← Magyarország

Kf.700259/2024/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.259/2024/5.szám A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Szakszervezet (ügyintéző: Név kamarai jogtanácsos; cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: Név1 kamarai jogtanácsos A fellebbezést benyújtó fél: alperes

  1. sorszám alatt A per tárgya: megbízási díj Az elsőfokú bíróság: Miskolci Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 8.K.701.377/2023/18.szám Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (tizenötezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes a helység1i Rendőrkapitányságon körzeti megbízottként dolgozott a perbeli,
  2. szeptember
  3. napjától
  4. augusztus
  5. napjáig terjedő időszakban. Működési körzete
  6. június
  7. napjáig helység2 település, ezt követően helység1 város I. körzete volt.
  8. december
  9. napjától három körzeti megbízotti csoportot alakított ki az alperes, amelyek közül a felperes először a helység2i KMB csoporthoz, majd a helység1i KMB csoporthoz tartozott, amely csoportok több települést foglaltak magukban. Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.259/2024/5 [2] [3] [4] [5] [6] 2 A felperes a perbeli időszakban rendszeresen látott el a beosztásához nem tartozó feladatokat a körzeti megbízotti, illetve a KMB csoport működési körzetén kívül, lényegében a helység1i Rendőrkapitányság teljes illetékességi területén, amelyért ellentételezésben nem részesült. A körzeti megbízotti feladatain túl rendszeresen, a munkaideje nagyobb részében járőri feladatokat teljesített, amelyek a havi szolgálatai 30%-át tették ki átlagosan. A havi szolgálatok legfeljebb 15%-ában látott el ténylegesen körzeti megbízotti beosztáshoz tartozó feladatokat, ám azokat is gyakran a saját működési körzetén kívül, és 55%-ban vegyes szolgálatot teljesített. A havi szolgálatai során átlagban 10-12, napi szolgálatonként 3-4 Tevékenységirányítási Központ (a továbbiakban: TIK) ügyeleti küldést foganatosított. A havi szolgálataiból 4-5 alkalommal végzett átkísérést és minden szolgálatában legalább egy esetben elővezetést, előállítást. Rendszeresen részt vett fokozott ellenőrzésekben, migrációs ellenőrzésen és sebességellenőrzésen, ezek a heti szolgálataiból átlagosan 6 és fél órát fedtek le, rendezvénybiztosítást eseti jelleggel látott el. A COVID időszakban az M3-as autópályán készenléti feladatot teljesített, havonta több napon karantén- és migrációs ellenőrzést hajtott végre. A közlekedésrendészeti, igazgatásrendészeti és bűnügyi feladatokat létszámhiány miatt kellett foganatosítania, a perbeli időszakban ugyanis folyamatos létszámhiány volt az alperesnél,
  10. októberétől átlagosan már 5-7 fő járőrhiány állt fenn. A rendszeres többlettevékenység elvégzése idején a felperes nem kapott felmentést a körzeti megbízotti beosztása alól. A felperes
  11. szeptember
  12. napján megbízási díj iránt előterjesztett szolgálati panaszát az alperes elutasította. A felperes keresetlevelében a
  13. szeptember 1-től
  14. augusztus 11-ig terjedő időszakra vonatkozóan bruttó 676.374 forint megbízási díj és ennek a középarányos időponttól számított törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A megbízási díj mértékét a havi rendvédelmi illetményalap 75%-ában (28.988 forint) határozta meg. Keresetét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  15. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
  16. §

(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjára, valamint az
(5)bekezdésére, továbbá a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
  1. (XII. 9.) ORFK utasításra (a továbbiakban: KMB Szabályzat), a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/
  2. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 31/
  3. BM rendelet)
  4. §
(6)bekezdésére, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 33/2015. BM rendelet) 10. §
