A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálati kérelem befogadás megtagadása. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.IV.37.034/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Dobó Viola a tanács elnöke Dr. Varga Eszter előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró A felperes: felperes1 (cím1.) A felperes képviselője: Szűcs A. Gábor Ügyvédi Iroda Dr. Szűcs A. Gábor ügyvéd (cím2) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Tóth Bernadett kamarai jogtanácsos A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes
- sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: a Fővárosi Törvényszék
- december
- napján kelt 11.K.705.583/2021/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
- augusztus
- napján kelt, 106-T-13986/7/
- számú határozatával helybenhagyta a brazil állampolgárságú felperes családi együttélés célú tartózkodási engedély iránti kérelmét elutasító és a felperest az Európai Unió tagállamainak területéről Brazília területére kiutasító 106-1-21699/11/2021-T. számú elsőfokú határozatot. Az elsőfokú ítélet, valamint a felülvizsgálati kérelem [2] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozata ellen, amelyet az elsőfokú bíróság
- december
- napján kelt 11.K.705.583/2021/
- számú ítéletével elutasított. Megállapította, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) véleménye és az alperes határozata a felperes állításával ellentétben nem a vele szemben folyamatban lévő büntetőeljáráson, hanem az ettől független közlekedési szabálysértéseken alapult, amelyeket a felperes vitathatatlanul elkövetett, az azok miatt kiszabott bírságokat is megfizette. Ezek ténybeli alapja, illetve az azokból levont következtetés tekintetében nem volt olyan kétely, aggály az ORFK véleményében, amely miatt további tényállás feltárási kötelezettség terhelte volna az alperest. Ítéleti álláspontja szerint a közrendi kockázatot a felperes esetében az elkövetett szabálysértések nem egyesével önmagukban, hanem összességükben, a szankcióval sújtás, a hatósági fellépés ellenére történő részbeni sűrű ismétlődésük folytán jelentik. Rögzítette, hogy nem kötelező személyesen meghallgatni a külföldit a tartózkodási engedély kiadása iránt indult hatósági eljárásban, másrészt a felperes nem jelölte meg, hogy álláspontja szerint mely konkrét tény, körülmény vonatkozásában lett volna szükség a személyes nyilatkozatára a tényállás feltárásához. Kúria IV.Kfv.37.034/2022/2-I 2 [3] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésében foglalt határidőn belül felülvizsgálati kérelmet, és azzal egyidejűleg azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okát a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ad)alpontjában jelölte meg, a befogadhatóság körében felülvizsgálati kérelmét külön indokolással nem látta el. A Kúria döntése és jogi indokai [4] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [5] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [6] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. [7] A Kúria elöljáróban megjegyzi, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének
- a)pontjának
- ad)alpontja alá tartozik, azaz jelen esetben valószínűsíthető-e a felperes alapvető eljárási jogának sérelme, vagy történt-e az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés. [8] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ad)alpontja szerinti befogadási okot a felperesnek kell indokolnia. Amennyiben tehát a felperes arra hivatkozik a befogadhatóság körében, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, úgy ez irányú kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia. Ezen indokok felülvizsgálati kérelemből való kiválogatása a Kúriára nem hárítható át, ezért önmagában a jogszabályhely megjelölése nem alapozza meg az
- ad)alpont szerinti befogadási kérelem teljesítését. [9] A Kúria megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme a keresetlevélben foglaltakat ismétli meg. E szerint az alperes nem tett eleget a tényállás tisztázási kötelezettségének, bizonyítási eljárást nem folytatott le, jogszerűtlenül mellőzte az eljárás során a személyes meghallgatását. Állította továbbá, hogy a kérelme elutasításának indoka a vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárás, amely jogerős ítélet hiányában sérti az ártatlanság vélelmét. [10] A Kúria a fentieket megvizsgálva hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati eljárásban az elsőfokú ítélet jogszerűségét vizsgálja, ezért azon felperesi hivatkozások, amelyek pusztán megismétlik a keresetben foglaltakat, nem alkalmasak az elsőfokú ítélet jogszerűségének megdöntésére. Az alperesi határozattal szemben már felhozott és az elsőfokú bíróság által elbírált kifogások mechanikus megismétlése az elsőfokú bíróság által elvégzett bizonyítékértékelés (az alperes a tényállást a döntéshez szükséges mértékben tisztázta; az Kúria IV.Kfv.37.034/2022/2-I 3 ORFK véleményének alapja nem a felperes által hivatkozott büntetőeljárás; személyes maghallgatás mellőzhető volt) felülmérlegelésére irányul. [11] A felperes az elsőfokú ítélettel összefüggésben kizárólag arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság nem állította perbe az ORFK-t, ezért a véleményének felülvizsgálata sem történt meg. A Kúria e hivatkozással kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az elsőfokú bíróság az ORFK véleményét a fent kifejtettek szerint érdemben, az egyedi ügy sajátos jellemzőire is figyelemmel vizsgálta, a Kp. 78. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése szerint állapította meg a tényállást és jogi álláspontját a Kp. 84. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 346. §
(5)bekezdése szerint részletesen, alaposan megindokolta. A bizonyítékok ismételt egybevetésére, felülmérlegelésére a Kúriának nincs jogszabályi lehetősége, e tekintetben a Kúria jogértelmezése kiforrott. Az ORFK véleményének felülvizsgálatához és értékeléséhez, így a jogvita rendezéséhez az ORFK perbe állítása nem volt szükséges, ezzel kapcsolatos konkrét jogszabálysértést a felperes nem jelölt meg. [12] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelmet a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. [13] Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nem került sor, a Kúria az azonnali jogvédelem iránti kérelemről való döntéshozatalt mellőzte. Záró rész [14] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [15] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [16] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2022. február 8. Dr. Dobó Viola sk. Dr. Varga Eszter sk. Dr. Balogh Zsolt sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő