Kfv.45091/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.45.091/2024/2. A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Kovács András bíró Dr. Sugár Tamás bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Az alperes: ... Vármegyei Kormányhivatal (alperes címe) Alperesi képviselő: dr. Muzsnay Ágnes kamarai jogtanácsos A per tárgya: társadalombiztosítási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Budapest Környéki Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 104.K.701.921/2023/12. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria III.Kfv.45.091/2024/2 2 [1] Az alperes panaszbejelentés alapján lefolytatott foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzés eredményeként a felperessel mint foglalkoztatóval szemben munkaügyi bírságot szabott ki. Határozatában megállapította, hogy a felperes és a panaszos között 2023. február 20-tól 2023. március 21-ig a közalkalmazotti jogviszony tartalmi elemeit magában foglaló foglalkoztatásra irányuló jogviszony állt fenn, ezért a közalkalmazotti jogviszonyra irányadó szabályok szerinti foglalkoztatás biztosítására, továbbá a 2023. február 20-tól 2023. február 28-ig tartó időszakra vonatkozóan az adóhatóság felé fennálló bejelentési kötelezettségének teljesítésére kötelezte felperest. A bíróság ítélete [2] A bíróság az alperes határozatát megsemmisítette. Megállapította, hogy a felperes a panaszos vonatkozásában megfelelően tett eleget a foglalkoztatotti bejelentési kötelezettségének. Mivel jogszabálysértés hiányában szankció alkalmazásának nem volt helye, mellőzte az alperes új eljárásra kötelezését. A felülvizsgálati kérelem [3] Az alperes a felülvizsgálati kérelemben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keretének elutasítását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. [4] A felülvizsgálati kérelemben a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja megjelölésével kérte annak befogadását, mivel álláspontja szerint a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást. Előadta, hogy a munkaügyi/foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzési gyakorlatában még nem fordult elő olyan ügy, amely a közérdekű önkéntes tevékenység és a munkaviszony elhatárolásával foglalkozott volna, valamint nem talált ezzel foglalkozó peres ügyben hozott kúriai határozatot sem. A közérdekű önkéntes tevékenység, mint rendkívül ritka, atipikus munkajogi jogintézmény kapcsán szükséges lenne, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felé az egységes ítélkezés követelményének megtartása és joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében irányt mutasson. A Kúria döntése és jogi indokai [5] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [6] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha Kúria III.Kfv.45.091/2024/2 3

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [7] A Kp. 3. §

(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. [8] A Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A befogadásról szóló döntés ugyanis azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek elbírálása során is elláthasson jogegységi funkciót (Kfv.III.45.222/2022/2.). [9] A Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott okból miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását, mivel csak így kerülhet a Kúria abba a helyzetbe, hogy a fél szempontjait értékelhesse a kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. (Kfv.VII.45.225/2022/2., Kfv.V.37.035/2022/2.). [10] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára hivatkozással kérte. [11] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont szerinti befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján ezért a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, abban a Kúria még nem foglalt állást, e vonatkozásban a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.II.38.109/2019/2, Kfv.V.35.525/2019/2, Kfv.I.35.484/2019/2.) [12] A Kúria a 7/2023. számú jogegységi határozatában (Jpe.IV.60.024/2023/10. szám) a jogbiztonság követelményének egyik fő sarokköveként nevezte meg a jogegységet, vagyis a jog egységes értelmezését és alkalmazását, az egységes ítélkezési gyakorlatot. Az egységes ítélkezési gyakorlat biztosításának igénye olyan elvi jelentőségű – vagyis az ügy Kúria III.Kfv.45.091/2024/2 4 érdemére kiható, a döntés alapjául szolgáló jogszabály értelmezésével összefüggő – jogkérdésben is felmerülhet, amelyben a Kúria korábban még nem foglalt állást. Önmagában viszont ez a körülmény – hacsak a Kúria az ügy valamely speciális körülményére tekintettel nem látja indokoltnak – nem elegendő a felülvizsgálati kérelem befogadásához, hiszen amíg az alsóbb fokú bíróságok a felmerült jogkérdésben döntenek és a döntéseik között nincs eltérés az egyes jogszabályok értelmezése és alkalmazása kapcsán, addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg feltétlenül a Kúria iránymutatását (Kfv.VII.37.137/2023/2.). Amennyiben viszont valamely elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, az alsóbb fokú bíróságok gyakorlata széttartó, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye fennáll, a Kúriának, mint a jogegység letéteményesének a felülvizsgálati eljárás keretei között van lehetősége alkotmányos kötelessége teljesítésére, az egységes és következetes joggyakorlat megteremtésére. [13] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja körében arra hivatkozott, hogy a közérdekű önkéntes tevékenység és a munkaviszony elhatárolásával kapcsolatosan a Kúria még nem foglalt állást. Ez azonban nem elegendő a felülvizsgálati kérelem befogadásához, ugyanis a felperesnek meg kell jelölnie azt az elvi jelentőségű jogkérdést is, amelyben a joggyakorlat nem egységes vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának veszélye áll fenn. Jelen esetben a felperes a felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának alátámasztására nem tárt fel olyan eltérő elsőfokú bírói döntéseket sem, amelyek arra világítanának rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. Ennek hiányában a perorvoslati eljárás lefolytatását önmagában nem alapozza meg az, hogy a fél a jogerős ítéletet jogszabálysértőnek tartja, illetve az abban foglaltakkal nem ért egyet. [14] A Kúria a Kp. 118. §
3. a)pont
4. ab)alpontjához kapcsolódóan sem észlelt olyan körülményt, amely a felvetett jogkérdés olyan különleges súlyát, illetve társadalmi jelentőségét igazolta volna, ami kúriai állásfoglalást igényelne. Ezen felül az ügy nem vetett fel az uniós jog értelmezését igénylő kérdést sem, ezért a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpontjára alapítottan sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. A felperes a Kp. 118. §

(1)bekezdés ad) alpontjára nem hivatkozott, azzal kapcsolatban indokolt kérelmet nem terjesztett elő, ezért ezen okból a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának vizsgálata fel sem merült. [15] A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [16] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. Kúria III.Kfv.45.091/2024/2 5 Záró rész [17] A végzés ellen a Kp. 116. §
3. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,

1. július
2. Dr. Farkas Katalin s.k. tanácselnök, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő