Bf.67/2024/21 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés 4. fordulat,

(3)bekezdés] mint társtettest. Ezért az I. r. vádlottat 8 év szabadságvesztés büntetésre, 200 napi tétel pénzbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát fegyházban határozta meg. A kiszabott szabadságvesztésbe az I. r. vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította. Megállapította, hogy az I. r. vádlott legkorábban a kiszabott szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az I. r. vádlott esetében a pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1.000.-Ft-ban állapította meg. Rendelkezett arról, hogy ha az I. r. vádlott az így kiszabott 200.000.-Ft Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.67/2024/21/ítélet 3 pénzbüntetést nem fizeti meg, akkor a pénzbüntetést, vagy annak meg nem fizetett részét fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Az I. r. vádlottal szemben 13.306.000.-Ft vagyonelkobzást rendelt el. [2] Az elsőfokú bíróság a 2022. április 12. napjától 2023. január 11. napjáig előzetes fogvatartásban volt, azt követően 2023. május 4. napjáig bűnügyi felügyelet alatt álló vádlott2 II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(2)bekezdés a) pont] mint társtettest. Ezért a II. r. vádlottat 3 év szabadságvesztés büntetésre, 300 napi tétel pénzbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban határozta meg. A kiszabott szabadságvesztésbe a II. r. vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította. Megállapította, hogy a II. r. vádlott legkorábban a kiszabott szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A II. r. vádlott esetében a pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1.000.-Ft-ban állapította meg. Rendelkezett arról, hogy ha a II. r. vádlott az így kiszabott 300.000.-Ft pénzbüntetést nem fizeti meg, akkor a pénzbüntetést, vagy annak meg nem fizetett részét fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A II. r. vádlottal szemben 125.000.-Ft vagyonelkobzást rendelt el. [3] Az elsőfokú bíróság a 2022. április 26. napjától 2023. január 11. napjáig előzetes fogvatartásban volt, azt követően 2023. május 4. napjáig bűnügyi felügyelet alatt álló vádlott4 IV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. §

(1)bekezdés 4. fordulat

(2)bekezdés a) pont] mint társtettest. Ezért a IV. r. vádlottat 2 év szabadságvesztés büntetésre, 300 napi tétel pénzbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte a IV. r. vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt. Megállapította, hogy a IV. r. vádlott legkorábban a kiszabott szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A IV. r. vádlott esetében a pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1.000.-Ft-ban állapította meg. Rendelkezett arról, hogy ha a IV. r. vádlott az így kiszabott 300.000.-Ft pénzbüntetést nem fizeti meg, akkor a pénzbüntetést, vagy annak meg nem fizetett részét börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A IV. r. vádlottal szemben 3.000.000.-Ft vagyonelkobzást rendelt el. [4] A törvényszék ítélete vádlott5 V. r., vádlott6 VI. r., vádlott7 VII. r. és vádlott8 VIII. r. vádlottak vonatkozásában elsőfokon jogerőre emelkedett. [5] A törvényszék ítélete ellen fellebbezést jelentettek be az I., II. és IV. r. vádlottak, valamint védőik mindannyian a kiszabott büntetések enyhítése érdekében. [6] Fellebbezésének írásbeli indokolásában az I. r. vádlott védője előadta, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem értékelte kellő súllyal az enyhítő körülményeket. Rámutatott, hogy az I. r. vádlott tettét megbánta, a jövőben nem szándékozik semmilyen jogellenes cselekményt elkövetni, illetőleg szabadulása esetén rendezett családi háttér várja. Mindezekre tekintettel indítványozta a szabadságvesztés és a pénzbüntetés tartamának mérséklését, valamint indítványt tett a vagyonelkobzás összegének leszállítására arra hivatkozva, hogy a rendelkezésre álló nyomozati anyag nem tárta fel minden kétséget kizáróan, hogy milyen összeggel gazdagodott az I. r. vádlott a bűncselekmény elkövetése során. [7] A IV. r. vádlott védője fellebbezését ugyancsak írásban indokolta. Felhívta a figyelmet a IV. r. vádlottal szemben fennálló számos enyhítő körülményre, és indítványt tett a kiszabott szabadságvesztés büntetés próbaidőre történő felfüggesztésére és a közügyektől eltiltás mellőzésére. Indítványozta a pénzbüntetés mellőzését is a vádlott vagyoni, jövedelmi viszonyaira tekintettel, valamint figyelemmel arra, hogy az egészségében megromlott IV. r. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.67/2024/21/ítélet 4 vádlott és élettársa megélhetését a kiszabott pénzbüntetés megnehezíti. Indítványozta mindezeken túlmenően a Kiskunhalasi Rendőrkapitányság által lefoglalt 1 db. merevlemez (KBR szám: B100008799727) megnevezésű bűnjel lefoglalásának megszüntetését és a IV. r. vádlott részére történő kiadását arra tekintettel, hogy az a IV. r. vádlott tulajdonát képezi és a bűncselekménnyel nem hozható kapcsolatba. [8] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.171/2023/15. számú átiratában indítványozta a kábítószer hatóanyag-tartalmára vonatkozó értékhatárok, valamint az ítélet [110]-[111] bekezdéseinek a jogi indokolásba történő utalását, a jogi indokolás több ponton történő kiegészítését, a vádlottak terhére megállapított bűncselekmény megnevezésének helyesbítését, a bűnösségi körülmények kiegészítését és helyesbítését, az I. r. vádlottal szemben a vagyonelkobzás összegének 21.658.500.-Ft-ra történő felemelését, az egyes jogszabályi hivatkozások, valamint egyes bűnjelekre vonatkozó rendelkezések helyesbítését. Összességében pedig azt, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet változtassa meg akként, hogy az I. r. vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét 21.658.500.-Ft-ra emelje fel, a 11 db vizeletminta lefoglalásának megszüntetésére és megsemmisítésére vonatkozó rendelkezést mellőzze, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének az I., II. és IV. r. vádlottakra vonatkozó részét hagyja helyben azzal, hogy a vádlottak terhére megállapított bűncselekmény megnevezése: társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette. [9] Az I. és II. r. vádlottak javára enyhítés érdekében bejelentett fellebbezések, valamint a IV. r. vádlott vonatkozásában a kiszabott szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztése végett bejelentett fellebbezések alaposak, ezt meghaladóan alaptalanok, a fellebbviteli főügyészség átiratában foglaltak részben alaposak. [10] Tekintettel arra, hogy a vádlottak javára szóló fellebbezések bejelentésére kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontja alapján került sor, a Be. 590. §

(3)és

(7)bekezdésére figyelemmel a másodfokú bíróság az ítéletet a Be. 590. §

(5)bekezdés a)-d) pontjainak, valamint

(5a)bekezdésének alkalmazásával, korlátozottan bírálta felül. [11] E felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság nem valósított meg olyan, a Be. 607. §

(1)bekezdése és a Be. 608. §

(1)bekezdése – abszolút -, illetve a Be. 609. §

(1)bekezdése szerinti – relatív – eljárási szabálysértést, amely hatályon kívül helyezést eredményezne, ezáltal az ügy érdemi elbírálását kizárná. [12] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének vádlott1 I. r. vádlott személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket tartalmazó részéből mellőzte a Kiskunhalasi Járásbíróság 6.B.504/2017/4. számú ítéletére történt utalást. A Btk. 97. §

(2)bekezdése alapján ugyanis a büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre és az alkalmazott intézkedésre vonatkozó adatokat közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a törvényben meghatározott időpontig, ezt követően hátrányos jogkövetkezmény az elítélés miatt már nem állapítható meg az elítélttel szemben. Jelen esetben a bűnügyi nyilvántartás adatai már nem tartalmazzák a Kiskunhalasi Járásbíróság hivatkozott ítéletét, így az I. r. vádlott büntetlen előéletűnek tekintendő. [13] A Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontjára tekintettel a másodfokú bíróság nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. [14] Észlelte ugyanakkor az ítélőtábla, hogy az elsőfokú ítéleti tényállás számos ponton tartalmazza, hogy az értékesített és lefoglalt kábítószer tiszta hatóanyag-tartalma a bűncselekmény minősítését meghatározó mennyiség hány százaléka. Ezen túlmenően az ítéleti tényállás [110]-[111] bekezdése tartalmazza az egyes anyagok kábítószerkénti minősítésének alapját képező jogszabályi hivatkozásokat. Ugyanakkor mind a jogkövetkeztetések, mind a jogszabályi hivatkozások az ítélet jogi indokolásába tartoznak, Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.67/2024/21/ítélet 5 nem pedig a tényállásba. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a fentieket az ítélet jogi indokolásába utalta. Ezáltal a vádirati tényálláshoz kötöttség nem sérült, ugyanis ezen megállapításokat a vádirati tényállás kizárólag azért nem tartalmazza, mert a vádiratnak nincs indokolása. [15] A törvényszék a Be. 504. §

(2)bekezdése és 565. §

(1)bekezdése szerinti eljárási szabályok megtartásával fogadta el a vádlottak bűnösséget beismerő nyilatkozatát. Az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlottak bűnösségére és nem merült fel olyan körülmény, amely felmentésre vagy az eljárás megszüntetésére vezetne. [16] Észlelte az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság egyik vádlott esetében sem végezte el a különféle kábítószer hatóanyagok összegzését, amely minősítésváltozást ugyan nem eredményezett egyik vádlott vonatkozásában sem, azonban a büntetéskiszabás során kiemelt jelentőséggel bír azon körülmény, hogy az egyes vádlottak a kábítószer-kereskedelem bűntettét milyen mennyiségű hatóanyag vonatkozásában követték el. Ezért az ítélőtábla az ítélet jogi indokolását kiegészítette a következőkkel. [17] Az I. r. vádlott által értékesített, illetőleg nála értékesítés céljából tárolt és lefoglalt kábítószerek hatóanyag-tartalma mindösszesen a jelentős mennyiség alsó határának 127,08%-a. [18] vádlott2 II. r. vádlott által értékesített kábítószer összes hatóanyag-tartalma a csekély mennyiség felső határának 0,66%-a. [19] vádlott4 IV. r. vádlott esetében megállapította, hogy a IV. r. vádlott nemcsak növényi maradványokra, hanem növényi tövekre is elkövette a bűncselekményt, ugyanis az ítéleti tényállás [89] és [91] bekezdései alapján megállapítható, hogy összesen 14 tő kendernövényt termesztett, amely a Btk. 461. §

(2)bekezdésére figyelemmel a csekély mennyiség felső határának 280%-a, míg a jelentős mennyiség alsó határának 14%-a. Ezen túlmenően a IV. r. vádlott az ítélet [27] és [29] bekezdései alapján összesen 3000 gramm marihuánát értékesített társának, melynek hatóanyag-tartalma a csekély mennyiség felső határának 50%-a, míg a jelentős mennyiség alsó határának 2,5%-a. Mindezeken túlmenően pedig az ítélet [90] bekezdése alapján a IV. r. vádlottól lefoglalt növényi maradványok hatóanyag-tartalma a csekély mennyiség felső határának 57,95%-a, a jelentős mennyiség alsó határának 2,9%-a. Mindösszesen tehát a IV. r. vádlott terhére róható hatóanyag mennyiség mindösszesen a csekély mennyiség felső határának 388%-a, illetőleg a jelentős mennyiség alsó határának 19,4%-a. [20] A büntetés kiszabása körében az ítélőtábla mellőzte a súlyosító körülmények köréből a bűncselekmények elszaporodottságára történő utalást, figyelemmel arra, hogy annak a büntetés kiszabása során jelen ügyben érdemi jelentősége nincs. További enyhítő körülményként értékelte mindhárom vádlott javára a bűncselekmény elkövetése óta bekövetkezett időmúlást, azt, hogy hosszabb ideje állnak büntetőeljárás hatálya alatt, illetőleg nyomatékos enyhítő körülményként kell értékelni javukra azt, hogy a bűnösség elismerésére és a tárgyaláshoz való jogról lemondásra már az előkészítő ülésen sor került, tekintettel arra, hogy ez az eljárás lefolytatását igen jelentős mértékben megkönnyítette. További enyhítő körülmény az I. r. vádlott javára a büntetlen előélete, valamint az, hogy hosszabb időt töltött előzetes fogvatartásban. Mellőzte továbbá az ítélőtábla az arra történő utalást, hogy a cselekmény megbánása az I., II. és IV. r. vádlottak részéről csupán csekély súllyal vehető figyelembe. További súlyosító körülményként merült fel az I. r. vádlott vonatkozásában a bűnszövetségben történt elkövetés, figyelemmel arra, hogy az I. r. vádlott terhére megállapított minősített eset a társas elkövetés ezen formáját értékelés nélkül hagyja. Ezen túlmenően további súlyosító körülmény volt terhére, hogy maga is fogyasztott kábítószert. A II. r. vádlott terhére a kábítószer fogyasztását ugyancsak további súlyosító körülményként Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.67/2024/21/ítélet 6 kellett értékelni. vádlott4 IV. r. vádlott vonatkozásában az ítélőtábla az életkorát mint enyhítő körülményt mellőzte, tekintettel arra, hogy az 56. BK. vélemény II. 4. pontja értelmében idős korként általában a nyugdíjkorhatárt meghaladó életkort lehet értékelni. [21] Az így kiegészített és helyesbített bűnösségi körülményekre figyelemmel a törvényszék nem tévedett, amikor a Btk. 79. §-ában foglalt büntetési célok elérése érdekében a Btk. 80. §

(1)bekezdésében foglaltak szerint eljárva mindhárom vádlottat szabadságvesztésre, pénzbüntetésre, ezen túlmenően az I. r. vádlottat közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélőtábla azonban úgy ítélte meg, hogy a kiszabott büntetések bár törvényesek, mindhárom vádlott vonatkozásában az előkészítő ülésen történt teljeskörű beismerésükre és szemmel látható őszinte megbánásukra figyelemmel eltúlzottan súlyosak. Mindezekre tekintettel a vádlott1 I. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát a másodfokú bíróság 7 évre enyhítette. [22] Az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy az enyhítő körülményekre figyelemmel vádlott1 I. r. vádlott esetében a büntetés célja a törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb végrehajtási fokozattal is elérhető, ezért a Btk. 35. §

(2)bekezdésében foglaltak alapján a vele szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg. [23] Az ítélőtábla az I. r. vádlottal szemben alkalmazott vagyonelkobzás összegét 12.378.500.-Ft-ra szállította le, tekintettel arra, hogy a megalapozottnak tekintendő elsőfokú tényállás [87] bekezdése szerint az I. r. vádlott a teljes elkövetési időszakban a kábítószer értékesítéséből legalább ekkora jövedelemre tett szert. E körben az ítélőtábla nem osztotta a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség azon álláspontját, amely szerint ezen összeghez hozzáadandó a kábítószerek megszerzésére fordított 9.280.000.-Ft is. Az 1/

1. BJE határozat VI. pontjában kifejtettek szerint a vagyonelkobzás célja a terhelt vagyoni helyzetének a bűncselekmény elkövetését megelőző állapotba történő visszaállítása. Az elkövetést megelőző vagyoni helyzet megítélésénél az értékesítést közvetlenül megelőző vagyoni állapotra kell figyelemmel lenni. Ekkor az elkövető vagyonának már nem része az, amit korábban a kábítószer megszerzésére fordított. Így ennek a törvényi rendelkezésnek az alkalmazása során sem lehet a vagyonelkobzás alá eső vagyon mértékét csökkenteni a kábítószer megszerzésével összefüggő kiadásokkal. Ezen túlmenően a vagyonelkobzást el kell rendelni arra a vagyonra is, amit a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges (vagy ezt könnyítő) feltételek biztosítása végett szolgáltattak (vagy arra szántak). E jogegységi határozat kifejtette továbbá, hogy a vagyonelkobzás nem korlátozható az értékesítéssel elért nyereségre, azt a bűncselekménnyel összefüggésben szerzett teljes vagyonra el kell rendelni. [24] Jelen esetben vádlott1 I. r. vádlott az értékesítést megelőzően 9.280.000.-Ftot fordított a kábítószer beszerzésére. Ekkor még nem rendelkezett az értékesítésből befolyt 12.378.500.-Ft-tal. A vagyoni helyzetét is ezen állapotba kell visszaállítani, azaz tőle 12.378.500.-Ft-ot kell elkobozni. A kábítószer megszerzésére fordított 9.280.000.-Ft ugyancsak elkobzandó lenne, azonban nem az I. r. vádlottól, hanem azon személytől, akinek azt az I. r. vádlott átadta. Minden ezzel ellentétes értelmezés kétszeri elvonást eredményezne, hiszen az intézkedés jogalapját maga az értékesítés teremti meg, ez az a magatartás, amelyből az elvonandó vagyon ered. [25] vádlott2 II. r. vádlott esetében is úgy ítélte meg az ítélőtábla, hogy az előkészítő ülésen történt beismerésére, szemmel látható és tapasztalható valódi megbánására, valamint az általa értékesített kábítószer rendkívül csekély mennyiségére (a csekély mennyiség felső határának mindössze 0,66%-a) tekintettel a vele szemben kiszabott szabadságvesztés tartama eltúlzottan súlyos, ezért azt 2 évre enyhítette. Arra a következtetésre jutott továbbá az ítélőtábla, hogy a II. r. vádlott tekintetében a fentiekre figyelemmel alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető, Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.67/2024/21/ítélet 7 ezért a Btk.
2. §

(1)és

(2)bekezdéseire figyelemmel a vele szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette, ugyancsak a fenti okokra figyelemmel pedig a Btk. 35. §

(2)bekezdésére tekintettel megállapította, hogy a vele szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. Tekintettel arra, hogy a II. r. vádlottat az ítélőtábla nem ítélte végrehajtandó szabadságvesztésre, a vele szemben kiszabott közügyektől eltiltást mellőzte. [26] Az ítélőtábla a IV. r. vádlott vonatkozásában is arra a következtetésre jutott, hogy az előkészítő ülésen tett beismerő vallomására és egyértelműen tapasztalható megbánására figyelemmel alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető, ezért a Btk. 85. §

(1)és

(2)bekezdésére figyelemmel a vele szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette, illetőleg a közügyektől eltiltást mellőzte. [27] A Btk. 51. §

(1)és

(2)bekezdése alapján az ítélőtábla rendelkezett arról, hogy ha a vádlottak a pénzbüntetést nem fizetik meg, a pénzbüntetést, vagy annak meg nem fizetett részét az I. r. vádlott vonatkozásában börtönben, a II. és IV. r. vádlottak vonatkozásában a szabadságvesztés végrehajtása esetén börtönben, egyéb esetben fogházban kell végrehajtani. [28] Az elsőfokú bíróság egyéb rendelkezései törvényesek. [29] A II. és IV. rendű vádlottak vonatkozásában – a végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztések kiszabására tekintettel – vizsgálni kellett annak lehetőségét is, hogy a vádlottak a Btk. 102. §

(1)bekezdésében írt előzetes mentesítésre érdemesek-e. Tekintettel a megvalósult bűncselekmények tárgyi súlyára, az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy az előzetes mentesítésükre nincs lehetőség. [30] Nem osztotta az ítélőtábla a IV. r. vádlott védőjének azon észrevételét, amely szerint a B100008799727 KBR azonosítóval rendelkező 1 db merevlemez a IV. r. vádlott tulajdonát képezi és ezért azt neki kellene kiadni. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztály Forenzikus Osztályának 29022/26575-1/

1. ált. számú, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Kiskunhalasi Rendőrkapitányság részére megküldött átirata szerint az eszközök adatmentésének állományait a részükre megküldött név kapacitású merevlemez adathordozón adják át. Ebből megállapíthatóan tehát ezen adathordozón a Kiskunhalasi Rendőrkapitányság részére a mobiltelefonok lementett adatai kerültek átadásra – amelyet egyébként a rendőrség összesített bűnjeljegyzéke is megerősít -, ezen túlmenően semmiféle olyan adat nem áll rendelkezésre, amely azt támasztaná alá, hogy jelen ügyben a IV. r. vádlottól bármilyen merevlemez lefoglalásra került volna. Mindezekre figyelemmel tehát az állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság ezen merevlemezről törvényesen rendelkezett. [31] A fent kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének vádlott1 I. rendű, vádlott2 II. rendű és vádlott4 IV. rendű vádlottakra vonatkozó részét a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Észlelte az ítélőtábla, hogy a vádlottak terhére megállapított bűncselekmény megnevezése nem felel meg a

1. BK. vélemény
2. d) pontjának, amely szerint az elkövetői alakzatra utalás megelőzi a bűncselekmény megnevezését, ezért megállapította, hogy a terhükre megállapított bűncselekmény megnevezése helyesen: társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette. [32] A Btk.
3. §

(1)és

(2)bekezdésére figyelemmel az ítélőtábla az I. r. vádlott által

1. október
2. napjától
3. június
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámította. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.67/2024/21/ítélet 8 [33] A másodfokú eljárás során 32.206.-Ft bűnügyi költség merült fel (a II. r. vádlott kirendelt védőjének díja), melyet az állam visel a Be.
5. §

(2)bekezdés a) pontja alapján. [34] A Be.

1. március
2. napja óta hatályos
3. §

(5a)bekezdése alapján rendelkezett akként a másodfokú bíróság, hogy ha a vagyoni érdekeltek a jelen ítélet közlésétől számított három hónapon belül a számukra kiadni rendelt bűnjeleket nem veszik át, akkor azok az állam tulajdonába kerülnek. [35] Az ítélettel szemben a Be. 615. §

(1)és

(2)bekezdése értelmében nincs helye fellebbezésnek. Szeged,

1. június
2. Dr. Mezőlaki Erik s.k. a tanács elnöke Dr. Kiss Dániel s.k. előadó bíró Dr. Halász Edina s.k. bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.67/2024/
3. számú ítélete és a Kecskeméti Törvényszék 2.B.494/2023/
4. számú ítéletének vádlott1 I. rendű, vádlott2 II. rendű és vádlott4 IV. rendű vádlottakra vonatkozó része a jelen ítéletben foglalt változtatásokkal a mai napon jogerőre emelkedett. Szeged,
5. június
6. Dr. Mezőlaki Erik s.k. a tanács elnöke