← Magyarország

Pf.20024/2026/6 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Az egyesületi autonómia elve alapján az egyesület maga határozza meg a taggá válás feltételeit, amelyek objektívek abban az értelemben, hogy csak pontosan körülhatárolt, egyértelmű ismérvekhez köthető a tagsági jogviszony létesítésének lehetősége. Ezen feltételeknek a tagsági jogviszony fennállta alatt is teljesülnie kell, csak hiánya a Ptk. 3:

  1. §-a alapján a tagsági jogviszony felmondását vonhatja maga után. A taggá válás feltételeitől elkülönítendők a már taggá vált személyekkel szemben támasztott követelmények, azaz a tagi kötelezettségek, amelyek megszegése – a tisztességes eljárás keretei között vizsgálva – a kizárás jogkövetkezményének alkalmazásához vezetnek. Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.III.20.024/2026/
  2. A felperes: felperes (felperes címe) A felperes képviselője: dr. Maróti Gyöngyvér ügyvéd (felperesi jogi képviselő címe) Az alperes: alperes (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Kováts Eszter Ügyvédi Iroda (alperesi jogi képviselő címe ügyintéző: dr. Kováts Eszter ügyvéd) A per tárgya: közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság neve és fellebbezéssel támadott határozatának száma: Székesfehérvári Törvényszék 11.P.20.168/2025/
  3. A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: alperes,
  4. sorszám Ítélet Győri Ítélőtábla III.Pf.20.024/2026/
  5. 2 Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 180.000,(száznyolcvanezer) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A tényállás [1] Az irányadó tényállás szerint a felperes az alperes vadásztársaság tagja. [2] Az alperes
  6. április 22-i közgyűlésének
  7. napirendi pontja a felperes tagsági jogviszonya felmondásának megvitatása és eldöntése volt. [3] Ennek megfelelően a közgyűlésen az alperes elnöke indítványozta a felperes tagsági jogviszonya felmondását, amelynek indokait 12 pontban foglalta össze. [4] Ezek között szerepelt, hogy a felperes hosszú ideig nem a saját vadászjegy számával vadászott; terepjáróval a vetésen közlekedve taposási kárt okozott a gazdáknak; egyeztetés nélkül iratkozott be vendégvadászatra, ezzel balesetveszélyt idézett elő; az un. „fehér lapot” nem a valóságnak megfelelően töltötte ki; továbbá bizottsági döntés nélkül egy ellenőrző bizottsági beszámolót terjesztett elő a
  8. október 12-i közgyűlésre, amiben a vadásztársaság működésével kapcsolatos hiányosságokra hívta fel a figyelmet; a
  9. júniusi ellenőrző bizottsági ülésről az elnök részére küldött tájékoztató levél megfogalmazása tiszteletlen volt; a felperes indokolatlanul követelte továbbá az ellenőrző bizottság korábbi munkájával kapcsolatos összes dokumentum átadását; valamint
  10. szeptember 16-i, az intézőbizottságnak írt levelében közölte az egyesület működésével kapcsolatos hiányosságokat az ellenőrző bizottsági jegyzőkönyv csatolása nélkül, amellyel a felperes célja csak az intézőbizottság munkájának hátráltatása volt. Az alperes elnöke a felmondás indokai között arra is hivatkozott, hogy a felperes a
  11. május 31-én folytatott vadászata során gyanúba keveredett, amellyel kapcsolatban ugyan a vadászati hatóság megszüntette az eljárást, azonban az alperes elnöke álláspontja szerint azonban ez a magatartás felmondást alapoz meg; felmondási okként hivatkozott a felperes ezzel kapcsolatos,
  12. szeptember 3án írt, sértő hangnemű levelére is. [5] Az indokok összefoglalásával az alperes elnöke azt hangsúlyozta, hogy a felperes nem az egyesület fejlődését segíti elő, hanem a fentiek szerinti közösségellenes és intrikus viselkedésével a vadásztársaság szervezeti életét veszélyezteti, amely magatartástól való tartózkodás az alapszabály 9.) pontja és
  13. c) pontja értelmében a tagság feltétele, ezért az elnök az alapszabály 15) pontja alapján a felperes tagsági jogviszonyának felmondására tett javaslatot a közgyűlés irányába. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.024/2026/
  14. 3 [6] A közgyűlés a 3/2025.(IV.22.) számú közgyűlési határozatával 5 igen, és 4 nem szavazattal a felperes tagsági viszonyának 30 napos határidővel történő felmondását szavazta meg. [7] Az alperes alapszabályának 9.) pontja szerint a vadásztársaság tagja lehet minden olyan magyar és külföldi álampolgár, aki a vadászat gyakorlására a jogszabályokban, az alapszabályban előírt feltételeknek megfelel, írásban nyilatkozik a belépési szándékáról, és arról, hogy a vadásztársaság céljait, és az alapszabály és egyéb szabályzatai alapján a tagokat terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja, valamint ezt követően az intézőbizottság javaslatára a közgyűlés felvette a tagjai sorába. [8] Az alperes alapszabályának
  15. pont c) pontja szerint a tagok kötelezettségei között szerepel, hogy a tag nem veszélyeztetheti a vadásztársaság céljainak a megvalósítását, közösségellenes és intrikus magatartásával a szervezeti életet nem veszélyeztetheti. [9] Az alapszabály 14.b) pontja értelmében a vadásztársasági tagsági viszony megszűnik a tagsági viszony vadásztársaság általi felmondásával. [10] A vadásztársaság alapszabályának
  16. pontja szerint a tagsági viszony felmondására akkor is sor kerülhet, ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek. Ebben az esetben a vadásztársaság a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja. A kereset [11] A felperes a kereseti kérelmében az alperes 3/2025.(IV.22.) számú közgyűlési határozatának hatályon kívül helyezését kérte. [12] Előre bocsátotta, hogy a
  17. április 22-i közgyűlésről készült, és a részére
  18. május 12-én megküldött jegyzőkönyv az általa elmondottakat nem, vagy rendkívül pontatlanul tartalmazza. [13] A felperes a felmondás indokait egyenként cáfolta, és kifejtette, hogy azok valótlanok és alaptalanok. [14] Rámutatott azonban, hogy a megjelölt indokok alapján a felmondásnak akkor sem volna helye, ha azok valósak lennének, mivel ezen okok egyrészt nem értékelhetők az alapszabály 12.c) pontja értelmében vett közösségellenes magatartásnak, másrészt nem minősülnek az alapszabály 9.) pontja szerinti felmondási oknak sem. [15] A felperes kifejtette, hogy a támadott közgyűlési határozat a Ptk. 3:
  19. §

(1)bekezdését sérti. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.024/2026/6. 4 [16] A Ptk. ezen rendelkezése a felmondásra akkor ad lehetőséget, ha az alapszabály a tagság betöltését feltételekhez köti, és a tag ezeknek a későbbiekben nem felel meg. [17] A tagsági jogviszony felmondással történő megszüntetése azonban csak a tagság feltételeként megjelölt objektív körülmény nem teljesítésén alapulhat; a tag részéről tanúsított magatartás felmondással nem szankcionálható. [18] A jelen esetben az alperes alapszabályának 9.) pontja a tagság feltételeként csak a belépési nyilatkozat megtételét, valamint a vadászat gyakorlására előírt jogszabályi feltételek teljesítését írja elő, ezért a felmondásra csak ezen körülmények hiánya adhat alapot; az alperes által a felmondás okaként megjelölt, alapszabálysértőnek és közösségellenesnek minősített magatartások még azok valóssága esetén sem értelmezhetők felmondási okként. [19] A felperes a fenti értelmezés alátámasztásaként hivatkozott a Ptk. Kommentárban a tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatosan kifejtettekre, amely szerint a tagsági jogviszony létrejöttét követő kötelezettségszegés nem vezethet felmondáshoz; az egyesületi tagság keletkezését követően elvárt kötelezettség nem lehet a jogviszony létrejöttének feltétele, ezért ezen kötelezettségszegésre felmondás nem alapítható. Ilyen módon az esetleges közösségellenes magatartás csak a tagsági jogviszony keletkezését követően fejthető ki, így az attól való tartózkodás nem értelmezhető a tagsági jogviszony létesítési feltételének, a megszegése pedig nem minősül felmondási oknak. [20] A felperes álláspontja szerint a támadott közgyűlési határozat az alapszabály 15.) pontját is sérti. [21] Az alapszabály ezen rendelkezése a felmondási okokat tartalmazza - idesorolva tévesen a tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztását is -, azonban a Ptk. szövegével egyezően rögzíti, hogy a felmondás oka a tagsági jogviszony feltételeinek nem teljesítése lehet. [22] Az alperes alapszabályának 9.) pontja tartalmazza a tagsági viszony létesítéséhez szükséges objektív feltételeket: ilyen feltétel hiányára azonban a felmondást tartalmazó közgyűlési határozat nem hivatkozik. [23] A támadott határozat által a felmondás okaként megjelölt, az alapszabály 12.)
  1. c)pontjának megszegése – a megvalósulás bizonyítottsága esetén is - egy tagi kötelezettség megszegése, ami azonban nem tagsági feltétel, így felmondás alapjául nem szolgálhat. Az alperes által felhozottak – amennyiben megvalósítanák a 12.)
  2. c)pontban rögzített kötelezettségek megsértését -, akkor is csak kizárási eljárás lefolytatására adhatnának alapot. [24] A felperes szerint tehát a támadott közgyűlési határozat jogsértő, és az az alapszabályba is ütközik, ezért a Ptk. 3:35. § és 3:37. § rendelkezései alkalmazásával annak hatályon kívül helyezése indokolt. [25] A felperes hivatkozott a Debreceni Ítélőtábla IH.2022.20. számú, valamint a Szekszárdi Törvényszék P.20.551/2017/6. számú határozatára, amelyek akként foglalnak Győri Ítélőtábla III.Pf.20.024/2026/6. 5 állást, hogy a felmondás alapjául szolgáló körülmények kizárólag objektívek lehetnek, olyanok, amelyeknek a fennállása, vagy fenn nem állása megállapítása körében további mérlegelés nem szükséges. Az ellenkérelem [26] Az alperes az érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte. [27] Az alperes álláspontja szerint a Ptk. 3:70. §-a alapján a kizárási eljárás lefolytatására csak a tag súlyosan, vagy ismételten jogszabályt, alapszabályt, vagy közgyűlési határozatot sértő magatartása esetén kerülhet sor. [28] Abban az esetben azonban, ha a tag – azaz a felperes – kisebb súlyú, kizárást nem megalapozó kötelezettségszegéseket követ el, úgy felmondás útján lehet a tagsági jogviszonyt megszüntetni. Az alapszabály 15.) pontja – a Ptk. 3:69. §-a alapján – lehetőséget ad a tagsági jogviszony felmondással való megszüntetésére. [29] Az egyesületi autonómiából eredően (Pécsi Ítélőtábla Pf.20.002/2025/5., Kúria Pfv.21.419/2016/3.) a vadásztársaság előírhatja a tagsági jogviszony létesítésének feltételeként (ennek fennállta hiányában pedig a felmondásra alapot adó körülményként) a tagi kötelezettségvállalást és annak folyamatos teljesítését. [30] Hangsúlyozta az alperes azt is, hogy a Ptk. 3:69. §-ában foglalt jogszabályi rendelkezés és az alapszabály 15.) pontjában szereplő, a felmondás lehetőségét biztosító szabály sem tartalmaz olyan megkülönböztetést, amelyből arra lehetne következtetni, hogy a felmondás alapjául szolgáló körülmények kizárólag objektívek lehetnek. [31] Nincs jogszabályi alapja annak sem, hogy az alapszabályban meghatározott, a tagsági jogviszony létesítéséhez szükséges feltételek kizárólag objektívek lehetnek. [32] Az alapszabály, mint az egyesület belső joga, magatartási jellegű kötelezettséget is előírhat a tagság feltételeként és amennyiben a tag ennek nem felel meg, úgy ez alapul szolgálhat a tagsági jogviszony felmondással történő megszüntetéséhez. [33] Ezt az értelmezést támasztja alá a Ptk. 3:66. §-a is, amely leszögezi, hogy a tag köteles az alapszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítésére, és a tevékenységével nem veszélyeztetheti az egyesület célját. [34] Ennek megfelelően a jelen esetben a vadásztársaság alapszabályának 9.) pontja a tagsági jogviszony létesítésének feltételévé teszi, hogy a tag vállalja a tagokat terhelő kötelezettségek teljesítését is; a belépéskor tehát ezen feltétel fennáll. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.024/2026/6. 6 [35] A tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségek elmulasztása – köztük a tagsági jogviszonnyal együtt járó magatartási szabályok be nem tartása is – tehát olyan előfeltételt szüntet meg, amely alapján a vadásztársasági tagsági jogviszony nem tartható fenn. [36] Leszögezte az alperes, hogy a felperes által elkövetett, és a közgyűlési jegyzőkönyvben is felsorolt szabálytalanságok alkalmasak arra, hogy a vadásztársaság hírnevét rontsák, működését negatív irányba befolyásolják, és ezáltal veszélyeztessék az egyesület céljának megvalósulását. [37] Ebből következően az alapszabály 15.) pontja, és a Ptk. 3:69. §-a alapján – a felperes tagsági jogviszonya felmondással való megszüntetése indokolt. [38] Mindezek alapján az alperesi álláspont szerint a vadásztársaság az irányadó jogszabályi keretek között az alapszabály rendelkezéseit betartva járt el, és a felperes által a vadászati tevékenységgel összefüggésben elkövetett szabályszegések alapján a közgyűlés helytállóan és döntését megindokolva hozta meg a tagsági jogviszony felmondással történő megszüntetéséről szóló határozatát. Erre tekintettel kérte a kereset elutasítását. Az elsőfokú bíróság döntése és indokai [39] A Székesfehérvári Törvényszék – a fellebbezéssel támadott ítéletével – az alperes közgyűlésének 2025. április 22-én meghozott, 3/2025. (IV.22.) számú közgyűlési határozatát hatályon kívül helyezte. [40] Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 31.500,forint eljárási illetékből és 390.000,- forint ügyvédi munkadíjból álló elsőfokú perköltséget. [41] Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az egyesület a Ptk. 3:69. §-ában szabályozott felmondási jogot csak kivételesen gyakorolhatja, a felmondás alapjául csak az szolgálhat, ha az alapszabály a tagsági viszony létrejöttét/fennálltát objektív feltételekhez köti, és a tag ezeknek nem felel meg, emiatt az egyesület életében nem vehet részt. [42] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a taggá válás feltételei, ezáltal a felmondás alapjául szolgáló körülmények is kizárólag objektívek lehetnek, olyanok, amelyek fennállása vagy fenn nem állása megállapítása körében további mérlegelés nem szükséges. [43] Az elsőfokú bíróság osztotta a felperes álláspontját abban a körben is, hogy a tagnak a tagsági jogviszony keletkezését követően tanúsított alapszabály-sértő magatartása még annak bizonyítottsága esetén sem adhat alapot a tagi jogviszony felmondására. [44] A törvényszék – a HVG-Orac Ptk. kommentárban a tagdíj fizetési kötelezettség megszegésére alapított felmondással kapcsolatosan kifejtettekre utalva - leszögezte, hogy az egyesületi tagság létesülését követően keletkező kötelezettségek (mint a tagdíjfizetési kötelezettség, vagy bármely más tagi magatartásra vonatkozó elvárás) megszegésére alapítva Győri Ítélőtábla III.Pf.20.024/2026/6. 7 nem lehet felmondást közölni, mivel az nem a jogviszony létesítési feltétele, hanem a már taggá vált személlyel szemben támasztott követelmény. [45] A fentitől eltérő alperesi álláspont az alapszabály szövegéből sem vezethető le. [46] Az alapszabály 9.) pontjában a taggá válás feltételeként megjelölt, a tagokat terhelő kötelezettségek vállalására vonatkozó nyilatkozattétel nem értelmezhető kiterjesztően, és nem értelmezhető olyan módon, hogy amennyiben a tag az alapszabályban előírt kötelezettségét a taggá válását követően nem teljesíti, úgy ez - a taggá válás feltétele megszűnése miatt - alapot adhat a felmondásra (elsőfokú ítélet [24] bekezdés). [47] Fentiekre tekintettel az alapszabály 12.)
  3. c)pontja szerinti, egyrészt csak mérlegelés útján megítélhető, másrészt a tagsági jogviszony keletkezését követően tanúsított (közösségellenes és intrikus) magatartás felmondás alapjául nem szolgálhat. [48] A Debreceni Ítélőtábla Pf.20.023/2021/19. számú, IH2022.20. számon közzétett eseti döntése is azt támasztja alá, hogy a felmondás tagi magatartás szankciójaként nem alkalmazható. A felhívott döntés kifejti, hogy a Ptk. a tagsági jogviszony megszűnését eredményező eljárások körében különbséget tesz a kizárás, valamint a felmondás jogintézménye között azzal, hogy a tag kizárására az alapszabályban és a jogszabályban írt feltételeknek megfelelően lefolytatott fegyelmi eljárás keretében kerülhet sor, míg a tagsági jogviszony felmondása meghatározott feltételek fennállása, fenn nem állása esetén történhet meg. A felmondás alapjául szolgáló körülmények ugyanakkor kizárólag objektívek lehetnek, olyanok, amelyek fennállása vagy fenn nem állása megállapítása körében további mérlegelés nem szükséges (elsőfokú ítélet [27] bekezdés). [49] Tekintettel arra, hogy a felperes terhére rótt, csak a taggá válást követően tanúsított, és csak mérlegeléssel megítélhető, elvárt magatartások a taggá válás objektív feltételeinek nem tekinthetők, ezért ezek megszegésére hivatkozással a felmondás jogintézménye nem alkalmazható, azok nem minősülnek felmondási oknak, ezért az alperes által megjelölt indokok alapján a felmondás jogintézménye nem alkalmazható. [50] Az alperes 3/2025. (IV.22.) számú közgyűlési határozata tehát a Ptk. 3:69. §
(1)bekezdésébe, valamint az alapszabály 15.) pontjába ütközik, ezért a Ptk. 3:37.§.
(1)bekezdése alapján annak hatályon kívül helyezése indokolt. [51] Figyelemmel arra, hogy a kifejtettek értelmében az alperes által megjelölt indokok alapján a felmondás jogintézménye nem alkalmazható, ezért a kifogásolt magatartások megvalósulását és azok alapszabály 12.) c) pontjába ütközését az elsőfokú bíróság érdemben nem vizsgálta. A fellebbezés Győri Ítélőtábla III.Pf.20.024/2026/
  1. 8 [52] Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és a felperes kereseti kérelmének elutasítását, valamint az első-, másodfokú perköltségben marasztalását kérte. [53] Az alperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete jogszabálysértő, mivel az elsőfokú bíróság - a Ptk. 3:
  2. §-ban foglaltak téves értelmezésével, és az egyesületi autonómia elvét figyelmen kívül hagyva - a tagsági jogviszony felmondásának lehetőségét kizárólag objektív, mérhető körülményekre szűkítette le. A jogszabály azonban nem korlátozza a taggá válás feltételeit, ezáltal annak nem teljesítése esetén a felmondási okokat kizárólag objektív körülményekre. [54] Az egyesületi autonómiából következően a tagok az alapszabályban közösen rögzíthetik a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének feltételeit, e körben az alapszabály, - mint az egyesület belső joga – a tagsági viszony feltételeként magatartási jellegű (pl. együttműködési és közösségvédelmi jellegű) kötelezettséget is előírhat, amelyek megszegése a Ptk. 3:
  3. §-a értelmében ugyanúgy a tagsági viszony felmondással való megszüntetéséhez vezethet, mint esetlegesen a tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása, vagy az érvényes vadászjegy hiánya. [55] Az alperes érvelése szerint a Ptk-nak - az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére, valamint az egyesületi célok és az egyesületi tevékenység veszélyeztetése tilalmára vonatkozó - 3:
  4. §-ából is az következik, hogy a tagsági kötelezettségek között nem csak objektív feltételek (tagdíjfizetés, vadászjegy megléte), hanem szubjektív, magatartási -együttműködési kötelezettségek is szerepelhetnek, [56] A Ptk. 3:
  5. §-ának az alperes általi értelmezése szerint a tagsági jogviszony felmondásának mindazon kötelezettségszegés az alapjául szolgálhat, amelyet az alapszabály tételesen rögzít, amely bizonyítható, és ami a vadásztársaság működését, vagy céljainak megvalósítását veszélyezteti. [57] A fellebbezésben kifejtettek szerint téves az elsőfokú bíróság azon álláspontja, miszerint az alapszabály 9.) pontja a tagsági jogviszony létesítésének feltételeként csupán az alapszabályi kötelezettségek vállalására vonatkozó nyilatkozat megtételét írja elő, azonban a kötelezettségek tényleges teljesítése már nem tagsági feltétel. [58] Az alapszabály 9.) pontja szerint ugyanis a tagság feltétele, hogy a jelentkező elfogadja a vadásztársaság céljait, és vállalja az alapszabályban és egyéb szabályzatokban foglalt kötelezettségek teljesítését; ezen kötelezettség-vállalás pedig nem pusztán formai nyilatkozat, hanem folyamatos megfelelési kötelezettséget takar. Az elsőfokú bíróság tehát az alapszabály 9.) pontja értelmezését indokolatlanul leszűkítette. [59] Az alperes hangsúlyozta, hogy amennyiben a tag a tagsági jogviszonya fennállása alatt súlyosan és ismételten megszegi az alapszabályi kötelezettségeit, az utóbb azt igazolja, hogy nem felel meg annak a feltételnek, amely alapján a tagsági jogviszonya létrejött, azaz nem alkalmas az egyesületi célok megvalósításában való részvételre. A Győri Ítélőtábla III.Pf.20.024/2026/
  6. 9 felmondás nem fegyelmi szankció, hanem a tagsági jogviszony megszüntetésének egyik módja, amely a tagsági feltételek (alkalmasság) hiányán alapul. [60] Az alperes kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság jogértelmezése az egyesületi autonómiát, az egyesületi önrendelkezést korlátozza: a Ptk. 3:
  7. §
(1)bekezdése értelmében ugyanis a jogi személy jogosult a belső viszonyainak önálló szabályozására, ezzel szemben azonban az elsőfokú ítélet kizárja annak lehetőségét, hogy az egyesület a tagsági alkalmasság hiányát felmondás útján orvosolja. [61] A fellebbezési érvelés szerint a Debreceni Ítélőtábla Gf.30.182/2021/
  1. számú döntése éppen az alperesi álláspontot támasztja alá, ugyanis az egyesületi autonómiával összefüggésben azt rögzíti, hogy bármely jogszabálysértő magatartást, amely nem tartozik szabálysértési, vagy büntető eljárási törvények hatálya alá, felmondási indokként akkor vehető figyelembe, ha az egyesület alapszabálya erről egyértelműen rendelkezik. [62] Az alperes tehát – az egyesületi autonómiából következően - az alapszabály a tagsági viszony feltételeként olyan tagi kötelezettségvállalást is előírhat, amely magatartási, együttműködési jellegű kötelezettségekre vonatkozik, és amelyeknek megszegése a Ptk. 3:
  2. §-a értelmében a felmondási jog gyakorlását vonja maga után. [63] A jelen esetben az alperes alapszabályának 9.) pontja egyértelműen rögzíti a tagsági feltételek között azon tagi kötelezettségvállalást, amelynek tartalmát az alapszabály
  3. pontja részletesen meghatározza; az alapszabály
  4. c) pontjában foglalt magatartásiegyüttműködési jellegű kötelezettség felperes általi megszegése pedig megalapozza a Ptk. 3:
  5. §-ában és az alapszabály 15.) pontjában biztosított felmondási jog gyakorlását. [64] Az alperes a fellebbezésében kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a felmondási okokkal kapcsolatosan elfoglalt álláspontja miatt érdemben nem vizsgálta a felperes terhére rótt, és a felmondás alapját képező kötelezettségszegések elkövetését. A fellebbezési ellenkérelem [65] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult annak helyes indokai alapján. A perköltségre igényt tartott. [66] A felperes ismételten hangsúlyozta, hogy a Ptk. 3:
  6. §
(1)bekezdése értelmében a tag tagsági jogviszonya abban az esetben mondható fel, hogyha az alapszabály a tagi státusz betöltését feltételekhez köti, amelyeknek a tag a későbbiekben már nem felel meg. A felmondás tehát nem a tag által tanúsított magatartás szankciója, hanem a taggá válás feltételeként megjelölt objektív körülmény nem teljesítésének, hiányának a következménye. [67] Az alperes alapszabályának 9.) pontja a vadásztársaságba való belépéshez azt írja elő, hogy a tagnak a vadászat gyakorlására előírt feltételeknek kell megfelelnie, illetve belépési nyilatkozatot kell tennie. Ezen objektív körülmények hiánya alapozhatná meg a felperes felmondásának indokoltságát. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.024/2026/
  1. 10 [68] A felmondás esetén külön bizonyítási eljárás lefolytatása éppen azért szükségtelen, mivel a felmondás alapjául szolgáló objektív körülmény fennállása vagy fenn nem állása külön mérlegelés nélkül is megállapítható. Ettől eltérően a kizárási eljárás alapjául szolgáló, a tagsági jogviszony megszüntetésére okot adó magatartások megítélése már mérlegelés tárgya, éppen ezért kell a kizárási eljárást garanciális szabályok mellett a tisztességes eljárás szabályainak betartásával lefolytatni. Az alapszabályt sértő magatartás még akkor sem adhatna alapot a felmondásra, ha ténylegesen megvalósult volna. [69] A felperes hangsúlyozta, hogy az alperes alaptalanul hivatkozik a Ptk. 3:
  2. §ra, mivel ezen rendelkezés nem a tagsági jogviszony létesítéséhez, hanem a gyakorlásához ír elő feltételeket, ezért a felmondás jogszerűségének elbírálása körében relevanciával nem bír. [70] Az alperesi érvelés logikátlanságára mutat rá az, hogy amennyiben a tagsági kötelezettségek teljesítése volna a tagsági viszony létrejöttének feltétele, akkor a tagnak már azelőtt teljesítenie kellene az alapszabály rendelkezéseit, hogy ténylegesen taggá válna. Az alperes tehát a „tagság feltételeit” tévesen értelmezi: a tagság feltételei ugyanis nem a tag kötelezettségei, hanem a tagsági jogviszony létesítésének előfeltételei. [71] Jelen esetben tehát az alperes a tagsági jogviszony létesítéséhez szükséges, a felperes által nem teljesített, objektív feltételt megjelölni nem tudott, ezért a felmondása nyilvánvalóan alaptalan. [72] indokolt. A kifejtettek alapján az alperes jogsértő határozatának hatályon kívül helyezése Az ítélőtábla döntése és indokai [73] Az alperes fellebbezése alaptalan. [74] Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a megalapozott tényállásból helytálló jogi következtetést levonva, az általa felhívott törvényi és az alapszabályi rendelkezések megfelelő alkalmazásával adott helyt a kereseti kérelemnek {Ptk. 3:
  3. §. alapszabály 9.) pont, 12.c.) pont és 15.) pont}. [75] Az ítélőtábla a törvényszék helytálló érvelésének szükségtelen ismétlését mellőzve - a fellebbezésben foglaltakra tekintettel - az alábbiakat emeli ki. [76] Az egyesületi autonómia elvéből kiindulva a vadásztársaság a létesítő okiratában maga határozza meg a taggá válás feltételeit, és maga határozza meg a tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségeket, azaz a már taggá vált személyekkel szemben támasztott elvárásokat is. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.024/2026/
  4. 11 [77] Az elsőfokú bíróság által helytállóan kifejtetteknek megfelelően a taggá válás feltételei objektívek abban az értelemben, hogy az alapító okiratban csak egyértelmű, nem mérlegelhető, és pontosan körülhatárolt ismérvekhez köthető a tagsági jogviszony létesítésének lehetősége (pl. állampolgárság, vadászjegy megléte, vadászterületen földtulajdon). [78] Az alperes alapszabályának 9.) pontja éppen ezeket a feltételeket rögzíti. [79] Ezen feltételeknek a tagsági jogviszony fennállta alatt is teljesülnie kell, ezért ezek hiánya a Ptk. 3:
  5. §-a és az alperes alapszabályának ezzel egyező tartalmú 15.) pontja értelmében a tagsági jogviszony alperes általi felmondását von(hat)ja maga után. [80] A taggá válás feltételeitől elkülönítendők a már taggá vált személyekkel szemben támasztott követelmények: azaz a tagi kötelezettségek, amelyek között – a fellebbezési érvelésben is hangsúlyozott – magatartási, együttműködési elvásárok, mint szubjektív kötelezettségek is előírhatók (pl. a tag nem veszélyeztetheti a vadásztársaság tevékenységét, célkitűzéseit). [81] Az alperes alapszabályának
  6. pontja határozza meg ezen, a taggal szemben támasztott követelményeket. [82] A tagi kötelezettségeknek a tagsági jogviszony fennállta alatti teljesítése, megvalósulása, vagy megszegése, továbbá a kötelezettségszegés és a mulasztás szankciójaként a kizárás (tagsági viszony megszüntetése) megítélése olyan bizonyítást, mérlegelést igénylő kérdés, amely csak a Ptk. 3:
  7. §-a szerinti, megfelelő, tételes szabályozás, a tisztesség eljárás keretei között vizsgálható. [83] Az alperes azonban a jelen esetben a felperes tagsági viszonyának megszüntetésére nem a kizárás, hanem a felmondás jogintézményét alkalmazta. [84] Az ítélőtábla kiemeli, hogy az alperesi érvelés összemossa – nem csak a felmondás és a kizárás jogintézményét, hanem azok alkalmazása kiindulópontjait, azaz – a taggá válás feltételeit, illetve a tagtól elvárt kötelezettségeket is, noha ezek nemcsak tartalmukban különülnek el, hanem időbelileg és következményeikben is. [85] Az alperes a tagi kötelezettségeket (köztük a tagtól elvárt magatartást) tévesen a taggá válás feltételeként kezeli (alapszabály 12.c. pont), figyelmen kívül hagyva a taggá válás feltételei és a tagi kötelezettségek közötti tartalmi különbségeket (a taggá válás feltételei objektívek, míg a tagi kötelezettségek között elvárt magatartás megítélése mérlegelhető); az időbeli eltérést (a taggá válás feltételei a tagsági viszony létesítése előtt vizsgálandók, a tagi kötelezettségek teljesítése pedig a tagsági viszony alatt); továbbá a jogkövetkezménybeli különbségeket (taggá válás feltételei hiánya felmondáshoz, míg a tagi kötelezettségek megszegése kizáráshoz vezethet). Győri Ítélőtábla III.Pf.20.024/2026/
  8. 12 [86] Azon alperesi érvelés, miszerint a taggá válás feltételei nem szükségszerűen objektív szempontokon alapulnak, és a taggá válás feltételeként magatartási szabályok is előírhatók, amelyből következően azok megszegése felmondást alapozhat meg, a tagi szabályszegések és mulasztások megítélését – részben – önkényesen kivonja a tisztességes eljárás garanciális szabályai alól. [87] A felmondás és a kizárás jogintézményének alkalmazása tehát attól függ, hogy az adott szervezetben a taggá válás speciális, objektív feltételei szűnnek-e meg, vagy az alapszabályban/fegyelmi szabályzatban kizárási okként rögzített, a tagsági jogviszony fennállása alatti kötelezettségszegés szankciójaként kerül-e sor a tagsági jogviszony megszüntetésére. [88] Az ítélőtábla kitér arra, hogy a fellebbezésben felhívott Debreceni Ítélőtábla Gf.30.182/2021/
  9. számú döntése éppen azt támasztja alá, hogy a felmondás alapjául szolgáló körülmények kizárólag objektívek, közérthetőek, egyértelműek lehetnek, olyanok, amelyeknek fennállása, vagy fenn nem állása megállapításához további mérlegelés nem szükséges. A fenti konklúziónak nem mond ellent a hivatkozott döntés alperesi fellebbezésben kifejtett magyarázata sem. [89] A Debreceni Ítélőtábla felhívott döntésében ugyanis a taggal szemben kiszabott halvédelmi bírság csak abban az esetben alapozhatta volna meg a felmondást, ha a taggá válás feltételei között ez is egyértelműen szerepel. A felhívott döntés lényege tehát az, hogy a taggá válás feltételeként egy „elvárt magatartás”, (azaz a bírságolás hiánya) is megjelölhető, amennyiben annak megfogalmazása objektív, a fennállás vagy fenn nem állás megállapítása körében további mérlegelés nem szükséges. [90] Az ítélőtábla kitér arra, hogy az alperes a fellebbezésében alaptalanul hivatkozik a Ptk. 3:
  10. §
(1)
(2)bekezdéseire annak alátámasztására, hogy a tagsági kötelezettségek között - amelyek teljesítése az alperes álláspontja szerint a taggá válás feltétele - nem csak objektív feltételek, hanem magatartási (együttműködési) kötelezettségek is szerepelhetnek, amelyek megszegése a tagsági viszony felmondással való megszüntetését eredményezheti. [91] Az ítélőtábla álláspontja szerint a szervezeti tagság vállalása szükségszerűen magában foglalja a leendő tag azon, a későbbiekben realizálódó kötelezettségvállalását, hogy az adott szervezetre irányadó jogszabályi, alapszabályi kötelezettségeket (köztük az együttműködési, közösségvédelmi, magatartási és viselkedési kötelezettségeket) magára nézve kötelezőnek ismeri el. [92] Ezek betartása tehát nem a tagi státusz megszerzésének a Ptk. 3:69. §-a értelmében vett, speciális és objektív feltétele, hanem a szervezetben tagsági viszonnyal rendelkezőkre általánosan irányadó jogszabályi és alapszabályi kötelezettség [Ptk.3:66. §
(1)bekezdés], amelyek elmulasztásának szankciójaként a kizárási eljárás lefolytatható. [93] Figyelemmel arra, hogy a kifejtettek értelmében az alperes által megjelölt indokok alapján a felmondás jogintézménye nem alkalmazható, - a felperes terhére rótt kötelezettségszegések nem alkalmasak a Ptk. 3:69. §
(1)bekezdése és alperes Győri Ítélőtábla III.Pf.20.024/2026/
  1. 13 alapszabályának
  2. pontja értelmében a felmondás alátámasztására -, ezért a kifogásolt magatartások megvalósulásának és azok alapszabály 12.) c) pontjába ütközésének vizsgálata az elsőfokú bíróság helytálló álláspontjának megfelelően szükségtelenek. [94] A fentiek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  3. §
(2)bekezdése, valamint a Pp. 386. §
(4)bekezdése értelmében – annak helyes indokaira tekintettel – hagyta helyben. [95] Az alaptalanul fellebbező alperest az ítélőtábla a Pp. 83. §
(1)bekezdése értelmében kötelezte a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdése alapján a felperes által felszámított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség felperes részére történő megfizetésére. Győr,
  1. április
  2. Dr.Maurer Ádám s.k. a tanács elnöke Dr.Sarmon Hedvig.s.k. előadó bíró Dr.Zsitva Ágnes s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.