← Magyarország

Bfv.342/2025/12 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A terhelt távollétében az eljárási cselekmény nem tartható meg, ha arra a terhelt idézése lakcíméről megtörtént, de az azt tartalmazó postai küldeményt azért nem tudta átvenni, mert büntetés-végrehajtási intézetben fogva volt. Bfv.III.444/2022/9., BH 2015.

  1. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.342/2025/
  2. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Hornyák Szabolcs János, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Horváth Péter, előadó bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  3. június
  4. Az ügy tárgya: lopás bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): terhelt Első fok: Kisvárdai Járásbíróság, 4.B.100/2024/14., ítélet, tárgyalás,
  5. november 19., jogerős:
  6. január
  7. Az indítvány előterjesztője: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezés érdekében Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kisvárdai Járásbíróság 4.B.100/2024/
  8. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Kúria 3.Bfv.342/2025/12-I. 2 A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás I. [1] A Kisvárdai Járásbíróság a terhelt távollétében folytatott eljárásban a
  9. november
  10. napján meghozott 4.B.100/2024/
  11. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki lopás bűntettében [Btk.
  12. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont] és lopás vétségében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. be)alpont]. Ezért őt – halmazati büntetésül – 8 hónap szabadságvesztés büntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztést a végrehajtásának utólagos elrendelése esetén börtönben kell végrehajtani, és ebben az esetben a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A terhelttel szemben 75.400 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, rendelkezett továbbá a bűnügyi költségről. Az elsőfokú bíróság ítélete 2025. január 15. napján jogerőre emelkedett. II. [2] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a SzabolcsSzatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség – a Be. 649. §
(2)bekezdés
  1. d)pontjára alapítottan – terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [3] Indokai szerint az eljárt bíróság feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést vétett azzal, hogy a terhelt távollétében folytatta le az eljárást és hozott vele szemben ítéletet, mivel a tárgyalás napján a terhelt már fogva volt, és erről a rendőrség a bíróságot előzetesen tájékoztatta. [4] A Legfőbb Ügyészség BF.347/2025/3. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt – annak indokaival egyetértve – fenntartotta, és szintén a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. III. [5] A felülvizsgálati indítvány alapos. Kúria 3.Bfv.342/2025/12-I. 3 [6] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. [7] A Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, a jogerős ügydöntő határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be. 648. § a)-
  2. d)pontban megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [8] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pont
  1. fordulata szerint felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be.
  2. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében ilyen feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [9] Jelen ügyben a rendelkezésre álló iratok alapján a Kúria a következőket állapította meg: – a terhelttel szemben a Kisvárdai Járási Ügyészség a B.1130/2023/13. számú vádirattal 2024. február 21. napján emelt vádat a Kisvárdai Járásbíróságon lopás bűntette [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont] miatt, egyben indítványozta, hogy a bíróság büntetővégzést hozzon; – ennek alapján a járásbíróság a terhelttel szemben 2024. március 19. napján 4.Bpk.83/2024/6. számon büntetővégzést hozott; – mivel a határozatot a terheltnek nem lehetett szabályszerűen kézbesíteni, a bíróság 2024. június 28. napján tárgyalás tartása iránt intézkedett; – a terhelttel szemben 2024. július 24. napján elfogatóparancsot bocsátott ki; – az elfogatóparancs nem vezetett eredményre, ezért a Kisvárdai Járási Ügyészség 2024. szeptember 16. napján indítványozta, hogy a bíróság az eljárást a Be. CI. Fejezetének szabályai szerint, a terhelt távollétében folytassa le; – ezt követően a Kisvárdai Járási Ügyészség a B.53/2024/11. számú vádirattal 2024. szeptember 19. napján lopás vétsége [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. be)alpont] miatt is vádat emelt a terhelttel szemben; – az ez alapján indult büntetőügyet a járásbíróság a már folyamatban volt ügyhöz egyesítette; – a Kisvárdai Rendőrkapitányság 2024. október 31. napján arról tájékoztatta a bíróságot, hogy a terhelt fogva van a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben, várható szabadulása 2027. június 24. napja; – a járásbíróság 2024. november 19. napján a terhelt távollétében tárgyalást tartott, és vele szemben ítéletet hozott; – az ítéletet a terheltnek hirdetményi úton kézbesítette; – mivel az arra jogosultak közül senki nem élt jogorvoslattal, megállapította, hogy az ítélet 2025. január 15. napján jogerős lett. [10] A büntetés-végrehajtási szervezet nyilvántartása szerint a terheltet 2024. június 22-én vették őrizetbe, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetbe történő befogadására pedig 2024. június 24. napján került sor. Fogvatartása azóta folyamatos, várható szabadulása 2029. június 21. napja. [11] Kétségtelen, hogy az elsőfokú bíróság eljárása során a terhelt nem tartózkodott ismeretlen helyen, hanem korábbi jogerős szabadságvesztés büntetését töltötte. Kúria 3.Bfv.342/2025/12-I. 4 [12] Mindez azt jelenti, hogy a bíróság úgy idézte a terheltet hirdetményi kézbesítéssel a 2024. november 19-i tárgyalásra, majd tartotta meg a tárgyalást és hozott ügydöntő határozatot a terhelt távollétében, hogy mindeközben a terhelt tartózkodási helye ismertté vált, fogvatartásban volt. [13] Emiatt a terhelt távollétében történő eljárásnak a Be. 747. §
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában foglalt feltétele nem valósult meg. E szabály szerint a távollévő terhelttel szemben vádemelésnek, és azt követően a bíróság eljárásának akkor van helye, ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt az eljárás során elszökött, elrejtőzött, vagy megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárás elkerülése érdekében más módon elérhetetlenné vált, illetve a felkutatása érdekében tett intézkedések észszerű időn belül nem vezettek eredményre. [14] Amennyiben akár a perbíróság, akár a terhelttel szemben folyó más ügyben a bíróság, ügyészség vagy a nyomozó hatóság előtt a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés foganatbavételére figyelemmel a tényleges tartózkodási helye ismert, távollévő terheltnek nem tekinthető. Ezért ilyen esetben a Be. CI. Fejezete szerinti távollévő terhelt elleni külön eljárás lefolytatásának nincs helye függetlenül attól, hogy a fogvatartás ténye ténylegesen az eljáró bíróság által tudott volt, vagy sem. [15] Megjegyzi a Kúria, hogy az iratokból kitűnően jelen ügyben a rendőrkapitányság még a tárgyalás előtt tájékoztatta a bíróságot arról, hogy a terhelt fogva van. [16] A tárgyaláson való jelenlét jogáról a terhelt a Be. 430. §
(1)bekezdése szerint lemondhat, ez azonban jelen ügyben nem történt meg. Ha pedig a vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező, és szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, a bíróság intézkedik a vádlott jelenlétének biztosítása iránt [Be. 423. §
(1)bekezdés]. [17] A Kúria korábbi határozatában már kifejtette, hogy a terhelt távollétében az eljárási cselekmény nem tartható meg, ha arra a terhelt idézése lakcíméről megtörtént, de az azt tartalmazó postai küldeményt azért nem tudta átvenni, mert büntetés-végrehajtási intézetben fogva volt. A tárgyalás megtartása ez esetben akkor is a határozat feltétlen hatályon kívül helyezéséhez vezet, ha az idézés szabálytalansága a bíróságnak nem volt felróható (BH 2015.152., Bfv.III.444/2022/9.). [18] Mindezek alapján az eljárt bíróság a tárgyalást olyan személy – a terhelt – távollétében tartotta meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező lett volna, ezért a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés megvalósult. [19] Ekként a Kúria a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen elbírálva a megtámadott határozatot a Be. 663. §
(2)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. [20] A döntés elvi tartalma A terhelt távollétében az eljárási cselekmény nem tartható meg, ha arra a terhelt idézése lakcíméről megtörtént, de az azt tartalmazó postai küldeményt azért nem tudta átvenni, mert büntetés-végrehajtási intézetben fogva volt. IV. Kúria 3.Bfv.342/2025/12-I. 5 [21] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,
  1. június
  2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Horváth Péter s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A Kúria Bfv.III.342/2025/
  3. számú végzése
  4. június
  5. napján véglegessé vált. Budapest,
  6. június
  7. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.