Pfv.21105/2024/8 – Kúria

(3)bekezdésében meghatározott két konjunktív feltétel (az alperessel szembeni jogvédelem szükségessége, marasztalás követelésének kizártsága) teljesülése esetén lehet a jogvédelem eszköze. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy amennyiben van egyéb jogvédelmi eszköz, megállapítási kereset nem terjeszthető elő. A Vht. 56. §

(1)bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel a hitelezővel szemben a Pp. általános szabályai szerint lefolytatandó perben előterjeszthető érvénytelenségi kereset a végrehajtást kérő engedményessel szemben is alkalmas az adós jogvédelmére. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság részítélete Az ügy száma: Pfv.I.21.105/2024/

1. A tanács tagjai: Dr. Cseh Attila a tanács elnöke Dr. Magosi Szilvia előadó bíró Dr. Mocsár Attila Zsolt bíró Nyírőné dr. Kiss Ildikó bíró Dr. Parlagi Mátyás bíró A felperesek: felperes1 I. rendű (cím1) felperes2 II. rendű (cím1) A felperesek képviselője: Dr. Ravasz László ügyvéd I. rendű és II. rendű (cím2) Az alperesek: alperes1 I. rendű (cím3) alperes2 II. rendű (cím4) Az alperesek képviselője: Pete és Kiss Ügyvédi Iroda I. rendű ügyintéző: dr. Pete Judit ügyvéd (cím5) név kamarai jogtanácsos II. rendű (cím4) A per tárgya: Szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I-II. rendű felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 117.Pf.632.254/2024/
2. számú rész- és közbenső ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 24.P.302.225/2022/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős rész- és közbenső ítélet felülvizsgálattal támadott részítéleti rendelkezését hatályában fenntartja. Kúria I.Pfv.21.105/2024/8 2 Kötelezi az I. és II. rendű felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az I. rendű alperesnek 269.875 (kétszázhatvankilencezer-nyolcszázhetvenöt) forint, a II. rendű alperesnek 212.500 (kétszáztizenkétezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A meg nem fizetett 850.000 (nyolcszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. A részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperes jogelődje (Bank) mint hitelező és jelzálogjogosult, valamint az I. és II. rendű felperesek mint adósok és jelzálogkötelezettek között
4. április 21-én 24.451 svájci frank összegű kölcsönre szám szerződésszámon Életbiztosítással kombinált Lakossági Jelzálog Kölcsönszerződés (Adósságrendező kölcsön) elnevezésű deviza alapú kölcsönszerződés (a továbbiakban: Kölcsönszerződés I.) és annak biztosítására jelzálogszerződés jött létre. Az I. rendű alperes jogelődje és az I. rendű felperes ugyanezen a napon szám1 szerződésszámon további 34.930 svájci frank összegű kölcsönre kötött Életbiztosítással kombinált Lakossági Jelzálog Kölcsönszerződés (Adósságrendező kölcsön) elnevezésű deviza alapú kölcsönszerződést (a továbbiakban: Kölcsönszerződés II.). Utóbbi alapján az adóst terhelő tartozás megfizetésének biztosítására a hitelező, valamint az I. és II. rendű alperesek mint zálogkötelezettek között jelzálogszerződés jött létre. [2] Az I. és II. rendű felperesek
5. április 21-én a szerződések vonatkozásában közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatokat tettek. [3] Az I. rendű alperes jogelődje közjegyzői okiratba foglaltan
6. július 17-én és
7. augusztus 2-án felmondta a kölcsönszerződéseket és a követelését a II. rendű alperesre engedményezte. [4] A II. rendű alperes kérelmére a közjegyző a tartozáselismerő nyilatkozatokra végrehajtási záradékokat bocsátott ki, amelyek alapján az I. és II. rendű felperesek ellen végrehajtás indult. Az adósok a teljesítésre halasztást kaptak, ezért a végrehajtás jelenleg szünetel. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [5] A felperesek keresetükben kérték a Kölcsönszerződés I. és II. (a továbbiakban együtt: perbeli kölcsönszerződések) érvénytelenségének megállapítását, jogkövetkezményként a szerződések érvényessé nyilvánítását akként, hogy „a tartozásukat és a törlesztő részleteket a felvett és a visszafizetett összeg különbözetében kell megállapítani a szerződésben”. Kérték továbbá annak megállapítását is, hogy a II. rendű alperes mint engedményes felé a kölcsönszerződések vonatkozásában kölcsöntartozásuk nem áll fenn. Az I. rendű alperessel szembeni keresetüket a Polgári Törvénykönyvről szóló
8. évi IV. törvény (régi Ptk.)
9. §

