A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati kérelem felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.698/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: Czövek és Deme Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe; eljáró ügyvéd: dr. Deme János) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (alperes címe) Az alperes képviselője: dr. Jáger Kristóf András kamarai jogtanácsos (alperes címe) A per tárgya: idegenrendészeti ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes,
- sorszám alatt Az eljárt bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Fővárosi Törvényszék
- június 26-án kelt 15.K.701.694/2025/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az iráni állampolgárságú felperes
- december 31-ig érvényes tartózkodási engedély birtokában
- december 22-én munkavállalási célú tartózkodási engedély iránti Kúria III.Kfv.37.698/2025/2-I. 2 kérelmet nyújtott be az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság ... Regionális Igazgatóságánál (a továbbiakban: elsőfokú hatóság), amelyben foglalkoztatójaként a ...ot jelölte meg. [2] Az elsőfokú hatóság megkeresése folytán eljárt Budapest Főváros Kormányhivatala ... mint szakhatóság a ... számú átiratában arról tájékoztatta a hatóságot, hogy a felperes jogi képviselője a hiánypótlásban foglaltaknak a teljeskörű teljesítését elmulasztotta, így a kért adatok nélkül a szakhatósági állásfoglalást nem adhatta ki. [3] Az elsőfokú hatóság a felperes tartózkodási engedély iránti kérelme tárgyában indult eljárást ... számú végzésével a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 86/M. §
(1)bekezdés j) pontjára, valamint a 87/A. §
(3a)bekezdésére hivatkozással megszüntette. [4] A felperes fellebbezéssel élt a megszüntető végzéssel szemben. [5] Az elsőfokú hatóság a 2024. június 10-én hozott, ... számú végzésével a felperesnek a fellebbezési eljárásban való költségmentesség iránti kérelmét elutasította, míg a ... számú végzésével a megszüntető végzéssel szemben benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Rögzítette, hogy a felperesi jogi képviselőt az eljárási díj teljesítése vonatkozásában megfelelő határidővel hiánypótlásra hívta fel, azonban annak teljesítését a képviselő elmulasztotta, így a Harmtv. 88/Q. §
(12)bekezdése alapján a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. [6] A felperes
- június 18-án fellebbezést nyújtott be, az elsőfokú hatóság a fellebbezési eljárásban való költségmentesség iránti kérelmet a ... számú végzéssel, a fellebbezést pedig a ... számú végzéssel érdemi vizsgálat nélkül elutasította. [7] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- február 6-án kelt ... számú végzésével a felperes fellebbezését elutasította és az elsőfokú hatóság végzését helybenhagyta. [8] Indokolásában rögzítette, hogy az elsőfokú hatóság a
- május 15-én kelt hiánypótlási felhívásában felszólította a felperes jogi képviselőjét, hogy
- május 20-ig a fellebbezési eljárási illetéket fizesse be, de a jogi képviselő a felszólításnak nem tett eleget. Ezt követően az elsőfokú hatóság
- június 21-én ismételten felszólította a felperes jogi képviselőjét, hogy
- június 25-ig igazolja a fellebbezési illeték megfizetését, azonban a hiánypótlás teljesítésére nyitva álló határidő eredménytelenül telt el. Megállapította, hogy az elsőfokú hatóság a hiánypótlási felhívások kibocsátásával eleget tett a tényállás-tisztázási kötelezettségének, azonban a kétfokú eljárás során továbbra sem került megfizetésre a fellebbezés díja, illetve a fellebbezési díj megfizetésének ténye sem került igazolásra. A fellebbezésben nem került igazolásra olyan tény vagy körülmény, amely alátámasztaná, hogy a jogi képviselővel eljáró felperes eleget tett volna a fellebbezési eljárásért fizetendő illeték vagy díjfizetési kötelezettségének. [9] A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló
- évi XC. törvény (a továbbiakban. Btátv.)
- §
(6)bekezdése alapján a törvény hatályba lépése előtt benyújtott, véglegesen el nem bírált vízum és tartózkodási engedély iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásban a Harmtv. rendelkezései, a megismételt eljárásban a törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A fentiek alapján a felperes tartózkodási engedély iránti kérelmének benyújtásának idejére tekintettel megállapította az alperes, hogy a felperes kérelmére vonatkozóan a Harmtv. rendelkezéseit kellett alkalmazni. Álláspontja szerint az elsőfokú hatóság a Harmtv. 88/Q. §
(12)bekezdése alapján jogszerűen járt el. [10] A felperes keresettel támadta az alperes végzését. Kúria III.Kfv.37.698/2025/2-I. 3 A jogerős ítélet [11] A törvényszék ítéletével a keresetet elutasította. [12] A bíróság az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésével kapcsolatban rögzítette, hogy a bizonyítási teher a felperest terheli. [13] A felperes kérelmére indult az eljárás, azonban egyik beadványában sem igazolta az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését, azt sem állította, hogy megfizette azt. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 6. §
(3)bekezdése szerinti, az ügyfél jóhiszeműségének vélelmezését előíró jogszabályi előírásra figyelemmel pedig az alperes a sorozatos költségmentességi kérelmeket kizárólag akként értelmezhette, hogy a felperes a díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, így további tényállás tisztázási kötelezettség ezzel kapcsolatban nem terhelte. [14] A keresetlevélhez mellékelt illeték befizetését igazoló fotókkal kapcsolatban rögzítette a bíróság, hogy mivel a felperes a kérelmére indult fellebbezési eljárások során nem állította, hogy díjfizetési kötelezettségének eleget tett volna, ezért ezen körülményre – figyelemmel a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78.§
(4)bekezdésére – a közigazgatási per során már nem hivatkozhatott. [15] Az előfokú hatóság és az alperes döntésének alapjául szolgáló jogszabályokkal kapcsolatban a bíróság megállapította, a Btátv. 286.§
(6)bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a hatálybalépése előtt benyújtott tartózkodási engedély iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásban a Harmtv. szabályait kell alkalmazni. Az átmeneti szabályokat úgy kell értelmezni, hogy a Btátv. hatálybalépése előtt indult tartózkodási engedély iránti kérelmekkel kapcsolatos eljárásokban kizárólag a Harmtv.-t és annak végrehajtására kiadott rendeleteket kell alkalmazni, így jelen eljárásban is ez a szabály irányadó, figyelemmel arra, hogy a felperes 2023. december 22-én terjesztette elő a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet, míg a Btátv. 2024. január 1-jén lépett hatályba. [16] Megjegyezte azonban, hogy a Btátv. 210.§
(13)bekezdése szó szerint megegyezik a Harmtv. 88/Q. §
(12)bekezdésével, így az esetlegesen tévesen alkalmazott jogszabály az ügy érdemére semmiképpen sem hatott ki. [17] A fentiekre tekintettel a törvényszék megállapította, hogy az alperes sem anyagi, sem az ügy érdemére kiható súlyos eljárási jogszabálysértést nem követett el döntésének meghozatala során, ezért a felperes keresetét elutasította. A felülvizsgálati kérelem [18] Az ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak az alperes döntésére és az elsőfokú döntésre is kiterjedő hatályú hatályon kívül helyezését és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését. [19] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)és
- ad)alpontjaira hivatkozott. Kúria III.Kfv.37.698/2025/2-I. 4 [20] Érvelése szerint mind az elsőfokú hatóság, mint az alperes és a törvényszék is helytelen jogszabály értelmezés és helytelen jogalkalmazás eredményeképpen hozta meg döntését. [21] Téves az eljáró hatóságok és a törvényszék döntése, mert sem a Harmtv. 88/Q. §
(12)bekezdése, sem a Btátv. 210. §
(13)bekezdése nem támaszt a kérelmezővel szemben olyan követelményt, hogy az ügyfélnek igazolnia kellene a szolgáltatási díj megfizetését, vagy akárcsak állítania kellene a díjfizetés megtörténtét. A vonatkozó rendelkezések az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére írnak elő az ügyfél számára kötelezettséget. [22] Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének az eljárás során az ügy adott szakaszában eljáró hatóság bankszámlaszámára történő közvetlen utalással eleget tett, így álláspontja szerint az eljárt hatóságoknak az Ákr. 62.§
(3)bekezdése szerinti hivatalos tudomása kellett, hogy legyen a saját bankszámlájukra érkezett összegekről. [23] Helytelenül, jogszabálysértő módon alkalmazták a Harmtv. és a Btátv. vonatkozó rendelkezéseit, mivel nem a konkrét nyelvtani értelmezés szerint jártak el, hanem olyan kötelezettséget írtak elő a kérelmező részére, amely túlmutat a jogszabályi előírásokon. [24] Az eljárt hatóságok és a bíróság a hatálytalan Harmtv. rendelkezéseire alapították döntéseiket a Btátv. hatályos rendelkezései helyett. Figyelemmel arra, hogy a hivatkozott jogszabályok rendelkezéseinek szövege azonos, így ez az ügy érdemére kiható jogszabálysértésnek nem tekinthető, azonban érvelése szerint az ilyen jellegű jogszabálysértés alapjában veszélyezteti a jogbiztonságot, illetve a kodifikált törvényekbe vetett társadalmi bizalmat. A Kúria döntése és jogi indokai [25] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [26] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [27] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [28] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Kúria III.Kfv.37.698/2025/2-I. 5 Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [29] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont –érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [30] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [31] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja első fordulatának értelmezése körében konjunktív feltételként kell vizsgálni egyrészről azt, hogy az adott elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria BHGY-ban közzétett határozatában korábban már állást foglalt-e, másrészről pedig azt, hogy a felvetett jogkérdésben vannak-e olyan eltérő bírói döntések, amelyek arra világítanak rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn. Következésképpen a befogadás egyik feltétele, hogy a felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria még nem foglalt állást. [32] A Kúria továbbá vizsgálta a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont második fordulata szerinti befogadás lehetőségét is, amely szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. [33] A felperes felülvizsgálati kérelmében nem tárt fel olyan eltérő alsóbb fokú bírósági határozatokat, amelyek arra világítanának rá, hogy az ítélkezési gyakorlat széttartó lenne, annak egysége a támadott ítélet folytán az ellentétes jogértelmezés következtében sérült, vagy ennek a veszélye állna fenn. Ilyen gyakorlatról a Kúriának sincs tudomása. [34] A Kúria megítélése szerint sem a felperes felülvizsgálati kérelme, sem a jogerős ítélet nem vet fel olyan elvi jogkérdést, amely a már kialakult joggyakorlat továbbfejlesztését indokolná. Ezért a felperes felülvizsgálati kérelmének a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja szerinti befogadása nem volt indokolt. [35] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont – a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. [36] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerint a felülvizsgálati kérelem befogadása akkor indokolt, ha a felmerült elvi jogkérdés az egyedi ügyön túlmutató jelentőséggel bír vagy a társadalom szélesebb körére bír jogi hatással. A befogadás viszont ezekben az esetekben is csak akkor lehetséges, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást (Kfv.I.37.471/2023/2., Kfv.II.37.590/2023/2.; Kfv.II.37.596/2023/2.; Kfv.VII.45.059/2023/2.; Kfv.VII.45.115/2023/3.). [37] E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. Nem elégséges oka ezért a jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére alapított befogadás iránti kérelemnek az egyéni jogsérelem megjelölése, mivel annak az individuális tartalmon túl sem társadalmi jelentősége, sem különleges súlya nincs. A felvetett jogkérdés jelentőségét, előfordulásának Kúria III.Kfv.37.698/2025/2-I. 6 gyakoriságát az adott ügy konkrét paraméterei alapján egyedileg kell meghatározni, amelyben a felek által szolgáltatott adatoknak jelentősége lehet. [38] A felperes felülvizsgálati kérelmében e befogadási ok körében arra hivatkozott, hogy az eljáró hatóságok és a bíróság tévesen, a nyilvánvaló nyelvtani értelmezéssel szemben alkalmazták a vonatkozó jogszabályokat. Érvelése szerint a jogszabályoknak a nyelvtani jelentés szerint történő alkalmazása különös súlyú jogkérdésnek minősül, amely kiemelt társadalmi jelentőségű is egyben. [39] A Kúria álláspontja azonban az, hogy jelen ügy, amely a felperes részéről az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésével függ össze, a jogalanyok széles körét sem közvetett, sem közvetlen módon nem érinti, rájuk semmilyen formában nincs kihatással. Az individuális tartalmon túl az alkalmazandó jogszabály értelmezésének sem társadalmi jelentősége, sem különleges súlya nincs. A Kúria továbbá nem észlelte a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogkérdések tömeges számban történő előfordulását sem. [40] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A kógens, Kp. 117. §
(4)bekezdés rendelkezéséből következően ezen befogadási ok fennállását indokolni kell, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. [41] A felperes e körben a Harmtv. és a Btátv. rendelkezéseinek értelmezésére hivatkozott, tehát alapvetően a vonatkozó anyagi jogi rendelkezések értelmezését vitatta, amely a Kp. 118.§
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja esetében nem vizsgálható. A felperes nem jelölt meg olyan eljárási jogi szabályszegést, amelynek az ügy érdemére kihatása lehetne, ezért felülvizsgálati kérelmének a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadása nem volt indokolt. [42] A Kúria megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [43] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. Az alkalmazott jogszabályok [44] Kp. 118. §
(1)és
(2)bekezdés A döntés rövid tartalma [45] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati kérelem felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel. Záró rész Kúria III.Kfv.37.698/2025/2-I. 7 [46] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja szerint felülvizsgálatnak nincs helye. [47] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül, tanácsban határozott. Budapest,
- október
- A kiadmány hiteléül: tisztviselő