Pf.20533/2023/9 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A társasházközösség tisztségviselőire vonatkozóan tett jogsértő közlések, melyek tartalma az, hogy az érintettek a társasház érdekei helyett saját tisztességtelen anyagi érdekeiket helyezik előtérbe, köztudomásúlag alkalmasak a tulajdonostársak, szomszédok bizalmának rombolására, elvesztésére. (PK 12. számú állásfoglalás) Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.533/2023/9. A felperesek: I.r. felperes, I.r. felperes címe – I. rendű II.r. felperes, II.r. felperes címe – II. rendű A felperesek képviselője: Dr. Kiss Balázs Károly Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd Az alperes: alperes, alperes címe Az alperes képviselője: Neizer Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Neizer Norbert ügyvéd A per tárgya: személyiségi jogok megsértése Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 40.P.21.362/2021/53. A fellebbezést benyújtó fél: az alperes Ítélet Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.533/2023/9 2 A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja és azt állapítja meg, hogy az alperes a e-mail cím címre 2018. szeptember 18. napján küldött elektronikus levelében annak valótlan állításával, hogy a téli vízvezetéke miatt nem lehet a víztelenítés 4 hónapjára a 6 háznál a cég1-vel leszereltetni a vízórákat és ez évente 960 ezer Ft megtakarítást akadályoz meg, továbbá, hogy a számvizsgáló bizottság tagjaként megrendelte a fodrász vállalkozónál a 4.3 milliós munkát, valamint, hogy saját lakásában visszaforgatta a vízórát, megsértette az I. rendű felperes jóhírnevét, annak valótlan közlésével, hogy hamis vádra próbálta rábírni a feleségét, valamint azzal, hogy erkölcstelennek és gerinctelennek nevezte, megsértette a becsületét. 2019. március 5. napján küldött elektronikus levelében számvizsgáló bizottsági tagként korruptnak nevezte az I. rendű felperest, megsértette a becsületét. 2018. szeptember 18. napján küldött elektronikus levelében annak valótlan állításával, hogy a számvizsgáló bizottság tagjaként megrendelte a fodrász vállalkozónál a 4.3 milliós munkát, megsértette a II. rendű felperes a jóhírnevét. 2019. március 5. napján küldött elektronikus levelében számvizsgáló bizottsági tagként korruptnak nevezte a II. rendű felperest, megsértette a becsületét. Az alperest elégtételadásként arra kötelezi, hogy a felpereseknek 15 napon belül megküldött magánlevélben a fenti jogsértésekért, azokat felsorolva kérjen elnézést. A felpereseket feljogosítja arra, hogy ezen magánlevelet a társasház (ingatlan címe) tulajdonostársai számára megismerhetővé tegyék. Az alperes perköltség, valamint eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezését mellőzi. Az alperest sérelemdíj és kamata megfizetésére kötelező rendelkezéseket helybenhagyja, ezt meghaladóan a keresetet elutasítja. A peres felek az első -és másodfokú költségeiket maguk viselik. Kötelezi a felpereseket, hogy személyenként 27.000 (huszonhétezer) forint együttes keresetiés fellebbezési illetéket e határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül fizessenek meg az állami adó- és vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlája javára. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.533/2023/9 3 A fennmaradó 84.000 (nyolcvannégyezer) forint együttes kereseti- és fellebbezési illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes az alábbi közlésekkel megsértette a felperesek becsületét: (felperesek) nem értik a dolgukat és nem képviselik becsülettel a tulajdonosok érdekeit az ilyen emberek tönkreteszik az értékes telepet minden disznóságot tudtak, csak igyekeztek eltitkolni hűtlen kezelés miatt fel kell jelenteni (a felpereseket) a Számvizsgáló Bizottság tagjai jogosulatlanul végzik feladataikat, ezen túlmenően alkalmatlanok is arra Megállapította, hogy az alperes az alábbi közlésekkel megsértette az I. r. felperes becsületét: erkölcstelen és gerinctelen, aki másokkal együtt hamis vádra próbálta rábírni a feleségét a Számvizsgáló Bizottság elnöke alkalmatlan a tisztség betöltésére és több jogosulatlan tevékenységet is folytat soha nem találkozott még ilyen káros emberrel, akit szemérmetlennek és hazugnak tart I.r. felperes csicskásává vált (személy1) Megállapította, hogy az alperes az alábbi közlésekkel megsértette a felperesek jóhírnevét: I.r. felperesék (SZB) tagjai (személlyel2 együttműködve megrendelték a fodrász vállalkozónál a 4.3 milliós munkát Számvizsgáló Bizottság tagjai korruptak a Számvizsgáló Bizottság tagjai az ellenőrzési kötelezettségüket sorozatosan elmulasztják, a Számvizsgáló Bizottság tagjai mulasztása okán a tagok kárfelelőssége megállapításnak van helye a tetőszigetelés, és házvégek elszámolása tárgyában Megállapította, hogy az alperes az alábbi közlésekkel megsértette az I. r. felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát: I.r. felperes klímájából fertőző kondenzvíz ömlik folyamatosan a pincébe és saját lakásában visszaforgatta a vízórát Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.533/2023/9 4 Állítja, hogy a téli vízvezeték miatt nem lehet a víztelenítés 4 hónapjára a 6 háznál a cég1-vel leszereltetni a vízórákat és ez évente 960 ezer Ft megtakarítást akadályoz meg. I.r. felperes lakásának szabálytalanul, engedély nélkül 25 Amperes a villanyórája a Számvizsgáló Bizottság elnöke (…) több jogosulatlan tevékenységet is folytat, az ilyen szomszéd miatt milliókkal kevesebbet ér az ingatlanunk. Kötelezte alperest a jogsértés abbahagyására és eltiltotta a további jogsértéstől. Kötelezte az alperest, hogy megfelelő elégtételként a korábbi levelekkel azonos nyilvánosságot biztosítva, a társasüdülő tulajdonosainak elektronikus címére küldve az alábbi közleményt tegye közzé: „Tájékoztatom a tulajdonostársak közösségét, hogy minden korábbi, a társasház tisztségviselőit, így különösen a Számvizsgáló Bizottság tagjait, kiemelten II.r. felperest és I.r. felpereset sértő, vagy őket rossz színben feltüntető kijelentésemért elnézést kérek, a korábban megfogalmazott kritikák valótlan tényállításokon alapultak, véleménynyilvánításom módja indokolatlanul bántó volt, róluk valótlan és sértő tényeket közöltem, ezzel becsülethez és jóhírnévhez fűződő személyiségi jogaikat megsértettem. Kijelentéseimet visszavonom és a jövőben minden ilyentől tartózkodom.” Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg I. rendű felperesnek 500.000,- (ötszázezer) forint tőkét, továbbá fizessen meg II. rendű felperesnek 300.000,- (háromszázezer) forint tőkét, és ezen összegek után 2018. augusztus 30. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, valamint a felperesek részére egyetemlegesen 317.500,(háromszáztizenhétezer-ötszáz) forint ügyvédi munkadíjat mint perköltséget, mely 27% áfát tartalmaz. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 60.000 forint feljegyzett eljárási illetéket az állam javára az állami adó- és vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára. [2] Határozatának indokolásában hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §-ára, a 2:43. §

1. g)és
2. d)pontjára, a 2:45. §-ára, a 2:52. §-ára, valamint a Kúria PK 12. számú állásfoglalására. [3] Kiemelte, hogy habár képmás- és hangfelvételhez fűződő személyiségi jog vonatkozásában is megjelöltek jogszabályhelyet a felperesek, azonban ezzel kapcsolatosan petitumot nem terjesztettek elő, így ezzel kapcsolatos döntést nem is hozott. [4] A felperesek számvizsgáló bizottsági pozíciójuk alapján kétségtelenül kötelesek bizonyos határig tűrni a személyüket érintő kritikákat, illetve a társasház tulajdonosainak – Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.533/2023/9 5 így az alperesnek is – kötelesek minden, a társasház működésével összefüggő információt, magyarázatot biztosítani, azonban ezen kötelezettségük nem azonos azzal a tűrési kötelezettséggel, mely személyiségi jogaik megsértése kapcsán merült fel. A kritika, bírálat, vélemény fogalmi köre a becsület megsértése körében tisztázandó, míg a jóhírnév megsértése körében a valós-valótlan tények elhatárolásának és a közlések sértő voltának van jelentősége. [5] Megvizsgálta az alperes 2018. augusztus 30-i, szeptember 19-i, 2019. március 5-i és március 30-i leveleit. Rögzítette, hogy valamennyi levél rendkívül terjengős, részletesen taglal bizonyos, általa problémásnak ítélt társasházi ügyeket, s ennek kapcsán folyamatosan emlegeti, kritizálja a felpereseket, elsősorban az I. rendű felperest, illetve kettejüket, mint számvizsgáló bizottság (SZB) tisztségviselőket, kisebb mértékben a II. rendű felperest. Levelei azonban tömör és lényegretörő problémafelvetés helyett aprólékos mozzanatokban, mint részletekben elvesző, az általa problémásnak ítélt kérdésekhez fűzött személyes benyomásait és élményeit taglaló szubjektív elemeket hordozó írások. Nehezen különíthető el bennük a megfogható és tényszerű, objektív adatokkal alátámasztott felperesi hiba, hiányosság állítása az alperes önmaga társasházi ügyek intézésére való alkalmasságát taglaló részektől és mások alperest támogató írásrészleteinek idézésétől, mint az alperesi álláspont helytállóságát megalapozni hivatott közlésektől. A levél tartalmaz rendkívül hosszú társasházi közgyűlési felvételeket link formájában, melyek megtekintését javasolja az olvasóknak. Mindezzel a levelezés kvázi közgyűlésként jelenik meg, mely azonban nélkülözi a címzettek hozzászólási lehetőségét, afféle újratárgyalása közgyűlésre tartozó kérdéseknek, mégpedig az alperesi álláspont oldaláról. Úgy találta, hogy a hosszú levelek összességében a felperesek szidalmazását és okolását tartalmazzák tásasházi ügyek kapcsán, nem pedig problémák szabatos ismertetését. Nem egyszer fogalmaz meg az alperes olyan kritikát a felperesekkel, s különösen az I. rendű felperessel szemben, amelyekhez spekulatív úton levont következtetéseket, mások magánleveleiből vett idegen véleményeket társít, megerősítve általuk saját, szubjektív véleményét. A PK 12. számú állásfoglalás II. pontja szerint a teljes szövegkörnyezet vizsgálata mellett arra jutott, hogy a levelek még az értő olvasó számára sem az intézőbizottság (IB) elnöke beszámolóiként értelmezendőek, hanem az alperes mint tulajdonos, magánszemély felperesekkel szemben táplált ellenséges érzületeinek terjengős kifejtése. [6] A társasház ügyei a társasház tagjai körében közügynek minősülnek, ugyanakkor az alperesi levelezés csak formálisan nevezhető közügy kapcsán kifejtett álláspontnak, a valóságban, tartalmilag a felperesekkel kapcsolatos, személyeskedő megjegyzések összessége közügyek felemlegetése révén. [7] Az egyes sérelmezett közlések vonatkozásában az alábbiakat rögzítette: „nem értik a dolgukat és nem képviselik becsülettel a tulajdonosok érdekeit” A közlést mindkét felperesre vonatkozó közlésként értelmezte, és úgy találta, hogy a felperesek SZB tagi mivolta mellett becsületüket sértő közlés, lévén az alperes véleményét fejezi ki a felperesek vonatkozásában, és alkalmas a megfogalmazás a róluk kialakult társasházi értékítélet lerontására. A társasház tagjaival azt közli, hogy az üdülő ügyeit vivő Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.533/2023/9 6 felperesek nem járnak el tisztességesen, a társasház tagjai érdekeivel ellentétes tevékenységet folytatnak. A szöveg szó szerint tartalmazza a „becsület” kifejezést, így közvetlenül utal arra, hogy a felperesek nem becsületesen járnak el. A felperesek becsülethez fűződő személyiségi joguk megsértését ezen közlés kapcsán megállapította. [8] „az ilyen emberek tönkreteszik az értékes telepet” A közlés ugyancsak alkalmas a becsülethez fűződő személyiségi jog megsértésére, lévén a felpereseket, a közös értéket jelentő társasüdülőt elherdáló, közösségi kötelezettségüket alapjaiban sértő személyekként nevezi meg. Jelentősége van annak, hogy a felperesek a társasház ügyeinek vitelével voltak megbízva, a levél címzettjei bízták meg őket ezzel a feladattal, így a megítélésüket hátrányosan befolyásolja annak közlése, hogy tönkreteszik a rájuk bízott üdülőt a számukra megszavazott bizalom ellenére. [9] „minden disznóságot tudtak csak igyekeztek eltitkolni” A közlés ugyancsak a becsülethez fűződő személyiségi jog sérelmét valósítja meg, mivel egyszerre közli a felperesekről, hogy disznóságokhoz van közük, s azt, hogy mindezt ráadásul a címzetti kör elől el is kívánják rejteni. A társasüdülő tagságának a felperesekről alkotott értékítéletét rontó közlés. [10] „hűtlen kezelés miatt fel kell jelenteni…SZB tagot” A közlés azt jelenti az olvasó számára, hogy az alperes szerint a felperesek a közismert „hűtlen kezelés” bűncselekményt valósították meg, jelentsen ez bármit is az alperes számára, mely kiemelten alkalmas a felperesek megbecsülésének rontására. A közlés afféle felszólítás a feljelentés megtételére, ekként az alperes kritikus értékítéleteként jön figyelembe, nem azon tény állításaként, hogy a felperesek hűtlen kezelést követtek el. Ezért – a felperesi kérelem szerint helyesen – a becsülethez fűződő személyiségi jog megsértését valósítja meg, nem a jóhírnév megsértését, lévén az valótlan tényállítás esetében jöhet szóba. [11] „I.r. felperes csicskásává vált” A közlés személy1ra utal, aki az IB elnöke volt, ugyancsak tisztségviselője a társasháznak. Annak megfogalmazása, hogy bárki is valaki csicskása lett, sértő és mindkét érintett megítélését rontó közlés, mivel azt fejezi ki, hogy alá-fölérendeltségben viszonyul egymáshoz két egyenlő ember, az alárendelt személy felett hatalmat gyakorol a másik. A célzás az I. rendű felperest, mint fölérendeltségben lévőként feltételezett személyt érinti, így az ő vonatkozásában állapította meg a becsülethez fűződő jog megsértését, a II. rendű felperes vonatkozásában azonban nem. [12] „Erkölcstelen és gerinctelen (I.r. felperes), aki másokkal együtt hamis vádra próbálta rábírni a feleségét (alperesét)” Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.533/2023/9 7 Ugyancsak kizárólag az I. rendű felperes az érintettje a közlésnek, a II. rendű felperes nem, vele szemben a nem állapította meg a becsülethez fűződő jog megsértését. A közlés az I. rendű felperes durva minősítése: kifejezetten bántó és sértő kijelentés. Kifejezi, hogy az I. rendű felperes nem vállal értékeket belső iránytűként, gyáva és bűncselekményt igyekszik elkövetni. A közlés feltétlenül alkalmas az érintett társadalmi megbecsültségének rombolására. [13] „Az IB elnöke elfogadta I.r. felperes felsőbbrendűségét, szolgai módon teljesíti akaratát” Ezen közlés érintettjének elsősorban személy1ot tekintette, aki nem felperes a jelen peres ügyben, így ezen közlés tekintetében nem állapította meg a jogsértést. [14] „a Számvizsgáló Bizottság tagjai jogosulatlanul végzik feladataikat, ezen túlmenően alkalmatlanok is arra” Ezen közlés mindkét felperest érinti, tartalmát tekintve azt fejezi ki, hogy a felperesek felhatalmazás nélkül, önkényesen járnak el a társasház ügyeiben, illetve alkalmatlanok közmegbízatás ellátására, ami degradáló rájuk nézve, így alkalmas a társadalmi megítélésük rontására. [15] „a Számvizsgáló Bizottság elnöke alkalmatlan a tisztség betöltésére és több jogosulatlan tevékenységet is folytat” A közlés érintettje az I. rendű felperes, így az ő vonatkozásában állapította meg a jogsértést. A közlés sérti a becsülethez fűződő személyiségi jogot, amennyiben ugyancsak a tisztség ellátására való alkalmatlanságát állítja, valamint jogellenes magatartással, tevékenységgel vádolja meg. Mindkét közlés az érintett társadalmi megítélését befolyásolja hátrányosan. [16] „soha nem találkozott még ilyen káros emberrel, akit szemérmetlennek és hazugnak tart” Mindhárom közlés (káros, szemérmetlen, hazug) a negyedik levélben szerepel az I. rendű felperesre vonatkoztatva, s mindkét közlés gyalázkodó jellegű, a becsülethez fűződő személyiségi jogot sérti, lévén alkalmas az egyén társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására. Kiemelten sértő megfogalmazás az IB egykori tagja részéről, aki nem a személyes ellenszenvét köteles kifejezni a közösség felé, hanem rendszeresen számot adni tevékenységéről, tagként pedig tartózkodni tartozik mások széles kör előtti durva minősítgetéseitől. A közlés kifejezésmódjában indokolatlanul bántó vélemény. [17] A jóhírnév sértőnek állított közlések vonatkozásban az alábbiakat rögzítette: „I.r. felperesék (SZB) tagjai (személlyel2 együttműködve megrendelték a fodrász vállalkozónál a 4,3 milliós munkát” A közlés valótlannak bizonyult a bizonyítási eljárás során, melyet érdemben az alperes sem vitatott, azaz nem cáfolta, hogy nem a felperesek tagságával működő SZB rendelte meg azt a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.533/2023/9 8 bizonyos tetőfedési munkát 4,3 millió forint értékben, amelyre a közlés utal, és amellyel a társasüdülőnek utóbb komoly kifogásai keletkeztek, illetve nem bizonyította, hogy a felperesek rendelték meg a munkát egy fodrász vállalkozótól. Ellenkezőleg: a felperesek tagságával működő SZB tárta fel az ügyet, és derítette ki az alkalmatlan vállalkozó költséges igénybevételét. A jelen pernek nem tárgya a társasüdülő hibás teljesítéses ügyének feltárása, azonban a per során az alperes nem adott elő arra vonatkozóan semmilyen bizonyítékot, hogy a felperesek SZB tagságát megelőzően megrendelt munkához a felpereseknek köze lett volna. A felperesek csatolták a szerződést, mely igazolja, hogy a szerződés korábban keletkezett, mintsem ők SZB tagsággal rendelkeztek. A közlés tehát objektíve valótlan, s az eset kontextusát tekintve sértő is, mivel a tagságág számára egyértelműen azt fejezi ki, hogy a felperesek a társasház pénzével felelőtlenül gazdálkodtak, mintegy 4,3 millió forintot fizettek ki szakszerűtlen javításért. [18] „I.r. felperes klímájából fertőző kondenzvíz ömlik folyamatosan a pincébe és saját lakásában visszaforgatta a vízórát” A levelekben többször emlegeti az alperes, hogy az I. rendű felperes klímájából fertőző kondenzvíz folyik a közös pincébe, s hogy a vízóra mérését befolyásolva „lopja” a vizet a saját lakása számára. tanú1 karbantartó tanúvallomása cáfolta a közlést, mivel a tanú régóta végzi a társasüdülő műszaki karbantartását, dolgozott az I. rendű felperes lakásához kiépített mellékvízmérő kapcsán is, pontos ismerete volt a vízmérő és a vízvétel körülményeiről. Az alperesi levelek ehhez képest spekulatív módon jutnak arra a kijelentésre, hogy az I. rendű felperes a vízvétel kapcsán csal, illetve, hogy a klímája kondenzvize fertőző és a pincébe folyik nagy mennyiségben. Az alperes egy levelébe foglalt linkre hivatkozott a fertőzöttség lehetőségének alátámasztására, a link azonban a legionella baktériumról értekezik, mely szellőzőrendszerek kapcsán releváns. Emellett a klíma csak működés közben produkál vízfolyást, de a tanú cáfolta, hogy a klíma vize a pincébe „ömlött” volna, s annak „mérgezettségét” is. A közlések tehát valótlanok voltak. Emellett sértő is annak állítása, hogy a közösség egyik tagja, aki ráadásul SZB elnök is, és a társasház ügyeiért felelősséget visel, lopja a vizet, illetve mérgezi a társasházat. [19] „Állítja, hogy a téli vízvezeték miatt nem lehet a víztelenítés 4 hónapjára a 6 háznál a cég1-vel leszereltetni a vízórákat és ez évente 960 ezer Ft megtakarítást akadályoz meg” Ugyancsak tanú1 vallomása cáfolta az alperesi közlést, aki elmondta, hogy maga készítette el az I. rendű felperes lakásához tartozó mellékvízmérő rendszert, hogy a lakás téli időszakban is önálló vízellátással rendelkezzen. A társasház télen is veszi a vizet, s ezen kívül az a hat-hét lakás is, akinek van mellékvízmérője. A lakás tulajdonosa vízteleníthet télire, vagy fenntarthatja a vízvételi lehetőséget. Ha fenntartja, a mellékvízmérő méri a fogyasztást. Ha kikapcsolja, nincs vízfogyasztás és mérés sem. Szabálytalan vízvétel nem történt az I. rendű felperes esetében. Azt is elmondta, hogy a főmérő leszereltetése télire nem okozna megtakarítást, ellenkezőleg jelentős költséggel járna, lévén a Vízművek új vízórát szereltetne vissza minden esetben. A mellékvízórákkal rendelkező lakások esetében ez valóban azt jelentené, hogy nem tudnak télen vizet venni, azonban nem amiatt nem szerelték le a vízórát télire, hogy az I. rendű felperes vizet vehessen ekkor is, hanem mert költséges és indokolatlan döntés lett volna az I. rendű felperes érdekeitől függetlenül is. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.533/2023/9 9 A közlés valótlan és sértő, minthogy azt fejezi ki, hogy az I. rendű felperes a társasház érdekeivel ellentétesen, személyes érdeke mentén erőltet a társasüdülőre döntést a téli vízvétel kapcsán. [20] „I.r. felperes lakásának szabálytalanul, engedély nélkül 25 Amperes a villanyórája” Valótlan állítás, amit az alperes nem bizonyított semmilyen módon. A közlés a köztudomással is ellentétes, hiszen az áramszolgáltató biztosítja az ampermennyiséget külön engedélyeztetési eljárás során. Annak állítása, hogy ehhez képest az I. rendű felperes illegálisan magasabb amperszámhoz jutott bizonyítandó, melyet az alperes elmulasztott. Akár az áramlopás, akár a magasabb amperszám titokban történt elintézése a többi lakóra hátrányos módon sértő közlés, azt fejezi ki, hogy a felperes személyes érdekei mentén törvénytelen úton szerez érvényt igényeinek. [21] „a Számvizsgáló Bizottság tagjai korruptak” Az alperes nem bizonyította, hogy a felperesek titkos ellentételezés fejében jártak el tisztségük gyakorlása során. Korrupcióval vádolni valakit egyszerre jelent illegális cselekményt és erkölcstelenséget, így a közlés sértő is. A per tárgyalásán az alperes azzal védekezett, hogy nincsen tisztában a közlés pontos jelentésével, nem arra gondolt a közlés megtételekor, hogy a felperesek meg vannak vesztegetve. Amennyiben az alperes valamely magyar kifejezés jelentését nem ismeri, mégis használja a kifejezést, úgy az saját terhére esik, nem mentesíti a közlés miatti felelősség alól. [22] „a Számvizsgáló Bizottság tagjai az ellenőrzési kötelezettségüket sorozatosan elmulasztják” A közlés tényállítás, azt fejezi ki, hogy a felperesek munkájuk végzése során nem tesznek eleget kötelezettségeiknek. A felperesek által csatolt közgyűlési jegyzőkönyvek igazolták, hogy a tevékenységüket folyamatosan ellátták. Emellett az SZB beszámolóit a társasház könyvelője is vizsgálja, aki szintén elfogadta beszámolóikat. A közlés sértő, mert arra utal, hogy a felperesek mulasztanak, s kifejezetten a társasház tagjai felé tett közlésként sérelmes, akik részére az SZB tagjai hitelesen elszámolni kötelesek. [23] „a Számvizsgáló Bizottság tagjai mulasztása okán a tagok kárfelelőssége megállapításnak van helye a tetőszigetelés, és házvégek elszámolása tárgyában” A közlést az alperes nem bizonyította, így valótlan tényállítás, hogy a felperesek mulasztottak, s emiatt kárfelelősségük van a tetőszigetelés kivitelezői munkájával kapcsolatban. Kárfelelősség felvetése azt fejezi ki, hogy a felperesek felelős tevékenységüket elhanyagolva (mulasztva) kárt okoztak az üdülőnek, amiért felelősségük is fennáll, ami nyilvánvalóan sértő és súlyosan sérti felperesek jó hírnevét. [24] „az ilyen szomszéd miatt milliókkal kevesebbet ér az ingatlanunk” Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.533/2023/9 10 Az alperes valótlan tényállítása abban áll, hogy a felperesek felelőssé tehetőek a társasüdülő tagjainak ingatlana értékcsökkenésében. E körben visszautalt a kárfelelősséggel kapcsolatban fentebb már kifejtettekre. [25] „még a gondnok munkaköri leírását is I.r. felperes küldte meg (mivel személy1 képtelen érdemi munkát egyedül végezni, nem ért semmihez)” Ez a közlés nem a felpereseket érinti, illetve csupán annyiban az I. rendű felperest, hogy a közlés szerint ő küldte meg személy1 helyett a gondnok munkaköri leírását. Hátrányos tartalma a közlésnek személy1tal kapcsolatban van, lényegében azt ismétli, hogy az illető az I. rendű felperes alárendeltjeként működik, azonban ezen kijelentés nem fogalmaz meg az I. rendű felperes tekintetében sértő tartalmat, mivel önmagában az, hogy az IB elnökét támogatja a munkájával, nem sérelmes. A teljes kontextusban nyilván mindenki úgy érti, hogy az I. rendű felperes irányítja személy1t, azonban a tartalom sérelmessége nem éri el azt a szintet, hogy személyiségi jogi védelem illesse. E körben nem állapította meg a felperesek jogsérelmét. [26] A jogsértés abbahagyására vonatkozó kereseti kérelmet alaposnak találta, mivel a jogsértés folytatólagosan, levelek írásával és elküldésével valósult meg, így nem bizonyos, hogy az alperes a levelezést abbahagyta, illetve nem fogja folytatni. [27] Az eltiltás szankció alkalmazását indokoltnak találta, mivel a jövőre nézve nem kizárt a jogsértés ismétlése az alperes részéről, hiszen leveleiben többször kijelenti, hogy kész az álláspontját a jövőben is kifejteni a felperesekről. A társasüdülőnek továbbra is tagja, amint az I. rendű felperes is, így fennáll a lehetősége az alperesnek a személyiségi jogsértés ismételt megvalósítására. [28] A felperesek elégtételadásra vonatkozó kérelmét is megalapozottnak ítélte, mivel mind a felek személyes meghallgatásából, mind az ügy egyéb körülményeiből nyilvánvaló, hogy a felpereseket lelkileg rendkívül megviselte a személyüket célzó alperesi lejáratás. Kifejezetten indokolt volt, és a reparációs cél elérését biztosíthatja a kért tartalmú levél kiküldése a címzetti kör számára. Ezen a módon biztosítható, hogy mindazok, akik az alperesi közléseket olvasták, megismerjék a konfliktus végeredményét is. [29] A felperesek személyes meghallgatásuk keretében előadták, és I.r. felperes tanúvallomásával bizonyították, hogy a jogsértések kifejezetten súlyos lelki sérelmet okoztak a számukra, az alperesi vádaskodások lehetetlen helyzetbe hozták őket SZB-tagságukhoz kapcsolódó munkájuk során, de a társasüdülőben fennállt személyes kapcsolataik tekintetében is. Az I. rendű felperes szakmai becsületét is sértette a vele szemben megfogalmazott alperesi gyalázkodás, mert pályafutása során ugyancsak közbizalmat élvezett, vele és munkájával kapcsolatos kételyek nem merültek fel. Az üdülőnek tagja olyan baráti család is, aki ismeri az I. rendű felperes alapítványi vezetői tevékenységét, melyet ugyancsak érint a jogsértés, lévén az I. rendű felperes ott is pénz kezelését végzi. Az I. rendű felperes által követelt félmillió Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.533/2023/9 11 forint eltúlzottnak sem a jogsértés súlya, sem annak ismétlődő jellege, sem annak az érintettre és környezetére gyakorolt hatása, illetve az alperesi felróhatóság mértéke szempontjából nem volt tekinthető. Az alperesnek a jogsértések felróhatóak, hiszen kifejezetten önként, bármilyen kényszer nélkül döntött a tulajdonosi kör felé e-mailen történő folyamatos kommunikáció mellett. Levelei gyakran fejezik ki, hogy az alperes ezen magatartását szívesen és önkéntesen gyakorolja, jóllehet tanú2 tanúvallomásából is kikövetkeztethető, hogy a tulajdonosok nem követelték tőle a leveleket. A II. rendű felperes esetében 300.000 forintban, a követelthez képest alacsonyabb összegben határozta meg a sérelemdíj mértékét, lévén esetében a levelek nagyságrendileg kevesebb közlést tartalmaztak, azok hangvétele jóval enyhébb volt az I. rendű felperest ért sértésekhez viszonyítva. [30] Megjegyezte, hogy a felajánlott terjedelmes, nagyobb részben a társasüdülő körül keletkezett konfliktusos helyzet részletes és mélységi feltárását célzó hangfelvétel, rengeteg irat (közgyűlési jegyzőkönyv, határozat, stb.) értékelését és tanú5 tanú kihallgatását azért tartotta szükségtelennek, mert a perben nem a felek közti konfliktus aprólékos feltárásának volt jelentősége, hanem annak, hogy az alperes részéről nem vitatottan leírt és nyilvánossá tett gyalázkodások, sértések az azokat megelőző konfliktus komolysága mellett is túlzóak, emberi méltóságot sértőek a felperes vonatkozásában. Az, ha a felperesek a társasüdülő irányítását, igazgatását tévesen képzelték el, hibáztak sem vezethet arra, hogy az alperes által alkalmazott módon fejezze ki nemtetszését velük szemben az alperes. A felek közötti konfliktus hátterének tisztázásának kizárólag amiatt adott teret, mert a sérelemdíj mértékét külön is kifogásolta az alperes arra hivatkozással, hogy a közlései kölcsönösség keretében értékelendőek: a felperesek is provokálták őt. Ugyanakkor a feltártak ilyen súlyú, mértékű felperesi provokációt nem igazoltak, melyek az alperes felróhatóságának mértékét csökkentették volna, így a bíróság döntően a keresettel egyezően rendelkezett ítéletében. [31] A perköltség viseléséről a Pp. 83. §