← Magyarország

Mf.31032/2022/5 – Fővárosi Ítélőtábla

. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Mf.31.032/2022/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Képviselet (Cím3., ügyintéző: dr. Tordai Gábor kamarai jogtanácsos) által képviselt Felperes1 (felperes címe) felperesnek, Mucsiné dr. Nagy Ágnes kamarai jogtanácsos által képviselt alperes (Cím1.) alperessel szemben munkaviszony iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 9.M.70.231/2021/
  2. számú ítélete ellen a felperes
  3. sorszámú fellebbezése folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 3.566.673 (hárommillió-ötszázhatvanhatezerhatszázhetvenhárom) forint elmaradt munkabért, 294.432 (kétszázkilencvennégyezernégyszázharmincnégy) forint cafeteriát, ezen összegek után
  4. április 9-től a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamatot, valamint 178.000 (százhetvennyolcezer) forint elsőfokú, és 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú perköltséget. A perben felmerült fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállás [1] A felperes az alperesnél autószerelő munkakörben
  5. április
  6. napjától állt munkaviszonyban a Igazgatóság Osztály, Alosztályán. A felperes felett a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkaszerződés megkötésekor igazgató, a Igazgatóság igazgatója volt. A Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.032/2022/5-II. 2 munkaszerződés egyéb kikötések megjegyzések
  7. pontjában kerül rögzítésre, hogy a munkáltatói jogokat a munkavállaló vonatkozásában a alperes Igazgatóságának igazgatója gyakorolja, a munkaviszony létesítése, a munkaszerződés megkötése, illetőleg módosítása, a munkakörhöz nem tartozó feladatok elvégzésére megbízás, fizetés nélküli szabadság engedélyezése, valamint a kártérítési felelősség körében. [2] Az alperesnél az étkezési jegyeket 2 hétre előre lehetett a munkavállalóknak megvásárolni, úgynevezett dekádokra vonatkozóan, valamint napi jegyeket is lehetett vásárolni A és B menüre, C menüt napi jegyként nem lehetett vásárolni. A kiadott jegyekre az aznapi dátum tollal került rávezetésre, valamint pecséttel, hogy melyik dekádra szól és az, hogy B, vagy C menüre jogosít. Ezen felül egyéb azonosító a jegyeken nem volt, az alperes pénztárából megvásárolt étkezési jegyeken perforáció volt. [3] Az alperesnél
  8. március
  9. napján az étteremben megrendelt ételek elfogytak, a konyha nem tudta kiszolgálni az ebédjeggyel rendelkező foglalkoztatottakat. Az eset miatt pénztáros alperesi pénztáros leellenőrizte még aznap a leadott étkezési jegyeket. Észlelte, hogy a jegyek között fénymásoltak is voltak, amelyek nem voltak perforációval ellátva. [4] Az Szolgálat ellenőrei
  10. március 27-én az alperesnél lévő 2 étkezdében az Osztály1 állományából kijelölt egy-egy fővel ellenőrzést folytattak le. [5] tanú2, kijelölt munkavállaló, a felperes jegyleadását követően jelzett az Szolgálattól jelen lévő munkavállalóknak, hogy a felperes 3 darab nem eredeti jegyet adott le. tanú2 a felperes által leadott jegyeket egy külön zacskóba tette és átadta az Szolgálatnak. [6] A végrehajtott ellenőrzés megállapításai szerint a felperes az adott napon 3 darab fénymásolt étkezési jegyet adott le. A felperes által leadott jegyek az eredetiekhez képest halványabbak voltak, és nem rendelkeztek perforációval. A vizsgálat megállapította, hogy a felperes
  11. március hónap második felére előzetesen leadott rendelés szerint
  12. március
  13. napjára 1 darab 350 forint értékű étkezési jegyet vásárolt. Felperes úgy nyilatkozott, hogy az előre megrendelt 1 darab jegy mellé még aznap reggel további 2 darabot vásárolt a jegypénztárban, de a bizonylatot nem tudta bemutatni. [7] A felperes a meghallgatásakor úgy nyilatkozatott, hogy SZÉP Kártyával vásárolta az előre rendelt jegyeket, illetve aznap reggel a még meglévőhöz vásárolt 2 darabot a jegypénztárban. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.032/2022/5-II. 3 [8] Az alperes a felperes munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntette
  14. április
  15. napján. Az azonnali hatályú felmondás indokolásában az alperes rögzítette, hogy a felperes a alperes Élelmezési Szabályzata kiadásáról szóló intézkedés számú intézkedés alapján a jogszerű étkeztetés szabályait megszegte, mivel
  16. március 26-án hamisított étkezési jeggyel váltotta ki az aznapi ebédjét. Súlyosító tényezőként vette figyelembe, kizárható, hogy a felperes nem tudott azon tényről, miszerint nem eredeti ebédjegyeket használt, feltehetően alosztályi szinten köztudott volt a hamisított jegyekkel történő étkeztetés. A felperes a tettével súlyosan megsértette a rendvédelmi szerveknél elvárt viselkedési normákat, negatív hatást gyakorolt a szolgálati rendre és fegyelemre. Cselekedetével olyan magatartást tanúsított, amelynek következtében a nevezettel szemben olyan mértékű szakmai és erkölcsi bizalomvesztés lépett fel, amely alapján a Munka törvénykönyvéről szóló
  17. évi I. törvény (Mt.) 78.§

(1)bekezdés b) pontjára figyelemmel a jogviszony fenntartása lehetetlenné vált. [9] Az alperes
  1. június
  2. napján módosította a határozat indokolása részét, mely szerint a
  3. március 26-ai időpontot
  4. március 27-ére javította. A felperes keresete, az alperes ellenkérelme [10] A felperes keresetében kérte az alperes kötelezését 3.566.673 forint elmaradt munkabér, 294.432 forint elmaradt cafeteria, mint kártérítés, valamint az ezen összegek után kamat és perköltség megfizetésére. [11] A felperes elsősorban arra hivatkozott, hogy nem a jogosulttól és nem az arra hatáskörrel rendelkező személytől származik a határozat. [12] A felperes az azonnali hatályú felmondást érdemben is vitatta. Előadta, hogy a felmondásban hivatkozott kivizsgálás
  5. március 27-én felhasznált ebédjegyek tárgyában történt, így alperes azon állítása, miszerint
  6. március 26-án hamisított jeggyel váltotta ki a napi ebédjét, valótlan. [13] Előadása szerint a felmondás nem világos, figyelemmel arra, hogy az alperes annak jogalapjaként az Mt. 78.§
(1)bekezdés b) pontját jelölte meg. [14] Az alperes az érdemi ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását és perköltségben való marasztalását kérte. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.032/2022/5-II. 4 [15] Előadta, hogy az azonnali hatályú felmondást a munkáltatói jogkör gyakorlója hozta meg. Hivatkozott arra, hogy a vizsgálat megállapította, hogy a felperes
  1. március hónap második felére előzetesen leadott rendelése szerint csupán 1 db 350 forint értékű étkezési jegyet vásárolt
  2. március
  3. napjára. Ugyanakkor a
  4. március 27-én végrehajtott ellenőrzés megállapítása szerint a felperes az adott napon 3 db feltehetően hamisított étkezési jegyet adott le. A felperes által leadott hamisított jegyek az eredetiekhez képest halványabbak voltak és nem rendelkeztek perforációval. Álláspontja szerint a rendőrség kötelékébe tartozó személy esetében, akár hivatásos állományú személyről, akár munkavállalóról van szó, a bűncselekmény elkövetésének gyanúja és a munkáltatói jogos gazdasági érdekének megsértése olyan mértékű bizalomvesztést eredményez az érintettel szemben, amely jogszerű indokaként szolgál az azonnali hatályú felmondásnak. Az elsőfokú bíróság határozata [16] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. [17] Az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az azonnali hatályú felmondás a munkáltatói jogkör gyakorlójától származott. Az alperesre, mint rendvédelmi szervre irányadó, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  5. évi XLII. törvény (Hszt.) és a 154/
