Kfv.45292/2022/4 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjaiban meghatározott befogadási okok nem állnak fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.45.292/2022/4. A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Sperka Kálmán bíró Dr. Gyurán Ildikó bíró Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperesi képviselő: Lovászi-Tóth Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Lovászi-Tóth Ádám) (felperesi képviselő címe) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (alperes címe) A per tárgya: társadalombiztosítási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Budapest Környéki Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 16.K.700.292/2022/6. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria III.Kfv.45.292/2022/4 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes adategyeztetési eljárás keretében megállapította, hogy a felperes 39 év 281 nap nyugdíjjogosultsági idővel rendelkezik, amely időn belül 20 év 200 nap korkedvezményre jogosító időt szerzett. A 2008. július 1-től 2014. december 31-ig tartó időszakot az alperes nem ismerte el korkedvezményre jogosító időként, mert a rendelkezésre álló adatok szerint nem volt megállapítható, hogy az autóbuszvezető munkakörben foglalkoztatott felperes a napi 8 órás munkaidőt közúti személyszállítással töltötte; az autóbusz takarítása nem minősül vezetési időnek, ezért korkedvezményre sem jogosít. Az elsőfokú bíróság ítélete [2] Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. Megállapította, hogy a vitatott időszakban a felperes autóbuszvezető munkakört látott el, menetrendszerű közlekedésben, teljes munkaidős munkaidőkeretben. Az autóbuszvezetés mellett a felperes csak olyan feladatokat végzett, amelyek ahhoz szorosan kapcsolódtak, az autóbuszvezetés szerves részét képezték. Ez a foglalkoztatás a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2012. január 1-ig hatályos 8/B. §

(1)bekezdése, valamint a Tny. végrehajtásáról szóló 168/

1. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tny. vhr.)
2. számú mellékletének
3. pontja alapján korkedvezményre jogosító időt jelentett. A megismételt eljárásra előírta az alperes számára, hogy mindazon időszakot korkedvezményre jogosító időként fogadja el, amelyben a felperes menetrendszerű közlekedés keretében teljes munkaidőben autóbuszvezetőként volt foglalkoztatva. A felülvizsgálati kérelem [3] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte, mert álláspontja szerint ítélet az ügy érdemére kihatóan szabálysértő. [4] A felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló
4. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
5. §

(1)bekezdése

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjai alapján kérte. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság MfvK.IV.10.284/2005/5. számú döntésére, amely szerint a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékét a jogszabály tartalmazza, kiterjesztő értelmezésük csak a jogszabályban meghatározott esetekben és módon lehetséges. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria III.Kfv.45.292/2022/4 3 [5] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [6] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [7] A Kp. 3. §

(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. A Kp. 115. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálatra a fellebbezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. [8] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A befogadásról szóló döntés ugyanis azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek elbírálása során is elláthasson jogegységi funkciót (Kfv.III.45.222/2022/2.). [9] A Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott okból miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását, mivel csak így kerülhet a Kúria abba a helyzetbe, hogy a fél szempontjait értékelhesse a kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.VII.38.147/2021/2., Kfv.VII.38.157/2021/2., Kfv.VII.45.225/2022/2., Kfv.IV.38.224/2021/2., Kfv.V.37.035/2022/2.). [10] Az alperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjaira hivatkozással kérte. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont szerinti befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján ezért a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, ebben a Kúria még nem foglalt állást, e vonatkozásban a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet Kúria III.Kfv.45.292/2022/4 4 akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv. II. 38.109/2019/2, Kfv.V.35.525/2019/2, Kfv. I. 35.484/2019/2.) [11] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján a felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be, ha a vizsgált jogkérdés különleges súlya miatt túlmutat az egyedi ügyön (Kfv.III.37.778/2020/2., Kfv.IV.37.239/2021/4.), és a felülvizsgálati kérelem olyan jogértelmezési témaköröket vet fel, amelyekkel összefüggésben a Kúria korábban még nem foglalt állást. Ezen alponton alapul a társadalmi jelentőségű kérdéseket felvető felülvizsgálati kérelem befogadhatósága is; ilyen esetben a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetett módon kell érintenie a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott, az ügy érdemére kiható jogszabálysértésnek. [12] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében nem mutatta be, hogy a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében miért tartja indokoltnak a felülvizsgálati kérelme befogadását. Nem jelölte meg azt sem, hogy ebben a körben mi lenne az az elvi kérdés, amelynek megválaszolását várja. Felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának alátámasztására nem tárt fel olyan eltérő bírói döntéseket sem, amelyek arra világítanának rá, hogy a bírói gyakorlat a korkedvezményre jogosító idő kérdésében széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. Továbbá, nem vetett fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, kúriai iránymutatást igénylő kérdéseket sem. Az alperes által hivatkozott MfvK.IV.10.248/2005/5. számú kúriai határozat a jelen ügy tényállásától eltérően olyan más (villanyszerelő) munkakört érintően született, amely nem szerepelt Tny. vhr. 1. számú mellékletében felsorolt korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében. Az alperes nem utalt semmilyen olyan további körülményre sem, amelyből az ügy különleges súlya, társadalmi jelentősége kitűnne. [13] A hivatkozott döntés kapcsán a Kúria megvizsgálta azt is, hogy a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul-e, azaz lehet-e helye a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának. Ezzel összefüggésben megállapította, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 41/B.§

(1)bekezdése alapján a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre való hivatkozásnak a Kúria 2012. január 1-je után hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés esetén van helye. Az alperes által megjelölt határozat azonban e törvényi feltételeknek nem felel meg, ezért a joggyakorlattól való eltérésre hivatkozás a befogadás alapját nem képezhette (Kfv. VI. 37.699/2022/2.). [14] A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118.§

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [15] Nincs lehetőség a felülvizsgálati kérelem befogadására, ha a felülvizsgálati kérelemben megjelölt Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjaiban meghatározott befogadási okok nem állnak fenn. Kúria III.Kfv.45.292/2022/4 5 Záró rész [16] A végzés ellen a Kp. 116. §
4. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,

1. február
2. Dr. Farkas Katalin s.k. tanácselnök, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró, Dr. Gyurán Ildikó s.k. bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő