A határozat elvi tartalma: Ha a felperes az igazolási kérelmét azt követően nyújtotta be, hogy a bíróság a keresetlevelet elkésettség miatt visszautasította, az igazolási kérelmet általában nem lehet önmagában azért visszautasítani, mert nem nyújtotta be ismételten a keresetlevelet. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.VII.39.742/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Zanathy János a tanács elnöke Dr. Farkas Katalin előadó bíró Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Kóté Csaba ügyvéd Az alperes: ... Megyei Kormányhivatal Az alperes képviselője: A per tárgya: egyéb fellebbezett nemperes ügy A fellebbezési kérelmet benyújtó fél: felperes A fellebbezni kért határozat: Veszprémi Törvényszék 101.K.701.292/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a Veszprémi Törvényszék 101.K.701.292/2020/
- számú végzését helybenhagyja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes fizetési meghagyásával kötelezte a felperest ...biztosított
- november
- napján bekövetkezett balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátások címén egészségbiztosítási ellátási költség és kamatai megfizetésére. [2] A felperes kereseti kérelmet nyújtott be, az alperes elsődlegesen annak visszautasítását, másodlagosan elutasítását kérte. [3] A bíróság a keresetlevél vizsgálatát követően megállapította, hogy a felperes
- október
- napján elektronikus úton előterjesztett keresetlevele elkésett. A felperes igazolási kérelmet nem terjesztett elő, ezért a bíróság a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (Kp.)
- §
(1)bekezdés i) pontja alapján a keresetlevelet visszautasította. Kúria VII.Kpkf.39.742/2021/2 2 [4] A felperes igazolási kérelmében előadta, hogy a támadott döntés átvételét igazoló alperes által csatolt tértivevényen feltüntetett ...meghatalmazott által történő átvétel szabálytalan volt, ...részére meghatalmazást a felperes nem állított ki. Ezt a tényt postai szolgáltató nyilatkozatával kívánta igazolni, azonban az igazolás kiállításához szükséges ügyintézési idő nem tette lehetővé a nyilatkozat igazolási kérelemhez való csatolását. Előadta, hogy a levelek kézbesítésével és iktatásával megbízott alkalmazott
- szeptember
- napján találta az asztalán a fizetési meghagyást, érkeztető bélyegzővel látta el, tehát a fizetési meghagyás átvételére ezen a napon került sor. A felperes csupán a keresetlevelet visszautasító végzésből értesült a határidő elmulasztásáról, tekintettel arra, hogy a keresetlevelet már benyújtotta, ezért azt kérte az elmulasztott cselekmény teljesítésének tekinteni. Az elsőfokú bíróság végzése [5] A bíróság a felperes igazolási kérelmét visszautasította a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §,
- §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés c) pontja alkalmazásával azzal, hogy a felperes az elmulasztott perbeli cselekményt (keresetlevelet) az igazolási kérelméhez nem csatolta. A fellebbezés és észrevétel [6] A felperes fellebbezésében a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságot az igazolási kérelem érdemi elbírálásra kötelezését kérte a Pp. 153. §
(2)bekezdés c) pontja bíróság általi megsértése miatt. A felperes hivatkozott arra, hogy a fellebbezéssel támadott végzés ellentétes a
- óta fennálló gyakorlattal, ellentétes a közjónak és a józan észnek megfelelő jogalkalmazás eszményével, illetve a jogviták tisztességes elvén nyugvó rendezés követelményével. [7] Előadta, hogy a keresetlevelet és mellékleteit a Veszprémi Törvényszékhez
- október
- napján benyújtotta, a keresetlevél visszautasításából szerzett tudomást arról, hogy a bíróság előtt más kézbesítési napra utaló dokumentum fekszik, mint amelyre a felperes a keresettel támadott fizetési meghagyás kézbesítésének időpontját alapította, ezért élt a 15 napos határidőn belül fellebbezéssel és igazolási kérelemmel. Hivatkozott az 1/
- számú KPJE határozatra, amelynek értelmében a keresetlevél ismételt benyújtása szempontjából az újból benyújtott kereset és a korábban idézés kibocsátása nélkül elutasító kereset és ezek mellékleteinek együttes tartalmának kell szabályszerűnek lenni, azaz nem kell minden iratot újból benyújtani, csak az elutasításra okot adó hiányosságot kell orvosolni. Az 1/
- KPJE határozatot a 2/
- BKMPJE számú határozat V/
- pontja fennmaradónak értékelte, továbbá a KPJE határozatban foglaltakat, vagyis a Pp.
- §
(2)bekezdés c) pontjának felperes általi értelmezését támasztja alá a Kúria
- számú állásfoglalása is, amely szerint az elkésetten teljesített percselekmény önmagában hatálytalan, de létező percselekmény, amely a mulasztás hátrányos következményeinek orvoslása érdekében benyújtott igazolási kérelem folytán hatályossá válik. Az ezzel ellentétes értelmezés a Pp.
- §
(2)bekezdés c) pontjába, valamint az Alaptörvény
- cikkébe ütközik. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A fellebbezés nem alapos az alábbiak szerint. [9] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
- §
(3)bekezdésében előírt Pp. 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés keretei között bírálta felül. [10] Az elsőfokú bíróság a Pp. 153. §
(1)bekezdés c) pontja téves értelmezésével döntött az igazolási kérelem visszautasításáról. Helytállóan hivatkozott a felperes arra, hogy a keresetlevelet már benyújtotta, ezért annak megismétlése nem volt szükséges. Az igazolási kérelem az okból való elutasítása, hogy a felperes keresetlevelet ismételten nem nyújtotta be, nem helytálló. A felperes helyesen hivatkozott az 1/2010. számú KPJE határozatban Kúria VII.Kpkf.39.742/2021/2 3 foglaltakra, valamint a Kúria 75. számú állásfoglalására a Pp. 153. §
(2)bekezdés c) pontja értelmezése körében. [11] A Kúria a fellebbezési eljárásban fellebbezés keretei között vizsgálta az igazolási kérelemben előadott indokokat. [12] A Pp. 151. §
(2)bekezdése szerint a fellebbezési határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a fél mulasztása vétlenségét valószínűvé teszi. Az igazolási kérelem kötelező tartalmi eleme, hogy a fél előadja a mulasztásra vezető okokat és valószínűsítse a saját mulasztása vétlenségét. Ebből az következik, hogy az eredményes igazolási kérelemnek nemcsak az a feltétele, hogy a kérelmező előadja, hogy mi vezetett a mulasztásra, azt alá is kell támasztania és valószínűsítenie kell a mulasztása vétlenségét. [13] A felperes igazolási kérelmében ugyan előadta a mulasztásra vezető okokat, azonban mulasztása vétlenségét nem valószínűsítette. A becsatolt nyilatkozatok, továbbá a felperesnek az az előadása, hogy a postánál kezdeményezte a postai szolgáltató azon nyilatkozatának a beszerzését, mely szerint a fizetési meghagyást meghatalmazóként átvevő ... részére a felperes meghatalmazást postai küldemények átvételére nem állított ki – ez utóbbi nem került becsatolásra a fellebbezés elbírálás napjáig sem – a mulasztás kimentésére nem alkalmasak. Az igazolási kérelem elbírálása során a Pp. 153. §
(3)bekezdése alapján a bíróságot terhelő méltányos elbírálási kötelezettség nem érvényesül automatikusan. Annak gyakorlására csak akkor kerülhet sor, ha a fél igazolási kérelmében előadja annak előfeltételeit is, a mulasztása alapjául szolgáló okot és az azt alátámasztó körülményt és valószínűsíti mulasztása vétlenségét. [14] A Kúria utal a BH 2018.
- számú eseti döntésre, amely – az
- évi III. törvény alapján, de lényegi tartalmát nézve a Kp. hatálya alatt is irányadónak tekintendően – rámutatott arra, hogy az igazolási kérelme méltányos elbírálása nem teszi lehetővé a felhozott körülmények objektív vizsgálatának figyelmen kívül hagyását, továbbá, hogy a mulasztás kimentésének előfeltétele, hogy a fél valószínűsítse, határidő elmulasztása önhibáján kívül történt, a mulasztásban vétlen. Jelen esetben a felperes által hivatkozott, de nem valószínűsített körülmények nem támasztják alá az önhiba hiányát. [15] Az állandósult bírói gyakorlat szerint a fél előadása a hivatkozását erősítő valamely bizonyíték csatolása nélkül még a méltányos elbírálás mellett sem teszi az igazolási kérelmet megalapozottá. Ugyanakkor minden olyan igazolás és egyéb bizonyíték alkalmas lehet a vétlenség valószínűsítésére, amelyből akár közvetlenül, akár közvetetten a hivatkozott tények valóságára következtetni lehet. Ilyet azonban a felperes nem terjesztett elő. [16] A fellebbezésben felhozottak alapján a Kúria rámutat arra, hogy az igazolási kérelem elutasításával szemben felhozott érvek nem alkalmasak a mulasztás vétlenségének valószínűsítésére, hiszen az eltelt idő elegendő lett volna arra, hogy a postától a szükséges nyilatkozatot beszerezze a felperes, illetőleg arra is lehetősége lett volna, hogy a küldeményt meghatalmazottként átvevő ... nyilatkozatát beszerezze és becsatolja. Ezen igazolások hiányában azonban igazolási kérelemének nem lehetett helyt adni. [17] Mindezek folytán a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
- §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 109. §
(1)bekezdése, valamint 114. §
(5)bekezdése alapján – indokolásbeli módosítással – helybenhagyta. Záró rész [18] Az alperesnek a fellebbezési eljárásban költsége nem került fel, ezért a Kúria e körben mellőzte a határozathozatalt a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
- és
- §aira figyelemmel. Kúria VII.Kpkf.39.742/2021/2 4 [19] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [20] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a végzés elleni felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. [21] A Kúria a fellebbezést a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- április
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Bérces Nóra s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő