Kfv.37236/2026/3 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján nincs lehetőség, ha a felvetett jogkérdés mikénti eldöntése a társadalom szélesebb körére még áttételesen sem hat ki. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.236/2026/3. A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó előadó bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Sperka Kálmán bíró Dr. Szilas Judit bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Farkas E. Judit Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Farkas E. Judit ügyvéd (cím2) Dr. Sielberberg Anikó ügyvéd (cím3) Wallacher Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Wallacher Lajos ügyvéd (cím4) Kúria VII.Kfv.37.236/2026/3 Az alperes: 2 Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal (cím5) Az alperes képviselője: Dr. Nagy Enikő Györgyi kamarai jogtanácsos A per tárgya: fogyasztóvédelmi ügyben hozott KE/045/00233-10/2025. számú határozattal módosított KE/045/00233-7/2025. számú és KE/045/00358-7/2025. számú határozat mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatok: a Győri Törvényszék 10.K.701.024/2025/13. és 10.K.701.311/2025/6. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmeket előterjesztő fél: az alperes Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmeinek befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállások [1] Az alperes a felperes cím6 alatti kereskedelmi egységében 2025. április 8-án lefolytatott hatósági ellenőrzése eredményeként 2025. június 5-én kelt KE/045/00233-7/2025. számú határozatával a felperessel szemben 24.000.000 forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A felperes cím7 alatti üzletében 2025. június 25-én végzett helyszíni hatósági ellenőrzést követően, 2025. október 1. napján meghozott KE/045/00358-7/2025. számú határozatával a Kúria VII.Kfv.37.236/2026/3 3 felperest 1.000.000 forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta. [2] A határozatok indokolása szerint a felperes azzal, hogy a hatósági árrés korlátozással érintett több termék esetén nem helyezte el a jogszabály által meghatározott tartalmú figyelemfelhívó jelzést a termék vagy annak egyedi kiírása mellett, megsértette az élelmiszerárak csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. §

(9)bekezdése szerinti, a Korm. rendelettel összefüggő kereskedői tájékoztatásról szóló 5/

1. (III. 21.) MK rendelet (a továbbiakban: MK rendelet)
2. §

(4)bekezdését. [3] A bírságok összegét a fogyasztóvédelemről szóló

1. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.)
2. §

(1)és

(5)bekezdései, valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló

1. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.) szabályai szerinti mérlegelési szabályok és a Korm. rendelet
2. §

(9)bekezdése alapján határozta meg akként, hogy az MK rendeletben foglalt kötelezettség megszegése esetén kiszabandó bírság 1.000.000 forint. Tekintve, hogy a felperes a komáromi üzletben 26 féle termék esetében nem tett eleget a kötelezettségének – amiből 2 termék esetében méltányosságot alkalmazott az alperes –, a jogsértés miatt első körben a termékenkénti bírságösszeg kiszabásáról rendelkezett. Majd

1. szeptember 23-án meghozott KE/045/00233-10/
2. számú döntésével az alperes a KE/045/00233-7/
3. számú határozatát módosította, a bírság összegét 1.000.000 forintban határozta meg. [4] A felperes mindkét határozatot közigazgatási perben támadta. A jogerős ítéletek [5] Az elsőfokú bíróság
4. január 21-én kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéleteivel az alperes KE/045/00233-10/
5. számú határozatával módosított KE/045/00233-7/
6. számú és a KE/045/00358-7/
7. számú határozatait megsemmisítette és az alperest új eljárások lefolytatására kötelezte. [6] A felperes kereseteit mindösszesen egy jogsértés, az alkalmazott jogkövetkezmény jogalapja körében találta alaposnak. A felperes érvelését elfogadva, a Korm. rendelet
8. §

(9)bekezdése megszövegezéséből azt a következtetést vonta le, hogy az 1.000.000 forint tételes bírság kiszabását a jogalkotó kizárólag a jól látható helyre kifüggesztendő tájékoztatással kapcsolatos szabálytalanság esetére írta elő, míg az MK rendelet 1. §

(4)bekezdése szerinti jelzés vonatkozásában külön szankciót a Korm. rendelet nem tartalmaz. Az MK rendelet ugyanis különbséget tesz tájékoztató és jelzés között. A tájékoztatót nagyobb méretben az üzlet bejáratánál kell kihelyezni, míg a jelzéseket közvetlenül az érintett termékek mellett kisebb méretben. A Korm. rendelet 4. §

(9)bekezdése szerinti jól látható helyre kifüggesztendő tájékoztatás és az MK rendelet 1. §

(3)bekezdés a) pontja szerinti, az üzlet bejáratánál, nagyobb méretben, jól látható táblán kihelyezendő tájékoztatás takarnak csak azonos fogalmakat. Következésképpen, míg a tájékoztatás kihelyezésével kapcsolatos szabálytalanság esetén egyértelműen alkalmazandó a Korm. rendelet 4. §

(9)bekezdése Kúria VII.Kfv.37.236/2026/3 4 szerinti meghatározott összegű bírság, addig a jelzések kihelyezésével kapcsolatos szabálytalanság esetében az általános fogyasztóvédelmi szabályok az irányadóak. [7] Figyelemmel arra, hogy az alperes mindkét határozatában a bírság összegének jogalapját tévesen határozta meg a Korm. rendelet 4. §

(9)bekezdése alapulvételével, a mérlegelés szempontjai nem felelhetnek meg a jogszabályi rendelkezéseknek. Az alperesnek az általános fogyasztóvédelmi szabályok alapján azt szükséges mérlegelnie, hogy a jelzési kötelezettség hiánya mennyi terméket érintett, illetve, hogy az a bírság összege szempontjából hogyan, miként értékelendő. Ehhez a fogyasztók tájékoztatáshoz fűződő jogából és annak esetleges sérelméből kell kiindulnia, mérlegelve azt, hogy különös méltánylást érdemlő körülmények fennállnak-e a figyelmeztetés alkalmazása vonatkozásában. Arra is ki kell térnie, hogy mentesülhet-e a felperes a bírság alól az érdekkörén kívül eső okokra visszavezethető körülmények miatt, avagy sem. A felülvizsgálati kérelmek [8] Az alperes mindkét ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, felülvizsgálati kérelmeiben a jogerős ítéletek hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [9] A felülvizsgálati kérelmek befogadhatósága okaként azonosan a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjait jelölte meg. [10] Előadta, hogy az országos joggyakorlat egységessége, a jövőbeni peres gyakorlat szempontjából a felvetett jogkérdés országosan is jelentős annak gyakorisága okán. A jogkérdés a fogyasztók széles körét érinti. Az MK rendelet előírása szerinti jelzés kihelyezésével kapcsolatos szabálytalanságok esetén a Korm. rendelet 4. §

(9)bekezdése megszövegezéséből az a következtetés vonható le, hogy az nem csak a tájékoztatás, hanem a jelzések kihelyezésével kapcsolatos szabálytalanság esetén is az ott meghatározott összegű bírság kiszabását teszi lehetővé. A jogalkotó ezzel biztosítja a fogyasztók jogainak teljes körű védelmét. [11] A felülvizsgálati kérelmek befogadását indokolja a fogyasztók Alaptörvény M) cikkében rögzített védelme is. A jogerős ítéletek bizonytalanságot eredményeznek azzal, hogy figyelmen kívül hagyják a fogyasztók információs és gazdasági kiszolgáltatottságát, így nem érvényesülhet a „gyengébb fél” elve. [12] Kifejtette, hogy a Korm. rendeletben meghatározott előírások teljesítésének ellenőrzése során országosan 34 eljárásban összesen 95.000.000 forint bírság kiszabásáról döntött. A felülvizsgálni kért ítéletek a társadalom széles körére közvetlen hatást gyakorolnak, a jogegység iránti igény a támadott határozatokon túlmutat, amit az alábbi ügyekkel kívánt alátámasztani: a Vas Vármegyei Kormányhivatal előtt a fogyasztóvédelmi jogszabályok megsértése miatt indult peres eljárásban eljárt törvényszék a közigazgatási Kúria VII.Kfv.37.236/2026/3 5 határozatot megsemmisítő és új eljárásra kötelező ítéletet hozott, a Kúria előtt felülvizsgálati eljárás az ügyben nem indult. A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal előtt indult ügyekben a jogerős ítéletekkel szemben felülvizsgálati eljárás kezdeményezése van folyamatban, további ügyekben jogerős ítélet nem született. A Fejér Vármegyei Kormányhivatal előtt indult ügyekben is 3 peres eljárás van folyamatban, Budapest Főváros Kormányhivatalának felülvizsgálati kérelmét a Kúria Kfv.VII.37.046/2026/2. számú végzésével megtagadta. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A Kúria a Kp. 31. §

(1)bekezdése alkalmazásával elrendelte a Kfv.VII.37.238/

1. számon folyamatban lévő ügynek a Kfv.VII.37.236/
2. számú ügyhöz történő egyesítését, majd megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelmek befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [14] A Kúria a Kp.
3. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [15] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelmek befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. [16] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. Jogegységi határozat). Kúria VII.Kfv.37.236/2026/3 6 [17] A perbeli esetben az alperes által előadottak a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében nem indokolták a felülvizsgálati kérelmek befogadását. Az ugyanis, hogy egy konkrét jogkérdésben – az MK rendelet 1. §

(4)bekezdésének megsértése esetén alkalmazandó jogkövetkezmény jogalapja kérdésében – a Kúria még nem foglalt állást, a felülvizsgálati kérelmek befogadásához önmagában nem elegendő. Szükséges az is, hogy a fél arra hivatkozzon: az adott jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezzel a joggyakorlat egysége megbomlásának a veszélye áll fenn. Az alperes azonban nem jelölt meg egyetlen olyan, egyértelműen azonosítható alsóbb fokú bírósági határozatot sem, amely álláspontja szerint ebből a szempontból a befogadás alapjául szolgálhatna, mert jogegységi problémát jelezne. Épp ellenkezőleg: a felülvizsgálati kérelmeiben felhívott hatósági ügyek leírásából az tűnik ki, hogy az elsőfokú bíróságok azonosan, a közigazgatási határozatokat megsemmisítő ítéleteket hoztak. E körben a folyamatban lévő, még elsőfokon be nem fejezett peres eljárások nem vehetők figyelembe, míg annak teljesen eltérő tárgya miatt [a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. §

(2)bekezdésének értelmezése] a Kúria Kfv.VII.37.046/2026/2. számú megtagadó végzése sem értékelhető. [18] Hangsúlyozza a Kúria, hogy amíg az alsóbb fokú bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, illetve hogyan kell alkalmazni, addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg a Kúria iránymutatását. Ilyen esetben ugyanis azt az értelmezést kell bírói gyakorlatként elfogadni, amelyet az alsóbb fokú bíróság(

1. ok)kialakított(
2. ak)(Kfv.VII.37.127/2023/2., Kfv.VII.37.537/2024/2., Kfv.VII.37.596/2025/2.). [19] A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. A felülvizsgálati kérelmeiben azonban az alperes – a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében – nem hivatkozott egyetlen olyan körülményre sem, amely az elsőfokú bíróság jogértelmezésének meghaladottságára utalna. Erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelmek befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja nem indokolja. [20] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel; a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás azonban ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [21] A Fgytv. egyik célja, a fogyasztók megfelelő tájékoztatásához való jogának védelme kétségkívül fontos társadalmi érdek, de a törvény alkalmazása önmagában a perbeli ügy különleges súlyát vagy társadalmi jelentőségét nem támasztja alá. Mint ahogyan az sem elegendő indok a befogadáshoz, hogy a Kúria előtt két, azonos tartalmú jogerős ítéletet támadnak. Kiemeli a Kúria, a felülvizsgálni kért jogerős ítéletek nem azt állapították meg, hogy az MK rendelet 1. §

(4)bekezdése nem sérült, hanem mindösszesen a kiszabott bírság jogalapjának téves meghatározását állították. Azt sem írták elő a megismételt eljárásra, hogy az alperes ne szabjon ki bírságot, hanem arra adott iránymutatást, hogy ne a Korm. rendelet 4. §

(9)bekezdése alapulvételével határozza azokat meg. Az alperesnek az általános Kúria VII.Kfv.37.236/2026/3 7 fogyasztóvédelmi szabályok alapján azt szükséges mérlegelnie, hogy a jelzési kötelezettség hiánya mennyi terméket érintett, illetve, hogy az a bírság összege szempontjából hogyan, miként értékelendő. Ehhez a fogyasztók tájékoztatáshoz fűződő jogából és annak esetleges sérelméből kell kiindulnia, mérlegelve azt, hogy különös méltánylást érdemlő körülmények fennállnak-e a figyelmeztetés alkalmazása vonatkozásában. Ebből következően a felülvizsgálati kérelmek által felvetett jogkérdés nem a fogyasztók tájékoztatáshoz való jogának jogalapját érinti, annak mikénti eldöntése valójában nem a társadalom széles körére, hanem az abban félként résztvevőkre hat ki. [22] Mindezek alapján nem állapítható meg, hogy az egyesített ügyek mikénti eldöntése a társadalom széles körére közvetlenül vagy közvetett módon hatást gyakorolna, ezért a felülvizsgálati kérelmek befogadására a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont alapján sincs lehetőség. [23] Miután a felülvizsgálati kérelmek befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [24] Amíg az alsóbb fokú bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, illetve hogyan kell alkalmazni, addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg a Kúria iránymutatását. A felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján nincs lehetőség, ha a felvetett jogkérdés mikénti eldöntése a társadalom szélesebb körére még áttételesen sem hat ki. Záró rész [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmek befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [26] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.

1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
2. április
3. Kúria VII.Kfv.37.236/2026/3 Dr. Varga Zs. András s. k. a tanács elnöke Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. előadó bíró Dr. Remes Gábor s. k. bíró Dr. Sperka Kálmán s. k. bíró Dr. Szilas Judit s. k. bíró 8