← Magyarország

Kfv.37411/2023/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása, mivel a Kp. 118. §

(1)bekezdésében meghatározott befogadási okok egyike sem áll fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.37.411/2023/
  1. A tanács tagjai: Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke; Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró; Dr. Hajnal Péter bíró; Dr. Heinemann Csilla bíró; Huszárné dr. Oláh Éva bíró A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: Felperesi képviselő eljár: Dr. Tóth T. Zsolt ügyvéd Cím3 Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Cím5 Az alperes képviselője: Dr. Konyhás Szilvia kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti üggyel kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes
  2. sorszám alatt A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Fővárosi Törvényszék 12.K.700.260/2023/
  3. számú ítélete Kúria I.Kfv.37.411/2023/3 2 Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A nemzetség állampolgárságú felperes részére, kérelmére - magyar állampolgárságú,
  4. április
  5. napján született kiskorú gyermekére figyelemmel -
  6. június
  7. napján kiállították az Azonosító1 számú,
  8. július
  9. napjáig érvényes állandó tartózkodási kártyát. [2] Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Megyei1 Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) hivatalból indított eljárásban - a felperes magyar állampolgár családtagjának, azaz gyermekének bejelentett lakóhelyén
  10. augusztus
  11. napján tartott helyszíni ellenőrzés lefolytatása, ennek során a gyermek édesanyjának meghallgatása után megállapította, hogy a felperesnek a magyar állampolgár gyermekével tényleges életközössége nem áll fenn, ezért a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
  12. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.)
  13. §
(2)bekezdésének f) pontja, valamint
(4)bekezdésének a) pontja alapján a felperes tartózkodási jogát igazoló okmányának, azaz tartózkodási kártyájának visszavonásáról rendelkezett. A felperes fellebbezése folytán eljáró alperes a
  1. november
  2. napján kelt 106-Át-45467/3/
  3. számú másodfokú határozattal az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [3] A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatával szemben, kérte annak az elsőfokú határozatra kiterjedő megsemmisítését. Az alperes a védiratban a kereset elutasítását kérte. A jogerős ítélet [4] Az elsőfokú bíróság a
  4. április
  5. napján meghozott 12.K.700.260/2023/
  6. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, a közigazgatási perrendtartásról szóló
  7. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  8. §
(1)bekezdésének a) pontja alapján. A jogerős ítélet Kúria I.Kfv.37.411/2023/3 3 indokolásában rögzítette, hogy a felperes nem vitatta azon tényt, hogy magyar állampolgárságú gyermekével nem él egy, illetve közös háztartásban, s az sem volt vitatott, hogy a felperes tartózkodási kártyáját magyar állampolgárságú kiskorú gyermekére tekintettel állították ki, így az Szmtv. 94. §
(2)bekezdése szempontjából csak a felperes magyar állampolgárságú gyermekét lehetett figyelembe venni. Az Szmtv. 94. §
(2)bekezdés f) pontja szerinti magyar állampolgáron kizárólag azt a magyar állampolgárt lehet és kell érteni, akire tekintettel a felperes részére a tartózkodási kártyát kiállították. Rámutatott, hogy a felperes keresetében hivatkozott Kfv.II.37.885/2020/
  1. számú ítélet a perbeli ügyben nem alkalmazható, mivel ügyazonosság nem áll fenn. A hivatkozott ügyben a Kúria kifejezetten a felperesi, illetve kérelmezői pozíciót betöltő, tartózkodási joggal bíró, harmadik országbeli kiskorú gyermek viszonylatában tett megállapítást, míg jelen perbeli esetben a jogvita tárgyát nem egy harmadik országbeli állampolgár kiskorú gyermek tartózkodási joga megszűnése képezi, az eljáró hatóságok nem kiskorú gyermek tartózkodási jogát illetően folytattak le vizsgálatot, hanem a harmadik országbeli állampolgár apa tartózkodási joga visszavonására került sor. [5] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a magyar állampolgár gyermek édesanyja és a gyermek a felperessel gyakorlatilag semmilyen kapcsolatban nem áll, azzal, hogy a felperes legutóbb
  2. elején járt a gyermeknél utoljára. Rögzítette, hogy az alperes ezen megállapítását a felperes sem a közigazgatási eljárás során, sem a perben nem vitatta. Úgy ítélte meg, hogy az eljáró hatóságok jogszerű megállapításra jutottak. A felülvizsgálati kérelem [6] A felperes a felülvizsgálati kérelmében kérte a Kp.
  3. §
(1)bekezdése alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, helyette jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát, a kereseti kérelemnek való helyt adást. A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának aa),
  2. ab)és
  3. ad)alpontja, valamint a Kp. 118. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján kérte, továbbá a Kp. 50. §
(1)bekezdésére és
(2)bekezdésének a) pontjára hivatkozva azonnali jogvédelem keretében kérte a felülvizsgálati kérelem benyújtása halasztó hatályának elrendelését. [7] A felülvizsgálati kérelemben előadta, hogy álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2. §
(2)bekezdés a) pontját,
  1. §-át, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
  2. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
  3. §-át, 87/M. §-át, valamint a Kp.
  4. §
(5)bekezdését. Idézte a Kp. 118. §
(1)bekezdés aa),
  1. ab)és
  2. ad)alpontjában foglalt rendelkezéseket, ezt követően kifejtette az általa állított jogszabálysértéseket. Ennek során hivatkozott a Kúria BH2021. 272. számú határozatára, a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezményre (Gyermekjogi Egyezmény), továbbá a joggyakorlat-elemző csoport álláspontjára, miszerint a vérségi kapcsolat igazolása esetén a hatóság nem vizsgálhatja a szülői felügyeleti jog gyakorlásának körülményeit. Ezt támasztja alá a Kúria Kfv.III.38.189/2016/7. számú ítélete is. Álláspontja szerint az alperesnek további cselekményeket kellett volna tennie a tényállás Kúria I.Kfv.37.411/2023/3 4 tisztázása körében. Hivatkozott továbbá a családi élet és a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jogok sérelmére. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei - a következők szerint - nem állnak fenn. [9] A Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha:
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve, így a Kúria a felperes által megjelölt, valamint a Kp. 118. §
(1)bekezdésében szabályozott további befogadhatósági okokat is vizsgálta. A Kúria a befogadhatóság vizsgálata során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra kizárólag a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van lehetősége. [11] A Kúria utal arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. Ezzel összefüggésben a Kúria kiemeli, hogy a befogadásról való döntés a jogegységi funkció egyedi ügyek intézésében történő ellátását szolgálja, így a befogadás körében az egyedi ügyben meghozott jogerős ítélet jogegységgel való kapcsolatát kell vizsgálni. Kúria I.Kfv.37.411/2023/3 5 [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)alpontjában meghatározott ok alapján, azaz a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a befogadás akkor indokolt, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet a Kúria akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.I.35.542/2021/2., Kfv.VII.37.025/2021/2., stb.), az meghaladottá vált. [13] A felperes a kialakult joggyakorlat körében alapvetően az Szmtv. 94. §
(2)bekezdés f) pontjának alkalmazhatósága, továbbá a szülői felügyeleti jog gyakorlása körülményei vizsgálata körében hozott egy-egy kúriai határozatra hivatkozott. Azokkal összefüggésben a Kp. 118. §
(1)bekezdésének b) pontját nem nevesítette befogadási okként, azonban - egyebek mellett - a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében kérte a felülvizsgálati kérelem befogadását. A jelen perben vitatott közigazgatási határozat az Szmtv. 94. §
(2)bekezdés f) pontján alapul, amely törvényi rendelkezés alkalmazásával kapcsolatban a Kúria nem azonosított olyan jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdést, amelyben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a jogegység megbomlásának veszélye állna fenn, vagy a körülményekben olyan változások következtek volna be, amelyek miatt a kialakult gyakorlat meghaladottá vált volna. [14] A felperes által hivatkozott BH
  2. számú határozat - amelynek alapját a felperes keresetlevelében is megnevezett Kfv.II.37.885/2020/
  3. számú kúriai ítélet képezi befogadás alapjául nem szolgálhat, az elsőfokú bíróság a jogerős ítélet indokolásában részletesen rámutatott azokra a releváns elemekre, amelyek eltérése folytán ügyazonosság nem áll fenn. [15] A felülvizsgálati kérelemben nevesített Kfv.III.38.189/2016/
  4. számú ítélet és jelen perbeli ügy tekintetében szintén nem állapítható meg ügyazonosság, a hivatkozott ítélet alapját képező ügyben az alperes az Szmtv.
  5. §
(2)bekezdése alapján hozott határozatot, amelyben megállapította, hogy a hivatkozott per felperese a családi kapcsolatot a tartózkodási jog megszerzése érdekében létesítette, a felperes nem gyakorolta szülői felügyeleti jogát, a gyermekével kapcsolattartási jogával nem élt és a gyermektartási kötelezettségének is csak részben tett eleget. Releváns tényállásbeli eltérés egyrészt az, hogy a hivatkozott perben nem az Szmtv. 94. §
(2)bekezdés f) pontján alapult az alperes határozata, továbbá a felperes ott vitatta a kapcsolattartás hiánya körében tett megállapításokat, valamint a tényállás elemét képezte, hogy a felperes teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett, amely kapcsán a Kúria a Kfv.III.38.189/2016/
  1. számú határozatában arra mutatott rá, hogy az alperes meg sem kísérelte megdönteni, hogy vér szerinti szülőkről van szó (DNS vizsgálatot nem végeztetett), s az ítélet indokolásában elvi éllel mondta ki, hogy vér szerinti szülői kapcsolat visszaélésszerű létrehozása, ilyen esetben az Szmtv.
  2. §
(2)bekezdésének az alkalmazása fogalmilag kizárt. A felperes által a felülvizsgálati kérelemben nevesített, jelen perbeli ügy tekintetében ügyazonosnak nem tekinthető két kúriai határozat alapján sem állapítható meg Kúria I.Kfv.37.411/2023/3 6 olyan körülmény, amely a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében a befogadhatósági ok fennállását megalapozná. [16] A felperes által nevesített Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria egységes gyakorlata szerint a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, azaz a vizsgált jogkérdés túlmutat a konkrét ügyön és a Kúria iránymutatása szükséges. Az ügy társadalmi jelentősége pedig különösen akkor minősül befogadási oknak, ha az adott jogkérdés a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás azonban ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. Jelen perbeli ügyben a Kúria értékelése szerint a felülvizsgálati kérelemben előadottak nem valószínűsítik azoknak az egyedi tényállású ügyön túlmutató súlyát, más jogalanyok jogi helyeztére való tömeges befolyást. [17] A Kúria hivatalból megvizsgálta és úgy értékelte, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ac)alpontja szerinti befogadási ok - az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége - nem áll fenn. [18] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálati kérelmében nevesítette ugyan, azonban annak indokát a befogadási okok körében nem részletezte. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontjához kapcsolódó, a befogadhatóságot megalapozó indokokat és a felülvizsgálati kérelem indokait a felperes nem különítette el. A felülvizsgálati kérelem tartalmi indokai és a befogadhatósági okok között nagyfokú a hasonlóság, azonban tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati kérelem indokolása több funkciót tölt be, nemcsak a felülvizsgálat érdemi tartalmi okára, hanem a befogadhatóságot megalapozó okokra is ki kell terjednie. Ezeket a felülvizsgálati kérelmet benyújtó félnek kell úgy bemutatni, hogy a felülvizsgálati kérelemből egyértelműen azonosíthatóak legyenek a befogadhatóság okai, valamint a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontja esetén az ahhoz kapcsolódó indokolás is. A felperes ez irányú indokolási kötelezettségének nem tett eleget, így a befogadási ok fennállását nem támasztotta alá. [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján sem látott törvényes lehetőséget, mivel a felperes erre a befogadási okra nem hivatkozott, ezzel összefüggésben nem is jelölt meg olyan, az ügyazonosság követelményének megfelelő, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (BHGY) közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltérne. [20] A fentiekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. Kúria I.Kfv.37.411/2023/3 7 [21] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadására figyelemmel a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelméről a Kúriának döntenie nem kellett. A döntés elvi tartalma [22] Felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása, mivel a Kp. 118. §
(1)bekezdésében meghatározott befogadási okok egyike sem áll fenn. Záró rész [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzésben határozott. [24] A végzés ellen a további felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontjában foglalt rendelkezés zárja ki. Budapest,
  2. július
  3. Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Hajnal Péter s.k. bíró Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.