A határozat elvi tartalma: Ha a felperes a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért díjazásra jogosult. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 3.Kf.700.538/2023/
- felperes (felperes címe) Független Rendőr Szakszervezet (eljáró kamarai jogtanácsos: dr. Tordai Gábor) (felperesi képviselő címe) Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság (3100 helység1, Rákóczi út 40.) A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Csonka Pál kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díjjal kapcsolatos közszolgálati jogviszonyból származó közigazgatási jogvita elbírálása A fellebbezést benyújtó fél: alperes (
- sorszám alatt) Budapest Környéki Törvényszék 18.K.702.224/2022/
- számú ítélete A fellebbezéssel támadott határozat: Í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.538/2023/
- 2 A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a
- augusztus
- napjától
- július
- napjáig terjedő időszakban (a továbbiakban: perbeli időszak) az alperes hivatásos állományú tagjaként az a helység1 Rendőrkapitányság állományában körzeti megbízotti beosztásban teljesített szolgálatot, működési körzete: helység1 I.csoport1 városi I/
- A perbeli időszakban a kinevezése szerinti beosztásába nem tartozóan rendszeresen látott el a működési körzetén kívül beosztásához nem tartozó feladatokat: akció1kat, forrónyomos szolgálatokat, közlekedési akciókat, szórakozóhely ellenőrzéseket, migrációs ellenőrzéseket, útvonal ellenőrzéseket, vasúti akciókat, rendezvénybiztosításokat, határellenőrzéseket, komplex akciókat, körözési akciókat, gyalogos járőri ellenőrzéseket (mozgó) és gépkocsizó járőri tevékenységet (URH), a vírushelyzettel összefüggő járőri ellenőrző (védelmi-kijárási COVID járőr) tevékenységet. [2] Mindezt ellentételezés nélkül, amely miatt benyújtott szolgálati panaszát az alperes vezetője elutasította. A felperes keresete és az alperes védirata [3] A felperes keresetében az alperest a perbeli időszakra 1.043.550 forint megbízási díj és annak
- február
- napjától számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni. Keresetét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
- §
(1)-
(5)bekezdéseire, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
- (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr1.)
- számú melléklet III. pontra, a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
- (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat) 2., 21., 24-
- pontjaira, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/
- (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr2.)
- §
(6)bekezdésére, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: Bmr3.) 10. §
(2)bekezdésére, a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/
- (III. 24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőr Szabályzat) egyes rendelkezéseire, valamint a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/
- (IX.22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati szabályzat)26.§
(1)-
(2)bekezdésére alapította. A megbízási díj havi mértékét az illetményalap 75 %-ában határozta meg. [4] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítélete Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.538/2023/
- 3 [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest a kereseti kérelem szerinti – késedelmi kamattal növelt – 1.043.550 forint megbízási díj megfizetésére kötelezte. Döntését a Hszt.
- §
- pontjában,
- §
(1)-
(6)bekezdéseiben, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a BMr
- számú mellékletében, a KMB Szabályzat 2.,
- d), 20-22., 24-
- és 37.,
- pontjaiban, a Járőr Szabályzat 4-5., 10., 60-
- pontjaiban foglaltakra alapította. Rögzítette, hogy a felperesi szolgálati beosztásához tartozó feladatait az állománytáblában rendszeresített munkaköri feladatok összessége képezte. A KMB Szabályzat kógens módon meghatározza az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ehhez kell igazodnia a munkaköri leírás elkészítésekor, az abban foglaltak korlátlanul nem bővíthetők. A körzeti megbízotti beosztás nem foglalja magába a járőri beosztást, még akkor sem, ha a feladatok között átfedések vannak (Kf.VII.39.549/2021/4., Kf.VII.40.550/2021/4., Kf.VII.40.556/2021/4., Kf.III.45.083/2021/4.). A két beosztás különbözőségét a Szolgálati szabályzat 69.§-70.§-ai alapján is elkülönítette. A felperes a munkáltató utasítása alapján esetenként köteles a beosztása szerinti tevékenységéhez nem tartozó feladatokat is teljesíteni, ugyanakkor e feladatok tartós ellátása nem maradhatott ellentételezés nélkül. Ha a hivatásos állomány tagja hosszabb időn át a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult (BH2018.346., Mfv.II.10.304/2017/15., Kf.VII.39.525/2021/3.). Megállapította, hogy a felperes nem eseti rendszerességgel, hanem munkaidejének túlnyomó részében járőrfeladatokat végzett, emellett TIK küldéseket, elővezetéseket, átkíséréseket, rendezvénybiztosítási, szórakozóhely ellenőrzési, sebességellenőrzési, akciókban részvételi feladatokat látott el a működési körzetén kívül. Az ezen feladatellátást tartalmazó felperesi kimutatást az alperes nem vitatta. Nem fogadta el a forrónyomos tevékenység ellátását és a különleges jogrendre (veszélyhelyzetre) történt alperesi hivatkozást, mivel egyrészt a perbeli időszak elején (
- szeptember) még nem állt fenn veszélyhelyzet, másrészt a felperesnek a körzeti megbízotti beosztásától eltérő feladatok ellátására történő utasítására nem csupán eseti jelleggel került sor. Az általa ellátott komplex fokozott ellenőrzések, illetve a különleges jogrend alkalmával végzett feladatok a KMB Szabályzat
- pontja szerinti eseti jellegnek nem feleltek meg. A felperes által ellátott átkísérési feladatok pedig a KMB Szabályzat
- a) pontja alapján kifejezetten tiltva voltak a körzeti megbízottak részére. [6] Összefoglalóan megállapította, hogy a felperes által a perbeli időszakban megjelölt feladatok ellátása többletfeladatnak minősült, amelyre tekintettel a Hszt.
- §
(1)bekezdés c) pontja alapján megbízási díjra jogosult. A megbízási díj százalékos mértékét és összegszerűségét a keresetben megjelöltek szerint – alperesi vitatás hiányában – alaposnak találta. E körben figyelemmel volt arra is, hogy a felperes folyamatosan, a munkaidejének túlnyomó részében látta el a többletfeladatokat, olyanokat is, amelyek számára tiltottak voltak. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [7] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az ítéletben helytelen következtetéseket vont le, ugyanis a felperes a szolgálati jogviszony létesítésével önként vállalta, hogy a Hszt. 13. §
(1)-
(2)bekezdéseiben foglalt előírások rá is vonatkoznak, amelyekre tekintettel a számára jogszerűen előírt és meghatározott feladatokat köteles ellátni. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.538/2023/4. 4 A felperes tekintetében a Hszt. 71. §
(1)bekezdésében hivatkozott megbízás esetei nem álltak fenn, mivel a körzeti megbízotti körzeten kívüli „járőr jellegű” szolgálati feladatokat nem az eredeti szolgálati beosztása mellett, többletfeladatként, hanem a körzeti megbízotti beosztásához tartozó munkaköre helyett, az aznapra meghatározott „egyéb” szolgálati feladatként hajtotta végre. A hivatásos állomány tagja által ellátott alacsonyabb besorolású beosztáshoz tartozó feladatok elvégzése esetén olyan magasabb felelősségi körről nem beszélhetünk, amely a Hszt.
