← Magyarország

Kf.700276/2024/5 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A körzeti megbízott körzeti megbízotti működési körzeten kívüli feladatellátása a beosztáshoz nem tartozó többletfeladatnak minősül, amelyért megbízási díj jár. Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.276/2024/

  1. szám A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Független Rendőr Szakszervezet (ügyintéző: dr. Tordai Gábor kamarai jogtanácsos, cím2) Az alperes: alperes (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Péró Albin kamarai jogtanácsos A fellebbezést benyújtó fél: alperes (
  2. sorszám alatt) A per tárgya: megbízási díj megfizetése Az elsőfokú bíróság: Miskolci Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 7.K.701.379/2023/
  3. Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (tizenötezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
  4. szeptember
  5. napjától
  6. augusztus
  7. napjáig az alperes hivatásos állományú tagjaként a helység1 Rendőrkapitányság állományában teljesített szolgálatot körzeti megbízotti beosztásban, működési körzete
  8. szeptember
  9. és
  10. között helység2,
  11. október
  12. napjától helység3 település volt. Az alperes ezen túlmenően
  13. december
  14. napjától három körzeti megbízotti csoport működési körzetet hozott létre helység4, helység5 és helység6 székhellyel. Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.276/2024/5 [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] 2 Felperes a helység5 KMB csoporthoz tartozott, amely helység5, helység3, helység7 településeket foglalta magába. Felperes a
  15. szeptember
  16. napjától
  17. augusztus
  18. napjáig terjedő időszakban rendszeresen látott el a működési körzetén, illetve KMB csoport működési körzetén kívül járőrszolgálatot, TIK küldést (bejelentések kivizsgálása), akcióban részvételi, vendéglátóhely ellenőrzési, rendezvénybiztosítási, covid ellenőrzési feladatokat, rendszeresen részt vett fokozott ellenőrzésben, közlekedési ellenőrzésben, akcióban, állópontos ellenőrzésben, migrációs és covid karantén ellenőrzésben. Eseti jelleggel ellátott átkíséréseket, előállított őrzéseket, kísérőőri beosztást. A megbízási díj megfizetése iránt benyújtott szolgálati panaszát az alperes elutasította. A felperes keresetében a
  19. szeptember
  20. napjától
  21. augusztus
  22. napjáig terjedő időszakra bruttó 676.374 forint megbízási díj, és ennek
  23. augusztus
  24. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  25. évi XLII. törvény (Hszt.)
  26. §

(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjaira alapította. A megbízási díj havi mértékét az illetményalap 75%-ában határozta meg. Az alperes védiratában - elsődlegesen a kereset jogalapját vitatva - a kereset elutasítását kérte, másodlagosan a megbízási díjat 50% mértékben kérte megállapítani. Arra hivatkozott, hogy a felperes a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/2015. (XII.9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB szabályzat) és a veszélyhelyzeti szabályok alapján eseti jelleggel látott el a beosztásához nem tartozó feladatokat, eseti jelleggel a körzeti megbízott működési körzetéből elvonható volt. Utalt arra, hogy a felperes a munkaköri leírása szerinti közrendvédelmi, közterületi tevékenység részeként végzett járőrözést, a KMB csoport működési körzetében végzett tevékenység a felperes működési körzetében ellátott feladatnak minősült. Kiemelte, hogy a helyi, megyei elrendelésű akciók esetszámai éves szinten nem tekinthetők rendszeresen visszatérő, folyamatos tevékenységnek. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a kereseti kérelemnek megfelelően 676.374 forint megbízási díj, és ennek 2021. augusztus 20. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére kötelezte az alperest. Ítéletének indokolásában felhívta a Hszt. 2. § 25. pontját, 71. §
(1)bekezdés a), b), c) pontjait, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
  1. (VI.16.) BM rendelet
  2. számú mellékletét, a KMB szabályzat 2., 3.d., 21.d., 25.a., 51., 54.,
  3. és 72.c. pontját, a Járőr- és őrszolgálati szabályzatról szóló 13/
  4. (III.24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőrszabályzat) rendelkezéseit. A KMB szabályzat és Járőrszabályzat rendelkezéseit összevetve kiemelte, hogy a körzeti megbízott és a járőr két különböző beosztás, amelyre két egymástól elkülönülő jogi norma vonatkozik. Rámutatott, hogy a KMB szabályzat kógens módon meghatározza az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ehhez kell igazodnia a munkaköri leírás elkészítésében, az abban foglaltak korlátlanul nem bővíthetőek a Kúria Mfv.I.10.751/2016/
  5. számú határozatában foglaltakra is figyelemmel, ezért alperes a munkaköri leírásra eredménnyel nem hivatkozhat. Kiemelte, hogy a KMB csoport létrehozása nem eredményezi a körzeti megbízott eredeti működési körének megváltozását, a körzeti megbízott eredeti működési körzetének kibővülését. Nem fogadta el az alperes különleges jogrendre hivatkozását, mivel a felperes többletfeladatok ellátására utasítására nem csak eseti jelleggel került sor. Kifejtette, hogy a felperes munkáltatói utasításra rendszeresen látott el körzeti megbízotti és a KMB csoport működési körzetén kívüli feladatokat: járőrszolgálatot, TIK küldést, Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.276/2024/5 [10] [11] [12] [13] [14] [15] 3 rendezvénybiztosítást, és eseti jelleggel a KMB szabályzat 25.a. pontjában foglalt tilalom ellenére kísérőőri szolgálatba került beosztásra. Megállapította, hogy az ellátott feladatok a felperes szolgálati beosztásához nem tartozó többletfeladatnak minősültek, melyekért a felperes részére a Hszt.
  6. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megbízási díj jár. Hivatkozott a Kúria Mfv.I.10.751/2016/4., Kf.VII.39.523/2021/4., Kf.VII.39.549/2021/4., Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3., Kf.VII.45.155/2021/6., Kf.VII.45.157/2021/
  1. számú döntéseiben foglaltakra. A megbízási díj havi mértékét a keresetnek megfelelően a rendvédelmi illetményalap 75%-ában határozta meg. Értékelte, hogy a felperes munkaidejének nagyobb részét a többletfeladatok ellátása tette ki, továbbá azt, hogy beosztásába nem tartozó, esetenként tiltott feladatot látott el rendszeresen, valamennyi perben megjelölt hónapban működési körzetén, illetve a KMB csoport működési körzetén kívül. Álláspontja szerint a mérlegelés körülményeire figyelemmel az alsó határhoz közeli, 75%-os mértékű megbízási díj igény nem eltúlzott. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a kereset elutasítását, másodlagosan – 50% mértékű megbízási díj alapján – a marasztalási összeg 451.332 forintra történő leszállítását kérte. Jogszabálysértésként a Hszt.
  2. §
(1)és
(5)bekezdését, a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 30/2011. (XI.22.) BM rendelet 67. §
(1),
(2)bekezdését, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 78. §
(1),
(2)bekezdését, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI.16.) BM rendelet (a továbbiakban: BM.I. rendelet) 10. §
(2)bekezdését, valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI.16) BM rendelet (a továbbiakban: BM.II. rendelet) 35. §
(6)bekezdését jelölte meg. Változatlanul fenntartotta azt az álláspontját, hogy a felperesnek nem keletkezett többletfeladata, mert a KMB szabályzat, Járőrszabályzat és a rendőrség szolgálati szabályzata rendelkezéseinek összevetése alapján a járőrfeladatok a felperes saját körzeti megbízotti beosztásába tartozó feladatok voltak, felperes ennek során közrendvédelmi, közterületi tevékenységet végzett. Hangsúlyozta, hogy a TIK küldések is a felperes közrendvédelmi szolgálati feladatai körébe illeszkedtek, a fokozott ellenőrzések, akciók, covid ellenőrzések, elővezetések, kísérések, közlekedési ellenőrzések, rendezvénybiztosítás, sebességellenőrzések a körzeti megbízott feladatkörébe tartoznak, és eseti elvonást jelentettek. Kiemelte, hogy a működési körzeten kívül végzett, de saját beosztásba tartozó feladatok alapján a Hszt. 71. §
(1)bekezdése szerinti helyettesítés ténye nem állapítható meg. Utalt arra, hogy az előállításhoz kapcsolódó őrzési, kísérési feladat általános közrendvédelmi feladat, melyet a körzeti megbízott napi szinten lát el. Álláspontja szerint a csoportkörzetté szervezés célja a folyamatos rendőri lefedettség biztosítása, így a körzeti megbízott az eredeti szűkebb működési körzetén kívül is tud egy nagyobb területen ténykedni, működési körzete kibővül. A megbízási díj mértéke tekintetében sérelmezte, hogy a bíróság nem értékelte azt, hogy a felperes a járőri feladatokat nem egyedül végezte. Hivatkozott arra, hogy a felperes nem magasabb, többletfelelősséggel járó, hanem alacsonyabb beosztáshoz tartozó feladatot látott el. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítélete helybenhagyását kérte. A fellebbezés alaptalan. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. Az alperes fellebbezését alapvetően a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjának,
(5)bekezdésének, a BM.I. Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.276/2024/5 [16] [17] [18] [19] [20] 4 rendelet 10. §
(2)bekezdésének, BM.II. rendelet 35. §
(6)bekezdésének megsértésére alapította, így a másodfokú bíróság elsősorban e rendelkezések alkalmazását vizsgálta. Utal azonban arra, hogy az elsőfokú bíróság a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja alapján, szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatra tekintettel kötelezte az alperest megbízási díj fizetésére, ezért a többletfeladat tényét kellett vizsgálni, a helyettesítéssel kapcsolatos fellebbezési hivatkozásnak a felülbírálati eljárás során nincs relevanciája. A Kúria iránymutató gyakorlata szerint (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3.) a Hszt. 71. §
(1)bekezdésének
  1. c)pontja alapján a felperest akkor illeti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezése szerinti beosztásához tartozó feladatkört többletfeladatként látta el. A fentiekből következően a felperesi igény elbírálása során a körzeti megbízotti beosztáshoz tartozó feladatkör mibenlétéből kell kiindulni. A sokrétű feladatkört a KMB Szabályzat általános (44-49.), rendészeti (50-63.) és bűnügyi feladatok (64-70.) alcímek szerinti bontásban taglalja. Az általános feladatok a lakossággal és az önkormányzattal történő kapcsolattartásra, a körzeti megbízotti működési körzet megismerésére, jellemzőinek elemzésére, értékelésére, a veszélyeztető körülmények felszámolásának kezdeményezésére terjednek ki. A rendészeti feladatok körében a szabályzat vonatkozó rendelkezései szerint a körzeti megbízott a működési körzetében rendszeresen ellenőrzi a bűnügyi és rendészeti szempontból releváns területeket, helyeket; figyelemmel kíséri és biztosítja a kulturális, sport- és egyéb rendezvényeket; különös figyelmet fordít az adott településen multikulturális környezetben élő közösségekre; a közlekedésre vonatkozó szabályokat betartatja, a közlekedőket ellenőrzi, tájékoztatja, a baleset résztvevőit segíti, szükség esetén elősegíti a gyalogosok, különösen a gyerekek úttesten történő balesetmentes átkelését, biztosítja a közlekedés folyamatosságát, a működési körzetének jellegétől függő speciális (vasúti, vízi) közlekedésrendészeti feladatokat lát el; a schengeni külső határon ellátja a határrendészeti feladatokat, közreműködik a külföldiek ellenőrzésében; figyelemmel kíséri a körzetében tartózkodó pártfogó vagy bűnügyi felügyelet alatt álló, ideiglenes megelőző és megelőző távoltartásra kötelezett személyek részére meghatározott korlátozások betartását; ellátja a családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos feladatait; elvégzi a lakcímkutatásokat, és lakcímmegállapításokat; jelentést, környezettanulmányt készít, foganatosítja az elővezetéseket. Bűnügyi feladatként a működési körzetében elkövetett egyes kisebb súlyú bűncselekmény felderítése és bizonyítása érdekében a bűnügyi szolgálati ág felügyelete és szakirányítása mellett önálló nyomozati tevékenységet végezhet, bűnügyi megkereséseket teljesíthet; a hatáskörébe nem tartozó bűncselekmények esetén a kapitányság vezetőjének utasítására halaszthatatlan nyomozati cselekményeket foganatosíthat, adatgyűjtést végezhet; figyelemmel kíséri a körözési nyilvántartásokat, a körözési előadóval együttműködve megszervezi a körözött személyek és dolgok felkutatását; bűnmegelőzési tevékenységet végez. Mindezeknek a feladatoknak a közös jellemzője, hogy alapvetően a körzeti megbízotti működési körzethez kötődnek, ahogy azt a KMB szabályzatnak a perbeli időszakban (2022. augusztus 11. napjáig) hatályban volt 2. pontja a körzeti megbízotti szolgálat céljaként összefoglalóan is meghatározza. A körzeti megbízotti szolgálat a rendőrség közrendvédelmi szolgálati ágának az a szolgálati formája, aminek alapvető célja a körzeti megbízotti működési körzetben található településeken:
  2. a)a Rendőrség állandó, közvetlen kapcsolatának kialakítása és fenntartása az állampolgárokkal, a települési önkormányzatokkal, a helyi lakossági, civil és gazdálkodó szervezetekkel;
  3. b)a rendőri jelenlét biztosítása;
  4. c)a Rendőrség hatáskörébe tartozó – jogszabályban, valamint közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott – helyi bűnmegelőzési, bűnüldözési és rendészeti feladatok folyamatos ellátása. Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.276/2024/5 [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] 5 A KMB szabályzat tartalmából következően a körzeti megbízottnak a körzetén kívül teljesített rendőri feladata (ide nem értve a KMB szabályzat 21. pontjában részletezettek szerinti, eseti jelleggel végzett szolgálatot) a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatellátásnak, többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére a hivatásos állomány tagja jogosult (Kf.VII.45.156/2021/4., Kf.VII.45.184/2021/4.). Kiindulva mindazoknál a járőri szolgálatteljesítéseknél, ahol a szolgálatteljesítés helye körzeten kívüli volt, körzeti megbízotti és járőri munkakör közötti különbségnek, illetve átfedésnek a perbeli követelést érintően nincs ügydöntő jelentősége. Ezt az álláspontot foglalta el a Kúria több határozatában, kimondva, hogy a járőrfeladatokat a körzeti megbízott működési körzetén kívül rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.156/2021/4., Kf.VII.45.184/2021/4.). A perbeli esetben a felperes működési körzeten kívüli tevékenysége a másodfokú bíróság megítélése szerint is rendszeresnek volt minősíthető. Az alperes védiratában foglaltak szerint a felperes átlagosan havi 14 szolgálatot teljesített (9. oldal), mely a perbeli időszakban 327 szolgálat. A védirat mellékleteként csatolt 10040/2715/2023. számú irat és táblázat, valamint a szolgálati panasz elbírálása tárgyában hozott határozat indokolása (3. oldal) adatai alapján a felperes a perbeli időszakban összesen 53 esetben látott el járőr, 24 esetben covid ellenőrzés, 31 esetben szervezett akcióval kapcsolatos feladatot, azaz összes szolgálata egyharmadában, ami arra enged következtetni, hogy nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen végzett a működési körzetén kívüli, beosztásához nem tartozó feladatokat. A Kúria gyakorlata következetes abban is, hogy a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatok alóli mentesítést nem lehet az egyes szolgálati napokra lebontva vizsgálni, az csak a szolgálatellátás egésze vonatkozásában értelmezhető, a felperest pedig a körzeti megbízotti szolgálat ellátása alól az alperes nem mentesítette a peresített időszakban (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3., Kf.45.033/2022/6.). Ebből pedig az következik, hogy a mentesítés hiányában a többletfeladatokat a felperes a körzeti megbízotti feladatok ellátása mellett végezte. A Hszt. 71. §-a szerinti megbízási díjra való jogosultságnak az alperes fellebbezésében írtakkal ellentétben a többletfeladattal járó magasabb felelősségi kör nem feltétele, a Hszt. 71. §-a szerinti megbízási díjra való jogosultságot nem szünteti meg az a tény, ha a szolgálati beosztáshoz nem tartozó többletfeladat alacsonyabb besorolásúnak minősíthető beosztáshoz tartozik, ezért helyesen jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a felperes a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megbízási díjra jogosult. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság a megbízási díj mértékét is. A BM.II. rendelet 35. §
(6)bekezdése értelmében a helyettesítési díj mértékét a többletfeladat nagysága, a megbízással járó többletterhek, a helyettesített szolgálati beosztás besorolása alapján a Hszt. 71. §
(4)-
(5)bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni. Az elsőfokú bíróság a rendvédelmi illetményalap 75%-ban történő meghatározással a megbízási díj mértékére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket nem sértette meg, a mérlegelés törvényben biztosított kereteit nem lépte túl. Az alperes az elsőfokú bíróság ítéleti mérlegelését azon az alapon nem tartotta megalapozottnak, hogy nem került értékelésre az a körülmény, hogy a felperes a járőri feladatokat nem egyedül látta el, illetve az, hogy alacsonyabb beosztáshoz tartozó feladatokat látott el. A megbízási díj mértéke tekintetében a mérlegelés kereteit a Hszt. 71. §
(5)bekezdésében foglalt 50-200%-ig terjedő tartomány, annak konkrét szempontjait pedig a BM.I. rendelet 10. §
(2)bekezdése és a BM.II. rendelet 35. §
(6)bekezdésében felsoroltak határozzák meg. A mérlegelés akkor okszerű, ha valamennyi mérlegelési szempont a döntés meghozatalánál figyelembevételre kerül. Egyetlen mérlegelési szempont kiragadása (alacsonyabb beosztáshoz Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.276/2024/5 [28] [29] [30] [31] 6 tartozó feladat ellátása) a komplex mérlegelést nem teszi jogszerűtlenné, és abból a többletfeladatok nagyságára, valamint az okozott többletteher mértékére következtetés nem vonható le. E körben az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a többletfeladat mennyiségét, rendszerességét értékelte, mely értékelési szempontokra a fellebbezés ellenérveket nem hozott fel, azokat nem döntötte meg. Mindebből következően az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást a tekintetben, hogy a felperest az általa végzett többletfeladatokért összességében a rendvédelmi illetményalap 75%-ának megfelelő megbízási díj illeti meg. Fentiekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítélete nem sérti a fellebbezésben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú perköltségének megfizetésére, amelynek mértékét a Pp. 81. §
(1),
(2)bekezdéseire, 82. §
(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése alapján, a 4. §
(1)bekezdés a) pontjának alkalmazásával állapította meg. Az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megillető személyes illetékmentesség folytán a fellebbezési illeték a Pp. 102. §
(1)és
(6)bekezdései értelmében az állam terhén marad. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó, 77. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
  1. január
  2. Dr. Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva s.k. előadó bíró, Dr. Berki Csilla s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.