az ügyészség vádmódosításában írtakat, azaz azt, hogy a vádlott által ...... megmutatott, illetve megvétele felkínált tabletták ecstasy, a fehér színű massza állagú anyag pedig speed fajtájú kábítószert tartalmaztak. [30] Az elsőfokú bíróság ítéletének [57] – [66] bekezdéseiben adott számot arról, hogy a megjelölt tényállás részt .... tanú vallomása alapján állapította meg. Okszerű mérlegeléssel vetette el az e tanú szavahihetőségét megkérdőjelező védelmi felvetéseket. A törvényszék indokaival egyetértve az ítélőtábla is azt állapította meg, hogy a védő fellebbezésének azon részében, melyben a tanú szavahihetőségét, vallomásának elfogadhatóságát vonja kétségbe, az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenységét támadja, amely eredményre nem vezethetett. [31] Ennek megfelelően a [24] bekezdésben is rögzítendő a .... megvételre felkínált kábítószerek fajtája. [32] A másodfokú bíróság a részbeni megalapozatlanság kiküszöbölését követően az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
  19. §
(3)bekezdése értelmében a helyesbített tényállás alapján bírálta felül. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.381/2021/10/VII 6 [33] Az elsőfokú bíróság indokoltan állapította meg, hogy ..... tanú által előadott fogyasztási szokások és ennek megfelelően a vádlottól vásárolt kábítószer mennyisége nem tekinthető kirívónak, túlzottnak. A védő fellebbezése e vonatkozásban is a törvényszék mérlegelési tevékenységét támadja, és nem eredményezhette a megalapozott tényállás megváltoztatását. [34] A vádlott bűnösségének megállapítása törvényes, és a vádlott cselekményének minősítése is megfelel a büntető anyagi jog szabályainak. [35] Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket helyesen feltárta és a büntetési céloknak megfelelő, a büntetéskiszabási elvekkel összhangban álló, tettarányos büntetést szabott ki, mely szükséges, egyben elégséges és megfelel az egyéniesítés elvének is. A Btk. 79. §-a szerint a büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el (egyéni és általános megelőzés). A Btk. 80. §
(1)bekezdése szerint a büntetést e törvényben meghatározott keretek között, a céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. A büntetés kiszabása során igen hangsúlyos az egyéniesítés, valamint a szankciónak a tett arányához igazodása. A büntetéskiszabás során a büntetőjog általános elveire, és az Alaptörvényből fakadó alkotmányos követelményekre is figyelemmel kell lenni. „A büntetéssel történő jogkorlátozásnak meg kell felelnie az arányosságnak, a szükségszerűségnek és az ultima ratio elveinek” (1214/B/1990 AB határozat). Az ítélőtábla megállapította, hogy a vádlott büntetése a kiemelt elveknek megfelel, tettarányos. A bűncselekményre előírt büntetési tételkeret alsó határánál enyhébben megállapított tartamú büntetés nem túl szigorú, lényeges enyhítésére az ítélőtábla nem látott alapot, ezért a védelmi fellebbezések erre irányulóan sem voltak alaposak. A büntetés túl enyhének sem ítélhető, figyelemmel az időmúlásra, az eljárás objektív okból történt elhúzódására és a terhelt részbeni beismerésére, nincs valós indok a súlyosításra, ezért az arra irányuló ügyészi jogorvoslat sem volt megalapozott. [36] Megfelelnek a törvénynek a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára, a beszámításra, a feltételes szabadságra bocsáthatóságra, a vagyonelkobzásra, a bűnjelekre és a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezések is. [37] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Be. 604. §
(1)bekezdés a) pontja és 605. §
(1),
(2)bekezdése alkalmazásával helybenhagyta. Debrecen,
  1. október
  2. Dr. Elek Balázs sk. a tanács elnöke, Dr. Gömöri Olivér sk. előadó bíró, Dr. Toma Attila sk. bíró Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.381/2021/10/VII 7 Záradék: A Debreceni Törvényszék 25.B.107/2020/
  3. számú ítélete a másodfokú határozat által a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
  4. október
  5. Dr. Elek Balázs sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.