- §-a szerinti megbízási díjra való jogosultságot megalapozná. [8] Hangsúlyozta, hogy a felperesnek a különleges jogrend időszaka alatt a kinevezése szerinti beosztásából adódó feladatait a munkaköri leírás, a külön vészhelyzetre vonatkozó szabályok, valamint az adott egységre vonatkozó szervezetszabályozó eszközök, intézkedési tervek, közvetlen vezetői utasításai alapján kellett teljesítenie. A KMB Szabályzat
- pontja alapján a körzeti megbízott közterületi szolgálatra beosztható, mely közterületi szolgálatot a
- pont alapján a tevékenység összehangolásáért felelős parancsnok jogosult tervezni, illetve szervezni. A TIK ügyeletes szintén jogosult a közterület szolgálat irányítására az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tevékenység-irányítási központjai, egyes rendőri szervek ügyeletei, valamint a segélyhívásokat fogadó központok egységes működéséről szóló 57/
- (XII. 21.) ORFK utasítás 46/A. pontja alapján. Álláspontja szerint a Hszt. 71.§
(2)-
(5)bekezdései kétféle megbízást különböztetnek meg. Az egyik esetben az eredeti szolgálati beosztás mellett, a másik esetben az alóli mentesítéssel történik a többletfeladat ellátása. A megbízási díj csak abban az esetben jár, ha a többletfeladat az eredeti szolgálati beosztás mellett kerül ellátásra. Ha a többletfeladat ellátása az eredeti szolgálati beosztás helyett történik, úgy a megbízás szerinti munkakörhöz rendelt besorolási kategóriának megfelelő fizetési fokozatba kell sorolni a dolgozót azzal a kitétellel, hogy az illetménye nem lehet alacsonyabb az eredeti munkaköréhez rendelt illetménynél. A felperes az elvonások ideje alatt a kievezése szerinti beosztásából adódó feladatait nem látta el, helyette más szolgálati feladat került részére meghatározásra, azonban erre az időre az illetménye nem került csökkentésre, attól függetlenül, hogy alacsonyabb fizetési fokozatú munkakört látott el. Hivatkozása szerint a csatolt kimutatásban szereplő alkalmak rendszeresnek nem tekinthetők. Előadta, hogy a fokozott, a komplex fokozott, a finn módszeres, a ellenőrzés1, a ellenőrzés2 ellenőrzésekre a körzeti megbízott a rendőrkapitányság illetékességi területéről eseti jelleggel elvonható a KMB Szabályzat 21. pont
- b)alpontja alapján. Kitért arra, hogy a KMB Szabályzat 54.-55. pontja rögzíti a körzeti megbízott kiemelt közlekedésbiztonsági, ellenőrzési, tájékoztatási, közlekedésrendészeti; az 51. pontja a rendezvénybiztosítási, míg a 46. pont
- f)alpontja az idegenrendészeti, 62. pontja a lakcímkutatási és az elővezetési feladatait. Utóbbiak a 37. pont szerint a közterületi tevékenység idejébe beszámítandóak. A veszélyhelyzet időtartama alatt az élet-és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vonatkozásában elrendelt hatósági házi karantén elektronikus ellenőrzéséről szóló 180/2020. (V. 4.) Korm. rendelet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet jelölte ki felelősként a hatósági házi karantén szabályai betartásának ellenőrzéséért. A pandémia időszakában felsőbbrendű közügy volt a közegészségügyi, járványügyi feladatok ellátása – a járvány megfékezése érdekékben -, amelyből az állomány minden tagja kivette a részét. A KMB Szabályzat 57.-58. pontjára hivatkozott a schengeni külső határszakaszon ellátott tevékenységgel és a külföldiek ellenőrzésével összefüggő feladatellátásra. [9] kérte. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.538/2023/4. 5 A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [10] A fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos. [11] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 108. §
(1)bekezdése alapján, a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a helyesen felhívott jogszabályi rendelkezések megfelelő alkalmazásával, a Kúria e tárgykörben hozott határozatainak figyelembevételével megalapozottan és jogszerűen kötelezte az alperest megbízási díj fizetésére. Döntésének helytálló indokaival az ítélőtábla egyetértett, a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel pedig az alábbiakra mutat rá. [12] A felek közötti jogvita alapvető kérdését a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt feltételek teljesülése jelentette, tekintettel arra, hogy az alperes álláspontja szerint a felperes által ellátott feladatok a beosztásának részét képezték, azok többletfeladat jellege nem támasztható alá. Az ezzel kapcsolatos megállapítások az elsőfokú ítélet anyagi jogi álláspontjának felülbírálatához tartoznak, és a felek eltérő jogi álláspontjából fakadnak, amelyre vonatkozó jogértelmezést azonban a Kúria már a fellebbezésben felvetett valamennyi jogszabálysértés-állítás esetében elvégezte. [13] A Hszt. 71. §
(1)bekezdésének c) pontja szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. Erre figyelemmel az alperes jogszerűen megbízhatta (utasíthatta) a felperest olyan feladatok ellátására, amelyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódtak. Az alperesnek az a joga azonban, hogy a felperest a körzeti megbízott beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti a kinevezése szerinti beosztását, továbbá az utasítás teljesítése esetén az érintett díjazásra (ellenszolgáltatásra) való jogosultságát. Ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért díjazásra jogosult (Hszt. 71. §
(5)bekezdés). [14] A megbízási díjra jogosultság tekintetében kizárólag az bír relevanciával, hogy az elvégzett feladatok a felperes beosztásához tartoztak-e. Amennyiben ugyanis a rendszeres tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az mindenképpen többletfeladatnak minősül, és megbízási díj iránti igényt alapoz meg. A felperes érvelésével ellentétben tehát nem az volt a perben az eldöntendő kérdés, hogy a felperest a munkáltatója jogszerűen utasíthatta-e a beosztásához nem tartozó feladatok (TIK küldések, körzetén kívüli rendezvénybiztosítás, közlekedésellenőrzési, idegenrendészeti feladatok) elvégzésére, hanem ezen feladatok a felperes beosztásához tartoztak-e vagy sem. [15] Az elsőfokú bíróság okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes által megjelölt, a munkáltató egyoldalú utasítása alapján elvégzett feladatai nem tartoztak a kinevezése szerinti körzeti megbízotti beosztásához. Helyesen utalt arra is, hogy a munkáltató esetenként valóban utasíthatja a beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére is, ezzel azonban nem sértheti a kinevezése szerinti beosztását és a beosztástól eltérő feladat tartós ellátása következtében a díjazásra (ellenszolgáltatásra) való jogosultságát. A munkáltató egyoldalú utasítási jogával csak az állománytáblában rendszeresített beosztáson belül határozhatja meg azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.538/2023/4. 6 állomány tagja köteles ellátni. A munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, jogellenesnek számít az a gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását (Mfv.I.10.751/2016/4. – BHGY K-MJ-2017-1, Mfv.II.10.516/2017/4. – BHGY K-MJ-2018-306, Kf.VII.39.247/2020/4. – BHGY K-KJ-2020-487, Kf.VII.39.389/2021/4. – BHGY K-KJ2021-685). [16] A fentieket az alperesnek a Hszt. 13. §
(1)és
(2)bekezdéseire való hivatkozása nem cáfolta, hiszen a felperes és az alperes közötti hivatásos szolgálati jogviszony önkéntes vállalása nem azonos a többletfeladatokért járó ellentételezésről történő lemondással. A felperes a szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségének eleget tett, amikor az alperes utasításait teljesítve az eredeti beosztásához nem tartozó járőri és egyéb feladatokat is ellátta. [17] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által figyelembe vett jogszabályi rendelkezések és egyéb normák (KMB Szabályzat és Járőr Szabályzat) alapján a körzeti megbízott és a járőr beosztás elhatárolása és különbözősége körében tett megállapításokkal egyetértett. A KMB Szabályzat 24. pontja alapján a körzeti megbízott járőrvezetőként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen osztható be, de az alperes nem bizonyította, hogy a felperes beosztása a KMB Szabályzat rendelkezései szerint valósult meg. A közrendvédelmi szakterületért felelős vezető köteles a közös közterületi szolgálatot úgy szervezni, hogy a feladatellátás – a KMB szabályzat 21-22. pontjaiban meghatározottak kivételével – a körzeti megbízott működési körzetében történjen. A törvényszék ítéletében helytállóan rögzítette azt is, hogy a felperes a járőri és egyéb feladatokat a körzeti megbízott működési körzetén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel végezte, amelyre nem adtak jogalapot a KMB Szabályzat 24., valamint 2. pont
- b)-
- c)alpontjai, mert ezek nem a kinevezése szerinti beosztásához tartoztak. A Kúria következetes – a perben is irányadó – gyakorlata szerint a munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tagja esetenként köteles ugyan ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó feladatokat is, az ilyen jellegű feladat tartós ellátása ugyanakkor nem maradhat ellentételezés nélkül. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult (Mfv.II.10.304/2017/15. BHGY K-MJ-2018-299, Kf.VII.39.523/2021/4. – BHGY K-KJ-2021-744, Kf.VII.39.525/2021/3. – BHGY K-KJ2021-680, Mfv.I.10.751/2016/4.). [18] Alaptalanul érvelt az alperes azzal is, hogy a felperes a járőrszolgálati, valamint a körzeti megbízotti működési körzetén kívüli egyéb szolgálati feladatok – mint a KMB Szabályzat 37. pontja szerinti közterületi tevékenység – teljesítésével a munkakörébe tartozó és többletfeladatnak nem minősülő tevékenységet látott el. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes által a perbeli időszakban a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett – a feladatkimutatásban megjelölt, nem kizárólag járőrszolgálatként nevesített – feladatok nem a kinevezése szerinti beosztásához tartoztak. A Kúria korábbi határozataiban (Kf.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3. – BHGY K-KJ-2021-680) leszögezte, hogy a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, amelyből következően a felperest megbízási díj illeti meg, amennyiben rendszeresen nem a kinevezése szerinti beosztásához tartozó feladatkört lát el többletfeladatként, ahogyan ez a perbeli esetben megvalósult. Az elsőfokú bíróság által figyelme vett jogszabályi rendelkezések és egyéb normák (ORFK utasítás és a Járőr- és Őrszolgálati szabályzat) alapján a körzeti megbízott és a járőr beosztás elhatárolása és különbözősége körében tett megállapításokkal egyetértett a másodfokú bíróság, azok megismétlése szükségtelen. A Kúria a körzeti megbízott által a működési körzetén kívül végzett járőri feladatokkal összefüggésben több határozatában kimondta: amennyiben a körzeti megbízott hosszabb időszakon át rendszer Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.538/2023/
- 7 szintűen a beosztásához nem tartozó feladatkört ellátja, a járőrfeladatokat a körzeti megbízotti működési körzetén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.176/2021/
- – BHGY K-KJ-2022-930, Kf.VII.45.184/2021/
- – BHGY K-KJ-2022-929). [19] Önmagában az a körülmény, hogy valamely időpontban és területre vonatkozóan fokozott ellenőrzés van kihirdetve, nem lehet kellő indoka annak, hogy a körzeti megbízottat egyébként a fokozott ellenőrzéssel össze nem függő feladatra igénybe vegyék. Alaptalan az alperes fokozott ellenőrzésekre történt hivatkozása azért is, mert a KMB Szabályzat
- pontja csak eseti jelleggel hatalmazza fel a munkáltatót arra, hogy a körzeti megbízottat a működési körzetéből elvonja. A felperest azonban a perbeli időszakban rendszeresen, nem eseti jelleggel osztották be a körzeti megbízotti működési körzetén kívül járőri feladatokra, ezért e tevékenysége a fokozott ellenőrzés és – ugyanezen indokra alapítottan – a különleges jogrend időszakában is megbízási díjra jogosította. Ezzel összefüggésben – az alperes állításával ellentétben – helytállóan állapította meg a törvényszék, hogy a felperes által ellátott komplex fokozott ellenőrzések a KMB szabályzat
- pontja szerinti eseti jellegnek nem feleltek meg. [20] A Fővárosi Ítélőtábla nem fogadta el az alperesnek a TIK utasítás 46/A pontjára történő hivatkozását sem, mivel a jogalkotó az ilyen feladatellátás elrendelésére kizárólag a fokozott ellenőrzés és különleges jogrend időszakában jogosította fel a munkáltatót, és azt csak eseti jelleggel írta elő. Az alperes e feltételek együttes fennállását nem bizonyította. [21] A felperes alappal utalt arra, hogy az alperes fellebbezésében egyes ellátandó feladatokra általános hivatkozást tett, azok működési körzetben való ellátását maga sem állította, és nem is igazolta. Az ítélőtábla megállapította, hogy az alperes fellebbezésében a csapatszolgálati, kiemelt közlekedésbiztonsági, bűnügyi tevékenységgel, házi karantén ellenőrzéssel és az idegenrendészeti feladatellátással kapcsolatban a felperes általi teljesítésre konkrét hivatkozást valóban nem tett, pontos adatokat nem közölt, e körben a működési körzeten belüli feladatellátást maga sem állította, a működési körzeten kívüli többletfeladatellátás pedig önmagában megbízási díjra jogosít. E körben a másodfokú bíróság a felperes személyes nyilatkozatát vette alapul, amely szerint a többletfeladatokat illetékességi területén kívül végezte, amelyekbe beletartoztak a közlekedési akciókban részvételi, a rendezvénybiztosítási, határellenőrzési feladatok és a TIK általi küldések is. A fellebbezésben megjelölt helység2 határátkelőhelyen teljesített feladatellátásra, mint schengeni határszakaszra való új hivatkozást a másodfokú bíróság nem vizsgálhatta a Kp. 100.§
(3)bekezdés korlátja miatt. [22] Az alperesnek azon hivatkozása, hogy a felperest a Hszt. 71.§
(2)bekezdés alapján azért nem illeti meg a megbízási díj, mert az eredeti beosztása helyett látta el a más beosztásba tartozó feladatokat szintén nem foghatott helyt. A Hszt. 71.§
(2)bekezdése a megbízási díjra való jogosultság tekintetében valóban két esetkört szabályoz, nevezetesen az eredeti szolgálati beosztás melletti, vagy az eredeti szolgálati beosztás alóli mentesítéssel történő feladatellátást. Jelen ügyben azonban a felperes eredeti munkaköre alól nem került mentesítésre, erre vonatkozóan a perben adat nem merült fel, ilyen munkáltatói intézkedést tartalmazó okiratot az alperes nem csatolt, ebből következőleg a felperesnek azt folyamatosan el kellett látnia. Mentesítésre vonatkozó munkáltatói intézkedés hiányában pedig csak az eredeti munkakör melletti többletfeladatellátás volt értékelhető. [23] Mindezekre tekintettel az előfokú bíróság a feltárt tényállás alapján okszerűen vonta le azt a következtetést, hogy a felperes visszatérő, rendszeresen jelentkező, beosztásába nem tartozó többletfeladatokat végzett, amelyek a megbízási díjra való jogosultságát – a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja alapján – megalapozták, az alperes a jogalap körében tévesen hivatkozott a Hszt. 71. §
(1)bekezdésének sérelmére. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.538/2023/
- 8 [24] Az alperes nem állapított meg és nem fizetett megbízási díjat a felperesnek, ezért azt a bíróság mérlegelési jogkörében határozhatta meg. Az elsőfokú bíróság a rendvédelmi illetményalap 75%-ában történő meghatározással a megbízási díj mértékére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket nem sértette meg, a mérlegelés törvényben biztosított kereteit nem lépte túl, amelyet az alperes fellebbezésében egyebekben nem is támadott. [25] A fent kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp.
- §
(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. [26] A másodfokú bíróság a Kp. 99. §
(3)bekezdése alapján a 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése értelmében kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségének megfizetésére, annak mértékét a Pp. 81. §
(1)
(2)bekezdéseire, 82. §
(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4. §
(1)és 3. §
(2),
(5)bekezdéseire figyelemmel állapította meg, amelynek során a felperes által felszámított költség összegét a pertárgy értékére, az ügy bonyolultságára, a felperes által benyújtott fellebbezési ellenkérelem elkészítésének munka- és időigényére, valamint a tárgyaláson kívüli elbírálásra tekintettel a felszámított összeggel arányban állónak ítélte. [27] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. §
(1)bekezdésében és 46. §
(1)bekezdésében meghatározott mértékű (83.484 forint) fellebbezési illeték az alperes Itv. 5. §
(1)bekezdés c) pontjában biztosított teljes személyes illetékmentessége folytán a Pp. 102. §
(1)és
(6)bekezdései értelmében az állam terhén marad. [28] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó
- §-a értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. [29] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp.
- §
(1)bekezdése zárja ki. Záró rész Budapest,
- június
- dr. Robotka Imre s.k. a tanács elnöke dr. Stumpf-Rádai Ágota s.k. előadó bíró dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. bíró