A határozat elvi tartalma: A kábítószer birtoklása bűntette és a kábítószer-kereskedelem bűntette elhatárolása Szegedi Ítélőtábla Bf.I.406/2022/
- A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Szegeden,
- január
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A kábítószer birtoklásának bűntette miatt vádlott1 ellen indult büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék
- március
- napján kihirdetett 2.B.471/2021/
- számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint: A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönre enyhíti. A forgalmi engedély (KBR szám: szám) lefoglalását megszünteti, azt a Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya útján az okmányt kiállító hatóság részére megküldi. Az elsőfokú eljárásban felmerült összesen 3.889.125,(hárommilliónyolcszáznyolcvankilencezer-százhuszonöt) forint bűnügyi költségből a vádlott 3.111.184,(hárommillió-száztizenegyezer-száznyolcvannégy) forint bűnügyi költséget köteles megfizetni, 777.941,- (hétszázhetvenhétezer-kilencszáznegyvenegy) forint bűnügyi költséget az állam visel. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja azzal, hogy a bűnjelként bevételezett 2 db fémlap KBR száma: szám2 A vádlott által
- március
- napjától
- január
- napjáig letartóztatásban töltött időt is beszámítja a kiszabott szabadságvesztésbe. Megállapítja, hogy a vádlott tényleges tartózkodási helye a bv intézet neve. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.406/2022/22/í 2 Kötelezi a vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült 6.000,- (hatezer) forint bűnügyi költség megfizetésére az államnak a Kecskeméti Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívása szerint. A másodfokú eljárásban felmerült további 132.863,nyolcszázhatvanhárom) forint bűnügyi költséget az állam viseli. (százharminckettőezer- Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság vádlott1 vádlott bűnösségét a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (Btk.)
- §
(1)bekezdés 5. fordulatába ütköző és a
(2)bekezdés c) pontja szerint minősülő kábítószer birtoklásának bűntettében állapította meg. Ezért 7 év 6 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 7 év Magyarország területéről való kiutasításra ítélte. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az elsőfokú ítélettel szemben ellenérdekű fellebbezések bejelentésére került sor. [3] Az ügyészség fellebbezése a vádlott terhére, a váddal egyező tényállás és jogi minősítés megállapítására, a bűncselekménynek a Btk. 176. §
(1)bekezdés 3. fordulatába ütköző és a
(3)bekezdés szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettének minősítésére, az indokolás pontosítására, valamint hosszabb tartamú szabadságvesztés és hosszabb tartamú kiutasítás kiszabására irányult. Sérelmezte azt is, hogy a törvényszék a vádlott első, gyanúsítotti vallomását kirekesztette a bizonyítékok köréből. [4] A vádlott és védője egyezően rövidebb tartamú szabadságvesztés büntetés és rövidebb tartamú kiutasítás kiszabása érdekében fellebbezett. A védő jogorvoslata enyhébb végrehajtási fokozat meghatározására is irányult. Indokolása szerint az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés nem igazodik a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az enyhítő körülményekhez. Az elsőfokú bíróság nem vette kellő súllyal figyelembe azt, hogy a bizonyítási eljárás eredményeként a vádlott bűnösségét enyhébb tárgyi súlyú bűncselekményben állapította meg, mint amit a vádirat tartalmazott. A már számba vett enyhítő körülmények mellett a vádlotti cselekvőség „egyszeri megtévelyedésnek tekinthető”, a kábítószer nem került a forgalomba, ezáltal az elkövető nem tekinthető társadalomra veszélyesnek. Egyebekben a védő fenntartotta az enyhébb végrehajtási fokozat megállapítására irányuló fellebbezését is. [5] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.23/2022/18. számú átiratában az ügyészség által bejelentett fellebbezést azzal a módosítással tartotta fenn, hogy a bizonyíték kirekesztésének tényére történő hivatkozást, valamint a tényállás kiegészítésére és a cselekmény eltérő minősítésére vonatkozó részeit mellőzte. Indítványozta, hogy az ily módon kizárólag a büntetés súlyosítására irányuló ügyészségi fellebbezést az ítélőtábla a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 583. §
(3)bekezdés a) pontja alapján Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.406/2022/22/í 3 tekintse bejelentettnek, és az ügyet a Be. 598. §
(2)bekezdése szerinti tanácsülésen a korlátozott felülbírálat szabályai szerint bírálja felül. Indítványozta az elsőfokú ítélet [63] bekezdését illetően a jogi indokolás helyesbítését, a bűncselekmény minősítése körében a jogszabályi hivatkozás kiegészítését. Részletesen kifejtett indokai alapján alaptalannak tartotta a védőnek az enyhébb végrehajtási fokozat megállapítására irányuló fellebbezését. Észrevételezte, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a bűncselekmény elkövetéséhez használt személygépkocsi montenegrói forgalmi engedélyét is elkobozta, ezért a büntetések súlyosítása mellett a forgalmi engedély lefoglalásának megszüntetését és annak a kiállító hatóság részére történő megküldését is indítványozta. [6] Az ítélőtábla az enyhébb végrehajtási fokozat megállapítására irányuló fellebbezést, illetve az ügyészségnek a forgalmi engedélyre vonatkozó rendelkezés megváltoztatására irányuló fellebbezését ítélte alaposnak. [7] Egyetértett a főügyészség azon indítványával is, miszerint a fellebbezés irányának módosítására tekintettel az elsőfokú ítélet korlátozott felülbírálatának van helye. [8] A Be. 584. §
(3)bekezdés
- a)és
- b)pontja alapján a fellebbező a Be. 583. §
(2)bekezdés szerinti fellebbezését a fellebbezéssel nem érintett cselekményre, illetve az 583. §
(3)bekezdése szerinti fellebbezését a fellebbezéssel nem érintett rendelkezésre a későbbiekben nem terjesztheti ki. Ezzel ellentétes rendelkezést azonban a büntetőeljárási törvény nem tartalmaz, vagyis nem zárja ki a fellebbező azon jogát, hogy utóbb a fellebbezésének irányát szűkítse. [9] Ezért az ítélőtábla a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontja alapján bejelentett fellebbezésekre tekintettel a Be. 598. §
(2)és
(4)bekezdése alapján tartott tanácsülésen, a Be. 590. §
(3)bekezdése alapján az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését bírálta felül. [10] A korlátozott felülbírálat azonban a Be. 590. §
(5)és
(5a)bekezdése alapján kiterjedt a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések, valamint azon eljárási szabályok megtartásának a vizsgálatára is, amelyek megsértése esetén a 607. §
(1), illetve a 608. §
(1)bekezdése, vagy a 609. §
(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni. [11] A Be. 590. §
(7)bekezdése alapján a korlátozott felülbírálat kiterjedt az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezésekre is. [12] Az ítélőtábla e vonatkozásban azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályokat megtartva folytatta le és nem valósított meg olyan eljárási szabálysértést, amely az elsőfokú ítélet előbb írt okok miatti hatályon kívül helyezését eredményezné. [13] A másodfokú bíróság a Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontja alapján nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, ha a fellebbezést kizárólag az 583. §
(3)bekezdése alapján jelentették be. [14] Az ily módon irányadónak tekintett tényállás alapján az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére, és a bűncselekményét a törvénynek megfelelően minősítette. [15] A bűncselekmény minősítése körében azonban jogszabályi hivatkozása kiegészítésre szorult (elsőfokú ítélet [35] bekezdése). [16] Ezért azt az ítélőtábla kiegészítette azzal, hogy a kannabisz az elkövetéskor hatályos Btk. 459. §
(1)bekezdés
- a) pontja alapján az
- évi
- törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egységes Kábítószer Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.406/2022/22/í 4 szóló, Genfben,
- március 25-én kelt Jegyzőkönyvvel módosított és kiegészített, az
- évi
- törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New York-ban,
- március
- napján kelt Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. Jegyzékében meghatározott kábítószer, a delta-9-THC a Btk.
- §
(1)bekezdés
- b) pontja alapján az
- évi
- törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az
- évi február
- napján aláírt egyezmény mellékletének II. Jegyzékében meghatározott veszélyes pszichotróp anyag. [17] Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a vádlotti cselekvőség minősítését nem befolyásolta a Btk. előbbi rendelkezését érintő,
- január
- napján hatályba lépett módosítása. A kannabisz és a delta-9-THC továbbra is kábítószer. Ezért a másodfokú bíróság a Btk.
- §
(1)bekezdése szerinti főszabálynak megfelelően a vádlott cselekményét az elkövetéskor hatályos Btk. alapján bírálta el. [18] A lefoglalt anyag totál-THC tartalma a vádlottra kedvezőbb értékkel számolva (3438-253=) 3185 gramm, ami a különösen jelentős mennyiség alsó határának – az elsőfokú bíróság minősítését nem érintően – 2,65-szerese. [19] Az ügyészség észrevételének megfelelően helyesbítésre szorult az elsőfokú ítélet jogi indokolásának [63] bekezdése. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a kábítószer birtoklásának bűntette eshetőleges szándékkal nem követhető el. A Btk.
- §-a szerinti bűncselekmény nem célzatos, ezért az mind eshetőleges, mind egyenes szándékkal elkövethető. Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy a bűncselekmény megállapításához elegendő, ha az elkövető tudata átfogja annak a lehetőségét, hogy az általa szállított anyag illegális, az akár kábítószer is lehet, de nem kell tisztában (tudatában) lennie azzal, hogy milyen fajtájú, illetve mekkora mennyiségű kábítószert szállít. [20] A konkrét ügyben az irányadó tényállás alapján a vádlott tudta, hogy kábítószer szállításával bízták meg, azzal azonban nem volt tisztában, mekkora mennyiségű kábítószer van a személygépkocsiban elrejtve. Ezért arra az egyenes szándéka terjedt ki, hogy a kábítószert Magyarország területére behozza, ugyanakkor a behozott kábítószer mennyiségére vonatkozóan csak az eshetőleges szándéka állapítható meg. [21] A bűnösségi körülményeket az ítélőtábla kiegészítette azzal, hogy a vádlott külföldi állampolgár, aki a magyar nyelvet nem beszéli és büntetését hazájától távol kell letöltenie. [22] Az enyhítő körülmények ily módon történt kiegészítése mellett is arányos az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés és kiutasítás tartama. Helyesen állapította meg a törvényszék, hogy az irányadó öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztésre tekintettel a büntetési tétel középmértéke tíz év, amitől a vádlott javára eltért. A szabadságvesztés tartamának lényeges enyhítése a büntetési célokat veszélyeztetné. [23] Ugyanakkor a büntetések lényeges súlyosítását sem tartotta indokoltnak a másodfokú bíróság. Az elsőfokú bíróság által már számba vett, és az ítélőtábla által kiegészített enyhítő körülményekkel szemben súlyosító körülményként csak a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodottsága értékelhető. Ezért a büntetés kiszabása körében az enyhítő körülmények száma és nyomatéka van túlsúlyban. Itt jegyzi meg az ítélőtábla, hogy az elsőfokú ítélet [64] bekezdésében írtakkal szemben a kábítószer mennyisége azért nem tekinthető súlyosító körülménynek, mert a jogalkotó a különösen jelentős mennyiség felső határát nem határozta meg. [24] A Btk.
- §
(2)bekezdése alapján a büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre tekintettel a törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb vagy eggyel szigorúbb végrehajtási fokozat határozható meg. Nem ütközik tehát a kétszeres értékelés tilalmába az, ha a bíróság a büntetés kiszabásánál értékelt enyhítő körülményeket a büntetés- Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.406/2022/22/í 5 végrehajtási fokozat megállapításánál is figyelembe veszi. Különösen az ítélőtábla általi kiegészítésekre tekintettel a másodfokú bíróság alaposnak ítélte a védő enyhébb végrehajtási fokozatra irányuló fellebbezését. Ezért azt a Btk. 37. §
(3)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti fegyház fokozat helyett a Btk. 35. §
(2)bekezdésének alkalmazásával a Btk. 37. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti börtön fokozatra enyhítette. [25] Nem osztotta tehát e tekintetben az elsőfokú ítélet [70]-[71] bekezdésében, illetőleg az ügyészségi átiratban kifejtetteket. A szabadságvesztés végrehajtásának átadása csupán lehetőség, amelynek időszerű lefolytatására nincs garancia. [26] A feltételes szabadságra bocsátásra és az előzetes fogvatartás beszámítására vonatkozó rendelkezések törvényesek azzal, hogy ez utóbbiból az ítélőtábla mellőzte a Btk. 92. §
(3)bekezdésére hivatkozást, mert annak alkalmazására jelen ügyben nem került sor. [27] Az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség összegét és annak megosztását az elsőfokú bíróság pontatlanul állapította meg. Nem jegyezte be az elsőfokú iratok
- sorszám alatti, a személygépkocsi tárolásával kapcsolatosan felmerült 316.992,- forint, valamint a kényszerintézkedés tárgyában hozott határozat másodfokú felülbírálata során a fordítással kapcsolatosan felmerült 21.004,- forintot a bűnügyi költségjegyzékbe. Az elsőfokú ítélet is tartalmazza, hogy a személygépkocsit a bíróság
- október
- napján véglegessé vált határozatával elkobozta. Az ezt követően felmerült tárolási díj nem terhelhető a vádlottra. Mindezek figyelembevételével módosult az elsőfokú eljárásban a vádlottat terhelő, illetve az állam által viselendő bűnügyi költség összege a rendelkező részben írtak szerint. [28] Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a személygépkocsi forgalmi engedélyét is elkobozta. Annak lefoglalását az ítélőtábla a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján megszüntette és a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM Együttes rendelet 88. §
(4)és
(5)bekezdése alapján a Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya útján az okmányt kiállító hatóság részére küldte meg. [29] A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a védőnek a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának enyhítésére irányuló fellebbezését ítélte alaposnak, ezért az elsőfokú ítéletet a Be. 606. §
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, egyebekben a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján a két darab fém lap KBR számának helyesbítésével (tekintettel arra, hogy az elírást tartalmazott) helybenhagyta. [30] A vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a másodfokú ügydöntő határozat meghozataláig előzetes fogvatartásban töltött időt is a Btk. 92. §
(1)és
(2)bekezdése alapján beszámította a kiszabott szabadságvesztésbe. [31] Tekintettel arra, hogy időközben a vádlott fogvatartásának helye megváltozott, az ítélőtábla a Be. 561. §
(2)bekezdés b) pontja alapján – figyelemmel a Be. 184. §
(2)bekezdés f) pontjára, és 10. §
(1)bekezdés
- pontjára is – megállapította a vádlott tényleges tartózkodási helyét. [32] A vádlottat a Be.
- §
(1)bekezdés alapján kötelezte a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére, míg a másodfokú eljárásban felmerült fordítással kapcsolatos költséget a Be. 576. §
(1)bekezdés b) pontja alapján az állam viseli. [33] Az ítélet ellen a Be. 615. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel fellebbezésnek nincs helye. Szeged,
- január
- Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.406/2022/22/í Dr. Benedek Tibor s. k. a tanács elnöke 6 Dr. Cserháti Ágota s. k. előadó bíró Dr. Katona Dorottya s. k. bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.406/2022/
- számú ítélete és a Kecskeméti Törvényszék 2.B.471/2021/
- számú ítéletének jelen ítélettel meg nem változtatott része a mai napon jogerős. Szeged,
- január
- Dr. Benedek Tibor s. k. a tanács elnöke