DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.092/2021/
- szám A Debreceni Ítélőtábla a Berczi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Berczi Norbert ügyvéd – cím) által képviselt 'felperes neve' (cím) felperesnek – a dr. Simon Zsuzsanna ügyvéd (cím) által képviselt 'alperes neve' (cím) alperessel szemben tagdíj megfizetésének követelése miatt indított perében a Debreceni Törvényszék 6.P.20.759/2020/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszámú fellebbezése folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek – 16 200 (tizenhatezerkettőszáz) forint általános forgalmi adót tartalmazó – 76 200 (hetvenhatezer-kétszáz) forint összegű másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A felperes a Fővárosi Törvényszék nyilvántartásában szereplő, a tej termékpiac összehangolása érdekében létrejött egyesület; az alperes pedig tejfeldolgozó tevékenységet folytató gazdasági társaság. [2] Az alperes
- július
- napján az e célra rendszeresített nyomtatványon cégszerűen aláírt „Belépési nyilatkozat” címzésű iratot nyújtott be a felpereshez az alábbi szöveggel: „Alulírott a T. T-be tagként belépek, az Alapszabályban foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem. A tagdíjat a Küldött Közgyűlés határozatában foglaltak szerint megfizetem, továbbá a Küldött Közgyűlés által meghatározott egyéb befizetési kötelezettségnek is eleget teszek.” [3] Ugyancsak
- július
- napján az alperes írásban kérelmet nyújtott be a felperes részére az alperes által tervezett beruházás megvalósításának támogatása céljából. A kérelemben az alperes előadta, hogy az általa megvalósítani tervezett beruházáshoz pályázati támogatást kíván igénybe venni, míg az érintett támogatási közlemény rendelkezései szerint a támogatás igénybevételének feltétele egyrészt az, hogy a pályázó tagsággal rendelkezzen valamely, a tevékenységéhez kapcsolódó szakmai vagy szakmaközi szervezetben, másrészt pedig az, hogy az adott szervezet a megvalósítandó beruházást támogassa. Az alperesi kérelemre a felperesi egyesület a kérelemmel azonos napon, azaz
- július 11-én keltezett „Szakmai szervezeti tagság igazolása” címzésű okiratot adott ki az alperes részére, mely tartalmazta egyrészt azt, hogy a felperes igazolja, hogy az alperes a felperes mint szakmai szervezet tagja, a folyamatos tagsági jogviszonyának kezdete pedig
- július 11-e, továbbá tartalmazta azt is, hogy a felperes mint szakmai szervezet az alperesi támogatási kérelemben szereplő beruházással egyetért. [4] A felperes
- augusztus
- napján „belépés” tárgymegjelöléssel tájékoztató levelet bocsátott ki az alperes irányába, mely egyebek mellett az alábbiakat tartalmazta: „Köszönettel megkaptuk belépési nyilatkozatát, és szíves tájékoztatásul közöljük, hogy az alperes tejfeldolgozót az F00000 tej terméktanácsi azonosító számon nyilvántartásba vettük…. Az Önök által rendelkezésre bocsátott információk szerint cégüknél a feldolgozási tevékenység a jövőben fog megindulni. A 'felperes neve' az ősz folyamán dönt arról, hogy a Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.092/2021/5 2 beruházás megvalósulási ideje alatt milyen összegű tagdíjat kell fizetniük”. Utóbbi tájékoztató az alperes részére történt kézbesítése az elsőfokú eljárás során bizonyítatlan maradt. [5] A felperes
- október
- napi keltezéssel tájékoztató levelet küldött az alperesnek, amely szerint a
- július
- napján benyújtott belépési nyilatkozata alapján az egyesületi tagságát nyilvántartásában rögzítette és annak alapján ebben a levélben tájékoztatta az alperest a közgyűlési határozat alapján a tejfeldolgozó szervezetek által fizetendő éves tagdíj mértékéről. Ezt a tájékoztató levelet az alperes megkapta, hiszen arra
- november
- napján írásban válaszolt. [6] A
- november 18-i válaszában az alperes kérte, hogy a
- évre státuszát pártoló vagy társult tagként állapítsa meg a felperes azzal az indokkal, hogy a feldolgozóknál az éves tagdíj mértéke az éves árbevétel alapján rendkívüli megterhelést jelent. A felperes az alperes ezen kérelmének nem adott helyt és erről a döntéséről
- október
- napján kelt levélben tájékoztatta is az alperest. [7] A felperes az alperes részére a tagsági jogviszonyra tekintettel a
- január
- napjától fizetendő összesen évi 300 000 forint összegű tagdíjról számlákat bocsátott ki: a
- év egészére számított 300 000 forint összegű tagdíjról
- augusztus 30-i teljesítési határidőt feltüntetve; a
- év első félévére esedékes 150 000 forint összegű tagdíjról
- február 17-i esedékességi időt feltüntetve; a
- év második félévére esedékes 150 000 forintról
- szeptember 25-i esedékességi időt feltüntetve; a
- év első félévére esedékes 150 000 forintról
- február 21-i esedékességi időpontot feltüntetve; a
- év második félévére esedékes 150 000 forintról
- szeptember 12-i esedékességi időt feltüntetve; a
- év első félévére esedékes 150 000 forintról
- február 19-i esedékességi időpontot feltüntetve; a
- év második félévére esedékes 150 000 forintról
- szeptember 19-i esedékességi időpontot feltüntetve; valamint a
- év első félévére esedékes 150 000 forintról
- február 29-i esedékességi időpontot feltüntetve. [8] Az alperes a felperes felé fennálló tagdíjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezzel szemben a tagdíjakról szóló, neki megküldött számlákat rendszerint visszaküldte a felperesnek. Az egyik ilyen alkalommal, a
- szeptember 2-án kelt levélben arra hivatkozott, hogy kérelmében pártoló vagy társult tagi minősítést kért, de erre nem kapott választ; míg a
- február 22-én kelt levelében azt adta elő, hogy a felperesi szervezetbe nem lépett be, tagsági jogviszonyra vonatkozó elfogadó nyilatkozatot nem írt alá, nem kapott értesítést arról, hogy tagjai sorába felvételt nyert volna. [9] A fizetési meghagyással indult és az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a felperes leszállított módosított keresetében kérte az alperes kötelezését 1 350 000 forint tőkeösszeg és abból 300 000 forint után
- augusztus 30-tól, 150 000 forint után
- február 17-től, 150 000 forint után
- szeptember 25-től, 150 000 forint után
- február 21-től, 150 000 forint után
- szeptember 12-től, 150 000 forint után
- február 19-től, 150 000 forint után
- szeptember 19-től és 150 000 forint után
- február 29-től a kifizetés napjáig járó és a Ptk. 6:
- §-ának
(1)bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamata megfizetésére tagdíjtartozás jogcímén. [10] Az alperes érdemi ellenkérelmében kérte a felperesi kereset elutasítását, melynek alapjául arra hivatkozott, hogy az alperesnek a felperesi egyesületben tagsági jogviszonya nem jött létre. [11] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 1 350 000 forintot, valamint abból 300 000 forint után
- augusztus
- napjától, 150 000 forint után
- február
- napjától, 150 000 forint után
- szeptember
- napjától, 150 000 forint után
- február
- napjától, 150 000 forint után
- szeptember
- napjától, 150 000 forint után
- február
- napjától, 150 000 Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.092/2021/5 3 forint után
- szeptember
- napjától és 150 000 forint után
- március
- napjától a kifizetés napjáig járó és a mindenkori késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, ezt meghaladóan – kizárólag a késedelmi kamatfizetési kezdő időpontokat érintően – a felperes keresetét elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 336 446 forint összegű elsőfokú perköltséget. [12] Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a felperes a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (
- évi Ptk.) 61-
- §-ai, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
- évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései szerint működő egyesület volt. Az
- évi Ptk.
- §-ának
(1)bekezdése alapján pedig alapszabályában rendelkeznie kellett a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének módjáról és feltételeiről. Ezzel összefüggésben rámutatott arra, hogy
- júliusában a felperes akkor hatályban volt alapszabálya szerint úgynevezett nyitott szervezet volt, amelynek önkéntes belépés útján a tejágazatban érdekelt jogi személyiségek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és természetes személyek egyaránt a tagjai lehettek. Az Alapszabály IV. fejezete rendelkezett arról, hogy a felperes a nyitott tagság elvén alapszik, azaz a tejtermék pályán lévő egyetlen termelő, gyűjtő, feldolgozó vagy forgalmazó szervezet vagy személy tagfelvételi kérelme sem tagadható meg, amennyiben az Alapszabályt, illetve más belső szabályzatot magára nézve kötelezőnek elfogadja. Utalt az Alapszabály IV.
- fejezetének
- pontjára, amely úgy rendelkezett az alperesi tagfelvétel időpontjában, hogy aki a felperes tagja kíván lenni, előre közzétett formanyomtatvány szerint belépési nyilatkozatot ír alá és azt eljuttatja a felperes titkárságára. Ezt követően a tagdíjfizetésre vonatkozó szabályok szerint a tagjelölt 15 napon belül megfizeti az esedékes tagdíjat a titkársággal egyeztetett módon. A tagdíj megfizetésének megtörténte után legfeljebb 30 napon belül a titkárság a belépés tényét és a taggá válást a tag részére igazolja. Az Alapszabály tagnyilvántartással kapcsolatos IV.
- fejezetének rendelkezése pedig úgy szólt, hogy a tagjairól, pártoló tagjairól és a társult tagjairól a titkárság elektronikus nyilván-tartást vezet, rögzítve a belépési nyilatkozat szerinti adattartalmat, illetve a tagsági kötelezettségként előírt adatszolgáltatás szerinti adattartalmat. Ugyancsak az alapszabály rendelkezett a tagdíj megfizetéséről, nevezetesen a V. fejezet
- pontja szerint a tagság feltétele a tagdíj – az Alapszabály és a vonatkozó belső szabályzat rendelkezései szerinti – megfizetése. [13] Az elsőfokú bíróság a fenti tényállás és az itt általa is idézett jogszabályi és alapszabályi rendelkezések összevetésének eredményeképpen arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy
- július
- napján a felperesi egyesületben az alperes tagsági jogviszonya létrejött. Okirat bizonyítja ugyanis, hogy az Alapszabály idézett IV.
- pont
- pontja szerinti belépési nyilatkozatot az alperes kitöltötte, aláírta és a felperes titkárságához benyújtotta. Ebben nyilatkozott arról, hogy a felperes Alapszabályát és belső szabályait magára nézve kötelezőnek elfogadja, az elfogadó nyilatkozatát pedig semmilyen feltételhez nem kötötte, azt nem szűkítette. Ezzel összefüggésben rámutatott az elsőfokú bíróság, hogy az Alapszabály tagsági jogviszonyról rendelkező fejezete miatt az alperes tagfelvételi kérelme már nem is lehetett volna megtagadható. A tagsági jogviszonyának létrejöttéhez pedig semmilyen további aktusra vagy döntésre az Alapszabály rendelkezései szerint nem volt szükség. [14] Mindezen túl az elsőfokú bíróság kifejtette azt is, hogy a tagsági jogviszony létrejöttének nem volt szükségszerű feltétele a tagjelölt részéről az esedékes tagdíj megfizetése, figyelemmel arra, hogy az Alapszabály e körben, idézett rendelkezése szerint a „titkársággal egyeztetett módon” fordulattal szabályoz, azaz az Alapszabály a felperes titkárságának és a tagjelöltnek az egymás közötti egyeztetésére utalta az esedékes tagdíj Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.092/2021/5 4 rendezését, annak mikéntjét. Ez pedig akár átfoghatta azt is, hogy a titkárság mellőzze a tagjelölt esedékes tagdíjfizetési kötelezettségének behajtását, amire a perbeli okiratok közül egyébként utalt is a
- augusztus 6-i keltezésű, a felperes által kiállított, az alperesnek címzett levél. Ebben a levélben a felperes azt írta, hogy az alperes által rendelkezésre bocsátott információk szerint az alperesnél a feldolgozási tevékenység csak a jövőben fog megindulni, ezért a felperes majd az ősz folyamán dönt arról, hogy a beruházás megvalósítási ideje alatt milyen összegű tagdíjat kell fizetnie. [15] Az elsőfokú ítélet szerint nem volt a tagsági jogviszonynak feltétele az sem, hogy a létrejött jogviszonyról igazolást állítson ki a felperes. A tagfelvételi eljárásnak ez a mozzanata ugyanis nem a tagsági jogviszony létrejöttét érinti, az pusztán a belépési nyilatkozat alapján létrejött tagsági jogviszony fennállásának igazolására szolgál. [16] Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy az alperes felperesi tagsága létrejött, e tagsági jogviszonyból eredően pedig tagdíjfizetésre köteles az
- évi Ptk.
- §-a
(3)bekezdésének c) pontja, illetőleg utóbb a
- március 15-től hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 3:
- §-ának
(1)bekezdése és az ezek alapján kötelezően alkalmazandó Alapszabály IV.4.
- pontja, valamint V.1-
- pontjai alapján. A tagdíj mértékét az elsőfokú bíróság az iratokhoz csatolt 22/
- (XI.29.) küldött közgyűlési határozat alapján állapította meg. A perköltség viseléséről a pervesztesség-pernyertesség arányában döntött, a felperest 98,8 %-ban találva pernyertesnek. [17] Az ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést. A fellebbezésben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását, egyben a felperes marasztalását első- és másodfokú perköltségeiben. [18] A fellebbezés szerint a megállapított tényállás hiányos, illetve a megállapított tényállásból helytelen jogi következtetést vont le az elsőfokú bíróság. Kiemelte, hogy nem volt megállapítható az alperes tagsági viszonya. Az ugyan megfelel a valóságnak, hogy kérelmet nyújtott be a szervezeti tagság igazolása és az általa tervezett beruházás megvalósításának támogatása iránt. A felperes az igazolást ki is adta, azonban az Alapszabállyal ellentétesen járt el a tagdíj tekintetében, ugyanis nem egyeztetett az alperessel. A tagdíjfizetésre vonatkozó szabályokról nem tájékoztatta az alperest, a
- augusztus
- napi keltezésű levelét pedig nem kapta meg, így az a nyilvántartásba vételről szóló értesítésként nem vehető figyelembe. A regisztrációs lap kitöltése után 3 év múlva közölte csupán a felperes a fizetendő tagdíjat, amely azonban rendkívül méltánytalan és eltúlzott az olyan kisvállalkozások részére, mint amilyen az alperes. Hangsúlyozta, hogy az Alapszabály V.
- pontja értelmében a tagság feltétele a tagdíj megfizetése. Ezzel a rendelkezéssel ellentétes az elsőfokú bíróság jogi álláspontja, hiszen tagdíjat az alperes a mai napig egyáltalán nem fizetett. Azt a felperes az alperes részére a
- év végéig elő sem írta, márpedig a tagsági viszony egyik alapszabályban írt feltétele így nem következett be, azaz a tagsági jogviszony nem jött létre, tagsági jogviszony hiányában pedig tagdíjat sem kell fizetni. [19] A felperes fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, kérte egyúttal a másodfokú eljárásban az ügyvédi képviselettel felmerült 60 000 forint + áfa perköltségben is marasztalni az alperest. [20] A fellebbezési ellenkérelem a per eldöntése szempontjából lényegtelennek ítélte a fellebbezési indokokat és továbbra is hivatkozott arra, hogy az alperes által aláírt belépési nyilatkozat egyértelmű volt abban a tekintetben, hogy a tagsági jogviszony létrehozását célozza. Ebben pedig nyilatkozott arról is, hogy a tagdíjat a küldött közgyűlés határozatában foglaltak szerint meg fogja fizetni, illetve a küldött közgyűlés által meghatározott egyéb befizetési kötelezettségeknek is eleget fog tenni. Alaptalannak és a per eldöntése szempontjából irrelevánsnak ítélte azt a fellebbezési hivatkozást, hogy méltánytalan Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.092/2021/5 5 mértékű a követelt tagdíj. Hivatkozott arra is, hogy az alperes a tagsági jogviszonyból eredő előnyöket kihasználta, ezért is kérvényezte a tagságának igazolását és a felperes szakmai támogatását, hiszen így tudta az általa tervezett beruházás megvalósításához szükséges pénzügyi támogatást megszerezni. Ezzel szemben az Alapszabályban rögzített tagsági jogviszonyból eredő tagdíjfizetési kötelezettségét nem teljesíti. [21] Az ítélőtábla az alperes fellebbezését a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/
- (III.6.) Korm. rendelet
- §
(1)
(2)és 42. §
(10)bekezdései alapján tárgyaláson kívül bírálta el, és azt nem találta alaposnak. [22] Az elsőfokú bíróság a tényállást megalapozottan állapította meg, érdemben abból helyes jogkövetkeztetést vont le, az érdemi döntése is helytálló, annak indokaival az ítélőtábla minden részében egyetértett. [23] Csupán a fellebbezésben foglaltakra tekintettel mutat rá az ítélőtábla az alábbiakra: [24] Az elsőfokú ítélet a felperes belépési nyilatkozatának aláírását és benyújtását, abban az Alapszabály megismeréséről és feltételhez nem kötött elfogadásáról tett nyilatkozatát a jogszabályi és alapszabályi rendelkezésekkel helyesen vetette össze, és azokból a tagsági jogviszony létrejöttére helytállóan következtetett. Az Alapszabály elfogadásából következően pedig a felperesnek nem volt további egyeztetési kötelezettsége az alperessel, hiszen az alperes mint a civil szervezet tagja a helyesen hivatkozott törvényi rendelkezések szerint vált kötelessé az Alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére, így a szervezet döntéshozó szerve által meghatározott, minden tagra kötelező tagdíj megfizetésére, így az ebben a részben kifejtett hivatkozása nem vezethetett eredményre. Annak a megítélése, hogy az alperes egyébként eltúlzottnak, méltánytalannak tekintette-e a tagdíj összegét, ugyancsak nem bír jelentőséggel az Alapszabály feltétlen elfogadása folytán. [25] Az Alapszabály V. pontja a „Tagdíj” címszó alatt a fellebbezési értelmezéssel szemben nem a tagság létrejöttének szabja feltételéül a tagdíj megfizetését, hanem szó szerint úgy fogalmaz, hogy a „tagság feltétele a tagdíj megfizetése”. Önmagában az egyéb alapszabályi rendelkezésekből összefüggéstelenül kiragadva ez az előírás még lehetne ugyan nyelvtanilag úgy értelmezhető, hogy a tagdíj megfizetése esetén jön létre a tagsági viszony; ezzel szemben az előírásnak az egyéb jogszabályi rendelkezésekkel összevetéséből egyértelműen az következik, hogy a tagsági jogviszony fenntartásának a feltételeként határozta meg a felperes a tagdíj megfizetését. A szöveg azzal a másik alapszabályi rendelkezéssel összefüggésben nyer értelmet, amely a tagdíj megfizetésének elmaradása esetére a kizárás szankcióját teszi lehetővé. A perbeli esetben az alperes már a belépési nyilatkozat kitöltésének napján gyakorolta a tagsági jogait; azonnal kérte és meg is kapta a felperestől a tagsági jogviszonya fennállásának igazolását, amely az üzleti tervének megvalósításához volt szükséges. Az alperes tehát már a belépési nyilatkozat kitöltésekor is teljesen nyilvánvalóan a felperes tagjának tekintette magát, a későbbi levelezés is egyértelműen ezt teszi megállapíthatóvá. Ugyanis a 2015. október és november hónapokban történt leveleiben sem arra hivatkozott az alperes, hogy nem tagja a felperesnek, csupán azt kérte a 2015. november 18-i levelében, hogy pártoló vagy társult tagként állapítsa meg a felperes a státuszát. E levélben nem a tagsági jogviszony hiányára hivatkozással kifogásolta a felperesi tagdíjkövetelést az alperes, hanem azt túlzott mértékűnek találta és annak mérséklését kérte. Csak miután a felperes az alperesi kérelemnek nem adott helyt és változatlanul fenntartotta a tagdíj igényét, az alperes áttért a tagsági jogviszonya hiányával összefüggő hivatkozásra. [26] Mindezekre tekintettel az elsőfokú ítélet helytállóan foglalt állást arról, hogy az alperes tagsági jogviszonya létrejött, és mivel nem vitatottan tagdíj fizetési kötelezettségének Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.092/2021/5 6 nem tett eleget, ezért megfelelően kötelezte annak a küldött közgyűlési határozat alapján megállapított összegének a megfizetésére, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 383. §-ának
(2)bekezdése alapján, annak mindenben helyes indokaival, helybenhagyta. [27] A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 83. §-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte az ítélőtábla az alperest a felperesnek a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §ának
(4)bekezdése és 4/A. §-ának
(1)bekezdése alapján meghatározott összegű, másodfokú ügyvédi képviselettel felmerült perköltségének a megfizetésére. [28] A másodfokú perköltség tekintetében a teljesítése határidő a Pp. 344. §-ának
(1)bekezdésén alapult. Debrecen,
- május
- Dr. Pribula László s.k. a tanács elnöke, Dr. Répássy Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Gárdosi Judit s.k. bíró