(1),

(4)bekezdésére, 209/A. §

(2)bekezdésére, 237. §

(2)bekezdésére, 239. §

(2)bekezdésére, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (régi Hpt.) 203. §

(6)bekezdésére, továbbá a Tanács

1. április 5-i 93/13/EGK irányelv a fogyasztókkal kötött szerződésekben Kúria I.Pfv.21.105/2024/8 3 alkalmazott tisztességtelen feltételekről
2. cikk

(1),

(3)bekezdésére, 4. cikk

(2)bekezdésére, 5. cikk

(1)bekezdésére és Melléklete

1. pont b) alpontjára alapították. A II. rendű alperessel szemben előterjesztett megállapítási keresetük jogalapjaként a polgári perrendtartásról szóló
2. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
3. §

(3)bekezdését jelölték meg. Az elszámolás vonatkozásában a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló

1. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló
2. évi XL. törvény (a továbbiakban: DH2 tv.)
3. §

(1)bekezdésére hivatkoztak. [6] Az I. és II. rendű alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú ítélet és a másodfokú rész- és közbenső ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet. Határozata indokolásában kiemelte: a végrehajtás elrendelésétől annak befejezéséig az adós jogai végrehajtást kérővel szembeni megóvásának speciális eszköze a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti per. A jelen esetben azonban az I. és II. rendű felpereseknek a keresetlevél benyújtásakor fennállt a „jogmegóvási szükségessége”, mivel a jogviszony természeténél fogva teljesítést nem követelhettek. Az elsőfokú bíróság erre figyelemmel megállapította, hogy „a Pp. 172. §-a alapján a kereset előterjeszthető”, ezért azt érdemben vizsgálta, és úgy ítélte, hogy a perbeli kölcsönszerződések a felperesek által hivatkozott okból nem érvénytelenek. [8] Az I. rendű és II. rendű felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság rész- és közbenső ítéletével a Pp. 383. §

(2)bekezdése alapján – eltérő indokolással – helybenhagyta az elsőfokú ítélet II. rendű alperessel szembeni elutasító rendelkezését, kötelezte a felpereseket a II. rendű alperes javára 212.500 forint másodfokú perköltség megfizetésére, és akként rendelkezett, hogy a le nem rótt 680.000 forint fellebbezési illetéket az állam viseli; az elsőfokú ítéletnek az I. rendű alperessel szembeni elutasító rendelkezését megváltoztatta és megállapította, hogy a perbeli kölcsönszerződések érvénytelenek; mellőzte a felpereseket az I. rendű alperessel szemben terhelő elsőfokú perköltség fizetési kötelezettséget; a felperesek másodfokú egyetemleges perköltségét 212.500 forintban, az I. rendű alperesét 269.875 forintban, a le nem rótt fellebbezési illeték összegét 680.000 forintban állapította meg. [9] A jogerős határozat felülvizsgálati kérelemmel érintett indokolása szerint a másodfokú bíróság hivatalból vizsgálta a megállapítási kereset előterjesztésének eljárási feltételeit. Tévesnek ítélte az elsőfokú bíróság azon jogi álláspontját, hogy a II. rendű alperes vonatkozásában helye van megállapítási kereset előterjesztésének. Rámutatott: a végrehajtás megindulását megelőzően az adós jogvédelme indokolja a megállapítási kereset indítását, a végrehajtás megindulását követően azonban az adós jogvédelmére a Pp. 528. §-a alapján indított végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti per alkalmas. A II. rendű alperessel szemben ezért nem volt helye a megállapítási kereset előterjesztésének. Álláspontja szerint a II. rendű alperessel szembeni megállapítási kereset önállóan elbírálható volt, ezért annak tárgyában a Pp. 341. §

(4)bekezdése alapján részítélettel határozott. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] Az I. és II. rendű felperesek felülvizsgálati kérelmükben – annak tartalma szerint [Pp. 110. §

(3)bekezdés] – a jogerős rész- és közbenső ítélet részítéleti (a II. rendű alperessel szembeni keresetüket elutasító) rendelkezésének hatályon kívül helyezését és a II. rendű alperessel szemben a perbeli kölcsönszerződések érvénytelenségének megállapítását kérték. [11] Álláspontjuk szerint a Pp. 528. §-a nem teszi lehetővé, hogy a kölcsönszerződés érvénytelensége alapján végrehajtás megszüntetése iránti perben kérjék a végrehajtás megszüntetését, ezért jogosultak – a régi Ptk. 329. §

(3)bekezdésére is figyelemmel – Kúria I.Pfv.21.105/2024/8 4 keresetet előterjeszteni a II. rendű alperessel mint engedményessel szemben a kölcsönszerződések érvénytelenségének megállapítása iránt. Jogi érdeküket az is megalapozza, hogy a végrehajtásról szóló

1. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.)
2. §-a alapján csak akkor kérhetik a végrehajtás megszüntetését, ha a bíróság polgári peres eljárásban megállapítja a kölcsönszerződés érvénytelenségét. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a Pp.
3. §

(3)bekezdésének megsértésével utasította el a II. rendű alperessel szembeni megállapítási keresetüket. [12] Megjegyezték: az „állandó kúriai gyakorlat szerint” ha a kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítása, és az érvénytelenség jogkövetkezményének levonása iránt a DH2 tv. 37. §-a alapján egységes keresetet terjeszt elő a fogyasztó, akkor ezt egy egységes marasztalási keresetnek kell tekinteni, és fel sem merülhet a Pp. 172. §

(3)bekezdésének alkalmazása. A másodfokú bíróság erre tekintettel a DH2 tv.

1. §-át is megsértette, amikor azt állapította meg, hogy a perbeli kölcsönszerződések érvénytelenségének és az érvénytelenség jogkövetkezményének a megállapítása iránt előterjesztett keresetük megállapítási kereset. [13] Rámutattak: a másodfokú bíróság helyesen állapította meg a kölcsönszerződések érvénytelenségét a régi Ptk.
2. §

(1)bekezdése és 209/A. §

(2)bekezdése alapján, „ezért ez a Ptk. 329. §

(3)bekezdése alapján a II. rendű alperessel szemben is érvényesíthető”. Hangsúlyozták, hogy a II. rendű alperes tekintetében is helyt kell adni a kölcsönszerződések érvénytelenségének megállapítása, illetve az érvénytelenség jogkövetkezményének levonása iránti keresetnek. [14] Az I. és II. rendű alperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A II. rendű alperes előadta, hogy a jelen jogkérdésben a Kúria már állást foglalt: a Pfv.I.20.335/

1. számú ügyben a végrehajtás alá vont követelés megszűnésének megállapítására és a végrehajtás megszüntetésére irányuló keresetek összefüggését vizsgálta és úgy ítélte, hogy a felperesként pert indító adós a végrehajtás elrendelésétől annak befejezéséig a végrehajtási nemperes eljárás keretében, vagy ha ezt a Vht. szabályai nem teszik lehetővé, végrehajtás megszüntetési perben érvényesítheti a végrehajtás megszűnésével kapcsolatos igényeit. A végrehajtás alatt fennálló speciális jogvédelmi lehetőségre tekintettel nem indítható megállapítási kereset. A Kúria a BH
3. számon közzétett határozatában is ugyanerre az álláspontra jutott. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A Pp.
4. §

(1)bekezdése alapján a jogerős ítélet az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással kérhető. [16] A felperesek felülvizsgálati kérelmének tartalmára tekintettel a Kúria mindenekelőtt – precedens határozataiban (például Pfv.20.513/2023/8., Pfv.20.629/2023/5., Pfv.21.043/2022/11., Gfv.30.143/2023/6.), valamint azokkal egyezően az eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak a Pp. hatályba lépése folytán történő felülvizsgálatáról szóló 1/

1. PJE határozat rendelkezései szerint a jelen ügyben is irányadó, a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
2. (II. 15.) PK vélemény
3. és
4. pontjában, és a hozzájuk fűzött indokolásban adott jogértelmezéssel egyezően – a felülvizsgálati eljárás kereteit és annak jogi természetét rögzíti. [17] A felülvizsgálat nem a per folytatása, nem egyfajta „harmadfokú” eljárás, hanem szigorú eljárási szabályok szerinti rendkívüli perorvoslat. Tárgya: a jogerős ítélet [Pp.
5. §

(1)bekezdés], amelynek jogszabálysértő voltát a Kúria kizárólag a felülvizsgálati kérelem korlátai [Pp. 423. §

(1)bekezdés] között vizsgálhatja. A Pp. 413. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a Kúria I.Pfv.21.105/2024/8 5 jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. A felülvizsgálati kérelem központi eleme a megsértett jogszabályhely megjelölése és a jogszabálysértés körülírása, mert ezek határozzák meg a Kúria felülbírálati lehetőségének tartalmi és perjogi kereteit. Érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a törvény által előírt tartalmi követelmények maradéktalanul teljesültek, az egyéb hivatkozásokat a Kúria figyelmen kívül hagyja. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell az előzőekben meghatározott tartalmi követelményekkel. [18] Mindennek a felperesek felülvizsgálati kérelme tekintetében a következők miatt volt jelentősége. [19] A DH2 tv. 37. §-a több bekezdést is tartalmaz, a felperesek ugyanakkor felülvizsgálati kérelmükben nem jelölték meg, hogy melyik közülük az álláspontjuk szerint megsértett konkrét jogszabályhely. A DH2 tv. megsértése vonatkozásában adekvát szöveges indokolást sem adtak elő, amihez képest a Kúria rámutat, hogy a II. rendű alperessel szemben a Pp. 172. §

(3)bekezdése szerinti megállapítási kereseti kérelmet terjesztettek elő. Mindezekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem DH2 tv.

1. § megsértésével kapcsolatos, egyébként is csak „megjegyzésként” előterjesztett hivatkozásait a Kúria érdemben nem vizsgálhatta. [20] Az így meghatározott felülvizsgálati keretek között eljárva a Kúria a felülvizsgálat eredményeként azt állapította meg, hogy az érdemben vizsgálható felülvizsgálati hivatkozások [a Pp.
2. §

(3)bekezdésének megsértése] tekintetében a jogerős részítélet nem jogszabálysértő, a felülvizsgálati kérelem nem alapos. [21] E körben a Kúria az alábbiakra mutat rá. [22] A II. rendű alperessel szemben előterjesztett, a Pp. 172. §

(3)bekezdésére alapított megállapítási kereseti kérelem tárgyában hozott jogerős részítéleti döntés azon alapult, hogy a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti per alkalmas a felperesek jogvédelmére. A felülvizsgálati kérelemben a felperesek alappal támadták ezt a jogi álláspontot. A másodfokú bíróság téves jogi álláspontja azonban a későbbiekben kifejtendők miatt nem hatott ki az ügy érdemi megítélésére. [23] A Pp. 528. §

(2)bekezdése szerint a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és az azzal egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása keresettel csak akkor kérhető, ha a végrehajtani kívánt követelés, illetve a végrehajtási jog elévült [

1. a)pont], a követelés vagy annak egy része megszűnt [
2. b)pont], a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott és az időtartama nem járt le [
3. c)pont], vagy az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni [
4. d)pont]. E törvényi felsorolás taxatív, kiterjesztően nem értelmezhető, ezáltal nincs lehetőség arra, hogy az adós a végrehajtani kívánt követelés érvényes létre nem jöttére hivatkozással pert indítson a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és az azzal egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt. A követelés „érvényes létrejötte” a Pp. általános szabályai szerint lefolytatandó perben tehető vitássá. E perben a Pp. 129. §-a alapján a bíróság a végrehajtást a per jogerős befejezéséig felfüggesztheti. Ha a bíróság döntése alapján a követelés nem jött létre érvényesen, úgy a jogerős határozat alapján a végrehajtás korlátozására vagy megszüntetésére nemperes eljárásban kerülhet sor. Ezt a lehetőséget a Vht. 56. §

(1)bekezdés b) pontja biztosítja. Kúria I.Pfv.21.105/2024/8 6 [24] A jelen esetben a felperesek jogvédelmi igénye arra irányult, hogy létre nem jött követelés vagy a létrejött követelést meghaladó követelés teljesítését ne kényszeríthesse ki tőlük a végrehajtást kérő. A megállapítási kereseti kérelem azonban csak a Pp. 172. §

(3)bekezdésében meghatározott két konjunktív feltétel (az alperessel szembeni jogvédelem szükségessége, marasztalás követelésének kizártsága) teljesülése esetén lehet a jogvédelem eszköze. A bírói gyakorlat következetesen egységes abban, hogy ha van egyéb jogvédelmi eszköz, akkor megállapítási kereset nem terjeszthető elő [Pfv.20.335/2015/3., közzétéve: BH2016. 119.). A hitelezővel szemben előterjeszthető érvénytelenségi kereset a végrehajtást kérő engedményessel szembeni jogvédelemre is alkalmas eszköz. A Vht. 56. §

(1)bekezdés b) pontja alapján ugyanis a végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti vagy korlátozza a végrehajtást, ha jogerős bírósági határozat alapján megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony egészben vagy részben érvényesen nem jött létre. [25] A fentiekre tekintettel a felperesek előterjeszthették és elő is terjesztették a jogaiknak a II. rendű alperessel szembeni megóvására is alkalmas érvénytelenségi keresetet, amire tekintettel a II. rendű alperessel szemben jogaik védelmére a megállapítási kereseti kérelem szükségtelen, ezért annak elutasításával a másodfokú bíróság nem sértette meg a Pp. 172. §

(3)bekezdését. [26] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős részítéletet a Pp. 424. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [27] A felülvizsgálati kérelem nem vezetett eredményre, így a felperesek a Pp. 83. §

(1)bekezdése és 87. §

(1)bekezdése alapján kötelesek egyetemlegesen megtéríteni az alperesek ügyvédi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költségét, amelynek összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdés a) pontja,

(5)bekezdése alapján az I. rendű alperes tekintetében áfával együtt 269.875 forintban, a II. rendű alperes tekintetében áfa nélkül 212.500 forintban állapította meg. A felperesek által meg nem fizetett felülvizsgálati eljárási illeték a Pp. 102. §

(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 376. §

(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. [29] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §

(1)bekezdés d) pontja zárja ki. A döntés elvi tartalma [30] A megállapítási kereseti kérelem csak a Pp. 172. §

(3)bekezdésében meghatározott két konjunktív feltétel (az alperessel szembeni jogvédelem szükségessége, marasztalás követelésének kizártsága) teljesülése esetén lehet a jogvédelem eszköze. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy amennyiben van egyéb jogvédelmi eszköz, megállapítási kereset nem terjeszthető elő. [31] A Vht. 56. §

(1)bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel a hitelezővel szemben a Pp. általános szabályai szerint lefolytatandó perben előterjeszthető érvénytelenségi kereset a végrehajtást kérő engedményessel szemben is alkalmas az adós jogvédelmére. Záró rész Budapest,

1. június
2. Dr. Cseh Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Magosi Szilvia s.k. előadó bíró, Dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. bíró, Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. bíró, Dr. Parlagi Mátyás s.k. bíró