Bf.78/2022/17 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés IV. fordulat

(3)bekezdés] és 2 rb. társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184/A. §

(1)bekezdés

1. c)pont
2. cb)alpont II. fordulat]. Ezért halmazati büntetésül 5 év 3 hónap szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg, rendelkezett arról, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Terhelt1 I r. vádlottól lefoglalt, az érték-bűnjeljegyzékben bűnjelpénzként nyilvántartott a BRFK letéti számlájára befizetett 183.000,- forint összegű készpénzre vagyonelkobzást rendelt el. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.78/2022/17-VIII 3 [3] - Terhelt2 II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. részben társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulat és

(3)bekezdés], társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184/A. §

(1)bekezdés

1. c)pont
2. cb)alpont II. fordulat] és új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §

(1)bekezdés IV. fordulat]. Ezért halmazati büntetésül 5 év 8 hónap szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg, rendelkezett arról, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Terhelt2 II. r. vádlottól lefoglalt, az érték-bűnjeljegyzéken 9-

1. sorszámon felsorolt, bűnjelpénzként a BRFK letéti számlájára befizetett 62.250,- forint összegű készpénzre valamint Terhelt2 II. r. vádlottól lefoglalt összesen 55.940,- forint (bűnjeljegyzék
2. oldal, befizetési bizonylat
3. oldal) készpénzre vagyonelkobzást rendelt el. [4] - Terhelt3 III. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
4. §

(1)bekezdés] és társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §

(1)bekezdés IV. fordulat]. Ezért halmazati büntetésül 2 év 8 hónap szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg, rendelkezett arról, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Terhelt3 III. r. vádlottól lefoglalt, az érték-bűnjeljegyzéken 1-8. sorszámon felsorolt, bűnjelpénzként a BRFK letéti számlájára befizetett 3.950,- forint összegű készpénzre vagyonelkobzást rendel el. [5] - Terhelt4 IV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulat és

(3)bekezdés], új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §

(1)bekezdés IV. fordulat] és egészségügyi termék hamisításának bűntettében [Btk. 186. §

(1)bekezdés d) pont I. fordulat]. Ezért halmazati büntetésül 6 év 3 hónap szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg, rendelkezett arról, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Terhelt4 IV. r. vádlottól lefoglalt összesen 4.565.100,- forint (bűnjeljegyzék

1. oldal, befizetési bizonylat
2. oldal) készpénzre, valamint Terhelt4 IV. r. vádlottól a nyomozás során számsor1 bü. szám alatt lefoglalt helyesen FRSZ1 forgalmi rendszámú autómárka típusú személygépkocsira vagyonelkobzást rendelt el. [6] Rendelkezett a vádlottak által bűnügyi őrizetben és házi őrizetben töltött idő beszámításáról, illetve a bűnügyi költség viseléséről. [7] Az alábbi dolgokat elkobozta: [8] - Terhelt1 I. r. vádlottól lefoglalt és külön bűnjeljegyzéken feltüntetett, valamint az összesített tárgy-bűnjeljegyzéken 1-
3. számon nyilvántartott kábítószereket, [9] - Terhelt3 III. r. vádlottól lefoglalt, illetve az összesített tárgy-bűnjeljegyzék 10-14., 16-
4. és
5. számon nyilvántartott kábítószereket, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.78/2022/17-VIII 4 [10] - Terhelt2 II. r. vádlottól lefoglalt és az ORFK kábítószer-rendészeti szervezeti egységénél tárolt kábítószereket, [11] - Terhelt2 II. r. vádlottól lefoglalt, a bűnjeljegyzéken
6. sorszám alatt nyilvántartott kábítószer mérésére használt digitális mérleget, a
7. és
8. sorszám alatti, kábítószer adagolására használt kanalakat, valamint a
9. és
10. sorszám alatti, kábítószer csomagolására szolgáló összesen 298 db. önzáró nejlontasakot [12] - Terhelt3 III. r. vádlottól lefoglalt a
11. sorszámon szereplő, kábítószer csomagolására szánt alufólia-tekercset [13] - Terhelt1 I. r. vádlottól számsor5 szám alatt lefoglalt és a bűnjeljegyzékben felsorolt új pszichoaktív anyagokat, valamint típusok mobiltelefonokat illetve a hozzájuk tartozó 2 db SIM kártyát [14] - a BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság által számsor1 bü. szám alatt lefoglalt és az ORFK kábítószer rendészeti szervezeti egysége által tárolt Terhelt4 IV. r. és Terhelt2 II. r. vádlottól lefoglalt kábítószereket és azok szállításához, mérlegeléséhez, csomagolásához illetve fogyasztásához használt vagy arra szánt illetve azzal szennyezett eszközöket, [15] - nyomozati iratok
12. oldalon található bűnjeljegyzék 2-
13. sorszámai alatt szereplő, Terhelt4 IV. r. vádlottól lefoglalt és kábítószer csomagolására-adagolására szolgáló műanyag tasakokat. [16] Az alábbi dolgok lefoglalását megszüntette és elrendelte megsemmisítésüket: [17] - számsor5 szám alatt lefoglalt és a bűnjeljegyzékben
14. sorszáma alatt szereplő alufólia darabok, [18] - számsor1 bü. szám alatt lefoglalt, a nyomozati iratok
15. oldalán található bűnjeljegyzék
16. tételszáma alatt kezelt alufólia darabok, [19] - nyomozati iratok
17. oldalon található bűnjeljegyzék 4-
18. sorszám alatti gyógyszerek. [20] Az alábbi dolgok lefoglalását megszüntette és azokat kiadni rendelte: [21] - Terhelt3 III. r. vádlottól lefoglalt, az 5-
19. sorszámokon szereplő mobiltelefonok, SIM és memóriakártyák lefoglalását megszüntette és azokat a vádlottnak, mint tulajdonosnak, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.78/2022/17-VIII 5 [22] - a számsor1 bü. szám alatt lefoglalt, a nyomozati irat
20. oldalán található bűnjeljegyzék
21. sorszám alatti, Terhelt4 IV. r. vádlottól lefoglalt mobiltelefon lefoglalását megszüntette és azt a vádlottnak, mint tulajdonosnak, [23] - a számsor1 bü. szám alatt lefoglalt, a nyomozati irat
22. oldalán található bűnjeljegyzék 1-3 sorszámai alatti, Terhelt2 II. r. vádlottól lefoglalt mobiltelefonok lefoglalását megszüntette és azt a vádlottnak, mint tulajdonosnak. [24] A számsor5 szám alatt lefoglalt CD lemez lefoglalását megszüntette és az iratok között történő kezelését, valamint a nyomozás során lefoglalt CD lemezek iratok közt kezelését rendelte el. [25] Az ítélet ellen [26] - Terhelt2 II. r. vádlott és védője a büntetés enyhítése végett, [27] enyhítésért, - Terhelt3 III. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan [28] - Terhelt4 IV. r. vádlott és védője elsődlegesen bizonyítottság hiányában történő felmentésért, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése céljából jelentettek be fellebbezést. [29] Az elsőfokú ítélet Terhelt1 I. r. vádlott vonatkozásában
23. június
24. napján jogerőssé vált. [30] Az ítélet elleni fellebbezések elbírálása végett az ügy a Fővárosi Ítélőtáblán 3.Bf.269/
25. számon indult a II-III-IV. r. vádlottak vonatkozásában. [31] A Fővárosi Ítélőtábla a 3.Bf.269/2021/
26. számú,
27. március
28. napján kihirdetett ítélettel a Fővárosi Törvényszék
29. június
30. napján kelt 11.B.523/2017/292II. számú ítéletét kizárólag Terhelt2 II. r. és Terhelt3 III. r. vádlottak tekintetében bírálta felül. [32] A másodfokú bíróság Terhelt4 IV. r. vádlott vonatkozásában az ügyet a Be.
31. §

(2)bekezdése alapján a Bf.269/

1. számú ügytől elkülönítette, az ő tekintetében az eljárás 3.Bf.78/
2. számon folytatódott. [33] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Bf.564/2017/
3. számú átiratában Terhelt4 IV. r. vádlott és védője fellebbezéseit nem tartotta alaposnak. [34] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette, mérlegeléssel állapította meg a tényállást, amely mentes a Be.
4. §

(1)és

(2)bekezdésében meghatározott megalapozatlansági okoktól, így az elsőfokú ügydöntő határozat felülbírálatra alkalmas. Az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének is kellő terjedelemben eleget tett, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.78/2022/17-VIII 6 kifejtett indokolása nem ellentétes a logika szabályaival. A rögzített tényállás alapján okszerűen vont következtetést Terhelt4 IV. r. vádlott bűnösségére és törvényesen minősítette a bűncselekményeket. A releváns bizonyítékok újraértékelése útján a rögzített ítéleti tényállást támadó, Terhelt4 IV. r. vádlott bűnösségét vitató, felmentését bizonyítottság hiányában kezdeményező vádlotti, illetve védői fellebbezések a másodfokú eljárásban nem foghatnak helyt. [35] A büntetés kiszabás keretében az elsőfokú bíróság a IV. r. vádlott javára és terhére jelentkező bűnösségi körülményeket megvizsgálta, majd helyesen ismerte fel, hogy Terhelt4 IV. r. vádlottal szemben fegyház fokozatú, végrehajtandó szabadságvesztést és közügyektől eltiltást kell kiszabnia a Btk. 79. §-ban írt büntetési célok maradéktalan elérése végett. E büntetés – a Btk. 80. §

(2)bekezdése és a 81. §

(2)bekezdése szerinti halmazati középmértéket meg sem közelítő – mértéke tettarányos és tükrözi a személye társadalomra veszélyessége jelentékeny fokát. A büntetőügy nem tartalmaz olyan, eddig bírói értékelési körbe nem vont nyomatékos körülményt, amelyre alapítottan a kiszabott büntetés okszerűen enyhíthető lenne, ezért az ezt célzó vádlotti, illetve védői fellebbezések sem vezethetnek eredményre. [36] A bíróság további, járulékos döntései a törvényi előírásoknak megfelelnek. Ugyanakkor az ítélet rendelkező részének bevezetőjében indokolt feltüntetni tárgyalási napként a 2018. május 23-i, a 2018. október 11-i, a 2018. december 7-i, a 2019. november 19i és a 2020. február 11-i napokat is, amelyeken érdemi bizonyítás folyt az eljáró törvényszék előtt. [37] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet Terhelt4 IV. r. vádlott vonatkozásában a Be. 605. §

(1)bekezdésének megfelelően hagyja helyben. [38] A IV. r. vádlott védője a fellebbezés írásbeli indokolásában indítványozta a Be. 600. §

(1)bekezdés b) pontja alapján tárgyalás tartását, melynek indokolásaként arra hivatkozott, hogy indokolt igazságügyi neurológus szakértő kirendelése annak okán, hogy a IV. r. vádlottnál agyi ischaemiás attakot diagnosztizáltak, amely az agyi véráramlás átmeneti zavarát, illetve az agyműködés zavarát jelenti, mely egészségügyi probléma hatással lehet börtöntűrő képességére is, hiszen a kommunikációs nehézségek komoly konfliktusforrást eredményezhetnek akár fogvatartott társaival, akár a büntetés-végrehajtási intézet munkatársaival. Szükséges Terhelt4 IV. r. vádlott neurológus szakértői vizsgálatának elvégzése a büntetés kiszabási körülmények közötti esetleges értékelhetősége szempontjából is. [39] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan tekintettel arra, hogy [40] - a tényállás részben felderítetlen, mert az ítéleti tényállás rögzíti, hogy IV. r. vádlott tartózkodási helyén kereskedelmi mennyiségben tárolt „Kamagra” típusú, Magyarországon forgalomba hozni nem engedélyezett egészségügyi terméket, de a törvényszék nem adott magyarázatot arra, hogy ez a mennyiség miért minősül indokolatlan mennyiségűnek. A kereskedelmi, illetőleg az indokolatlan nagy mennyiség nem szinonim Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.78/2022/17-VIII 7 fogalmak, a bíróság nem adta indokát, hogy a lefoglalt mennyiség mitől tekinthető indokolatlannak, azaz miért haladná meg IV. r. vádlott személyes szükségleteinek kielégítését, anélkül, hogy a bíróság a felhasználási időszakot vizsgálta volna. [41] - az ítéleti tényállás szerint Terhelt4 IV. r. vádlott

1. nyarától
2. augusztus közepéig az ügyben
3. számú tanúként kihallgatott személy részére is rendszeresen értékesített kábítószert, de ezzel összefüggésben a bíróság nem adta magyarázatát annak, hogy az ügyben
4. számú tanúként kihallgatott személy ellentmondásos vallomásai közül miért a terheltre nézve legkedvezőtlenebb vallomását fogadta el. A
5. számú tanú vonatkozásában kérdésként merült fel egyrészről, hogy kapcsolatuk milyen időszakot ölelt fel, másrészről, hogy mekkora mennyiségben vásárolt kábítószert. A védő részletesen ismertette a
6. számú tanú vallomásait és arra jutott, hogy a tanú nem mondott igazat Terhelt4 IV. r. vádlottal fenntartott kapcsolatáról. A védelem indítványozta az elsőfokú eljárásban a
7. számú tanú és név6 egyidejű kihallgatását és szembesítését, azonban a törvényszék ezt az indítványt elutasította, annak ellenére, hogy a szembesítés a tényállás tisztázásához, a
8. számú tanú szavahihetőségéhez kapcsolódóan fontos bizonyítási cselekmény lett volna. [42] Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a törvényszék ítéletét a Be.
9. §

(2)bekezdés alapján változtassa meg, az ítélet részbeni megalapozatlanságát küszöbölje ki és Terhelt4 IV. r. vádlottat a vele szemben egészségügyi termék hamisításának bűntettének vádja alól mentse fel, valamint a kiszabott büntetést enyhítse, figyelemmel [43] - a jelentős időmúlásra, mely nem róható a IV. r. vádlott terhére, tekintettel arra, hogy egyetlen egyszer sem mulasztott el tárgyalást, [44] - egészségi állapotára, amely börtöntűrő képességére is hatással lehet, [45] - arra, hogy saját háztartásában egy kiskorú gyermeke eltartásáról gondoskodik, [46] - arra, hogy a töretlen bírói gyakorlat szerint enyhítő körülmény a vádlott huzamosabb ideig kényszerintézkedések hatálya alatt állása, IV. r. vádlott pedig egy évig volt (előzetes) letartóztatásban, majd azt követően 5 hónapig bűnügyi felügyelet hatálya alatt (házi őrizet). [47] A másodfokú nyilvános tárgyaláson [48] - a IV. r. vádlott védője az az elsőfokon bejelentett fellebbezést akként tartotta fenn, hogy az írásbeli indokolásban kifejtettek szerint az egészségügyi termék hamisításának bűntette miatt emelt vád alól a IV. r. vádlott felmentését indítványozta, illetve kifejtette, hogy álláspontja szerint - mivel fizikailag egy anyagban volt megtalálható a kábítószer és az új pszichoaktív anyag - az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette és a kábítószerkereskedelem bűntette látszólagos halmazatban áll, kizárólag a súlyosabban minősülő cselekményben lehet a bűnösséget megállapítani, ezért az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette miatt emelt vád alól is a IV. r. vádlott felmentése indokolt. Az enyhítésre irányuló fellebbezést a másodfokú eljárásban beszerzett szakvélemény megállapításai is alátámasztják. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.78/2022/17-VIII 8 [49] - az ügyész az átiratában foglaltakat azzal egészítette ki, hogy az egészségügyi termék hamisításának bűntette miatt emelt vád alól a IV. r. vádlott felmentését célzó indítványt nem találta alaposnak, ugyanis a lefoglalt mennyiség bizonyosan meghaladta a személyes szükséglet kereteit, amit az is alátámaszt, hogy a Kamagrával együtt gyógyszer és kábítószer is volt a vádlott birtokában, melyet értékesítésre szánt. Az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette miatt emelt vád alól sem indokolt a IV. r. vádlott felmentése, mivel tényszerűen azt lehet megállapítani, hogy törvény által büntetni rendelt, két különböző módon szabályozott tiltott anyag került elő, ezért a különböző elkövetési tárgy miatt a halmazat valóságos. A másodfokú eljárásban beszerzett szakvélemény alapján indítványozta Terhelt4 IV. r. vádlott személyi körülményei körben megállapított tényeket pontosítani, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt. [50] - Terhelt4 IV. r. vádlott megváltozott személyi körülményeire nyilatkozott, az ügy érdemében és az utolsó szó jogán tett felszólalásában előadta, hogy nagyon sajnálja a történteket, megromlott egészségi állapotára figyelemmel a kiszabott büntetés enyhítését kérte. [51] A fellebbezések az alábbi eredményre vezettek. [52] A másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletet Terhelt4 IV. r. vádlott tekintetében a Be. 590. §

(1)bekezdés alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. A felülbírálat Terhelt4 IV. r. vádlottat érintően a Be. 590. §

(2)és

(10)bekezdés alapján teljeskörű volt, kiterjedt az ítélet megalapozottságára, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmények minősítésére, a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezésekre, az indokolás helyességére és az eljárási szabályok megtartásának ellenőrzésére. [53] Ennek eredményeképpen a másodfokú bíróság megállapította, hogy a törvényszék a bizonyítási eljárást a perrendi szabályokat betartva folytatta le. A történeti tényállás alapos és hiánytalan felderítése érdekében valamennyi, az ügy helyes ténybeli és jogi megítéléséhez elengedhetetlen bizonyítékot beszerzett, tárgyalás anyagává tette mindazokat a bizonyítékokat, amelyek az ügy eldöntése körében releváns adatokat tartalmaznak. [54] Terhelt4 IV. r. vádlott személyi körülményei körében is a törvényszék részletes bizonyítást vett fel, [55] - kihallgatta a terheltet, [56] -

1. sorszám alatt szakértői vélemény beszerzését rendelte el a IV. r. vádlott halláskárosultsága megállapítására, annak vizsgálatára, hogy az milyen mértékű, érinti-e mindkét érzékszervét, a IV. r. vádlott emiatt képes-e részt venni a büntetőeljárásban, lehetséges-e vele a verbális kommunikáció, állapota korrigálható-e hallásjavító készülékkel vagy műtéti eljárással, várható-e benne változás, javulás, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.78/2022/17-VIII 9 [57] -
2. sorszám alatt a intézet által készített szakvélemény szerint Terhelt4nál 70 dB-es, ún. percepciós típusú halláscsökkenés állapítható meg, a halláskárosultság mindkét érzékszervét érinti, kétoldali és súlyos. Hallókészülék nélkül kommunikációja korlátozott, de a kellően hangos beszédet érti, vele a verbális kommunikáció lehetséges, a büntetőeljárásban részt venni képes, [58] -
3. és
4. szám alatt indítványozta a védelem igazságügyi neurológus szakértő kirendelését a IV. r. vádlottnál diagnosztizált agyi ischaemiás attak miatt, mely indítványnak a törvényszék helyt adott és
5. majd
6. sorszám alatti végzéssel elrendelte Terhelt4 IV. r. vádlott elmeorvos-szakértői és fül-orr-gégészeti vizsgálatát, azonban Terhelt4 a szakértői vizsgálaton nem jelent meg, ezért a szakvélemény elkészítésére nem került sor, az elsőfokú bíróság az erre irányuló bizonyítási indítványt elutasította. [59] A másodfokú eljárásban a IV. r. vádlott védője orvosi iratot csatolt arról, hogy Terhelt4 IV. r. vádlott
7. február
8. napjától a osztályon fekvőbeteg (másodfokú iratok 3.Bf.269/2021/
9. és
10. sorszám alatti orvosi iratok). A másodfokú bíróság rövid úton megkereste a osztályát, ahol azt a tájékoztatást adták, hogy Terhelt4 fekvőbeteg ellátásban részesül, folyamatos monitorozást igényel, önállóan az intézmény elhagyására nem képes, szívbillentyű műtétre
11. március
12. napjára van a kórházban előjegyezve, a műtétet követően rehabilitáció 2-3 hetes kórházi ellátást jelent (másodfokú iratok 3.Bf.269/2021/
13. sorszám alatti hivatalos feljegyzés). [60] A Be.
14. §

(5)bekezdés szerint [61] - a fellebbezésben új tényt állítani, illetve új bizonyítékra hivatkozni csak abban az esetben lehet, ha a fellebbező valószínűsíti, hogy a fellebbezés alapjául szolgáló tény vagy bizonyítási eszköz az ítélet kihirdetését követően keletkezett, vagy arról önhibáján kívül az ítélet kihirdetése után szerzett tudomást [62] - a fellebbezésben olyan bizonyítást is lehet indítványozni, amelyet az elsőfokon eljárt bíróság elutasított. [63] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetését követően kelt orvosi iratokban foglaltak, mint új bizonyítékok alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan a Be. 592. §

(2)bekezdés b) pont alapján, mivel Terhelt4 IV. r. vádlott személyi körülményei körében megállapított tények részben felderítetlenek. Az ítélőtábla a részbeni megalapozatlanság kiküszöbölése érdekében, illetve mivel a fellebbezésben - e körben - új bizonyítékra hivatkoztak, a Be. 594. §

(1)bekezdés alapján bizonyítás felvételét rendelte el és a Be. 600. §

(1)bekezdés b) pont alapján az ügyet tárgyalásra tűzte. [64] A másodfokú bíróság a

1. március
2. napján kelt 3.Bf.78/2022/
3. számú végzéssel elrendelte Terhelt4 IV. r. vádlott elmeorvos- és orvos-szakértői vizsgálatát, a szakértői vizsgálat elvégzésére Orvosszakértő1 igazságügyi orvos-szakértőt rendelte ki, engedélyezte részére további orvos-szakértő, szükség esetén fül-orr-gégész szakértő és Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.78/2022/17-VIII 10 kardiológus szakértő bevonását. A szakértőknek Terhelt4 vádlott személyes vizsgálata után a következő kérdésekre kellett választ adnia: [65] - Állapítsa meg a szakértő, hogy Terhelt4 IV. r. vádlott az elkövetéskor szenvedett-e az elmeműködés kóros állapotában, mely képtelenné tette vagy korlátozta cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. [66] - Állapítsa meg a szakértő, hogy Terhelt4 IV. r. vádlott jelenleg szenved-e az elmeműködés kóros állapotában? [67] - Állapítsa meg a szakértő, hogy Terhelt4 IV. r. vádlott jelenleg szenved-e valamilyen betegségben? [68] - Amennyiben igen, Terhelt4 IV. r. vádlott tartós, súlyos betegsége miatt képes-e a büntető eljárási törvényben meghatározott jogait gyakorolni és kötelezettségeit teljesíteni? [69] - A betegség a büntetés-végrehajtási intézetben kezelhető-e, illetve érinti-e Terhelt4 IV. r. vádlott börtöntűrő képességét? [70] - A szakértő üggyel kapcsolatos egyéb észrevételei. [71] Az orvos-, elmeorvos és pszichológus szakértői vélemény (3.Bf.78/2022/
4. szám alatt) megállapításai szerint Terhelt4 IV. r. vádlottnál a terhére rótt cselekményi időszakra és a szakértői vizsgálat idejére antiszociális személyiségzavar, drogok káros használata abúzusa, enyhe fokú agyi éreredetű (vaszkuláris) demencia állapítható meg. Sem a terhére rótt cselekmény, sem szakértői vizsgálata idején nem szenvedett elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy a heveny elmekórosság, a pszichózis szintjét elérő személyiségzavarban, mely korlátozta vagy kizárta a cselekménye társadalomra veszélyességének felismerésében, vagy, hogy annak megfelelően cselekedjen. Nála kétoldali nyaki verőér meszesedés, valamint oxigénhiányos szívbetegség, áthidaló koszorúér verőér műtét, kéthegyű szívbillentyű beboltosodása talaján kialakult mellső vitorlához tartozó ínhúr szakadás miatt végzett szívműtét, valamint kétoldali idegi halláskárosodás állapítható meg, melynek mértéke nem meghatározható, mert eddig csak szubjektív audiológiai vizsgálata volt. Alkalmas arra, hogy büntetőeljárásban a tárgyaláson részt vegyen, eljárási jogait gyakorolja, kötelezettségeit teljesítse. Nincs közvetlen életveszélyes állapotban, szakértői szempontból büntetés-végrehajtási intézetbe befogadható, azonban szívbetegsége miatt börtöntűrő képessége közepes mértékben csökkent. Szívbetegségére előírt gyógyszeres kezelése a büntetés-végrehajtási intézetben alapszinten biztosítható, a kardiológiai kontroll vizsgálatokra rendelkezésre áll a kiszállítás, kihelyezés intézménye. [72] A másodfokú eljárásban felvett bizonyítás eredményeképpen az ügy érdemi elbírálásának akadálya nem volt. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.78/2022/17-VIII 11 [73] A másodfokú bíróság Terhelt4 IV. r. vádlottnak a Be.
5. §

(3)bekezdés b) pont alapján feltüntetett személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket a terhelt tárgyaláson tett nyilatkozata és a szakvélemény alapján akként pontosítja, illetve egészíti ki, hogy Terhelt4 IV. r. vádlott élettársi kapcsolatban él, élettársa nyugdíjas. Jelenleg munka- és jövedelem nélküli, az élettársa jövedelméből - mely kb. 200 ezer forint - élnek. [74] Terhelt4 IV. r. vádlottnál a terhére rótt cselekményi időszakra és a szakértői vizsgálat idejére antiszociális személyiségzavar, drogok káros használata abúzusa, enyhe fokú agyi éreredetű (vaszkuláris) demencia állapítható meg. Sem a terhére rótt cselekmény, sem szakértői vizsgálata idején nem szenvedett elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy a heveny elmekórosság, a pszichózis szintjét elérő személyiségzavarban, mely korlátozta vagy kizárta a cselekménye társadalomra veszélyességének felismerésében, vagy, hogy annak megfelelően cselekedjen. Nála kétoldali nyaki verőér meszesedés, valamint oxigénhiányos szívbetegség, áthidaló koszorúér verőér műtét, kéthegyű szívbillentyű beboltosodása talaján kialakult mellső vitorlához tartozó ínhúr szakadás miatt végzett szívműtét, valamint kétoldali idegi halláskárosodás állapítható meg. Szívbetegsége miatt börtöntűrő képessége közepes mértékben csökkent. [75] Terhelt4 IV. r. vádlott korábbi büntetéseire vonatkozó adatokat a másodfokú iratok 3.Bf.78/2022/16. sorszám alatti erkölcsi bizonyítvány adatai szerint akként pontosítja, hogy Terhelt4 IV. r. vádlott esetében az 1. sorszám alatti korábbi elítélés feltüntetését mellőzi. A Btk. 97. §

(2)bekezdés

1. mondat értelmében büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre és az alkalmazott intézkedésre vonatkozó adatokat a közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a törvényben meghatározott időpontig, ezt követően hátrányos jogkövetkezmény - így pl. az előéletből fakadó súlyosabb büntetés - az elítélés miatt már nem állapítható meg az elítélttel szemben. Ez alól egyetlen kérdésben lehetséges az eltérés: a Btk.
2. §

(2)bekezdés

1. mondat értelmében visszaesés és az ahhoz fűződő, e törvényben meghatározott hátrányos jogkövetkezmények a Be.
2. § szerint, az újabb bűncselekmény elkövetéséhez legközelebbi időpontban a bűnügyi nyilvántartásból beszerzett adatok alapján akkor is megállapítandók, ha utóbb ezek az adatok törlésre kerültek (BH
3. 154.) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló
4. évi XLVII. törvény alapján a bűnügyi nyilvántartás a bűntettesek nyilvántartása mellett tartalmazza a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartását is. Ez utóbbi nyilvántartásba egyebek mellett azon személyek korábbi elítéléseivel kapcsolatos adatok kerülnek, akiknek az adatait a bűntettesek nyilvántartásából a mentesítés folytán törölték (
5. évi XLVII. törvény
6. § a) pont). Ha azonban az elítélttel kapcsolatos adatok a mentesítést követően a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából is törlésre kerültek, hátrányos jogkövetkezmény ezen elítélés miatt a terhelttel szemben a Btk.
7. §

(2)bekezdés

1. mondatának II. fordulata alapján már nem alkalmazható, azaz a törölt elítélés, az elkövető személyében rejlő társadalomra veszélyességet növelő súlyosító körülményként, de pl. az üzletszerű minősítés alapját képező tényként sem értékelhető. Mivel az erkölcsi bizonyítvány adatai szerint a hátrányos jogkövetkezmények alatt állók nyilvántartásából Terhelt4 IV. r. vádlott esetében az
2. sorszám alatti korábbi elítélés adatait törölték, azok nem szerepelnek a bíróság által lekért erkölcsi bizonyítványokban sem, ezen elítélést nem lehet a korábbi büntetések között feltüntetni és nem vehető figyelembe a büntetés kiszabása körében sem. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.78/2022/17-VIII 12 [76] Ellenben feltünteti, hogy Terhelt4 IV. r. vádlott ellen a Budapest X. Kerületi Rendőrkapitányságon számsor6 számon
3. július
4. napján elkövetett, a Btk.
5. §

(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntette miatt indult eljárás. [77] A másodfokú bíróság a felülbírálat eredményeképpen megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan a történeti tényállás tekintetben, mert az a Be. 592. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. c)pont alapján hiányos és ellentétes a bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával. A másodfokú bíróság a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pont értelmében a történeti tényállást kiegészítette és helyesbítette az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma alapján. [78] azzal, hogy Az elsőfokú ítéletben a

1. oldalon III/
2. pont negyedik bekezdést kiegészíti [79] - az
3. számú tanúnak értékesített 0,09 gramm kristályos por 0,01 gramm alfaPVP bázist és maximum 0,08 gramm 4CI-PPP bázist tartalmazott (szakértői vélemény nyomozati iratok 82-
4. oldal) [80] - a
5. számú tanúnak értékesített 0,04 gramm kristályos por 0,01 gramm alfaPVP bázist és maximum 0,03 gramm 4CI-PPP bázist tartalmazott (szakértői vélemény nyomozati iratok 82-
6. oldal). [81] Az elsőfokú ítéletben a
7. oldalon a III/
8. pont ötödik bekezdést pontosítja akként, hogy Terhelt2 II. r. vádlottól lefoglalt 25,45 gramm kristályos por 6,54 gramm alfaPVP bázist és 12,532 gramm 4CI-PPP bázist tartalmazott (szakértői vélemény nyomozati iratok 161-
9. oldal). [82] Az elsőfokú ítéletben a
10. oldalon a III/
11. pont utolsó bekezdést kiegészíti azzal, hogy Terhelt2 II. r. vádlott által értékesített és tartott anyagok 6,56 gramm alfa-PVP bázist és 12,642 gramm 4CI-PPP bázist tartalmaztak. [83] Az elsőfokú ítéletben a
12. oldalon a III/
13. pont első bekezdést kiegészíti azzal, hogy Terhelt2 II. r. vádlott esetében a III/
14. és III/
15. tényállások esetében a lefoglalt és le nem foglalt, összesen bruttó 60 gramm anyag együttesen minimum 6,56 gramm alfa-PVP bázist és minimum 12,642 gramm 4CI-PPP bázist tartalmaztak. [84] Az elsőfokú ítéletben a
16. oldalon a III/
17. pont harmadik bekezdést kiegészíti azzal, hogy a tanú 4-nek értékesített, le nem foglalt bruttó 240 gramm amfetamin 2,4 gramm amfetamin bázist, a bruttó 180 gramm marihuána 0,18 gramm totál-THC-t, a bruttó 40 gramm hasis 0,2 gramm totál-THC-t tartalmazott. [85] azzal, hogy Az elsőfokú ítéletben a
18. oldalon a III/
19. pont ötödik bekezdést kiegészíti Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.78/2022/17-VIII 13 - a tanú 4-nek értékesített, le nem foglalt bruttó 15,17 gramm marihuána 0,03 gramm totálTHC-t, a 2 darab extasy tabletta 0,08 gramm MDMA bázist tartalmazott, - a tanú 4-től lefoglalt nettó 4,83 gramm marihuána 0,01 gramm totál-THC-t, az 51 darab, nettó 15,07 gramm tabletta 4,19 gramm MDMA bázist tartalmazott (szakértői vélemény nyomozati iratok 277-
20. oldal). [86] Az elsőfokú ítéletben a
21. oldalon a III/
22. pont hatodik bekezdést pontosítja akként, hogy Terhelt4 IV. r. vádlottól lefoglalt nettó 2,24 gramm kristályos por 0,34 gramm alfa-PVP bázist és maximum 1,9 gramm 4CI-PPP bázist tartalmazott (szakértői vélemény nyomozati iratok 233-
23. oldal). [87] Az elsőfokú ítéletben a
24. oldalon a III/
25. pont utolsó előtti bekezdését akként pontosítja, hogy Terhelt4 IV. r. vádlott által értékesített és értékesítésre szánt lefoglalt kábítószerek [88] - minimum 6,9 gramm alfa-PVP bázis, mely a jelentős mennyiség alsó határának minimum 155 %-a, [89] %-a, - 78,1 gramm amfetamin bázis, mely a jelentős mennyiség alsó határának 781 [90] - 0,42 gramm totál-THC, mely a jelentős mennyiség alsó határának 0,35 %-a és [91] - 4,27 gramm MDMA bázis, mely a jelentős mennyiség alsó határának 21,35 %a tartalmaztak, [92] - összesen a kábítószerek hatóanyag tartalma a jelentős mennyiség alsó határának kb. 957,7 %-a, [93] míg az értékesített és értékesítésre szánt lefoglalt kristályos anyag minimum 14,542 gramm 4CI-PPP bázist tartalmazott. [94] Az elsőfokú ítélet
26. oldal alulról a harmadik bekezdést és a
27. oldal alulról a harmadik bekezdést a jogi indokolás körébe utalja. [95] A fenti változtatásokkal a tényállás a Be.
28. §

(2)bekezdésben felsorolt hibáktól és hiányosságoktól mentessé vált, ezért a Be. 593. §

(3)bekezdés alapján a másodfokú eljárásban is irányadó volt. [96] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása a Be. 561. §

(3)bekezdés d) pont alapján - szükséges részletességgel és iratszerűen - tartalmazza a bizonyítékok megjelölését, amelyekre a bíróság a döntését alapozta, az kiegészítésre nem szorul. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.78/2022/17-VIII 14 [97] Az elsőfokú bíróságnak a bizonyítékokat mérlegelő tevékenysége során részletesen számot kell adnia arról, hogy mely bizonyítékot fogadott el, ennek mi az indoka és nyomon követhető módon az indokolásból ki kell tűnnie, hogy a tényállást mire alapította. Ekkor van abban a helyzetben a másodfokú bíróság, hogy ellenőrizni tudja, hogy a mérlegelés teljeskörű, valamennyi bizonyítékra kiterjedő volt-e és az elsőfokú bíróság által elfogadott bizonyítékoknak a megállapított tényállás megfelel-e. A bizonyítékok értékelése az elsőfokú bíróság feladata, míg a másodfokú felülbírálat során ezen értékelő tevékenység ellenőrzésére kerül sor. [98] Az ítélőtábla álláspontja szerint a törvényszék mérlegelő tevékenysége formailag szabályos volt és annak helyességével szemben tartalmilag sem támasztható alapos kétség. A törvényszék indokolási kötelezettségét is teljesítette, ennek keretében részletesen megvizsgálta és összevetette a rendelkezésre álló valamennyi személyi és tárgyi bizonyítékot és számot adott arról, hogy a tényállás megállapításánál milyen bizonyítékokat és miért fogadott el. [99] A III. tényállási pont esetében Terhelt2 II. r. vádlott és a tanú

1. már a nyomozás során a beszerzési forrását illetően feltáró vallomást tett. Vallomásuk összhangban állt a megfigyeléséről készült rendőri jelentéssel, a foglalásról készült jegyzőkönyvekkel és a vegyész-szakértői vélemény megállapításaival, így vallomásuk elfogadásához kétség nem fért, mivel azt az eljárás során beszerzett egyéb bizonyítékok mindenben megerősítették. A törvényszék ítéletének 28-
2. oldalán részletes és meggyőző indokát adta, hogy Terhelt4 tagadásával szemben mi alapján találta bizonyítottnak, hogy értékesítéssel foglalkozott, illetve hogy a földszint számsor7 lakásban lefoglalt anyagokat is ő tárolta, nem más vitte oda a tudomása nélkül. A másodfokú eljárásban már Terhelt4 IV. r. vádlott és védője a III. tényállási pontot érintően a tényállás megállapítását nem is vitatták. [100] A történeti tényállás nagyrészt összhangban állt az elsőfokú bíróság által elfogadott bizonyítékokkal, csupán a lefoglalt és le nem foglalt anyagok mennyisége és hatóanyagtartalma szorult helyesbítésre az alábbi három szempont figyelembevételével: [101] 1.) Az 57/
3. számú BK véleményben is kifejtésre került, hogy annak megállapításához, hogy valamely anyag kábítószert/új pszichoaktív anyagot tartalmaz-e, és ha igen - a tiszta hatóanyag-tartalmat alapul véve - milyen mennyiségben, különleges szakértelem szükséges, ezért e kérdés megválaszolására a hatóságok helytállóan vontak be vegyész-szakértőt. A törvényszék a lefoglalt kábítószerek/új pszichoaktív anyagok tekintetében a hatóanyagot és annak mennyiségét a vegyész-szakértői véleményeket elfogadva állapította meg. A másodfokú bíróság a vegyész-szakértő által meghatározott +értékekkel meghatározott hatóanyag-tartalom esetében a Be.
4. §

(4)bekezdésben foglaltak a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére figyelembevételével a vádlottra nézve legkedvezőbb mennyiséget vette alapul. [102] 2.) A le nem foglalt kábítószer/új pszichoaktív anyag fajtájának és mennyiségének meghatározásáról a Fővárosi Ítélőtábla 1/2004. (VI. 16.) kollégiumi állásfoglalás, az 57/2007. számú BK vélemény, az 1/2007. Büntető jogegységi határozat határozat II/4/

1. c)pont, a BH2005. 246. és BH2005. 279. számú eseti döntések azt az Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.78/2022/17-VIII 15 iránymutatást tartalmazzák, hogy a le nem foglalt kábítószerek/új pszichoaktív anyagok hatóanyag-tartalmának megállapítása nem szakértői, hanem bizonyítási kérdés. E tekintetben a bíróságnak először a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy milyen kábítószerről van szó, és annak mi volt a mennyisége, ennek során figyelembe kell venni azon személyek vallomásait, akik vásároltak és az „in dubio pro reo” elv betartásával állapítható meg a büntetőjogi felelősség elbírálásánál jelentőséggel bíró mennyiség. Majd a hatóanyag tartalom meghatározása történik: amennyiben az eljárás során nem foglaltak le kábítószert/új pszichoaktív anyagot, a hatóanyag-tartalom meghatározásánál általában a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (továbbiakban NSZKK) által vizsgált feketepiaci kábítószer-készítmények átlagos hatóanyag-tartalmának alakulásáról készült kimutatás alapján, becsléssel indokolt eljárni. A táblázat használata nem igényel különleges szakértelmet, a bíró feladata a hatóanyag kiszámítása. A számításról az indokolásában számot kell adni, a tényállásban a végeredményt kell rögzíteni. A táblázat a hatóanyag-tartalmakat százalékos arányban vagy grammban, időintervallumot megadva tartalmazza, a tényállás megállapítása során mindig az adott évre vonatkozó legalacsonyabb hatóanyag-tartalommal indokolt számolni. [103] 3.) A természetes egységbe tartozó cselekmények esetén a korábban eladott és le nem foglalt, valamint az értékesítésre szánt és lefoglalt szerek mennyiségét, illetve a hatóanyag tartalmat össze kell adni. E tekintetben az 57/2007. számú BK vélemény II/5/
2. c)pont kimondja azt is, hogy ha a bűncselekményt többféle kábítószerre követték el, a különböző alapegységek alapján kiszámított mennyiségeket, arányosan átszámítva, összegezni kell, és így kell kiszámítani, hogy együttesen meghaladják-e a csekély mennyiség felső határát, illetve a jelentős mennyiség alsó határát. [104] Az eljárás során a III/1. tényállás esetében az 1. és 2. számú tanúktól lefoglalták azt az anyagot, amit előzőleg Terhelt2 II. r. vádlottól vásároltak, illetve a nyomozó hatóság Terhelt2t is intézkedés alá vonta és lefoglalta a nála lévő, értékesítésre szánt, kiporciózott Terhelt4tól vásárolt - anyagokat. E lefoglalt anyagok tekintetében a nyomozó hatóság szakértői vizsgálatot rendelt el (nyomozati iratok 82-83. és 161-163. oldal), melynek megállapításait az elsőfokú bíróság elfogadta, de elmulasztotta a tényállásban rögzíteni, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet 12. oldalon a III/1. pont [105] - negyedik bekezdést kiegészítette azzal, hogy az 1. számú tanúnak értékesített 0,09 gramm kristályos por 0,01 gramm alfa-PVP bázist és maximum 0,08 gramm 4CI-PPP bázist tartalmazott, a 2. számú tanúnak értékesített 0,04 gramm kristályos por 0,01 gramm alfa-PVP bázist és maximum 0,03 gramm 4CI-PPP bázist tartalmazott, [106] - ötödik bekezdést pontosította akként, hogy Terhelt2 II. r. vádlottól lefoglalt 25,45 gramm kristályos por 6,54 gramm alfa-PVP bázist és 12,532 gramm 4CI-PPP bázist tartalmazott. [107] - utolsó bekezdésben, összesítve a lefoglalt anyagok hatóanyagtartalmát, feltüntette, hogy Terhelt2 II. r. vádlott által értékesített és értékesítés céljából tartott anyagok 6,56 gramm alfa-PVP bázist és 12,642 gramm 4CI-PPP bázist tartalmaztak. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.78/2022/17-VIII 16 [108] A tényállás III/2. pontja is tartalmaz Terhelt2 II. r. vádlottat érintő tényállásrészt, nevezetesen a 13. oldal első bekezdésében azt, hogy 2016. júniusától 2016. július 26. napján történt elfogásáig két alkalommal 15-15 gramm, míg egy alkalommal 30 gramm alfa-PVP és 4CI-PPP hatóanyagot tartalmazó kristályos port vásárolt Terhelt4 IV. r. vádlottól. A III/1-2. tényállás esetében megállapítható, hogy Terhelt2 által a IV. r. vádlottól vásárol vásárolt 60 gramm kristályos anyagból lefoglalásra került összesen 25,58 gramm, melynek a szakértői vizsgálata is megtörtént a III/1. tényállási ponthoz kapcsolódóan ismertetett szakértői vélemények alapján, így a lefoglalt anyag esetében pontosan megállapítható annak alfa-PVP bázis és 4CI-PPP bázis tartalma. A fennmaradó 34,42 gramm kristályos anyag esetében annak hatóanyagtartalma becsléssel lenne meghatározható, azonban ennek akadályát képezte, hogy [109] - nem ismert, hogy a 34,42 gramm le nem foglalt anyag milyen arányban tartalmazott alfa-PVP és 4CI-PPP bázist, [110] - az NSZKK által vizsgált feketepiaci kábítószer-készítmények átlagos hatóanyag-tartalmának alakulásáról készült kimutatásban 2016. évre csak az alfa-PVP tekintetében áll rendelkezésre adat, a 4CI-PPP, illetve az egyéb, „kristály” néven előforduló anyagoknál nincs értékelhető adat. [111] Mindezekre tekintettel Terhelt2 II. r. vádlott által Terhelt4 IV. r. vádlottól vásárolt, a III/1. és III/2. tényállásokban szereplő, lefoglalt és le nem foglalt, összesen 60 gramm kristályos anyag hatóanyagtartalmát kétséget kizáró módon akként lehet csak meghatározni, hogy az minimum 6,56 gramm alfa-PVP bázist és minimum 12,642 gramm 4CI-PPP bázist tartalmaztak, e megállapítással a másodfokú bíróság a tényállást a 13. oldalon a III/2. pont első bekezdésben kiegészítette. [112] Terhelt4 IV. r. vádlottat érintően a III/2. tényállási pont részletesen tartalmazza a II. r. vádlottnak történő értékesítésen kívül a tanú 4. személynek eladott, részben lefoglalt anyagok mennyiségét és fajtáját is. [113] Az elsőfokú ítéletben a 13. oldalon a III/2. pont harmadik bekezdésben rögzített, a tanú 4-nek értékesített, le nem foglalt anyagok mennyisége 2013-2016. között: bruttó 240 gramm amfetamin, bruttó 180 gramm marihuána és bruttó 40 gramm hasis. Ezen korábban értékesített kábítószereket a hatóság nem foglalta le, ezek esetében a hatóanyag-tartalom meghatározására az NSZKK által vizsgált feketepiaci kábítószer-készítmények átlagos hatóanyag-tartalmának alakulásáról készült kimutatásban foglalt legalacsonyabb hatóanyagtartalmak figyelembevételével került sor akként, hogy [114] - az amfetamin esetében a 2013-2016. évekre legkedvezőbb értékkel - mely 1 % számolva a bruttó 240 gramm amfetamin 2,4 gramm amfetamin bázist, [115] - a marihuána esetében a 2013-2016. évekre legkedvezőbb értékkel - mely 0,1 % - számolva a bruttó 180 gramm marihuána 0,18 gramm totál-THC-t, [116] - a hasis esetében a 2016.évi legkedvezőbb értékkel - mely 0,5 % - számolva a bruttó 40 gramm hasis 0,2 gramm totál-THC-t tartalmazott. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.78/2022/17-VIII 17 [117] Az ítélőtábla ezen számítás alapján az elsőfokú ítéletben a 13. oldalon a III/2. pont harmadik bekezdést kiegészítette azzal, hogy a tanú 4-nek értékesített, le nem foglalt bruttó 240 gramm amfetamin 2,4 gramm amfetamin bázist, a bruttó 180 gramm marihuána 0,18 gramm totál-THC-t, a bruttó 40 gramm hasis 0,2 gramm totál-THC-t tartalmazott. [118] A III/2. tényállás negyedik és ötödik bekezdés részletezi a tanú 4. személynek legutoljára, 2016. augusztus 11. napján eladott mennyiséget, mely összesen 20 gramm marihuána és 53 darab extasy tabletta, ebből [119] - lefoglaltak 4,83 gramm marihuánát és 51 darab extasy tablettát, melyek vegyész-szakértői vizsgálata is megtörtént, a nyomozati iratok 277-280. oldalon lévő, az elsőfokú bíróság által is elfogadott szakvélemény szerint a 4,83 gramm marihuána 0,01 gramm totál-THC-t, az 51 darab tabletta 4,19 gramm MDMA bázist tartalmazott, [120] - a le nem foglalt anyagok esetében a másodfokú bíróság által a hatóanyagtartalom meghatározására szintén az NSZKK által vizsgált feketepiaci kábítószerkészítmények átlagos hatóanyag-tartalmának alakulásáról készült kimutatásban foglalt legalacsonyabb hatóanyagtartalmak figyelembevételével került sor akként, hogy a marihuána esetében a 2016. évre legkedvezőbb értékkel - mely 0,2 % - számolva a bruttó 15,17 gramm marihuána 0,03 gramm totál-THC-t, a 2 darab extasy tabletta esetében a 2016. évre legkedvezőbb értékkel - mely 40 mg - számolva 0,08 gramm MDMA bázist tartalmazott, mely adatokkal a másodfokú bíróság a tényállást is kiegészítette az elsőfokú ítéletben a 13. oldalon a III/2. pont ötödik bekezdésben. [121] Az elsőfokú ítélet tényállása a Terhelt4 IV. r. vádlottól 2016. augusztus 16. napján lefoglalt anyagok esetében iratszerűen tartalmazza, hogy az 75,7 gramm amfetamin bázist tartalmazott, a lefoglalt nettó 2,24 gramm kristályos por esetében a nyomozati iratok 233-236. oldali vegyész-szakértői vélemény alapján a másodfokú bíróság a tényállást pontosította akként, hogy az 0,34 gramm alfa-PVP bázist és maximum 1,9 gramm 4CI-PPP bázist tartalmazott. [122] Az elsőfokú ítéletben a 13. oldalon a III/2. pont utolsó előtti bekezdésben az ítélőtábla Terhelt4 IV. r. vádlott által értékesített (le nem foglalt) és értékesítésre szánt (lefoglalt) kábítószereket az alábbiak szerint összegezte: [123] - minimum 6,56 gramm + 0,34 gramm = minimum 6,9 gramm alfa-PVP bázis, mely a nyomozati iratok 167. oldalán lévő orvos-szakértői véleményt figyelembe véve a jelentős mennyiség alsó határának minimum 155 %-a, [124] - 2,4 gramm + 75,7 gramm = 78,1 gramm amfetamin bázis, mely a jelentős mennyiség alsó határának 781 %-a, [125] - 0,18 gramm + 0,2 gramm + 0,03 gramm + 0,01 gramm = 0,42 gramm totálTHC, mely a jelentős mennyiség alsó határának 0,35 %-a, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.78/2022/17-VIII 18 [126] 0,08 gramm + 4,19 gramm = 4,27 gramm MDMA bázis, mely a jelentős mennyiség alsó határának 21,35 %-a [127] - összesen a kábítószerek hatóanyag tartalma (155 + 781 + 0,35 + 21,35) a jelentős mennyiség alsó határának kb. 957,7 %-a, [128] míg az értékesített és értékesítésre szánt lefoglalt kristályos anyag minimum 12,642 gramm + 1,9 gramm = minimum 14,542 gramm 4CI-PPP bázist tartalmazott. [129] Egyebekben az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás kiegészítésre, pontosításra nem szorult. [130] Az elsőfokú bíróság az irányadó tényállás alapján okszerűen vont következtetést Terhelt4 IV. r. vádlott bűnösségére. A másodfokú bíróság törvényesnek ítélte meg a IV. r. vádlott terhére rótt bűncselekmények jogi minősítését is. [131] A Btk. 2. § szerint a bűncselekményt az elkövetés idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni, ha azonban a cselekmény az elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni. Az ítélkezési gyakorlat következetes abban, hogy [132] - a Btk. 2. § alkalmazása vádlottanként, illetve mindig a vád tárgyává tett bűncselekményre, illetve bűncselekményekre konkretizálva vizsgálandó (BH2013. 232.), [133] - az elkövetéskor hatályos anyagi jogszabály a cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntető törvénykönyv. Több, anyagi halmazatban lévő bűncselekmény megvalósítása esetén a legutóbb megvalósított bűncselekmény elkövetési ideje tekinthető az elkövetés időpontjának, ebben az esetben valamennyi bűncselekményre egységesen az ekkor hatályos törvényt kell alkalmazni (BH2002. 467., BH2004. 304.), [134] - a Btk. 2. § tekintetében a cselekmény elbírálásának idején az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének időpontja értendő (BH2009. 231. és BH2014. 35.), [135] - annak eldöntésénél, hogy az elkövetéskor vagy az elbíráláskor hatályos törvényt kell-e alkalmazni és melyik törvény eredményez enyhébb elbírálást, az alkalmazandó büntetés nemén és mértékén kívül a büntetőjogi felelősségre vonatkozó összes rendelkezést együttesen kell vizsgálni (BH2014. 201.). [136] A kábítószer a Btk. értelmező rendelkezésében, a Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pontjában meghatározott anyag. Az új pszichoaktív anyag
2. január
3. napjától szintén az értelmező rendelkezésekben meghatározott, a Btk.
4. §

(1)bekezdés 33. pontjában szereplő anyag, megjegyzendő, hogy az elkövetéskor a Btk. 184/D. §

(1)bekezdésben ugyanez a fogalom meghatározás szerepelt. Az anyagi jogszabály a kábítószer és az új pszichoaktív Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.78/2022/17-VIII 19 anyag, mint elkövetési tárgy fogalmát akként határozza meg, hogy a konkrét jogszabályhelyre utalással nevezi azt meg a Btk.-ban, ezáltal az anyagi jog részének tekintendők azok a jogszabályok, melyre közvetlen utalással meghatározható, hogy az elkövetési tárgy kábítószer vagy új pszichoaktív anyag. Mindezekre figyelemmel a Btk. 2. § alkalmazása szempontjából az anyagi jog változásának kell tekinteni a Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. és
2. pontjaiban meghatározott jogszabályokban történt változásokat is. [137] Ha az elkövetés idején még új pszichoaktív anyagnak minősülő anyag az elbírálás idején már kábítószernek minősül, egységbe foglalható a vádlott más kábítószernek minősülő anyaggal kapcsolatos bűncselekményével és vizsgálandó, hogy ez kihat-e a minősítésre. Erre értelemszerűen csak akkor kerülhet sor, ha a tényállásban azonos törvényi tényállásba ütköző magatartások szerepelnek, hiszen természetes egységet csak ezek képeznek [1/
3. számú Büntető jogegységi határozat]. Jelen esetben valamennyi elkövetési tárgy tekintetében kereskedés az elkövetési magatartás. [138] A másodfokú bíróság a vizsgálatot vádlottanként végezte el. Terhelt4 IV. r. vádlott esetében az elkövetési ideje az anyagi halmazatban lévő bűncselekmények közül a legutóbb megvalósított bűncselekmény elkövetési ideje:
4. augusztus
5. napja. Az elkövetéskor és az elbíráláskor (
6. július 7.) hatályban lévő Btk. rendelkezéseit a cselekmény büntethetősége, a büntetőjogi felelősségre vonás feltételei és a minősítés tekintetében vizsgálva az alábbi megállapítások tehetők az elkövetési tárgyak (amfetamin, MDMA, marihuána/hasis, alfa-PVP, 4CI-PPP) vonatkozásában: [139] - az amfetamin az elkövetéskor és az elbíráláskor is kábítószernek minősült a Btk.
7. §

(1)bekezdés 18/b) pont alapján, mivel az

1. évi Pszichotróp Egyezmény mellékletének II. jegyzéken szerepel, illetve a Btk.
2. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpont alapján nem változott a csekély mennyiség meghatározása sem, [140] - az MDMA az elkövetéskor és az elbíráláskor is kábítószernek minősült a Btk. 459. §

(1)bekezdés 18/b) pont alapján, mivel az

1. évi Pszichotróp Egyezmény mellékletének I. jegyzéken szerepel, illetve a Btk.
2. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ah)alpont alapján nem változott a csekély mennyiség meghatározása sem, [141] - a marihuána/hasis az elkövetéskor és az elbíráláskor is kábítószernek minősült a Btk. 459. §

(1)bekezdés 18/a) pont alapján, mivel az Egységes Kábítószer Egyezmény I. jegyzéken szerepel, illetve a Btk. 461. §

(1)bekezdés c) pont alapján nem változott a csekély mennyiség meghatározása sem, [142] - az alfa-PVP a

1. január
2. napjától, az elkövetéskor és az elbíráláskor is kábítószernek minősül a Btk.
3. §

(1)bekezdés 18/c) pontja alapján a

1. évi XCV. törvény
2. melléklet „A” jegyzékben szereplő anyagként, azonban az elkövetéskor a Btk.
3. §

(4)bekezdés alapján orvos-szakértő bevonásával történt a csekély mennyiség meghatározása, ellenben az elbíráláskor a Btk. 461. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)pont alapján a jelentős mennyiség alsó határa 10 gramm, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.78/2022/17-VIII 20 [143] - a 4CI-PPP 2012. április 3. napjától, az elkövetéskor és az elbíráláskor is új pszichoaktív anyagnak minősült az 55/2014. (XII. 20.) EMMI rendelet 1. melléklet 2. pontjában meghatározott vegyületként, illetve az elkövetéskor a Btk.184/D. §

(2)bekezdés szerint, az elbíráláskor a Btk. 461. §

(5)bekezdés b) pont szerint történik a mennyiségi meghatározása. [144] Az elkövetéskor és elbíráláskor hatályos jogszabály szerint az elkövetési tárgyak jogi besorolása nem változott, illetve a hatóanyag-tartalom szabályozását tekintve is kizárólag az alfa-PVP esetében észlelhető érdemi változás, az elkövetéskori anyagi jogi szabály szerinti orvos-szakértői véleményt alapul véve a hatóanyag a jelentős mennyiség alsó határának 155 %-a, míg az elbíráláskori anyagi jogi szabály szerint a jelentős mennyiség alsó határának 69 %-a. Ellenben mivel a lefoglalt egyéb, kábítószernek minősülő anyagok (amfetamin, MDMA, marihuána/hasis) önmagukban is a jelentős mennyiség alsó határát közel nyolcszorosan meghaladják, melyhez hozzáadva az alfa-PVP hatóanyagtartalmát a kábítószerek összhatóanyag tartalma IV. vádlott esetében az elkövetéskori Btk. szerint a jelentős mennyiség alsó határát 9,57 szeresen, míg az elbíráláskori törvény szerint 8,71-szersen haladják meg, így cselekmény érdemben enyhébb elbírálását a jelenleg hatályos Btk. alkalmazása sem eredményezné, ezért a főszabálytól – az elkövetéskori Btk. alkalmazásától – az eltérés nem volt indokolt. [145] A törvényszék a jogi indokolásban helyesen fejtette ki, hogy [146] - a kereskedés rendszeresen ismétlődő, folyamatos tevékenységek, anyagi haszon érdekében folytatott adás-vételek által valósul meg, haszonszerzésre irányulnak és magukba foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a szer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz, [147] - amennyiben az értékesítésekre ellenérték fejében kerül sor, az ilyen tranzakciók szükségszerűen haszonszerzésre törekvő magatartást jelentenek, [148] - a kereskedés magában foglalhatja az eladók és a vevők felkutatását, a közvetítők igénybevételét, az előzetes megbeszéléseket, az áru megtekintését, megvizsgálását, a megállapodások megkötését, az áru megszerzését, tárolását, készletezését, csomagolását, adagolását, szállítását, elosztását, az átadás helyszínének előzetes felderítését, a szállítóeszközök és kísérők biztosítását; tehát minden olyan mozzanatot, amely azt célozza, hogy a szer bekerüljön a kereskedelmi forgalomba, [149] - ezek a magatartások befejezett önálló tettesi cselekményként értékelendők és a kereskedés megvalósulásakor, mint azonos törvényi tényállásba ütköző magatartások, természetes egységet képeznek (BH

1. 175., BH
2. 264., BH
3. 324., BH2017.144., 1/2007 Büntető jogegységi határozat). [150] A kábítószer és az új pszichoaktív anyag esetében ugyanazon elvek mentén kell a kereskedési és birtoklási típusú magatartásokat elhatárolni. A kábítószernek/új pszichoaktív anyagnak már a kereskedés céljára történt megszerzése, tárolása, raktározása is a kereskedés körébe tartozik és befejezett elkövetési alakzatot valósít meg akkor, ha a tartás azt célozza, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.78/2022/17-VIII 21 hogy a terhelt azokat haszonnal, rendszeresen, ismétlődő jelleggel eladja másoknak, tehát kereskedjen vele. Jelen esetben a kereskedési célú tárolásra való következtetés a korábbi eladások tényéből csak további megerősítést nyert, így a tárolás és értékesítés elkövetési magatartások a természetes egység fogalma alapján kereskedésként értékelendőek mind a kábítószer, mind az új pszichoaktív anyag esetében is. [151] A másodfokú bíróság nem osztotta a védelem fellebbezésben kifejtett érvelését, miszerint Terhelt4 IV. r. vádlott tartózkodási helyén lefoglalt „Kamagra” típusú, Magyarországon forgalomba hozni nem engedélyezett egészségügyi termék nem minősül indokolatlan mennyiségűnek, mert nem haladja meg IV. r. vádlott személyes szükségleteinek kielégítését. A lefoglalt mennyiség kb. 378 darab, mely napi használat esetében is meghaladja az egy teljes évre elegendő mennyiséget. Figyelembe véve, hogy e szer általánosságban elmondható, hogy nem napi használatú, a lefoglalt mennyiség akár több évre elegendő, illetve annak fekete piaci értéke – 1.000,- forint/darab áron számolva – is több százezer forint, mely összeg nem áll arányban a terhelt bevallott jövedelmi viszonyaival sem. Ezen túl az ügyészség helyesen utalt arra, hogy a Kamagra mellett más szereket, így Rivotrilt, kábítószert és új pszichoaktív anyagot is lefoglaltak, saját használatot jóval meghaladó mennyiségben, mindezen tényekből együttesen megalapozott következtetés vonható arra, hogy az egészségügyi termék esetében a Btk.
4. §

(5)bekezdés b) pontban meghatározott, ún. indokolatlan mennyiség megállapítható, mert az nem szolgálhatta kizárólag a IV. r. vádlott személyes szükségleteinek kielégítését. [152] Az ítélőtábla szerint alaptalan a védelem azon indítványa is, miszerint figyelemmel arra, hogy fizikailag egy anyagban volt megtalálható az alfa-PVP kábítószer és a 4CI-PPP új pszichoaktív anyag, az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette és a kábítószer-kereskedelem bűntette látszólagos halmazatban áll, és a súlyosabban minősülő kábítószer-kereskedelem mellett nem lehet a bűnösséget megállapítani az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében, ezért a IV. r. vádlottat e bűncselekmény miatt emelt vád alól fel kell menteni. [153] A látszólagos alaki halmazat esetei közé tartozó konszumpció esetén a súlyosabb jogtárgysértést értékelő törvényi tényállás elnyeli az enyhébb jogtárgysértést tartalmazó törvényi tényállást, például az emberölés kísérlete elnyeli az annak részét képező befejezett súlyos testi sértést, figyelemmel a kapcsolat szükségszerű és rendszerinti voltára. Jelen ügyben bár kétségtelen, hogy egy kristályos anyagba összekeverve, de külön-külön, önállóan volt megtalálható két különböző hatóanyag (alfa-PVP és 4CI-PPP), ezek jogi besorolásukból adódóan önálló és eltérő elkövetési tárgyaknak minősülnek, melyek önmagukban is sértik a védett jogtárgyat és azok esetében nem állapítható meg, hogy kizárólag együtt alkalmazva érik el azt az élettani hatást, mely miatt ún. „designer drogok” szabályozása alá esnek, egy anyagban történő előfordulásuk és használatuk inkább egymás hatását erősíti. Ellenkező értelmezés elfogadása esetén az új pszichoaktív anyag hatóanyagtartalma figyelmen kívül maradna, mely mellett – miután az azonos törvényi tényállásba ütköző különböző cselekmények természetes egységet alkotnának – indokok nem hozhatók. Ezért a másodfokú bíróság álláspontja szerint a halmazat valóságos, az önálló elkövetési tárgyakat érintően a két bűncselekményben a bűnösség kimondása törvényes. [154] A Btk. 80. §

(1)bekezdés értelmében a büntetést, céljának szem előtt tartásával, a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.78/2022/17-VIII 22 tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. [155] A Btk.

1. §-ban foglalt büntetési célok: a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. A bűncselekmény elkövetőivel szemben kiszabott büntetés nem csupán magára az elkövetőre bír hatással, hanem a társadalom többi tagjára nézve is. A büntetés kiszabásakor a bíróságnak minden esetben e kettős cél szem előtt tartásával kell eljárnia. [156] Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása körében értékelendő enyhítő és súlyosító körülményeket részletesen számba vette. [157] Helyesen foglalt állást, amikor különös nyomatékkal értékelte valamennyi vádlott esetében az időmúlást (56/
2. számú BK vélemény III/
3. pont), mely az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetés óta is emelkedett, a másodfokú elbírálásig a cselekmény elkövetésétől 6 év telt el. Az Emberi Jogok Európai Bírósága több magyar vonatkozású ügyben is foglalkozott a tisztességes eljáráshoz való jog kérdésével az Emberi Jogok Európai Egyezménye
4. cikke alapján (Csanádi kontra Magyarország, Németh kontra Magyarország és Aupek kontra Magyarország). Ez ugyanis kimondja, hogy „Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően.” Ezért a IV. r. vádlott esetében a bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként figyelembe vehető a büntetőeljárás elhúzódása [Be.
5. §

(4)bekezdés b) pont]. [158] A másodfokú bíróság az enyhítő körülmények körét annyiban pontosítja, hogy Terhelt4 javára különös nyomatékkal értékelendő megromlott egészségi állapota (56/

1. számú BK vélemény II/
2. pont). [159] Az ítélőtábla a büntetés kiszabásakor az alábbi szempontokat tartotta szem előtt: [160] - A cselekmények tárgyi súlyát a jogalkotó a büntetési tételkeretben kifejezésre juttatta, a jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk.
3. §

(1)és

(3)bekezdés] öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel, az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette [Btk. 184. §

(1)bekezdés IV. fordulat] egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel, az egészségügyi termék hamisításának bűntette [Btk. 186. §

(1)bekezdés d) pont I. fordulat] három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett, tehát a legsúlyosabb magatartás a kiemelt tárgyi súlyú cselekmények között helyezkedik el, [161] - A magatartások konkrét tárgyi súlyának megítélésénél nem csupán az az irányadó, hogy milyen típusú az elkövetés tárgy, hanem fontos a minősítést is meghatározó, a cselekménnyel érintett kábítószerek/új pszichoaktív anyagok tiszta hatóanyag-tartalma is. Jelen esetben a tényállásban szereplő ún. „designer drogok” folyamatos kockázatelemzésből fakadó jogszabályi besorolása jól szemlélteti a konkrét szer káros hatását, veszélyességét, ennek tudható be, hogy az új pszichoaktív anyagként minősülő elkövetési tárgyak Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.78/2022/17-VIII 23 folyamatosan minősülnek át súlyosabb megítélésű kábítószerré. Ezen túl a kábítószert érintően a mennyiség a jelentős mennyiség alsó határának kilencszeresét is meghaladó, mely a cselekmény társadalomra veszélyességét növelő tényező. [162] - Lényeges, a büntetési tartam kiszabásakor irányadó körülmény az egyes elkövetőknek a cselekményben betöltött szerepe és magatartása. Terhelt4 IV. r. vádlott a kábítószer értékesítés folyamatában a kereskedői hálózat magasabb szintjén helyezkedett el, ugyanis ő nem az egyes fogyasztókat szolgálta ki, hanem azokat az embereket, akik a fogyasztóknak eladták a szert, tehát a dealer-ek beszállítója volt, e cselekményét huzamosabb ideig, több évig folytatta, melynek konkrét megítélése is nagyobb társadalomra veszélyességet takar. [163] A vádbelihez hasonló magatartások kiemelkedő veszélyességűek, ezért az ilyen cselekményt megvalósító elkövetőkkel szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása szükséges. [164] Az egyes vádlottakkal szemben kiszabott büntetéseknek az ítélet belső arányosságát is úgy kell kifejeznie, hogy a hasonló tárgyi súlyú bűncselekményeket elkövető vádlottak esetében a velük szembeni büntetés megfelelő módon igazodjon a cselekményekhez és a bűnösség fokához, de az elkövető társadalomra veszélyességéhez és a büntetéskiszabási körülményekhez is. [165] Terhelt4 IV. r. vádlott esetében az ítélőtábla a büntetés enyhítését célzó fellebbezéseket azért találta alaposnak, mert egyrészt az időmúlás jelentős, illetve a IV. r. vádlott egészségi állapota úgy megromlott, mely a börtöntűrő képességére is kihatással bíró, azt közepes mértékben csökkenti. Ellenben a másodfokú bíróság a IV. r. vádlott esetében sem látott lehetőséget az enyhítő szakasz alkalmazására, figyelemmel a személyében rejlő társadalomra veszélyesség magasabb fokára, melyet esetében jól szemléltet, hogy ellene a Budapest X. Kerületi Rendőrkapitányságon számsor6 számon a cselekmény óta eltel időszakban, 2020. július 14. napján elkövetett, ugyanolyan jellegű [Btk. 176. §

(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntette] bűncselekmény miatt indult eljárás. [166] Mindezen körülményekre figyelemmel a másodfokú bíróság Terhelt4 IV. vádlott szabadságvesztés büntetés büntetését és a közügyektől eltiltás tartamát 5-5 évre enyhítette. [167] Az elsőfokú bíróság ítéletében az anyagi jogi szabályainak megfelelően rendelkezett a szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról, a feltételes szabadságra bocsátásról, a közügyektől eltiltás kiszabásáról. [168] A rendelkezések: vagyonelkobzás tekintetében az elkövetéskor hatályos jogszabályi [169] - Btk. 74. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. c)pont alapján vagyonelkobzást kell elrendelni a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.78/2022/17-VIII 24 elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett, illetve arra a vagyonra, amelyet a kábítószer-kereskedelem elkövetője a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett, [170] - Btk. 74. §

(4)bekezdés b) pont akként rendelkezik, hogy az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni a kábítószerrel való kereskedés elkövetésének ideje alatt szerzett valamennyi vagyont, [171] - Btk. 74. §

(5)bekezdés c) pont szerint azonban nem rendelhető el vagyonelkobzás, ha a vagyon törvényes eredete bizonyított. [172] Az elsőfokú bíróság Terhelt4 IV. r. vádlottól lefoglalt összesen 4.565.100,forintra és az FRSZ1 forgalmi rendszámú autómárka típusú személygépkocsira vagyonelkobzást rendelt el a Btk. 74. §

(1)bekezdés a) pont alapján rendelt el. Az ennek alapjául szolgáló tények az irányadó ítéleti tényállásban is szerepelnek, ezért, mint az értékesítés révén közvetlenül a bűncselekmény elkövetése útján szerzett vagyon, elkobzás alá esik. Azt azonban nem lehetett kétséget kizáró módon megállapítani, hogy az adás-vételekből származó összeg mekkora, így a lefoglalt készpénz - legalábbis részben - olyan vagyon is, amelyet az elkövető a kábítószer kereskedés elkövetésének ideje alatt szerzett [Btk. 74. §

(1)bekezdés c) pont]. A vagyon eredetére felajánlott bizonyítás eredménytelenségét a terhelt viseli, mivel nem igazolt a készpénz, illetve a gépkocsi legális eredete, ezért a vagyonelkobzást elrendelésére törvényesen került sor. [173] A másodfokú bíróság a beszámításra vonatkozó rendelkezést helyesbítette akként, hogy az iratok tartalma alapján pontosította az őrizetben, előzetes letartóztatásban, házi őrizetben töltött időtartamokat és a Btk. 92. §

(1)-

(2)bekezdés és

(3)bekezdés a) pont alapján rendelkezett az őrizetben, előzetes letartóztatásban és házi őrizetben töltött idő szabadságvesztébe történő beszámításáról. [174] A bűnjelekre vonatkozó rendelkezések nagyrészt megfelelnek az eljárási törvény szabályainak, annak pontosítását az indokolta, hogy a törvényszék [175] - azonosításra nem alkalmas módon, pontatlanul jelölte meg a BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság ügyszámát, [176] - nem tüntette fel, hogy a BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság bűnjelkezelője milyen számon bevételezett tárgyakat, illetve [177] - Terhelt4 IV. r. vádlottól lefoglalt 4.565.100,- forint és az FRSZ1 forgalmi rendszámú autómárka típusú személygépkocsi tekintetében elmulasztotta feltüntetni a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala bevételi számát. [178] A BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság bűnjelkezelője által számsor2 számú bűnjeljegyzék 5. tétel alatti 51 csomag Kamagra tabletta tekintetében a törvényszék a lefoglalás megszüntetése mellett azok megsemmisítéséről rendelkezett. Ezt a másodfokú Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.78/2022/17-VIII 25 bíróság megváltoztatta, ugyanis az elkövetési tárgy tekintetében a Btk. 72. §

(1)bekezdés c) pont alapján azok elkobzását kell elrendelni. [179] Az ítélet rendelkező részében a Be. 561. §

(2)bekezdés b) pontban meghatározott, a Be. 184. §

(2)bekezdés szerinti személyes adatok közül Terhelt4 IV. r. vádlott tartózkodási helyét lakcímként jelölte meg és a lakóhelyének feltüntetését mellőzte az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetését követően bekövetkezett változásokra tekintettel. [180] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség átiratában indítványozta az ítélet bevezető részében feltüntetni a

1. május 23-i, a
2. október 11-i, a
3. december 7-i, a
4. november 19-i és a
5. február 11-i tárgyalási napokat is. Ezen indítványt a másodfokú bíróság azért nem találta alaposnak, mert a törvényszék
6. december
7. napján a tárgyalást – figyelemmel arra, hogy a korábbi tárgyalás óta hat hónapnál hosszabb idő telt el – a korábbi jegyzőkönyvek ismertetésével megismételte, ezért az ezen időpontot megelőző érdemi tárgyalások feltüntetése szükségtelen. [181] Fenti indokokra figyelemmel az ítélőtábla - a Be.
8. §

(1)bekezdés b) pont szerint nyilvános tárgyaláson eljárva - az elsőfokú bíróság ítéletét Terhelt4 IV. r. vádlott tekintetében a Be. 606. §

(1)bekezdés alapján megváltoztatta, míg egyéb rendelkezéseit a Be. 605. §

(1)bekezdés alapján helybenhagyta. [182] A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből az ítélőtábla a Be. 613. §

(1)bekezdés és a Be. 574. §

(1)és

(4)bekezdés alapján kötelezte Terhelt4 IV. r. vádlottat az FRSZ1 forgalmi rendszámú autómárka típusú személygépkocsi tárolásával és az igazságügyi szakértői vélemény beszerzésével kapcsolatban felmerült 640.490.- forint megfizetésére, míg a tolmácsdíj címén fennmaradó bűnügyi költséget a Be. 576. §

(1)bekezdés b) pont alapján az állam viseli. [183] A Fővárosi Ítélőtábla határozata elleni fellebbezést a Be. 615. §

(1)és

(2)bekezdés zárja ki. Budapest,

1. július
2. dr. Szalai Géza s.k. a tanács elnöke dr. Sárecz Szabina Martina s.k. Nagyné dr. Drahos Ibolya s.k. előadó bíró bíró A Fővárosi Törvényszék
3. június
4. napján kelt 11.B.523/2017/292-II. számú ítélete Terhelt4 IV. r. vádlottal szemben a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 3.Bf.78/2022/
5. számú ítéletében foglalt változtatásokkal
6. július
7. napján jogerőre emelkedett. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.78/2022/17-VIII 26 Budapest,
8. július
9. dr. Szalai Géza s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: