← Magyarország

Kf.700183/2024/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Ha a hivatásos állomány tagja hosszabb időszakon keresztül rendszeresen a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatot lát el, az többletfeladatnak minősül, melynek ellentételezésére jogosult. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 9.Kf.700.183/2024/

  1. A felperes: (felperes neve) (lakcíme) A felperes képviselője: Független Rendőr Szakszervezet (jogtanácsos
  2. neve) kamarai jogtanácsos (cím.) Az alperes: (.....) Vármegyei Rendőr-főkapitányság ((székhely).) Az alperes képviselője: (jogtanácsos
  3. neve) kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj megfizetése iránt indított közszolgálati jogvita A fellebbezéssel támadott Miskolci Törvényszék határozat: 12.K.700.812/2023/
  4. Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.183/2024/4 2 A fellebbezést benyújtó fél: alperes, 12.K.700.812/2023/
  5. Ítélet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az alperest, 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25 000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt 65 755 (hatvanötezer-hétszázötvenöt) forint eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a (.....) Vármegyei Rendőr-főkapitányság (település
  6. neve) Rendőrkapitányság állományában körzeti megbízotti beosztásban teljesített szolgálatot
  7. április
  8. és
  9. augusztus
  10. között (a továbbiakban: perbeli időszak). Felperes működési körzete (település
  11. neve) település volt. [2] Az alperes
  12. december 1-től a (település
  13. neve) Rendőrkapitányság illetékességi területén három körzeti megbízotti csoportot hozott létre (település
  14. neve), (település
  15. neve) és (település
  16. neve) székhellyel. A felperes a (település
  17. neve)i Körzeti Megbízotti Csoporthoz (a továbbiakban: KMB csoport) tartozott. [3] A felperes a perbeli időszak döntő többségében körzeti megbízotti és járőri feladatokat egyaránt ellátott (település
  18. neve) területén kívül is, nagyobb részt a KMB csoport működési körzetén belül, kisebb részt a (település
  19. neve) Rendőrkapitányság teljes illetékességi területén. A felperes a szolgálati idő kb. 60 %-ában (település
  20. neve)i működési körzeten kívüli feladatot látott el. [4] A ténylegesen ellátott feladatok kb. 60 %-ában járőri feladatot látott el, emellett teljesített még TIK küldési feladatokat, a KMB Csoport működési körzetén kívül eső Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.183/2024/4 3 településeken. A COVID járvány kitörését követően 2020 márciusától 6-7 hónapon keresztül rendszeresen végzett házi karantén ellenőrzést a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén, emellett havi rendszerességgel – eltérő számban – végzett átkísérési, elővezetési, előállítási, előállított őrzési feladatokat is. Rendszeresen részt vett közlekedési és kisebb számú körözési akciókban, sebességmérési feladatokat a közlekedési akciókon túl is ellátott (település
  21. neve) területén, illetőleg adott útirány szerinti más településeken is. [5] A nyári időszakban (település
  22. neve), (település
  23. neve) és (település
  24. neve) településeken jellemzően rendezvénybiztosítási feladatokban, valamint (település
  25. neve)n kívül eseti jelleggel akcióhoz kötötten vendéglátóhelyek ellenőrzésében is részt vett. [6] A felperes
  26. április 26-án szolgálati panaszt terjesztett elő, amelyben
  27. április 1-től
  28. augusztus 31-ig a körzeti megbízotti feladatainak ellátása mellett egyéb beosztásába nem tartozó feladatok ellátása ellentételezéseként megbízási díj megfizetését kérte. [7] Az állomány illetékes parancsnok a szolgálati panasznak nem adott helyt, azt elbírálásra felterjesztette az alperes vezetőjéhez. [8] Az alperes 10000-101/265-8/
  29. Szü. számú határozatával a felperes szolgálati panaszát elutasította. A felperes keresete, az alperes védirata [9] A felperes keresetében kérte az alperes kötelezését
  30. április 1-től,
  31. augusztus 31-ig terjedő időszak vonatkozásában bruttó 840 683 forint megbízási díj, ezen összeg után
  32. június 16-tól számított törvényes mértékű késedelmi kamata és perköltség megfizetésére. [10] Keresete jogalapja körében hivatkozott a Hszt.
  33. §

(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjában foglaltakra, amelynek kapcsán előadta, hogy a felperes körzeti megbízotti beosztásán túlmenően abba nem tartozóan látott el a (település 1. neve) Rendőrkapitányság teljes illetékességi területén járőri, járőrvezetői, járőrparancsnoki, továbbá átkísérési, elővezetési, előállítási, előállított őrzési, akcióban részvételi, vendéglátóhely ellenőrzési, sebességellenőrzési, rendezvénybiztosítási, COVID-ellenőrzési és TIK küldési feladatokat, amelyért megbízási díj részére nem került megállapításra. [11] A Kúria Mfv.I.10.751/2013/4. számú ítéletére hivatkozással rámutatott, hogy a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/2015. (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat) rögzíti a beosztása célját, feladatait, tevékenységét, amelyek alapján a működési körzetében kellett volna a körzeti megbízotti feladatait ellátnia. Ezt nem érinti a KMB csoport létesítése és a különleges jogrend időszaka sem, amennyiben az alperes rendszeresen elvonja a működési körzetéből, ezért megbízási díjra jogosult. Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.183/2024/4 4 [12] A KMB Szabályzat 21., 24., 25. és 26. pontja kapcsán kifejtette, hogy körzeti megbízotti feladatai ellátása helyett ténylegesen járőrszolgálatokra kötelezték, akár a teljes rendőrkapitányság illetékességi területén TIK küldött volt. Utalt arra, hogy a munkaköri leírásban ténylegesen ellátandó feladatok nem fedhetnek le több másik beosztást. E körben hivatkozott arra, hogy a körzeti megbízott és járőr feladatok a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 1. sz. BM rendelet) egymástól elkülönülnek. [13] A követelés összegszerűsége körében az illetményalap 75 %-ának megfelelő 28 987,5 forintot vette alapul. [14] Kitért továbbá arra, hogy a körzeti megbízottakra vonatkozó szabályozás 2022. augusztus 12. hatállyal történt módosítása nem hat ki a követelések megalapozottságára, nincs ugyanis korlátlan szabadsága a mun(település 4. neve)tatónak a normaalkotás körében. [15] Az alperes védirata a kereset elutasítására, a felperes perköltségben történő marasztalására irányult. [16] A Hszt. rendelkezései kapcsán utalt arra, hogy megbízási díj helyettesítő részére csak akkor jár, ha a 30 napot meghaladó egybefüggő időtartamon túl ténylegesen jelentkező többletmunkával lát el helyettesítést. A felperes járőrözési feladatait a közrendvédelmi tevékenység körében, nem többletmunkaként végezte. Utalt arra, hogy a felperes sem jelölte meg azt a normát, amely a közterületi, közrendvédelmi járőri tevékenységet kizárólag a járőr feladatává teszi. Utalt arra, hogy sok az átfedés a körzeti megbízott és járőri tevékenység között. A Hszt. 60. §
(1)bekezdésére hivatkozással előadta, hogy nem lehet többlettevékenységnek tekinteni a felperes körzeti megbízotti székhelye, településkörzetébe, vagy 2021 decemberétől a KMB csoport körzetébe tartozó településeken ellátott tevékenységet. Nem állapítható meg továbbá a felperes munkaidejére, munkafeladata sűrűségére, vagy felelősség fokozódására vonatkozó többlet sem. [17] Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tevékenységirányítási központjai, egyes rendőri szervek ügyeletei, valamint a segélyhívásokat fogadó központok egységes működéséről szóló 57/
  1. (XII. 21.) ORFK utasítás alapján a TIK irányítja a körzeti megbízottak munkáját is. [18] A felperes működési körzetből történő elvonására a KMB Szabályzat
  2. pontja teremtett lehetőséget. A közterületi járőr munka nem tartozik a KMB Szabályzat
  3. pontjában tilalmazott tevékenységek körébe. Nem vitatta, hogy a felperes a 2021 decemberétől létrejött KMB csoport területén látott el feladatokat, ezen körzeti megbízotti területen kívüli feladatellátás nem jelentett tilalmazott, vagy más beosztásba történő feladatellátást, többletnek sem tekinthető, a felperes szokásos napi részfeladataiból tevődött össze. Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.183/2024/4 5 [19] Utalt továbbá arra, hogy
  4. augusztus
  5. napjával a KMB Szabályzat 24., 25., és
  6. pontjai módosultak, így ezen időszakot követően a felperes követelésének jogalapja hiányzik. Az elsőfokú bíróság ítélete és jogi indokai [20] Az elsőfokú bíróság
  7. sorszám alatti ítéletében – amelyet
  8. sorszám alatti végzésével kijavított – kötelezte az alperest 821 936 forint megbízási díj, és ezen összegnek
  9. június
  10. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata, továbbá 50 000 forint perköltség megfizetésére, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felmerült eljárási illeték az állam terhén marad. [21] A Hszt.
  11. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontja
(5)és
(6)bekezdése, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 2. sz. BM rendelet) 10. §
(2)bekezdésére utalással elsőként a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pontját vizsgálva megállapította, hogy a felperes konkrétan nem jelölt meg olyan beosztást, amely betöltetlen volt és amelynek feladatait ő látta volna el. A becsatolt állománytábla sem támasztotta alá, a járőri létszám nem feltöltöttségét, így követelését erre hivatkozással nem találta megalapozottnak. [22] Ezt követően a Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. c)pontja körében azt vizsgálta, hogy a felperes a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatokat látott-e el többletfeladatként. Utalt arra, hogy a KMB Szabályzat 2022. augusztus 12-től jelentős módosításon esett át, így elkülönülten vizsgálta a 2022. augusztus 11-ig, valamint a 2022. augusztus 12. utáni időszakot. [23] A 2022. augusztus 11-ig terjedő időszak vonatkozásában az ezen időpontig hatályos KMB Szabályzat 2., 3.
  2. d)pont, 15., 21., 24. és 25. pont
  3. a)alpontját, 44., 50. pontját vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy a körzeti megbízottnak alapvetően a saját működési körzetében kell biztosítania az általános rendőri feladatok ellátását, így egyetértett azon felperesi állásponttal is, miszerint a körzeti megbízott járőrszolgálatra is kizárólag a működési körzetében volt beosztható a perbeli időszak nagy részében. [24] A KMB Szabályzat 15. és 72. pont
  4. c)alpontja alapján rámutatott, hogy a körzeti megbízott működési körzete változatlanul megmarad függetlenül a csoport megalakításától, a KMB csoport működési körzetleírását olyan módon kell elkészíteni, hogy a KMB csoportba besorolt körzeti megbízottak működési körzetét az elkülönítve tartalmazza, így felperesnek az előírt feladatait a működési területén kell ellátnia, nem pedig a csoport működési körzetében. [25] A Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. c)pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el, többletfeladatként. Ezzel összefüggésben nem azon van a hangsúly, hogy a többletfeladat okozott-e többletterhelést, hanem azon, hogy a feladata Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.183/2024/4 6 a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e. Amennyiben a rendszeresen elvégzett további tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az mindenképpen többletfeladatként értékelendő (Kf.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3.). [26] Rögzítette, hogy a Hszt. 2. § 25. pont, valamint a 1. sz. BM rendelet 2. számú melléklete alapján a járőri és a körzeti megbízotti feladatok egymástól elkülönülő beosztások. A Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/2017. (III. 24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőr Szabályzat), valamint a Kúria Mfv.I.10.751/2016/4. számú ítélete alapján utalt arra, hogy amennyiben jogi norma adott munkakörre nézve kógens módon meghatározza az ellátandó feladatok körét, a mun(település 4. neve)tatónak ehhez kell igazodnia a munkaköri leírás elkészítésekor, az abban foglaltak korlátlanul nem bővíthetők. Ezek alapján a munkaköri leírásra való hivatkozás nem volt alapos, mivel jogi norma határozza meg a körzeti megbízott feladatait, a mun(település 4. neve)tató ezen belül határozhatja meg az ellátandó feladatok körét, így körzeti megbízotti beosztásban foglalkoztatott személy esetén járőrfeladatok munkaköri leírásba foglalása nem teszi jogszerűvé az ez alapján ellátott tevékenységet (Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.). A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) 69-70. §-ban írtak is azt az értelmezést támasztják alá, hogy a KMB Szabályzatban a körzeti megbízott feladatai között nem szerepel a járőrszolgálat ellátása. [27] A felperes 2022. augusztus 21-ig a KMB Szabályzat 15. és 24. pontjában foglalt kógens rendelkezéssel szemben látott el rendszeresen közterületi szolgálatot, attól eltérően teljesített rendszeresen, szinte minden szolgálatban beosztásához nem tartozó járőri feladatokat működési körzetén kívül, számos esetben nem járőrrel közösen, hanem úgyhogy járőr párja is körzeti megbízott volt. [28] Megállapította továbbá, hogy a TIK küldések tekintetében a felperes rendszeresen a KMB csoport működési területén kívül teljesítette a szükséges intézkedéseket. A lefolytatott bizonyítás alapján utalt arra, hogy a KMB Szabályzat 2022. augusztus 11-ig hatályos 25. pont
  2. a)alpontja alapján a felperes nem volt igénybe vehető fogdaőri és kísérőőri szolgálatokban. Megalapozottnak találta azon hivatkozást, hogy a COVID-ellenőrzési tevékenységet 2020 márciusát követő 6-7 hónapon keresztül ellátta. Havonta változó számban végzett elővezetési, előállítási tevékenységet is a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén belül. Megállapította továbbá, hogy a felperes mint körzeti megbízott részt vett közlekedés ellenőrzési feladatokban, sebességmérésekben, (település 2. neve) településen kívül is. Ezen túlmenően látott el rendezvénybiztosítási tevékenységeket is, amelyet működési körzetén és a KMB csoport működési körzetén kívül is teljesített éves szinten több alkalommal. A vendéglátóhely ellenőrzést eseti jelleggel, (település 2. neve)n kívül is megalapozottnak találta. [29] Mindezeket összességében értékelve arra a megállapításra jutott, hogy a felperes rendszeresen a szolgálatai többségében működési körzetén és a KMB csoport működési körzetén kívül látott el tevékenységeket. Ennek körében vizsgálta a KMB Szabályzat 21. pontjában foglaltak megvalósulását, amely alapján megállapította, hogy a felperes rendszeresen, a perbeli időszakban a körzeti megbízotti és KMB működési csoport körzetén kívül kellett szolgálatot teljesítenie nemcsak a különleges jogrend időszakában és nemcsak a fokozott ellenőrzések keretében. A TIK küldések vonatkozásában nem találta Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.183/2024/4 7 megalapozottnak, hogy arra csak különlegesen indokolt, késedelmet nem tűrő esetben került volna sor. [30] A 2022. augusztus 11-ig tartó időszakot összességében értékelve megállapította, hogy a felperes szolgálati beosztásához nem tartozó többletfeladatokat látott el, amelyért a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megbízási díjra jogosult. [31] A megbízási díj összegszerűsége szempontjából figyelembe vette a többletfeladatok jellemzőit, időigényét, gyakoriságát, illetve az ezzel kapcsolatosan irányadó bírói gyakorlatot, ezért annak mértékét a kereseti kérelemmel egyezően az illetményalap 75%-ában állapította meg [32] A KMB Szabályzat
  1. augusztus 12-től hatályos rendelkezéseire figyelemmel az ezt követő időszakra előterjesztett felperesi igényeket elutasította. [33] Nem találta megalapozottnak azt a felperesi érvelést miszerint a KMB Szabályzat módosítása jogszabályellenessége okán figyelmen kívül hagyandó lenne az ügyben. Kifejtette, hogy a bíróság a KMB Szabályzat, mint a jogalkotásról szóló
  2. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.)
  3. §
(4)bekezdés c) pontja szerinti normatív utasítás jogszerűségét nem bírálhatja felül. A KMB Szabályzat felperes által kifogásolt módosítására pedig értelemszerűen ugyanúgy a Jat. 23. §
(4)bekezdés c) pontja és a Rendőrségről szóló
  1. évi XXXIV. törvény
  2. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti felhatalmazás alapján került sor, mint magának a KMB Szabályzatnak a kiadására. Az alperes fellebbezése, a felperes fellebbezési ellenkérelme [34] Az alperes fellebbezésében elsődlegesen a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 109. §
(2)bekezdése szerint az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte, míg másodlagosan a megítélt megbízási díj 50 %-os mértékre történő leszállítását és 10 000 forint perköltsége megállapítását kérte. [35] Álláspontja szerint elsőfokú bíróság helytelenül értelmezte az
  1. sz. BM rendelet
  2. számú mellékletében foglaltakat, illetve súlyosan félreértelmezi a közrendvédelmi beosztások feladatait szabályozó egyes normák szabályozó szerepét, jelentőségét, főként a szabályozások terjedelmét, amikor megállapítja, hogy a KMB Szabályzat a körzeti megbízottak, míg a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/
  3. (III. 24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőr Szabályzat) a járőrök által ellátandó feladatokat határozza meg. Álláspontja szerint az ORFK utasításokat nem lehet kógens módon és kizárólagosan meghatározó normáknak tekinteni. Véleménye szerint a Járőr Szabályzat szabályozási terjedelme jóval nagyobb, mint azt a bírói döntés sugallja. Ez a szabályzat nem kizárólagosan a járőri beosztások feladatait tartalmazza, hanem minden olyan beosztásra vonatkozik, amelyeknél a saját beosztásbeli feladatok között jelentkezik a járőri, őrzési szolgálati tevékenység. Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.183/2024/4 8 [36] Kiemelte, hogy a Szolgálati Szabályzat
  4. §-a megfogalmazza, hogy a rendőrök a szolgálati feladataikat külön-külön végrehajtási rendelkezések alapján különböző szolgálati formákban látják el. Egy beosztásra több szabályzat rendelkezése is irányadó, az adott beosztáshoz több szolgálati forma is rendelhető. [37] A Járőr Szabályzat 60-
  5. pontjai általános feladatmeghatározások, amelyek számtalan átfedést mutatnak a KMB Szabályzat körzeti megbízotti közrendvédelmi feladatokat taglaló részével. A közrendvédelmi járőr szolgálati formánál azonban eltérően a bűnügyi járőr szolgálati formától, nincs meghatározva, hogy azt a közrendvédelmi szakterületen belül mely állománynak kell teljesítenie. Álláspontja szerint egyértelmű, hogy a közrendvédelmi közterületi tevékenység valójában járőrözést jelent, amely a körzeti megbízott saját beosztásába tartozó feladata. Ebből következően a felperes nem más beosztásba tartozó feladatokat végzett, hanem olyan feladatot, amely a saját beosztásába tartozó több szabályzat és jogszabály által részletezett feladat. [38] Összefoglalva az alperes jogszabálysértésként a Hszt.
  6. §
(1)bekezdésében, továbbá a 271. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt, a megbízás teljesüléséhez szükséges előfeltétel (más beosztásba tartozó feladatok ellátása) hiányának a figyelmen kívül hagyását, továbbá a Szolgálati Szabályzat 67. §
(1)és
(2)bekezdésében írt egyes szolgálati formák közötti átjárhatóság figyelmen kívül hagyását jelölte meg. [39] Véleménye szerint az eltérés valójában a körzeti megbízott és a járőr tevékenysége között arra szűkíthető, hogy a járőr járőrkörzetében járőr útvonalterv alapján, míg a körzeti megbízott működési körzetében szintén önállóan tervezett napi terv alapján látja el a szolgálatát. Az elsőfokú bíróság a működési körzeten a csoporttá szervezést követően pedig a csoport működési körzetben és csoport körzeten kívüli, a körzeti megbízott feladatkörébe tartozó tevékenységet értékelte többletnek. A körzeten kívül végzett saját beosztásába tartozó feladatok azonban véleménye szerint nem szolgáltatnak elégséges feltételt a helyettesítés megállapításához. [40] Kiemelte, lényeges ellentmondása az ítéletnek a 2021 decemberétől a (település
  1. neve) Rendőrkapitányság illetékességi területén létrehozott három körzeti megbízotti csoport, csoport működési körzetében végzett felperesi tevékenység értékelése. Vitatta az elsőfokú ítélet azon megállapítását miszerint a KMB Szabályzat
  2. augusztus
  3. napjától történt módosítása megváltoztatta volna a működési körzet fogalmát, ezzel kapcsolatosan részletesen kifejtette jogi érveit. [41] Álláspontja szerint a KMB Szabályzat – ideértve annak
  4. pont d) alpontjában foglaltakat – és a további körzeti megbízotti tevékenységet szabályozó normák előírásai akkor is részét képezik a felperes munkaköri feladatainak, ha annak részletes ismertetése a munkaköri leírásban nem szerepel. [42] Másodlagos fellebbezési kérelmével kapcsolatosan előadta, a körzeti megbízotti beosztásnál több fokozattal alacsonyabb beosztási kategória a járőri beosztás, amelyhez képest az illetményalap 75 %-ában meghatározott megbízási díj igény eltúlzott. A megállapított százalékos mérték eltúlzottságát állította
  5. sz. BM rendelet
  6. §
(2)bekezdés és a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.183/2024/4 9 állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 3. sz. BM rendelet) 35. §
(6)bekezdésének sérelmére hivatkozással. [43] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, perköltség igényét 15 000 forintban terjesztette elő. [44] Álláspontja szerint az alperes fellebbezésében nem adott elő olyan körülményt, amelyet az elsőfokú bíróság nem vizsgált volna. Hangsúlyozta, az egyes normákra, ORFK utasításokra vonatkozó alperesi értelmezés ellentétes a Kúria több tárgykörben tett megállapításaival. [45] Összességében nem volt vitatott, hogy a felperes a körzeti megbízotti működési körzetén kívül látott el rendszeresen, jellemzően járőr szolgálatot. Ezen tevékenységének a közterületi tevékenységgel, járőrszolgálattal történő alperesi beazonosítása alaptalan. [46] Az elsőfokú eljárás során kifejtett álláspontját megismételve rámutatott, a járőrszolgálat szabályozása Járőr Szabályzatban történik és az teljes mértékben hiányzik a KMB Szabályzatból. A felperes feladatkörébe a KMB Szabályzat
  1. pontja szerint járőrvezetőjeként láthat el közterületi szolgálatot, főszabályként a működési körzetében. Ehhez képest a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén ténylegesen ellátott járőrszolgálat, a járőri, járőrvezetői beosztásba tartozó feladat. Így a járőrszolgálat ellátása, de különösen annak működési körzeten kívül végzése egyértelműen nem tartozhat a körzeti megbízott feladatkörébe. Amennyiben el is fogadnánk, hogy a két beosztás feladatkörének van egy szűkebb közös metszete, akkor is megállapítható, hogy a felperes pertárgyi szolgálatai ezen túlmutatnak, és a járőri és egyéb feladatai nem kizárólagosan a működési körzetére szorítkoztak csak. [47] Kiemelte továbbá, hogy ténylegesen létező csoport esetében is csak a csoportba beosztott körzeti megbízott távolléte esetén lehetséges a helyettesítés, kizárólag a KMB Szabályzatban meghatározott feladatok ellátására, a közterületi járőr szolgálatra pedig a KMB Szabályzat
  2. pont kógens rendelkezéseit kell alkalmazni. [48] A fentiekhez képest a megállapított – és az alperes által fellebbezésében nem vitatott – tényállás alapján a felperes már az eligazítások alapján is, de a ténylegesen megvalósult TIK küldések szerint is a küldő egység tagja volt és rendszeresen elhagyta a működési körzetét, sőt az alperes által hivatkozott KMB csoport körzetet is. Hangsúlyozta, a KMB csoport esetleges létesítésével sem alakul át a felperes működési körzete, a csoport körzet területére. Így a körzeti megbízott nem vehető igénybe a körzeti megbízotti csoport működési területén kívül, és ha a járőr pár másik tagja nem járőr (járőrvezető, járőrparancsnok) beosztású személy. A KMB csoport működési körzete sem ad tehát felhatalmazást az alperesnek, hogy a csoport működési körzetén belül bármilyen rendészeti feladatot ellásson a körzeti megbízott, kizárólag a csoportba beosztott körzeti megbízott távolléte esetén a KMB Szabályzatban meghatározott körzeti megbízotti feladatok végrehajtása történhet meg. A járőrvezetői és a körzeti megbízotti beosztások feladatai normális esetben párhuzamosan kerülnek ellátásra, a körzeti megbízott alapvető feladata a látható rendőrség, a rendőri jelenlét és a kapcsolatok biztosítása, míg a járőr elsődleges feladata a járőrszolgálat ellátása. Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.183/2024/4 10 [49] Továbbra is fenntartotta, hogy a körzeti megbízotti és a járőri beosztások különbözőek, e két beosztás feladatait nem lehet összemosni. [50] Az alperes összegszerű vitatásával összefüggésben észrevételezte, hogy azt kizárólag az ítéleti tényállás és a bizonyíték értékelése alapján lehetséges vizsgálni, de az alperes hivatkozása egyebekben is okszerűtlen, hiszen a felperes eligazításai és küldései már önmagában is egyértelműen bizonyították a többletfeladatai rendszerességét, azok nagy számát, és azt a tényt, hogy az munkaidejének jelentős részét tette ki. A havi nettó kb. 20 000 forintot el sem érő megbízási díj pedig nem tekinthető eltúlzottnak. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és jogi indokai [51] A fellebbezés az alábbiak szerint alaptalan. [52] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Kp.
  3. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. [53] A fellebbezési kérelem és ellenkérelem keretei között eljárva az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a releváns jogszabályi rendelkezéseket felhívta, azokat megfelelően alkalmazta, ítéletének indoklásában e döntése indokait részletesen kifejtette, amellyel az ítélőtábla is egyetértett. A fellebbezésben foglaltakkal összefüggésben az alábbiakat emeli ki: [54] Mivel a Kp. 108. §
(1)bekezdése értelmében a másodfokú bíróságot köti a fellebbezés tartalma és a 99. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés alapja csak jogszabálysértés, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben történő eltérés lehet, amit a 100. §
(2)bekezdés b) pontja alapján a fellebbezőnek a fellebbezésében meg kell jelölnie (a jogszabályhely, illetve a Kúriai határozat és annak érintett része pontos közlésével) szükséges volt annak vizsgálata, hogy jelen esetben mi vehető figyelembe a fellebbezés jogalapjaként, mert a fentiekre tekintettel alapjában véve ez jelöli ki a felülbírálat kereteit. Az alperes fellebbezése alapját elkülönülten nem jelölte meg, ezért a fellebbezés egészének tartalmi vizsgálata alapján lehetett az kikövetkeztetni. [55] Az alperes fellebbezésében „jogszabálysértésként” a Hszt. 71. §
(1)és
(6)bekezdéseinek megsértését, valamint a KMB Szabályzat, a Szolgálati Szabályzat és a Járőr Szabályzat téves értelmezését jelölte meg. Az ítélőtábla mindenekelőtt rögzíti, hogy az ORFK utasítás, így a KMB Szabályzat és a Járőr Szabályzat nem minősülnek jogszabálynak, így azok esetleges megsértése sem minősülhet jogszabálysértésnek, ezért a hivatkozott szabályzatok a fellebbezés alapját nem képezhetik, csupán a jogi indokolás körében lehet azokra figyelemmel lenni. [56] A jelen ügyben a kiindulópontot a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjának vizsgálata jelenti. E rendelkezés előírja, hogy a hivatásos állomány arra alkalmas tagja Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.183/2024/4 11 átmenetileg megbízható a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. Ezen jogszabályi rendelkezésben szereplő tényállási elemek fennálltát az elsőfokú bíróság alapvetően azért állapította meg, mert álláspontja szerint a felperes a mun(település
  1. neve)tató utasítása alapján rendszeresen egyrészt – a beosztásához tartozó feladatkört meghaladva – a saját körzeti megbízotti működési körzetén kívül járt el, másrészt a járőri és egyéb perbeli feladatok ellátásakor szintén beosztásához nem tartozó feladatokat végzett, amelyek többletfeladatot jelentettek számára, ezt pedig a különleges jogrend sem írta felül, a működési körzetből való elvonás, illetve a csapatszolgálati tevékenység végrehajtásával kapcsolatos elvonás lehetőségének feltételeit pedig az alperes nem bizonyította. [57] Az előbbiek és a fellebbezési hivatkozások fényében a jogalap szempontjából elsődlegesen lényegében három kérdés volt vizsgálandó:
  2. A járőr és a körzeti megbízott beosztásokból eredő feladatok elkülöníthetők-e, elkülönítendők-e, vagy a vizsgált feladatok tekintetében azok között teljes mértékű átfedés van?
  3. A felperes beosztásából eredő-e a saját működési körzeten kívüli feladatellátás?
  4. A közterületi szolgálat fogalmának értelmezése vezethet-e arra, hogy az e körben a felperes által ellátott feladatokat mindenképpen a körzeti megbízotti szolgálati beosztásába tartozó feladatnak kelljen tekinteni. [58] Az elsőfokú bíróság a járőr és a körzeti megbízotti beosztásokból eredő feladatok értékelése körében helyesen indult ki abból, hogy a Hszt.
  5. §
  6. pontja értelmében az állománytáblában rendszeresített munkakörbe tartozó munkaköri feladatok összessége képezi a szolgálati beosztást, a munkaköröket, szolgálati beosztásokat pedig az
  7. sz. BM rendelet határozza meg, elkülönülten nevesítve a járőr és a körzeti megbízott beosztásokat. Ennek azért van alapvető jelentősége, mert a beosztásokhoz tartozó feladatokat a mun(település
  8. neve)tató – bár maga jogosult a munkaköri leírásban meghatározni – korlátlanul és önkényesen nem bővítheti, a munkaköröket kiterjesztően nem értelmezheti, nem tekintheti azok részének egy másik munkakör feladatait. Erről a Kúria már számtalan határozatában állást foglalt (Mfv.I.10751/2016/6., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4.). [59] E körben hangsúlyozandó, a szolgálati beosztás lényegét, kereteit már az elnevezésének jeleznie kell. Ez abból vezethető le, hogy a szolgálati beosztás a Hszt.
  9. §
(1)bekezdése szerint a kinevezés kötelező tartalmi eleme, amit a szolgálati viszonyt létesítőnek a Hszt. 44. §
(1)bekezdése értelmében el kell fogadnia ahhoz, hogy a jogviszony létrejöjjön, illetve azt a felek a Hszt. 52. §
(1)bekezdése és 53-
  1. §-ai értelmében bizonyos esetekben csak közös megegyezéssel módosíthatják. Ezzel szemben a munkaköri leírás – amit a Hszt.
  2. §
(3)bekezdése alapján nem kizárt, hogy a hivatásos állományú személy csak a szolgálati viszony létesítését követően kap meg – a mun(település
  1. neve)tató egyoldalú nyilatkozata, az abban foglaltakat a mun(település
  2. neve)tató egyoldalú utasítási jogával határozza és változtathatja meg. Ezért van garanciális jelentősége annak, hogy a munkaköri feladatok a szolgálati beosztás elnevezése által kijelölt kereten belül maradjanak. Azzal pedig, hogy az
  3. sz. BM rendelet elkülönülten tartalmazza a járőri és körzeti megbízotti szolgálati beosztásokat, egyértelmű elvárást támaszt azok munkaköri feladatok szintjén történő megkülönböztetésére is. [60] A Kúria követendő határozataiban (pl.: Kf.VII.45.155/2021/6., Kf.VII.45.004/2022/4., Kf.VII.45.007/2022/4., Kf.VII.45.076/2022/4., Kf.VII.45.117/2022/4.) Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.183/2024/4 12 már állást foglalt – a fent említett Hszt.
  4. §
(1)bekezdés, 45. §
(1)bekezdés és egyéb normák (az ORFK utasítások) alapján – a körzeti megbízott és a járőr beosztás elhatárolása és különbözősége tekintetében. Kifejtette azt is, a Szolgálati Szabályzat 69. § és 70. § elkülöníti egymástól a körzeti megbízotti szolgálati formát és a járőr szolgálati formát. Ezt az értelmezést támasztja alá az is, hogy a KMB Szabályzatban a körzeti megbízott feladatai között nem szerepel a járőrszolgálat ellátása, a 24. pont csak azt a lehetőséget teremti meg, hogy a körzeti megbízott – alapvetően a működési körzetében – járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható legyen. (Kúria Kf.III.45.110/2022/4-I.) [61] Az előbbiekre figyelemmel a járőri feladatok végzése önmagában megalapozza a beosztáshoz nem tartozó feladatok ellátásának megállapítását függetlenül attól, hogy azokat a felperes a saját körzeti megbízotti működési körzetében, ezen kívül, de a KMB csoport körzetében, vagy a KMB csoport körzetén kívül látta-e el. [62] A fentiekre tekintettel már nincs jelentősége az alperes körzeti megbízotti működési körzet fogalmával kapcsolatos okfejtéseinek. Ennek ellenére az ítélőtábla megjegyzi, az alperes tévesen sérelmezte az elsőfokú bíróság KMB Szabályzat 15. pontjával és 72. pont
  1. c)alpontjával kapcsolatos jogértelmezését. [63] A KMB Szabályzat 15. pontja az alperesi érveléssel ellentétben nem értelmezhető úgy, hogy a felperesnek a KMB csoport tagjaként a saját körzeti megbízotti működési körzete – valamint a megbízással érintett további körzeti megbízotti működési körzetek – a KMB csoport körzeti megbízottjainak összeadódott működési területére bővülne. A KMB Szabályzat 3. pont
  2. d)alpontja határozza meg a körzeti megbízotti működési körzet fogalmát, akként, hogy az a körzeti megbízottnak a körzeti megbízotti székhely szerinti, valamint a körzeti megbízotti besorolt települések közigazgatási területének, illetve részterületeinek együttese. A 15. pont fent idézett normaszövegéből megállapíthatóan a KMB csoport létrehozása lehetőségének indoka az, hogy a körzeti megbízotti feladatok ellátása, a folyamatos rendőri lefedettség az egyes körzeti megbízotti csoportba beosztott körzeti megbízottak távolléte esetén is biztosított legyen. Mindezekből – az elsőfokú bíróság helyes érvelése szerint – az következik, hogy a KMB Szabályzat értelmében a körzeti megbízotti csoport létrehozása nem eredményezi a körzeti megbízott eredeti működési körzetének a megváltoztatását, a körzeti megbízotti csoportba tartozó körzeti megbízottak működési körzetének kibővülését. [64] A KMB Szabályzat 72. pont
  3. c)alpontja annyiban támasztja alá ezen álláspontot, hogy annak megfogalmazása egyértelműen a körzeti megbízotti csoporthoz tartozó egyes működési körzetek elkülönítésére irányuló jogalkotói szándékra utal. Rendelkezése szerint ugyanis a KMB csoport létrehozása esetén a körzeti megbízotti csoport működési körzetleírását olyan módon kell elkészíteni, hogy az a KMB csoportba besorolt körzeti megbízottak működési körzetét elkülönítve tartalmazza. A körzeti megbízottnak az erről szóló okmányt a 72. pont
  4. a)és
  5. b)alpontjában rögzített okmányokkal együtt kell kezelni, és a szolgálat ellátása során magánál kell tartania. [65] A KMB csoport létrehozása és annak a folyamatos rendőri lefedettséget biztosítani kívánó célja tehát nem eredményezi azt, hogy a felperes a jogszerűen ellátott járőri feladatokért ellenszolgáltatásra ne lenne jogosult. Az ugyanis, hogy a körzeti megbízott a Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.183/2024/4 13 feladatok összehangolása, a szolgálat ellátásának hatékonysága érdekében a szolgálat ekként történő szervezése esetén – jogosult eljárni a KMB csoporthoz tartozó, de a saját körzeti megbízotti körzetén kívüli településeken, még nem jelenti azt, hogy ilyen esetben a beosztásába tartozó feladatot látott volna el. Beosztása ugyanis a KMB Szabályzat 3. pont a),
  6. d)és
  7. e)pontjainak együttes értelmezése szerint a saját körzeti megbízotti körzetére szól. A Kúria korábban felsorolt határozatai is ezt az álláspontot erősítik meg. [66] Mindebből összességében az következik, hogy ahhoz, hogy a körzeti megbízott adott feladatellátása ne minősüljön szolgálati beosztásához nem tartozó többletfeladatnak, az szükséges, hogy az ne járőri feladat legyen és a körzeti megbízott saját megbízási körzetében történjen. Bármelyik előbbi alapvető feltétel hiánya (azaz járőri feladat ellátása és/vagy körzeti megbízotti körzeten kívüli feladatellátás) azt eredményezi, hogy a körzeti megbízott a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti megbízási díjra válik jogosulttá. [67] A megbízási díj összegszerűsége kapcsán lényeges rögzíteni, hogy azt az elsőfokú bírósági következtetést pedig, hogy őt erre figyelemmel a Hszt. 71. §
(5)bekezdése alapján illeti meg megbízási díj, az alperes fellebbezésében nem támadta. Kizárólag a mérlegeléssel megállapított százalékos mérték eltúlzottságát állította a 2. sz. BM rendelet 10. §
(2)bekezdés és a
  1. sz. BM rendelet
  2. §
(6)bekezdésének sérelmére hivatkozással. [68] Az irányadó ítélkezési gyakorlat szerint a mun(település
  1. neve)tató mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés, hogy az eredeti munkakör mellett ellátott többletfeladatokra tekintettel a megbízási díjat milyen mértékben határozza meg (Kf.VII.37.780/2020/5.). Az alperes nem állapított meg és nem fizetett megbízási díjat a felperesnek, ezért a megbízási díjat a bíróság mérlegelési jogkörében határozhatta meg. Az elsőfokú bíróság a rendvédelmi illetményalap 75 %-ában történő meghatározással a megbízási díj mértékére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket nem sértette meg, a mérlegelés törvényben biztosított kereteit nem lépte túl, a fent említett
  2. sz. BM rendelet
  3. §
(6)bekezdésében és a
  1. sz. BM rendelet
  2. §
(2)bekezdésében meghatározott kritériumokat – ha nem is valamennyi szempontra részleteiben kitérve – figyelembe vette. E körben hangsúlyosan a többletfeladatoknak a napi szolgálati feladatokhoz arányosított, a megbízás időtartamára megállapított mennyiségét, mértékét vette figyelembe. Tény, hogy a többletmunka bonyolultsága, a többlettudás szükségessége, valamint a többletfelelősség tekintetében az elsőfokú ítélet értékelést nem tartalmaz, azonban ez a döntés érdemét nem befolyásolta, hiszen ezen szempontokhoz a megbízási díj mértékét meghatározó értékelést az elsőfokú bíróság nem társított, így azokat sem a mértéket növelő, sem azt csökkentő tényezőként nem vette figyelembe. A mérlegelés során – amennyiben a megbízási díj jogalapja megállapítható – a középmérték kell, hogy a kiindulási alapot képezze, amely a Hszt. 71. §
(5)bekezdése értelmében az illetményalap 125%-a. Ezen középmértékhez mérten a 75%-os szinten megállapított megbízási díj semmiképp sem tekinthető okszerűtlennek vagy eltúlzottnak a fő szempontként értékelt többletmunka mennyiségének függvényében. [69] Az alperes ugyan vitatta a megbízási díj összegszerűségét, azonban a jogszabályhelyek megjelölésén túl érdemi nyilatkozatot nem tett arra vonatkozóan, hogy az elsőfokú bíróság fenti szempontok alapján elvégzett mérlegelése miért tekinthető jogszabálysértőnek. Részleteiben nem mun(település
  1. neve)ta ki, hogy a bíróság által értékelt többletmunka mennyisége ellenére miért csak a minimumösszegben megállapítható megbízási díj lehet indokolt. Önmagában a megbízási díj minimum összegre csökkentéséhez Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.183/2024/4 14 a többletmunka alacsonyabb beosztáshoz tartozó hivatkozása nem elegendő, mivel ez csak abban az esetben lehetett volna szempont, amennyiben azt az elsőfokú bíróság mértéknövelő tényezőként veszi figyelembe vagy ekként értékeli. [70] A fentiek alapján az alperes nem adott elő fellebbezésében olyan indokokat, amely az elsőfokú bíróságnak bizonyítékok mérlegelésén alapuló határozatának felülbírálatát, illetve az ítélet megváltoztatását indokolttá tette volna, ezért az ítélőtábla a marasztalás összegének leszállítására vonatkozóan nem látott lehetőséget. [71] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp.
  2. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [72] A Kp. 99. §
(3)bekezdése alapján a 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdése értelmében az ítélőtábla kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségének megfizetésére, annak mértékét a Pp. 81. §
(1)-
(2)bekezdéseire, 82. §
(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdéseire, 4. §
(1)bekezdésére figyelemmel állapította meg, amelynek során a felperes által felszámított költség összegét a pertárgy értékére, az ügy bonyolultságára, a felperes által benyújtott fellebbezési ellenkérelem elkészítésének munka- és időigényére, valamint a tárgyaláson kívüli elbírálásra tekintettel a felszámított összeggel arányban állónak ítélte. [73] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. §
(1)bekezdésében és 46. §
(1)bekezdésében meghatározott mértékű fellebbezési illeték az alperes Itv. 5. §
(1)bekezdés c) pontjában biztosított teljes személyes illetékmentessége folytán a Pp. 102. §
(1)és
(6)bekezdései értelmében az állam viseli. [74] Az ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó
  1. §a értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. [75] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp.
  2. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Szeged,
  1. március
  2. Dr. Bálind Attila s.k. a tanács elnöke Dr. Telegdy Gergely s.k. Dr. Szőllősiné dr. Tóth Zsuzsanna s.k. előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.