A határozat elvi tartalma: Ha az eljárásban a védelem nem kötelező, a kirendelt védő tárgyalási jelenlétének hiánya nem valósíthat meg eljárási szabálysértést. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1068/2023/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Gimesi Ágnes, a tanács elnöke Dr. Kardos Andrea, előadó bíró Dr. Domonyai Alexa, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- április
- Az ügy tárgya: lopás bűntette Terhelt: Terhelt1 Elsőfok: Balassagyarmati Járásbíróság, 12.B.58/2022/9., ítélet, tárgyalás,
- június
- Másodfok: Balassagyarmati Törvényszék, 3.Bf.121/2022/6., végzés, nyilvános ülés,
- október
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Balassagyarmati Járásbíróság 12.B.58/2022/
- számú ítéletét és a Balassagyarmati Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Bf.121/2022/
- számú végzését hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 21.000 (huszonegyezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 1.Bfv.1.068/2023/8-I 2 [1] I. A Balassagyarmati Járásbíróság a
- június 20-án kihirdetett 12.B.58/2022/
- számú ítéletével Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki lopás bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §
(1)és – a
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)alpontjára figyelemmel – a
(3)bekezdés
- b)pont
- ba)és
- be)alpont]. Ezért őt 1 év 4 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásara ítélte, továbbá vele szemben 60.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Határozott a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] A terhelt fellebbezése alapján eljárt Balassagyarmati Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2022. október 19. napján meghozott 3.Bf.121/2022/6. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] II. 1. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen Terhelt1 terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a felülvizsgálat jogszabályi alapjának megjelölése nélkül. [4] Indokai szerint az elsőfokú bírósági tárgyaláson az ügyvédje nem volt jelen, a bíróság a védő kirendelésének lehetőségét számára fel sem ajánlotta, ezáltal megfosztotta őt a védelemhez való jogától. [5] Sérelmezte továbbá azt is, hogy az elsőfokú bíróság eljárási hibáját a másodfokú bíróság nem vizsgálta, ami újabb eljárási szabálysértésnek értékelendő. [6] Erre tekintettel a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. [7] 2. A Legfőbb Ügyészség BF.1069/2023/6. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [8] Kifejtette, hogy a terhelt a gyanúsítotti kihallgatásán az erre vonatkozó tájékoztatást követően védő kirendelését nem kérte, majd a vádemelést követően sem indítványozta védő kirendelését, illetve a védelmének ellátásáról meghatalmazás útján sem gondoskodott. [9] Kiemelte továbbá azt is, hogy a terhelt cselekményének minősítése törvényes, és annak a büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés, így a Be. 44. §
- a)pontja alapján védő részvétele az eljárásban nem volt kötelező, illetve az eljárás során más, a Be. 44. § b)-e), és
- g)pontjaiban írt ok sem merült fel. Erre figyelemmel a tárgyalás védő közreműködése nélkül is törvényesen megtartható volt, eljárási szabálysértés nem történt. [10] Mindezek alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott ítéletek hatályában fenntartására tett indítványt. [11] 3. A terhelt – felülvizsgálati eljárás során – kirendelt védője észrevételt terjesztett elő. [12] Előadta, hogy a terhelt a felülvizsgálati indítványában ténylegesen a hatékony védelemhez való jogának sérelmét kifogásolta, így az a Be. 648. §
- b)pontján alapul. Kifejtette, hogy amennyiben az eljárás során a Be. 44. §-a alapján kötelező lett volna a védelem, úgy ennek megsértése lényeges és súlyos eljárási szabálysértésnek minősülne, amelynek okán a felülvizsgálattal támadott ítélet hatályon kívül helyezésének, és az eljárás újbóli lefolytatásának lenne helye. [13] III. A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [14] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 648. §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. Kúria 1.Bfv.1.068/2023/8-I 3 [15] A terhelt felülvizsgálati indítványában a felülvizsgálat törvényi okát nem jelölte meg, annak tartalmi vizsgálata alapján azonban megállapítható, hogy a védő tárgyalásról való távolmaradását sérelmezte. [16] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés miatt helye van [Be. 648. §
- b)pont]. [17] Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság határozatát a Be. 607. §
(1)bekezdés b) pontjában, vagy a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg [Be. 649. §
(2)bekezdés d) pont]. Ilyen eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek jelenléte a törvény értelmében kötelező [Be. 608. §
(1)bekezdés
- d)pont]. [18] A védő tárgyalási távollétére alapított, felülvizsgálati okot is képező abszolút eljárási szabálysértésre hivatkozás azonban csak akkor lehet alapos, ha az adott ügyben a védelem kötelező volt (BH 2017.45.I.). [19] A Be. 44. § a)-
- g)pontja kimerítően tartalmazza azokat a körülményeket, melyek fennállása esetén az ügyben védő eljárása kötelező. Eszerint a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha:
- a)a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli;
- b)a terhelt személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, más ügyben letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, valamint, ha szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt;
- c)a terhelt hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, más okból kommunikációképtelen, vagy abban súlyos fokban korlátozott, továbbá – a beszámítási képességére tekintet nélkül – kóros elmeállapotú;
- d)a terhelt a magyar nyelvet nem ismeri;
- e)a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni;
- f)a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt indítványára, vagy azért, mert azt egyéb okból szükségesnek tartotta, védőt rendelt ki; valamint ha
- g)e törvény erről külön rendelkezik. [20] Terhelt1 terhelttel szemben a Balassagyarmati Járási Ügyészség B.1007/2021/19. számú vádiratában a Btk. 370. §
(1)bekezdésében meghatározott és a
(3)bekezdés
- b)pont
- ba)és
- be)alpontja szerint minősülő kisebb értékre, dolog elleni erőszakkal és nemesfémre elkövetett lopás bűntette miatt emelt vádat, amely bűncselekmény miatt három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Mivel a vádirati minősítést az ügyészség sem az előkészítő ülésen, sem a tárgyaláson nem módosította, a vád tárgyává tett bűncselekmény büntetési tétele nem vonta maga után a Be. 44. §
- a)pontja szerinti kötelező védelmet. Az elsőfokú bíróság a vádtól eltérő minősítés lehetőségét nem állapította meg és a bíróságok a jogerős ítéletben a terhelt büntetőjogi felelősségét a vádirati minősítéssel egyezően állapították meg, azaz a bírósági eljárásban sem merült fel a Be. 44. §
- a)pontja alapján a védő kirendelésének szükségessége. [21] Ugyancsak nem merült fel az iratokban adat arra, hogy terhelt esetében a Be. 44. § b)
- e)pontja szerinti bármely olyan körülmény fennállt volna, amelyre tekintettel a védelem kötelező lett volna, továbbá a törvény külön rendelkezése sem írta elő a védő kötelező részvételét a büntetőeljárásban [Be. 44. §
- g)pont]. Kúria 1.Bfv.1.068/2023/8-I 4 [22] A Be. 44. §
- f)pontja alapján kötelező a védő részvétele az eljárásban akkor is, ha a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt indítványára, vagy azért, mert azt egyéb okból szükségesnek tartotta, védőt rendelt ki. [23] Az iratok alapján az állapítható meg, hogy a terhelt a 2021. december 30. napján megtartott gyanúsítotti kihallgatásán – a nyomozó hatóság erre vonatkozó tájékoztatását követően – védő kirendelését nem kérte és a bírósági eljárásban sem élt ezzel a jogával annak ellenére, hogy a vádirat kézbesítésekor a járásbíróság erről szintén kifejezetten tájékoztatta (elsőfokú bírósági iratok 12.B.58/2022/1-I). Az alapügyben eljárt bíróságok egyéb okból nem látták szükségesnek védő kirendelését. [24] Mindezek alapján a jelen ügyben a terhelt által állított feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nem valósult meg. [25] A Kúria hivatalból elvégzett vizsgálata [Be. 659. §
(6)bekezdés] során felülvizsgálatot megalapozó más eljárási szabálysértést [Be. 649. §
(2)bekezdés] sem észlelt. [26] IV. Ezért a Kúria a megtámadott határozatot – a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen – a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [27] A terhelt kirendelt védője a felülvizsgálati eljárásban írásbeli észrevételt tett. A kirendelt védőt tevékenységéért a felülvizsgálati eljárásban díjazás illeti meg akkor is, ha a Kúria az ügyben nyilvános ülést nem tart (BH 2019.217.III.). Ezért a Kúria a védő részére a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 1. §
(3)bekezdésére figyelemmel, a 7. §
(3)bekezdése szerint állapította meg a kirendelt védőnek járó díjat. Az ennek folytán felmerült bűnügyi költség viseléséről a Kúria a Be. 664. §
(1)bekezdésének zárófordulata alapján rendelkezett. [28] A Kúria – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §
(2)bekezdése és a Kúria ügyelosztási rendjének IV.
- pontjában írt rendelkezés alapján – öttagú tanácsban járt el. [29] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [30] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdésének első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- április
- Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Kardos Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró