A határozat elvi tartalma: Amennyiben a gazdasági társaságot vezető és hatóságok előtt képviselő ügyvezető megbízásából a könyvelő a rendelkezésére bocsátott és valóságtartalmát illetően általa nem vizsgált számlák alapján elkészített bevallást a hatósághoz benyújtja, akkor a gazdasági társaság vezetője nem közvetett tettesként, hanem önálló tettesként követi el a költségvetési csalást. A költségvetési csalás elkövetése révén az elkövető vagy más személy, illetve valamely gazdasági társaság a költségvetési bevétel csökkenésével azonos mértékű vagyont szerez, akkor is, ha vagyona ténylegesen gyarapodik, és akkor is, ha a fizetési kötelezettség elkerülésére tekintettel az nem csökken. Szegedi Ítélőtábla Bf.I.83/2026/
- A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden,
- március
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott1 és társai ellen indult büntetőügyben a Szegedi Törvényszék
- július
- napján kihirdetett 2.B.30/2024/
- számú ítéletének vádlott32 XXXII. rendű vádlottra vonatkozó részét megváltoztatja: A cég1gal (cégjegyzékszám: cégjegyzékszám1) szemben (kilencszázötvennyolcezer-ötszáz) forint erejéig vagyonelkobzást rendel el. 958.500,- A vagyonelkobzással érintett vagyoni érdekelt az igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti. Kötelezi vádlott32 XXXII. rendű vádlottat, hogy fizessen meg 3.101.000,- (hárommilliószázegyezer) forint bűnügyi költséget az állam javára, a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívása szerint. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének vádlott32 XXXII. rendű vádlottra vonatkozó részét helybenhagyja azzal, hogy a költségvetést károsító cselekményének jogszabályi alapja helyesen Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont 3. fordulat,
(3)bekezdés b) pont
- fordulat. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] A Szegedi Törvényszék a
- július
- napján nyilvános előkészítő ülésen kihirdetett 2.B.30/2024/
- számú ítéletével vádlott32 XXXII. rendű vádlottat bűnösnek Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.83/2026/5... 2 mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,
(3)bekezdés b) pont
- fordulat], valamint folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében [Btk. 345.§], ezért – halmazati büntetésül – 50 napi tétel, végösszegében 100.000,-Ft pénzbüntetésre ítélte. [2] Az ítélet ellen a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség anyagi jogi jogszabálysértés miatt, az elkövetői alakzat téves jogi minősítése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása végett, vádlott32 XXXII. rendű vádlott költségvetést károsító cselekménye kapcsán, annak közvetett tettesként való elkövetésének kimondása végett jelentett be fellebbezést. [3] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a Bf.266/2024/
- számú átiratával az ügyészség által bejelentett fellebbezést – a vádlott32 XXXII. rendű vádlott vonatkozásában – fenntartotta. [4] Indítványozta, hogy az ítélőtábla az ügyészség által bejelentett fellebbezés tartalmára tekintettel a Be.
- §
(1),
(2)és
(10)bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt, azaz teljeskörűen bírálja felül, azzal, hogy a Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontja és a Be. 606. §
(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállás megalapozottsága a másodfokú eljárásban nem vizsgálható, ezért az irányadónak tekintendő. [5] Az ügyészség fellebbezése nem alapos. [6] A felülbírálat körének és terjedelmének meghatározása körében az ítélőtábla rámutat, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvény (Mód.tv.) 2021. január 1. napjától hatályos 271.§ 104. pontja alapján a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.) 606. §
(3)bekezdésében a „felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének” szövegrész helyébe a „felmentésének, az eljárás megszüntetésének, vagy a bűncselekmény minősítése megváltoztatásának” szöveg lépett, míg a Mód.tv. 273.§ 29. pontja értelmében hatályát vesztette a Be. 606. §
(3)bekezdésben az „a váddal egyező tényállásra,” szövegrész. [7] A Magyarország Alaptörvényének
- cikke értelmében a bírósági jogalkalmazás során a jogszabály céljának megállapításakor kötelezően figyelembe veendő végső előterjesztői indokolás ezen módosító rendelkezések kapcsán rögzíti, hogy „a módosítással a másodfokú bíróság revíziós jogköre a bűncselekmény minősítését érintő körre is kiszélesedik, mely egyfajta eljárásbeli arányosságot is leképez, hiszen a fellebbezés folytán eljáró másodfokú bíróság számára a minősítéssel szembeni fellépés lehetőségét olyan mértékben nyitja meg, amely az elsőfokú bíróság számára a bűnösség beismerés elfogadását a vádtól eltérő minősítés mellett is biztosítja. … A módosítás érinti a rendelkezés váddal egyező tényállásra vonatkozó fordulatát is. A bűnösség beismerése esetén - hasonlóan a korlátozott fellebbezés és felülbírálat szabályaihoz - az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás rögzül, annak megalapozottságát a másodfokú bíróság a jogorvoslati eljárásban nem is vizsgálhatja, erre tekintettel a tényállás megváltoztatásának sem lehet helye.” [8] Az ítélőtábla a bejelentett fellebbezés iránya és tartalma okán a Be.
- §
(1),
(4),
(5)és
(7)bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta, melynek során vizsgálta az eljárási szabályok megtartását, a bűnösség megállapítására-, a bűncselekmények minősítésére- és a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó-, továbbá az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezéseket és az indokolás helyességét is, azonban – mivel az elsőfokú bíróság ítélete bizonyítás felvétele nélküli eljárásban, a XXXII. rendű vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadásán alapult, a fentebb kifejtettek értelmében, különösképpen a Be. 606.§
(3)bekezdésének módosítását érintő előterjesztői indokolásban írtakat is figyelembe véve – nem Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.83/2026/5... 3 vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. [9] Az indokolást mindössze annyiban helyesbítette az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének [324] bekezdésében a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadó végzés száma: 2.B.30/2024/2/I. Ezt az indokolta, hogy nyilvánvaló elírás okán a határozat számát pontatlanul tartalmazta az ítélet. [10] Az eljárási szabályok vizsgálatának eredményeképpen az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az előkészítő ülésre vonatkozó büntetőeljárási szabályok szerint eljárva, perrendszerűen, hatályon kívül helyezésre okot adó, vagy egyéb eljárási szabálysértés nélkül folytatta le az eljárást, törvényesen döntött a bűnösséget beismerő nyilatkozatot tévő és a tárgyalás jogáról lemondó XXXII. rendű vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatának elfogadásáról, melyre e vádlott bűnösségét is alapította. [11] A bűnösnek kimondott XXXII. rendű vádlott esetében a felmentés vagy az eljárás megszüntetésének szükségessége, lehetősége a rögzült tényállás alapján nem merült fel. [12] Az ítélőtábla nem értett egyet az ügyészi fellebbezéssel abban, hogy vádlott32 XXXII. rendű vádlott a terhére rótt költségvetést károsító bűncselekményt a Btk. 13. §
(2)bekezdése szerinti közvetett tettesként valósította volna meg. [13] A bírói gyakorlat kialakult és egységesült a tekintetben, hogy amennyiben a gazdasági társaságot vezető és hatóságok előtt képviselő ügyvezető megbízásából a könyvelő a rendelkezésére bocsátott és valóságtartalmát illetően általa nem vizsgált számlák alapján elkészített bevallást a hatósághoz benyújtja, akkor a gazdasági társaság vezetője nem közvetett tettesként, hanem önálló tettesként követi el a költségvetési csalást. Bár a bűncselekményt más elkövetői minőségben, így bűnsegédként olyan személy is elkövetheti, akinek nincs jogi kötelezettsége az adózási szempontból jelentős tényekre vonatkozó nyilatkozattételre, valótlan adónyilatkozatot tettesként csak az tehet, akit bevallási kötelezettség terhel az adóhatóság felé. A könyvelő e körben csupán teljesítési segéd, a céget képviselő vezető tisztségviselő által igénybe vett közreműködő, de nem adóalany, nem terheli befizetési kötelezettség. Következésképpen a valótlan tartalmú adóbevallások benyújtásáért – könyvelő útján történő benyújtás esetén is – a tettesi felelősség az ügyvezetőt terheli, és ezáltal a XXXII. rendű vádlott esetében helyesen került megállapításra a vádirati minősítéstől eltérően – mind a költségvetést károsító, mind pedig a közbizalom elleni cselekménye kapcsán – a Btk. 13.§
(1)bekezdése szerinti tettesi alakzat, nem pedig a közvetett tettesség [Áfa. tv. 2. § a) pont,
(5)§
(1)bekezdés, Ptk. 3:116§
(1)bekezdés, Kúria Bhar.1535/2024/
- [80]-[85] bekezdés, Kúria Bhar.949/2024/
- [180] bekezdés]. [14] Az ekként helyes minősítés megnevezése, megjelölése csupán annyiban szorult pontosításra, hogy – mivel vádlott32 XXXII. rendű vádlott költségvetést károsító bűncselekményét a hamis adatokat tartalmazó bevallások benyújtásával, azaz valótlan tartalmú nyilatkozat tételével valósította meg – a cselekmény jogszabályi alapja a Kúria
- számú BK vélemény 3/a. pontjában írtakra figyelemmel (az elkövetési magatartás azonos büntetési tétellel fenyegetett alakzatai közül a fordulat megfelelő megjelölésével) helyesen Btk. 396.§
(1)bekezdés a) pont 3. fordulat,
(3)bekezdés b) pont
- fordulat. [15] A XXXII. rendű vádlott közbizalom elleni cselekményét is helyesen minősítette az elsőfokú bíróság. [16] A bűnösségi körülmények és a büntetéskiszabás körében elvégzett vizsgálat alapján azt állapította meg az ítélőtábla, hogy a büntetés kiszabására vádlott32 XXXII. rendű vádlott esetében a törvényes keretek között, a bűnösség beismerése esetére az ügyészi büntetéskiszabási indítványban írtak (mint a Be.
- §
(2)bekezdése szerinti ún. felső korlát) Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.83/2026/5... 4 figyelembevételével került sor, a büntetés mérséklését, enyhítését vagy más jellegű megváltoztatását az ítélőtábla nem tartotta indokoltnak. [17] A 95/
- Büntető Kollégiumi vélemény III. pontja értelmében vagyonszerzésnek tekintendő, ha a költségvetési csalás elkövetése révén az elkövető vagy más személy, illetve valamely gazdasági társaság a költségvetési bevétel csökkenésével azonos mértékű vagyont szerez, akkor is, ha vagyona ténylegesen gyarapodik, és akkor is, ha a fizetési kötelezettség elkerülésére tekintettel az nem csökken. [BH
- 142., Szegedi Ítélőtábla Bf.III.489/2023/7.] [18] Ezért a rögzült tényállásban írt vagyoni hátrány a bűncselekmények elkövetése idején a XXXII. rendű vádlott ügyvezetése alatt álló cég 1 tekintetében vagyonelkobzás alá eső bűnös vagyongyarapodásnak tekintendő és elvonandó. [19] Észlelte az ítélőtábla, hogy a Btk. 74.§
(1)bekezdés a) pontjában és
(2)bekezdésében írt kötelező rendelkezés ellenére az elsőfokú bíróság elmulasztott rendelkezni a gazdálkodó szervezettel szembeni vagyonelkobzásról, ezért azt az ítélőtábla a Be. 590.§
(7)bekezdés alapján pótolta, és a hivatkozott jogszabályokra alapítottan az elsőfokú bíróság által megállapított és rögzült tényállásban írt vagyoni hátrány összegével egyező vagyonelkobzást rendelt el a cég 1-vel szemben. [20] A Be. 612.§
(2)bekezdése és a Be. 57.§
(4)bekezdése alapján rögzítette az ítélőtábla a rendelkező részben, hogy a vagyonelkobzással érintett vagyoni érdekelt az igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti. [21] A Be. 561. §
(2)bekezdés e) pontja és a Be. 574.§
(1)bekezdése értelmében a bűnügyi költségről való rendelkezés kötelező, melyről a bíróságnak az ügydöntő határozatban döntenie kell. [22] Észlelte az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság ennek csak részben tett eleget, ugyanis nem rendelkezett olyan költségekről, amely vádlott32 XXXII. rendű vádlottat is érinti. [23] Ilyen költség a nyomozás során szakértő1 szakértő által készített szakvéleménnyel kapcsolatban felmerült, a költségjegyzék 29. tételszáma alatti 3.101.000,- Ft (PM2022-12), amely – többek között – a vádlott32 XXXII. rendű vádlott cselekvősége folytán érintett cég 1 vizsgálatát (is) tartalmazza. [24] Mivel ezen szakvélemény számos egyéb (jelen ügyben az elkülönítés miatt nem szereplő), a XXXII. rendű vádlotthoz nem kapcsolható cégeket is érint, és a költség cégenként nem elkülöníthető, e tekintetben a Be. 547.§
(4)bekezdése alapján egyetemleges kötelezésnek van helye. [25] Következetes a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy a több vádlottal szemben folyamatban levő büntetőeljárásban a vádlottak egy részére hozott ítélet esetén a bűnösséget megállapító ítélettel érintett vádlottat a teljes bűnügyi költség megfizetésére kell kötelezni, majd a vádlott-társakkal szemben lefolytatott eljárás jogerős befejezése után egyszerűsített felülvizsgálat keretében kell a bűnügyi költség tekintetében rendelkezni arról, hogy a bűnügyi költséget a vádlottak milyen összegben kötelesek egyetemlegesen viselni (Szegedi Ítélőtábla Bf.I.587/2021/7.; Bf.III.57/2022/22.; Bf.532/2022/4.). [26] Mindezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság részbeni mulasztását a Be. 590. §
(7)bekezdése alapján pótolva, a XXXII. rendű vádlottat ezen – fentebb írt – költség viselésére kötelezte a Be. 547.§
(1)bekezdése alapján, figyelemmel a
(4)bekezdésre is. [27] A fent kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének vádlott32 XXXII. rendű vádlottra vonatkozó részét a Be. 606 §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig azt a Be. 605.§
(1)bekezdése Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.83/2026/5... 5 alapján helybenhagyta, a költségvetést károsító cselekmény jogszabályi alapjának helyesbítésével. [28] Az ítélet ellen a Be. 615.§
(1)és
(2)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek. Szeged,
- március
- A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.83/2026/
- számú ítélete és a Szegedi Törvényszék 2.B.30/2024/
- számú ítéletének vádlott32 XXXII. rendű vádlottra vonatkozó részének jelen ítélettel meg nem változtatott része a mai napon jogerőre emelkedett. Szeged,
- március
- Dr. Kiss Dániel sk. a tanács elnöke