← Magyarország

Kfv.45089/2023/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.089/2023/
  1. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin, a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Varga Eszter bíró Dr. Varga Zs. András bíró A felperes: felperes neve – személyesen eljárt (felperes címe) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (alperes címe) Alperesi képviselő: Dr. Papp Gabriella kamarai jogtanácsos A per tárgya: társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Fővárosi Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 102.K.703.382/2022/
  2. Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria VII.Kfv.45.089/2023/3 2 [1] Az alperes
  3. március 9-én kelt, adategyeztetési eljárásban hozott határozatával megállapította, hogy a felperes az
  4. július
  5. és
  6. december
  7. közötti időszakra vonatkozóan 36 év 79 nap nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idővel, 31 év 113 nap nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel, ezen belül 28 év 111 nap kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idővel rendelkezik. [2] A felperes a határozattal szemben előterjesztett keresetében elsődlegesen a határozat megsemmisítését, az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan a határozat megváltoztatását kérte. Az elsőfokú bíróság ítélete [3] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  8. évi CL. törvény
  9. §
(2)bekezdése,
  1. §-a,
  2. §
(1)és
(4)bekezdése,
  1. §-a,
  2. §
(1)bekezdése, 91. §
(1)és
(3)bekezdése, 116. §
(2)bekezdése, 120. §
(1)bekezdése, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 37. §
(4)bekezdése, 43. §
(2)bekezdése, 96/B. §
(8)bekezdése, a társadalombiztosításról szóló
  1. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 17/
  2. (VI. 14.) MT rendelet
  3. §
(1)és
(2)bekezdése, 100. §
(1)bekezdése,
  1. §-a és
  2. §
(1)bekezdése alkalmazásával. A felülvizsgálati kérelem [4] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megsemmisítését, hatályon kívül helyezését vagy a kereseti kérelmében foglaltaknak megfelelő megváltoztatását kérte. [5] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont aa),
  2. ab)és
  3. ad)alpontjaira hivatkozással – a megjelölt jogszabályhelyek szövegének idézésével – kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, Kúria VII.Kfv.45.089/2023/3 3
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [7] A Kp. 3. §
(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. A Kp. 115. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálatra a fellebbezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. [8] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A Kp. 117. §
(4)bekezdése értelmében ugyanis a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott okból miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását, mivel csak így kerülhet a Kúria abba a helyzetbe, hogy a fél szempontjait értékelhesse a kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nincs összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.VII.38.147/2021/2., Kfv.VII.38.157/2021/2., Kfv.VII.38.237/2021/2., Kfv. VII.45.225/2022/2., Kfv.IV.38.224/2021/2., Kfv.V.37.035/2022/2.). [9] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontra alapított kérelme körében – a megjelölt jogszabályhely szövegének idézésén túlmenően – nem mutatta be, hogy a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében miért tartja indokoltnak a felülvizsgálati kérelme befogadását. Nem jelölte meg azt sem, hogy ebben a körben mi lenne az az elvi kérdés, amelynek megválaszolását várja, illetve a felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának alátámasztására nem tárt fel olyan eltérő bírói döntéseket sem, amelyek arra világítanának rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. Továbbá, nem vetett fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, kúriai iránymutatást igénylő kérdést sem. Mindezek hiányában a felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerinti befogadására nincs törvényes lehetőség. [10] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontra alapított kérelme körében – a jogszabályhely szövegének idézésén túlmenően – a befogadhatóság körében nem tett nyilatkozatot, nem adott elő érveket a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére, nem fejtette ki, hogy miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását. Mindezek hiányában a felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja szerinti befogadására nincs törvényes lehetőség. [11] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontra hivatkozással is kérte. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés esetében a kérelem Kúria VII.Kfv.45.089/2023/3 4 befogadhatóságával kapcsolatos további követelmény – a befogadhatósági ok megjelölésén túl – az ok fennállásának bizonyítása, indokolása [Kp. 117. §
(4)bekezdés]. A felperes – a jogszabályhely szövegének idézésén túlmenően – az alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés (a befogadási okok) fennállását nem bizonyította, és azokat nem indokolta. Mindezek hiányában a felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti befogadására nincs törvényes lehetőség. [12] A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. [13] A Kp. 36. §
(1)bekezdés f) pontja alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdésére – az ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezésekre – tekintettel a felperes felülvizsgálati kérelmét határidőben terjesztette elő, a határidő elmulasztásának kimentésére szükségtelenül terjesztett elő igazolási kérelmet, ezért a Kúria az igazolási kérelem elbírálását mellőzte. A döntés elvi tartalma [14] A Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Záró rész [15] A végzés ellen a Kp.
  1. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp.
  2. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Remes Gábor s. k. bíró, Dr. Varga Eszter s. k. bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.