(2)bekezdésére alapította. Keresetleveléhez kimutatást csatolt az általa a perbeli időszakban végzett tevékenységekről. Az alperes védiratában elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan a megbízási díjnak a rendvédelmi illetményalap 50%-ában történő meghatározását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes nem látott el ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztást, bár a létszámhiány tényét nem vitatta. Álláspontja szerint a körzeti megbízottnak a közrendvédelmi feladataiba beletartoznak a járőri feladatok, így azok elvégzése többletfeladatként nem értékelhető. A Hszt. 71. §
(6)bekezdésére figyelemmel a felperes részéről 30 napot egybefüggően meghaladó időtartamú valódi többletmunkát jelentő helyettesítés nem történt. A járőri feladatok a körzeti megbízotti beosztáshoz képest alacsonyabb szintű feladatok, és azokat a felperes nem egyedül végezte. Emellett nagyrészt a KMB csoport működési körzetében látta el a feladatait, a csoportot pedig éppen azért hozta létre a parancsnok, hogy a rendőrkapitányság teljes illetékességét lefedje az állomány tevékenysége. Elismerte a TIK ügyeleti küldések nagy számát azzal, hogy az a Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.259/2024/5 [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] 3 felperes közrendvédelmi feladata közé tartozott. Hangsúlyozta, hogy veszélyhelyzet állt fenn a COVID miatt, az átkísérések esetszáma alacsony volt, őrzést legfeljebb a maga által elfogott személy esetében kellett végeznie, a fokozott ellenőrzések pedig nem voltak rendszeresek. Az elsőfokú bíróság a keresetet alaposnak találta, és azzal egyezően kötelezte az alperest 676.374 forint megbízási díj, ennek 2021. augusztus 11. napjától járó törvényes mértékű késedelmi kamata és 33.819 forint perköltség megfizetésére. Határozatának indokolásában felhívta a Hszt. 2. § 25. pontját, a 71. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontját, valamint az
(5)bekezdését. Kifejtette, hogy az állománytábla adatai alapján egyértelműen megállapítható, miszerint a perbeli időszak elején átlagosan 3 főre vonatkozott, majd 2021 októberétől 5-7 főre emelkedett a folyamatos létszámhiány, a körzeti megbízotti beosztások sem voltak teljes mértékben feltöltve, ami a feladatellátásra nyilvánvalóan kihatott. A KMB Szabályzat 2. pontját, a 3. pont
  1. d)alpontját és a 15. pontját értelmezve arra a következtetésre jutott, hogy a körzeti megbízott működési körzete a saját működési körzete, a csoport pedig arra hozható létre, hogy a körzeti megbízottak távolléte esetén is biztosított legyen a körzeti megbízottak folyamatos jelenléte. Ugyan a KMB Szabályzat 21., 24. és 37. pontja lehetővé teszi, hogy körzeti megbízott bizonyos esetekben járőri tevékenységet is ellásson, azonban a Kúria irányadó gyakorlata (Mfv.I.10.751/2016/4.) alapján amennyiben jogi norma az adott munkakörre nézve kógens módon határozza meg az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ehhez kell igazodnia a munkaköri leírás elkészítésekor, az abban foglaltak nem bővíthetők korlátlanul. Ennek szem előtt tartásával megállapította, hogy a felperes feladatait az alperes a KMB Szabályzattal ellentétesen bővítette, ami többletfeladatként értékelhető. Rögzítette, hogy a TIK küldések alapján a körzeti megbízott jogszerűen vonható el a körzetéből, azonban kizárólag alkalomszerűen, késedelmet nem tűrő esetben. Átkíséréssel, kísérőőri beosztással a KMB Szabályzat szerint egyébként sem lett volna megbízható a felperes, mégis havi 4-5 átkísérést végzett utasításra, ami a rendszeresség fogalmának megfelel, ráadásul a tilalmazott tevékenységet a csoport működési körzetén kívül is teljesítenie kellett. Elfogott személy ellenőrzését is végezte, azonban csak félévente 1-2 esetben, ezért ezt a kereseti hivatkozást nem tartotta megalapozottnak az elsőfokú bíróság, mint ahogy a peradatok alapján a rendezvénybiztosítás rendszerességét sem tudta megállapítani. A Kúria gyakorlata (Kf.VII.45.156/2021/4.) alapján rögzítette, hogy a különleges jogrend sem mentesíti a munkáltatót a többletdíjazás fizetése alól, amennyiben a rendszeresség kimutatható a többlettevékenységben. Emellett a KMB csoport létrehozása nem eredményezi a körzeti megbízott eredeti működési körzetének a megváltozását, amelyet a KMB Szabályzat 72. pont
  2. c)alpontja alátámaszt. Az elsőfokú bíróság következtetése szerint a felperes megbízási díjra jogosult, mivel rendszeresen végzett a kinevezés szerinti beosztásához nem tartozó feladatot úgy, hogy a körzeti megbízotti feladatai alól felmentést nem kapott. Az illetményalap 75%-ában megjelölt, az alsó határhoz közeli mértékű megbízási díj iránti igényt – figyelemmel a többletmunka gyakoriságára, időigényességére, bonyolultságára – nem tekintette eltúlzottnak. E határozattal szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan részbeni megváltoztatását és a marasztalás összegének a rendvédelmi illetményalap 50%-ára, azaz 451.332 forintra történő leszállítását, valamint a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Megsértett jogszabályhelyként a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.259/2024/5 [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] 4 követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 30/2015. BM rendelet) 2. számú mellékletét, a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/2017. (III. 24.) ORFK utasítást (a továbbiakban: Járőrszabályzat), a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) 67. §
(1)bekezdését, a Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. c)pontját és a 271. §-át, a KMB Szabályzat 72. pont
  2. c)alpontját, továbbá a 31/2015. BM rendelet 35. §
(6)bekezdését, valamint a 33/
  1. BM rendelet
  2. §
(2)bekezdését jelölte meg. Kiemelte, hogy az ORFK utasításokat nem lehet a feladatokat kizárólagosan meghatározó normának tekinteni, mivel magasabb szintű normák, így a Rendőrségről szóló
  1. évi XXXIV. törvény, vagy a Szolgálati Szabályzat szabályai is irányadók a felperesre. A szolgálati elöljáró más szolgálati formában történő feladatellátást is elrendelhet a Szolgálati Szabályzat
  2. §
(2)bekezdése értelmében a közrendvédelmi szakterületen felüli feladatok teljesítésével, így nem értett egyet azzal a megállapítással, hogy a kísérés tiltott tevékenység lenne. Kiemelte, hogy a KMB Szabályzat, továbbá a körzeti megbízotti tevékenységet szabályozó normák előírásai akkor is részét képezik a felperes munkaköri leírásának, ha annak részletes ismertetése a munkaköri leírásban nem szerepel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a körzeti megbízottnak a szolgálatai 70%-ában közterületi tevékenységet kell végeznie. A közrendvédelmi közterületi tevékenység valójában járőrözést jelent, így járőrként a körzeti megbízott a saját beosztásához tartozó feladatot látott el, tehát a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjában írt feltétel nem teljesült. A hatályos jogi normák értelmezéseként a közrendvédelmi járőrözéssel kapcsolatos feladatok jogszerűen kerülhettek a felperes munkaköri leírásába. Hiányolta, hogy az elsőfokú bíróság nem részletezte, hogy a TIK küldések során konkrétan milyen feladatokat kellett ellátnia a felperesnek, a TIK küldés ténye ugyanis nem teszi a feladatot önmagában járőri feladattá, így valójában az elsőfokú bíróság a körzeti megbízott feladatkörébe tartozó tevékenységet értékelte többletnek. Álláspontja szerint továbbá a körzethatár átlépése sem jelentett többletet, miután a tevékenység tartalmán, jellegén nem változtatott. Emellett az elsőfokú bíróság a fogda és kísérőőri tevékenységet összekeverte. Az egyéb, felperes által nevesített feladatok pedig kis esetszámban fordultak elő. Hangsúlyozta, hogy 2021 decemberétől az alperes három KMB csoportot hozott létre, így nem a KMB Szabályzat
  1. augusztus 12-i módosításától, hanem 2021 decemberétől módosult a körzeti megbízott működési körzetének a fogalma, a csoportkörzeti székhely megjelenésével. A KMB csoport működési körzetén belül pedig a felperes köteles volt a rá bízott tevékenységet ellátni, hiszen a csoportkörzet létrehozásának célja a folyamatos rendőri lefedettség biztosítása volt annak érdekében, hogy az eredeti szűkebb működési körzeten kívül is tudjon egy nagyobb területen a KMB csoportba tartozóan ténykedni. A másodlagos fellebbezési kérelme kapcsán utalt arra, hogy a járőri feladatokat nem kizárólag a felperes végezte egyedül, hanem valamennyi feladatot két fő látott el, ezt értékelni kellett volna. Kiemelte, hogy a körzeti megbízotti beosztásnál több fokozattal alacsonyabb a járőri beosztás, ezért legfeljebb a rendvédelmi illetményalap 50%-ának megfelelő megbízási díj lehet elfogadható. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú határozat helybenhagyására irányult, lényegében helyes indokai alapján, és a másodfokú költségei megtérítését kérte. Hangsúlyozta a Kúria irányadó gyakorlatát, és kiemelte, hogy KMB csoport esetén is csak a csoportba beosztott körzeti megbízott távolléte esetén lehetséges a helyettesítés, kizárólag a körzeti megbízotti feladatok végrehajtására. Az általa elvégzett feladatok azonban ezen mind területileg, mind tartalmában túlmutattak. A fellebbezés nem alapos. Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.259/2024/5 [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] 5 A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló
  2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  3. §
(1)bekezdése alapján, a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. Az alperes fellebbezésében megsértett jogszabályhelyként hivatkozott a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjára, amely szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként. Ugyanezen jogszabályhely
(5)bekezdése értelmében ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért a rendvédelmi illetményalap 50–200%-áig terjedő mértékű díjazásra jogosult. A Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. c)pontjának értelmezése során kialakult töretlen bírói gyakorlat szerint (Kúria Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.; Kf.III.45.090/2021/4.) a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. Kiemeli a másodfokú bíróság, hogy a munkáltatónak az a joga, miszerint a hivatásos állomány tagját a beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére is utasíthatja, nem sértheti az utasítás teljesítése esetén az érintett díjazásra való jogosultságát. A Kúria több hasonló ügyben hozott ítéletében (Kf.VII.39.549/2021/4., Kf.VII.40.550/2021/4., Kf.VII.40.556/2021/4., Kf.VII.45.018/2021/4., Kf.III.45.083/2021/4.) úgy foglalt állást, hogy a körzeti megbízott és a járőr beosztás egymástól különböző beosztások – mégha található is átfedés a feladatok között. Több határozatában rámutatott arra is, hogy amennyiben a körzeti megbízott hosszabb időszakon át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, a járőrfeladatokat rendszeresen végzi, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.176/2021/4., Kf.VII.45.184/2021/4.). Ebből következik az is, hogy közömbös, melyik szabályzat, utasítás vagy magasabb szintű jogi norma alapján látja el a körzeti megbízott a beosztásához nem tartozó többletfeladatot. A díjazásra való jogosultság szempontjából nem jelentős az a körülmény sem, hogy a járőri beosztás alacsonyabb fizetési besorolású munkakör, mint a körzeti megbízotté, kizárólag az értékelhető, hogy a felperesnek saját feladatai mellett – amely alól nem vitásan nem mentesítették – más beosztás feladatait is el kellett látnia. A körzeti megbízott feladatainak közös jellemzője, hogy alapvetően a körzeti megbízotti működési körzethez kötődnek, ahogy azt a KMB Szabályzatnak a 2022. augusztus 11. napjáig hatályban volt 2. pontja a körzeti megbízotti szolgálat céljaként összefoglalóan meghatározta; erre utal továbbá a KMB Szabályzat 72.
  2. c)pontja is. A KMB Szabályzat tartalmából következően a körzeti megbízottnak a körzeten kívül teljesített rendőri feladata (ide nem értve a KMB Szabályzat 21. pontjában részletezettek szerint, eseti jelleggel végzett szolgálatot) a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatellátásnak minősült. Ebből kiindulva mindazoknál a szolgálatteljesítéseknél, ahol a szolgálatteljesítés helye körzeten kívüli volt, a körzeti megbízotti és a járőri munkakör közötti különbségnek, illetve átfedésnek a perbeli követelést érintően nincs jelentősége. Ezt az álláspontot foglalta el a Kúria több határozatában, amikor kimondta, hogy ha a járőrfeladatokat a körzeti megbízott a működési körzetén kívül rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.156/2021/4., Kf.VII.45.184/2021/4.). Ebből következik az is, hogy munkaszervezési szempontból célszerű lehet ugyan, de a körzeti megbízott saját működési körzete nem bővíthető korlátlanul – és főképpen nem ellentételezés nélkül – a KMB csoportkörzet létrehozásával. Annak sincs továbbá jelentősége a körzeten kívüli munkavégzés díjazása szempontjából, hogy az kinek – adott esetben a TIK vagy a parancsnok – utasítására történt. Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.259/2024/5 [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] 6 Kiemeli a másodfokú bíróság, hogy a Kúria vonatkozó gyakorlata következetes abban a kérdésben is, hogy a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör többletfeladatkénti minősítése a szolgálatellátás egésze vonatkozásában értelmezhető (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3., Kf.45.033/2022/6.). Ennek tükrében a keresetlevélhez csatolt kimutatásban írtak szerint a felperes 2020. szeptember 1-től 2022. augusztus 11-ig folyamatosan és rendszeresen látott el a körzeti megbízotti beosztásához nem tartozó feladatokat, rendszeresen a körzeti megbízotti működési körzetén kívül. Ezért az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes által rendszeresen végzett járőrszolgálat és egyéb körzeten kívüli feladatok ellátása a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladatként értékelhető, amely a Hszt. 71. §
(5)bekezdése alapján megbízási díjra jogosít. A felperes által végzett tevékenységekről csatolt kimutatás kellőképpen részletes (több tevékenységi csoportot tartalmaz) ahhoz, hogy abból következtetni lehessen a felperes által ellátott feladatok mibenlétére. A feladatok különbözősége és egymáshoz viszonyított aránya önmagában igazolja a tevékenység többletét és annak jelentős voltát. A perrel érintett éveket tekintve az is egyértelműen megállapítható, hogy nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen, minden hónapban végzett többlettevékenységet a felperes. A többletfeladatok gyakoriságából a többletfeladatok mértékére következtetni lehet. Alaptalanul támadta az alperes a fellebbezésében a megbízási díj követelt és megítélt, a rendvédelmi illetményalap 75 %-ával egyező mértékét is. Az a másodfokú bíróság megítélése szerint nem eltúlzott, és megfelel mind a 31/2015. BM rendelet 35. §
(6)bekezdésében, mind a 33/
  1. BM rendelet
  2. §
(2)bekezdésében írt mérlegelési szempontoknak, mivel az 50200 % által határolt keretek között a minimum értékhez közelít. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítélete nem sérti a fellebbezésben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú perköltségének a megfizetésére, amelynek összegét a Pp. 81. §
(1)-
(2)bekezdése, a 82. §
(3)bekezdése, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése alapján, a 4. §
(1)bekezdés a) pontjának alkalmazásával, a felperes kérelmével egyezően állapította meg. Az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megillető személyes illetékmentesség folytán a fellebbezési illeték a Pp. 102. §
(1)és
(6)bekezdése értelmében az állam terhén marad. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 77. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
  1. március
  2. Dr. Tolnai Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Vogyicska Petra s.k. előadó bíró, Gáspárné dr. Baranyabán Judit s.k. bíró Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.259/2024/5 7

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.