  6. (VI.19.) Kormányrendelet. A Kormányrendelet
  7. számú melléklete nem határozza meg, hogy a munkavállalók esetében az alperes parancsnoka lenne a munkáltatói jogkör gyakorlója és kifejezetten rögzíti, hogy az állományilletékes parancsnok gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a törvény vagy végrehajtására kiadott kormányrendelet nem határoz meg más parancsnok vagy vezető részére. A felperes nem tudta megjelölni, hogy mely jogszabály zárná ki azt, hogy felette a munkáltatói jogokat a Igazgatóság igazgatója gyakorolja, hiszen az Mt. nem rendelkezik akként, hogy a munkáltató vezetője jogosult a munkáltatói jogokat gyakorolni. A bíróság mellőzte az alperes egyéb hivatkozását, figyelemmel arra, hogy azon szabályok a kiadványozás rendjére vonatkoznak, melyet a felperes nem vitatott. [18] Az elsőfokú bíróság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a felmondásban foglalt indok megfelelt-e a világosság követelményének. Következtetése szerint a felperes előtt is világos volt, hogy az alperes mely általa leadott ebédjegyekkel összefüggésben hallgatta meg, így a megszüntető intézkedésben rögzített dátum nyilvánvalóan egy elírás volt. [19] A bíróság rögzítette, hogy a leadott étkezési jegyek nem feleltek meg a szigorú számadású nyomtatványok számára meghatározott alaki és tartalmi követelményeknek, mely a felperes terhére nem értékelhető. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.032/2022/5-II. 5 [20] A felperes nem vitatta, hogy
  8. március
  9. napján az alperes étkezdéjében ebédelt, ahol az aznapra előre vásárolt ebédjegye mellett két másik ebédjegyet is felhasznált az étkezése során, azaz 3 db jegyet adott le a konyhán. Kiemelte a bíróság, hogy a felperes azon nyilatkozatát, miszerint mindenki a közös helyiség asztalán tárolta az ebédjegyeit, cáfolta, hogy a felperesnél a meghallgatása során sem volt következő heti jegye. [21] tanú2 a meghallgatásakor előadta, hogy a felperes az étkezéskor 3 db jegyet adott le, melyből egyik sem volt eredeti. A bírósági meghallgatása során a tanú nem emlékezett már az egy évvel korábbi eseményekre pontosan, de fenntartotta az alperesnél jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatát. [22] tanú3, aki az ellenőrzést végezte, előadta, hogy a felperes egyedül érkezett az étkezdébe, ahol 3 db jegyet adott le, melyek közül egyik sem volt eredeti. A becsatolt vizsgálati jelentés rögzítette, hogy a felperes 3 db nem eredeti jegyet adott le. [23] A bíróság nem fogadta el a felperes által előadottakat, miszerint nem volt megállapítható, hogy melyik a fénymásolt jegy és melyik nem, mivel a tanúk ezzel kapcsolatban egybehangzóan állították, hogy az egyértelműen megállapítható, hogy melyek azok a jegyek, amelyek eredetiek és melyek azok, amelyek nem. [24] A bíróság rögzítette, hogy a felperes nem tudta bizonyítani, hogy az előre megrendelt jegyén felül, további két jegyet aznap reggel a pénztárból vásárolt volna. [25] A fentiek alapján a bíróság megállapította, hogy az azonnali hatályú felmondásban rögzített azon indok, mely szerint a felperes hamisított étkezési jeggyel váltotta ki a napi ebédet, világos és egyben valós volt. A bíróság egyetértett az alperes azon hivatkozásával, mely szerint a felperes azzal, hogy a fénymásolt étkezési jeggyel váltotta ki az ebédjét, a rendvédelmi szerveknél elvárható viselkedési normákkal ellentétben álló magatartást tanúsított. [26] A bíróság azon indokkal összefüggésben, hogy alosztályi szinten köztudott volt a hamisított jegyekkel történő étkeztetés, rögzítette, hogy ezt a munkáltató nem bizonyította, de az azonnali hatályú felmondásban megjelölt több indok közül elégséges, ha egy is megfelel a törvénynek. [27] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Budapesti X. és XVII. Kerületi Ügyészség eljárást megszüntető határozata a jelen perben relevanciával nem bír, mert nem tartalmaz olyan megállapítást, amely a felperessel szemben fellépett bizalomvesztést okszerűtlenné tette, ezért azt a bíróság figyelmen kívül hagyta. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.032/2022/5-II. 6 Fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem [28] Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az alperes kötelezését kérte 3.566.673 forint elmaradt munkabér, 294.432 forint cafeteria, illetve 178.000 forint perköltség megfizetésére. [29] A felperes előadta, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást ugyan lefolytatta, de a bizonyítás eredményeként a tényállási elemeket okszerűtlenül állapította meg, azokból téves következtetéseket vont le. [30] Az ítélet leglényegesebb tévedése az volt, hogy a felperes étkezéskor 3 db jegyet adott le, amelyből egyik sem volt eredeti. Előadta, hogy a bíróság egy raktárosi munkakörben dolgozó személy szakkérdést igénylő megállapítására hozta meg az ítéletet. Az azonnali hatályú felmondásban megjelölt eseménynél ideiglenes jelleggel megbízott jegyátvevő és ételosztó feladatokat kapott az adott személy és két étel kiosztása között gyors szemrevételezéssel maszkban, és kesztyűben a pillanat tört része alatt állapította meg, hogy az adott jegy eredeti vagy hamisított. Az étkezési jegyek leadását követően az érintett munkavállaló beazonosítása is kétséges. Az alperes a felperes terhére rótt jegyek származási helyét is ellentmondásosan állapította meg. [31] A felperes állította, hogy az alperes bizonyításának elmulasztása saját felróható magatartására vezethető vissza, mivel az étkezési jegyek a szigorú számadású nyomtatványok követelményeinek nem feleltek meg. [32] Előadta, hogy állítását alátámasztja a Budapest X. és XVII. Kerületi Ügyészség hat.szám3 szám alatti határozata is. Hivatkozott arra, hogy rendszeresen, minden munkanapra előzetesen ebédjegyet vásárolt, így folyamatosan a saját vásárlású ebédjeggyel rendelkezett. [33] A felperes álláspontja szerint az azonnali hatályú felmondás nem a munkáltatói jogkör gyakorlójától származott. Az ítéletnek a 154/
  10. (VI.19.) Kormányrendeletre történő hivatkozása alaptalan, hiszen a felperesre kizárólag a Hszt. XXVIII. fejezete hatályos, így ezen kormányrendelet hatálya nem terjed ki a felperesi jogviszonyra. A felperes vonatkozásában a munkáltatói jogkör gyakorlója a alperes parancsnoka. [34] A felperes továbbra is fenntartotta azon állítását, hogy a felmondási indok azért sem valós, mert a március 26-án leadott eseményeket tartalmazza. A két hónappal módosító határozat már nem vehető figyelembe. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.032/2022/5-II. 7 [35] A felmentésnek és az ítéletének a bizalomvesztésre történő hivatkozása is okszerűtlen. Jelen perben ugyanis éppen a bizalomvesztésre objektíven okot adó felperesi magatartás nem került bizonyításra. A bizalomvesztés megállapításához ugyanis minimálisan szükséges a munkáltató által hivatkozott, a munkavállaló terhére rótt magatartás bizonyítása. A fellebbezési ellenkérelem [36] Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, annak helyes tényállása és érdemi döntése alapján. Másodlagosan, amennyiben a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatja, akkor a felperes által megjelölt első- és másodfokú perköltség mérlegelés alapján történő csökkentését kérte. [37] Az alperes előadta, hogy a jelen per vonatkozásában kiemelkedő jelentősége annak volt, hogy a felperes magatartása megalapozta-e az azonnali hatályú felmondásban meghatározott indokot. Az elsőfokú bíróság a perben ismertté vált bizonyítékokat, a per során elhangzott állításokat megfelelően mérlegelte, azoknak egyenként és összességében történő értékelése alapján is megfelelő határozatot hozott. [38] Hivatkozott arra, hogy sem a perben, sem azt megelőzően nem volt vitatott, hogy az alperes által
  11. március 27-én lefolytatott vizsgálat során begyűjtött ebédjegyek közül volt olyan, amelyik nem volt eredeti. A felperes sem állította, hogy azok a jegyek, amelyeket ő leadott eredetiek lettek volna. Mindösszesen azzal védekezett, hogy ő nem adott le másolt jegyet. Hivatkozott arra, hogy a felperes a vitatott napra 1 db C menüre szóló jegyet vásárolt előzetesen, azonban nem ezt adta le, hanem 2 db C és 1 db A menüre vonatkozó jegyet váltott be. A felperes az általa felhasznált jegyek eredetével összefüggésben ellentmondásos nyilatkozatot tett, nem tudta megmondani, hogy miként jutott 2 db C típusú menüjegy a birtokába. [39] Az alperes előadta, hogy jelen esetben nem merült fel olyan szakkérdés, amely szakértő bevonását indokolta volna a jegyek vonatkozásában. [40] A munkáltatói jogkör gyakorlásával kapcsolatban az alperes hivatkozott arra, hogy a felperes vonatkozásában a Igazgatóság igazgatója, a munkáltató jogkör gyakorlója. A Hszt. végrehajtásáról szóló 154/
  12. (VI.19.) Kormányrendelet
  13. sz. mellékletének 1/
  14. pontja értelmében a alperes vonatkozásában a alperes egységeinél, amelyek „igazgatósági” besorolás alá esnek, az állományilletékes parancsnoknak a szervezeti egység igazgatója minősül. A Igazgatóság1 a alperes önálló állománytáblázattal rendelkező „igazgatóságként” Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.032/2022/5-II. 8 meghatározott szervezeti egység, melynek vonatkozásában állományilletékes parancsnoknak a Igazgatóság1 igazgatója minősül. [41] Az azonnali hatályú felmondás időpontjának módosításával kapcsolatban továbbra is fenntartotta, hogy ott elírás történt, de annak következtében nem tekinthető jogellenesnek a felmondás. A felperes előtt ugyanis világos volt, hogy az alperes mely étkezési jegyekkel kapcsolatosan hallgatja meg, továbbá az alperesi vizsgálat a
  15. március 27-én leadott étkezési jegyekkel összefüggésben került lefolytatásra, és a felperes is ehhez kapcsolódóan terjesztette elő a keresetét. [42] Az alperes hivatkozott továbbá arra, hogy a felperes nem tudott magyarázatot adni arra a tényre, hogy aznapra a C és az A menüre vonatkozó ebédjegyet hol vásárolta. Hangsúlyozta, hogy napi jegyként C menü megvásárlása nem lehetséges, ebből következik, hogy a felperes azon állítása, hogy azokat aznap reggel a pénztárában vásárolta, nem lehetett valós. Lényeges továbbá, hogy tanú2 munkavállaló a felperestől átvett 3 db jegyet, azonnal egy külön zacskóba tette és átadta az Szolgálatnak. [43] Az alperes vitatta a felperes fellebbezésében megjelölt bizalomvesztéssel kapcsolatos állításait. Úgyszintén visszautasította a felperes azon megjegyzését, mely szerint az alperes „kollektív bűnösség alapulvételével” döntött az esettel érintett munkavállalók vonatkozásában. A másodfokú bíróság döntése és jogi indoka [44] A fellebbezés megalapozott. [45] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást lefolytatta, azonban az érdemi döntésével nem értett egyet, ezért az elsőfokú ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló
  16. évi CXXX. törvény (Pp.)
  17. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta. [46] A Pp. 370.§
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét – a
(2)-
(4)bekezdésben foglalt eltéréssel – az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, fellebbezési ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a Pp. 371.§
(1)bekezdés a),
  1. d)pontjában megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. [47] A másodfokú bíróság a fellebbezés kapcsán az alábbiakra mutat rá. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.032/2022/5-II. 9 A munkáltatói jogkör [48] A felperes fellebbezése megalapozott. [49] A Hszt. 2. § 3. pontja szerint állományilletékes parancsnok: a rendvédelmi szerv általános munkáltatói jogkört gyakorló azon hivatásos állományba tartozó elöljárója vagy nem hivatásos állományba tartozó munkahelyi vezetője, aki a rendvédelmi szerv olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblázattal rendelkezik; az állományilletékes parancsnok gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet nem határoz meg más parancsnok vagy vezető részére. [50] A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény végrehajtásáról szóló 154/2015. (VI.19.) Kormányrendelet 2. számú melléklete tartalmazza a rendvédelmi szervek önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egységeit és az állományilletékes parancsnokokat. Az I. állománytábla 5. sorában található az önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egységek között a alperes, melynek állományilletékes parancsnoka a alperes parancsnoka, a 6. sorban a alperes Igazgatósága, melynek állományilletékes parancsnoka az igazgató. [51] Az irányadó jogszabályi rendelkezések szerint a alperes Igazgatósága önálló állománytáblázattal nem rendelkező szervezeti egység, így az igazgató sem állományilletékes parancsnok. Ennek következtében munkáltatói jogokat nem gyakorolhatott a felperes vonatkozásában a Igazgatóság igazgatója. [52] A munkáltatói jogkör gyakorlása vonatkozásában téves az alperesnek azon hivatkozása, hogy azt megalapozza a munkaszerződés azon kitétele, mely szerint a munkaszerződésben feltüntetésre került munkáltatói jogkör gyakorlójaként igazgató rendőr ezredes, figyelemmel arra, hogy a Munkaszerződés 5. pontja sem tartalmazza, hogy a munkaviszony megszüntetése körében munkáltatói jogokat gyakorolhat. [53] A alperes Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló intézkedés száma3 intézkedés a parancsnok jogkörébe utalja az alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek, szervezeti elemek és személyek munkaokmányainak és dokumentumainak jóváhagyását. Az SZMSZ IV. fejezete tartalmazza a helyettesítés rendjét, mely szerint a 7. pont a)-
  2. e)alpontjában meghatározott vezetők egyidejű akadályoztatása és tartós távolléte esetén, a helyettesítést a KR Igazgatóság igazgatója (a továbbiakban: Igazgatóság igazgató), illetve az ő távolléte esetén a Igazgatóság2 igazgató látja el. A Igazgatóság igazgató és a Igazgatóság2 Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.032/2022/5-II. 10 igazgató a helyettesítés során a parancsnok hatáskörébe tartozó fegyelmi és személyzeti jogkört nem gyakorolhat. [54] A alperes Igazgatóság igazgatójának intézkedés száma4 szervezet intézkedése szól a Igazgatóság Ügyrendjéről. A II. fejezet 4. pontja szerint a Igazgatóság a parancsnokának alárendeltségében működő szervezeti egység irányítását a Igazgatóság igazgatója látja el. Az igazgató parancsnok-helyettes jogállású vezető a SZMSZ 8. pontjában meghatározott feltételekkel a parancsnok helyettese. [55] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a belső szabályzati rendelkezés kizárólag arra vonatkozik, hogy az adott szervezeti egység irányítását a Igazgatóság igazgatója látja el, ez azonban nem jogosítja fel munkáltatói jogkör gyakorlására, figyelemmel arra, hogy a jogszabály rendelkezése alapján a munkáltatói jogok gyakorlásáról kizárólag a Hszt. és a végrehajtására kiadott kormányrendelet dönthet. [56] A fentiek alapján helytálló volt a felperes fellebbezése, miszerint az azonnali hatályú felmondást nem a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy hozta. [57] Az Mt. 20.§
(1)bekezdése szerint a munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A
(2)bekezdés szerint a munkáltatói joggyakorlás rendjét - a jogszabályok keretei között - a munkáltató határozza meg. [58] A
(3)bekezdés értelmében, ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta. [59] A fenti jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy az azonnali hatályú felmondás érvénytelen, mivel nem felel meg az irányadó jogszabályi követelményeknek. A másodfokú bíróság kiemeli, hogy bár a munkáltatói joggyakorlás rendjét a munkáltató határozza meg, ezt azonban kizárólag a jogszabályok keretei között teheti meg. Az irányadó jogszabályi rendelkezések, a Hszt. azonban egyértelműen meghatározza, hogy hogyan történik a munkáltatói joggyakorlás rendje, mely jelen esetben nem felelt meg az előírt rendelkezéseknek. [60] Az Mt. 27.§
(1)bekezdése kimondja, hogy semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre, vagy nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik. A
(3)bekezdés értelmében a semmis megállapodás érvénytelen, kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító, munkaviszonyra vonatkozó szabály más jogkövetkezményt fűz. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.032/2022/5-II. 11 [61] A fentiek alapján a felmondás nem felelt meg az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek, ezért jogellenes. Az azonnali hatályú felmondás indokai [62] Az Mt. 64.§
(1)bekezdése szerint a munkaviszony megszüntethető
  1. a)közös megegyezéssel;
  2. b)felmondással;
  3. c)azonnali hatályú felmondással. [63] A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja. [64] Az MK 95. számú állásfoglalás III. pontja kimondja, hogy vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az írásban közölt felmondási ok helytálló. [65] Az azonnali hatályú felmondás indokolása szerint a felperes a alperes Élelmezési Szabályzata kiadásáról szóló intézkedés számú intézkedés alapján a jogszerű étkeztetés szabályait megszegte, amikor 2020. március 26-án a Igazgatóság Osztály1 étkezdéjében hamisított étkezési jeggyel váltotta ki a napi ebédet. [66] A jelen perben a munkáltatónak azt kellett bizonyítania, hogy a felperes tudatosan, hamisított étkezési jegyet használt az alperesnél. [67] A másodfokú bíróság álláspontja szerint téves azon fellebbezési hivatkozás, miszerint a 2020. március 26-án történt események alapján került sor a jogviszony megszüntetésére. A munkáltató vizsgálata, és az elsőfokú eljárás során lefolytatott bizonyítási eljárás során egyértelműen, a felperes számára is beazonosíthatóan, a 2020. március 27-ei étkezési jegyek felhasználása kapcsán került sor az azonnali hatályú felmondásra. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.032/2022/5-II. 12 [68] A lefolytatott elsőfokú bizonyítási eljárás során azonban a másodfokú bíróság ellentétes következtetésre jutott az elsőfokú bíróság álláspontjával. Megállapítható volt, hogy az étkezési jegyek nem feleltek meg a szigorú számadású nyomtatványokra vonatkozó alaki és tartalmi követelményeknek. Az eredeti étkezési jegyek egyedi sorszámokkal, egyéb védelmi, vizuális eszközökkel nem voltak ellátottak. A lefolytatott bizonyítási eljárás során sem sikerült felderíteni, hogy az ebédjegyeket ki fénymásolta le, valamint ki, mennyi és milyen jegyet adott le. [69] tanú3, aki kiemelt főellenőri munkakörben dolgozik az alperesnél az Szolgálat Szakmai Ellenőrzési Osztályán, elmondta, hogy az alperesnél az ebédjegyeken nincsen semmi biztonsági jelzés, tehát 90%-ban színes fénymásolóval megtévesztő jegyeket lehet készíteni. Ha valaki odaadná neki, nem tudná felismerni, hogy melyik az eredeti és melyik nem. tanú3 elmondta azt is, hogy jelezte a vezetőjének, hogy az elrendelt vizsgálat esetleg nem lesz megfelelő, mivel nem lesz bizonyítható, hogy kik azok a személyek, akik nem eredeti jegyet használtak fel. Javasolta, hogy kamerákat szereljenek fel és akkor beazonosíthatóak lesznek a személyek. [70] A fentieken túl a munkavállalók beazonosítása sem történt meg teljes kétséget kizáróan. A munkáltatónál lefolytatott ellenőrzési eljárás során tanú2 a 2020. március 30-án tartott meghallgatásán elmondta, hogy a tálalás elején mindenki megfelelően adta le a jegyet, majd egy idősebb úr, meglátása szerint nem eredeti jegyeket adott át (3 db). Ezt onnan tudta, hogy azok az utasításban elhangzottak alapján nem megfelelőek voltak. A jegyeket egy külön zacskóba tette, illetve jelzett az Szolgálat munkatársainak. Ezt követően egy újabb idős férfi átadott a számára 3 db nem eredeti jegyet. Minden jegyet becsomagolva átadott az Szolgálat munkatársainak. A tanú azt is elmondta a meghallgatása során, hogy százszázalékban nem biztos, hogy felismerné és be tudná azonosítani a munkavállalókat. Nevüket nem tudta, de az arcuk alapján esetleg felismerte volna őket. [71] tanú2 tanú a bíróság előtt tett tanúvallomása során azonban már úgy nyilatkozott, hogy nem emlékszik, hogy a felperes milyen jegyet adott le. Elmondta azt is, hogy az ellenőrök egy asztalnál ültek, közel a tálalópulthoz, szemkontaktussal jelezte, hogy ki az, aki nem eredeti jegyet adott le. Mikor üres volt a tálalópult, akkor ment hozzá oda tanú3 és megmutatta, hogy hova ült le az, aki nem eredeti jegyet adott le. Ezt követően arról nem volt információja, hogy az ellenőrzés mit csinált,. tanú3 elmondta, hogy a konyhás jelzése alapján azonosította be a felperest, valamint azt is elmondta, hogy ha jól emlékszik, akkor a felperes talán egyedül ülhetett, és talán ő volt az, aki először érkezett. [72] A perben becsatolt fényképfelvételek alapján nem volt egyértelműen megállapítható, hogy melyek az eredeti, melyek a nem eredeti jegyek, figyelemmel arra, hogy az étkezési jegyek a szigorú számadású nyomtatvány követelményeinek nem feleltek meg. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a bíróság nem rendelkezik olyan szakértelemmel, amely alapján megállapíthatta volna a fényképfelvételek alapján, hogy mely jegyek az eredetiek és melyek a fénymásoltak, ennek következtében az elsőfokú ítéletben e körben rögzítettek nem fogadhatók el. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.032/2022/5-II. 13 [73] E körben egyébként szakértő kirendelésére nem volt szükség, mivel az alperest terhelte a bizonyítási kötelezettség, hogy az azonnali hatályú felmondásban megjelölt indok valós. Az alperes azonban szakértő kirendelésére irányuló bizonyítási indítványt nem terjesztett elő. Mindezen túl szükségtelen is lett volna a szakértő kirendelése, figyelemmel arra, hogy a munkáltató nem tudta bizonyítani, hogy a felperes felhasznált hamis étkezési jegyeket. [74] A fentiek alapján az alperes nem bizonyította, hogy a felperes hamisított étkezési jegyeket használt fel, illetve azok hamisított voltáról tudott. Figyelemmel arra, hogy a munkáltatót terheli a kötelezettség, hogy az azonnali hatályú felmondásban rögzített felmondási indokot minden kétséget kizáróan bizonyítsa, melynek nem tett eleget, így a felmondás jogellenes. Ennek következtében a másodfokú bíróság nem értett egyet az elsőfokú bíróság azon következtetésével, miszerint a felperes által tanúsított azon magatartás, hogy olyan étkezési jegyet használt fel, amely fénymásolt volt és eredete nem volt megállapítható, alkalmas volt arra, hogy a felperessel, mint rendvédelmi szervvel munkaviszonyban álló munkavállalóval szemben bizalomvesztést objektív módon megalapozza és a munkaviszonyának fenntartását lehetővé tegye. [75] A fentiek alapján a másodfokú bíróság a rendelkező rész szerint határozott. A másodfokú bíróság a kamatfizetés kezdő időpontját a keresettől eltérően, középidőarányosan állapította meg a 6/2016.(XI.28.) KMK vélemény 8. pontja alapján. Záró rész [76] A másodfokú bíróság a pertárgy értékét 3.861.105 forintban állapította meg. [77] A másodfokú bíróság a pervesztes alperest a Pp. 364. §-a folytán alkalmazandó Pp. 83. §
(2)bekezdése alapján kötelezte első-, és másodfokú perköltség viselésére, melynek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet 2.§-a és 3.§-a alapján határozott meg. [78] Az alperes személyes költségmentességre jogosult, így a perben felmerült eljárási és fellebbezési illetéket az állam viseli az illetékekről szóló
  2. évi XCIII. törvény (Itv.) 5.§
(1)bekezdés c) pontja alapján. [79] Az ítélet elleni fellebbezést a Pp. 365.§-a zárja ki. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.032/2022/5-II. 14 Budapest,
  1. április
  2. dr. Kovács Edit s.k. a tanács elnöke, előadó bíró .. dr. Kulisity Mária s.k. bíró dr. Szalai Beatrix s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.