A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. Az ügy száma: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.II.37.005/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró Dr. Szilas Judit bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Dr. Kósa Balázs ügyvéd (cím2) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (1052 Budapest, Váci utca 62–64.) Az alperes képviselője: Dr. Dudás Péter jogtanácsos Az alperesi érdekelt: alperesi érdekelt (cím3) Az alperesi érdekelt képviselője: Francsics és Társai Ügyvédi Iroda Dr. Francsics Imre ügyvéd (cím4) A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügy A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperesi érdekelt Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: a Fővárosi Törvényszék
- november 26-án kelt, 47.K.705.897/2020/
- számú ítélete Kúria II.Kfv.37.005/2021/2 2 Rendelkező rész A Kúria az alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] Az alperesi érdekelt a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésében foglalt határidőn belül felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszék
- november 26-án kelt, 47.K.705.897/2020/
- számú ítéletével szemben. [2] Az alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelme szerint a támadott bírósági ítélet sérti a Kp.
- §
(1)bekezdését, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:
- §-át és 5:171-
- §-ait, valamint az 5:
- §-át. [3] Az alperesi érdekelt a Kp.
- §
(1)bekezdés aa),
- ab)és
- ad)pontjai alapján kérte a felülvizsgálati kérelmének Kúria általi befogadását. A Kp. 118. §
(1)bekezdés aa) pontja vonatkozásában előadta, hogy több mint kettőszáz alkalommal nyújtott be azonos tartalmú és azonos jogi érvelésen nyugvó kijavítási kérelmet az ország valamennyi megyéjében. Állítása szerint e kijavítási kérelmek nagy többségének az illetékes hatóságok eleget is tettek, azonban megfigyelhető a közigazgatási joggyakorlat széleskörű töredezettsége, ezért elengedhetetlennek tartja a Kúria állásfoglalását a kérdésben. Álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelemben felvetett jogkérdés különleges társadalmi jelentőségű, lévén, hogy a kijavítás jogintézményének teljes tartalmát érinti, különösen azért, mert e jogintézmény az okiratellenes, közhitelesség teljes hiányának hibájában szenvedő nyilvántartás korrekciójának egyetlen lehetséges, fellebbezési határidőn túli módja. Hivatkozott arra is, hogy a kereseti kérelmen való túlterjeszkedés olyan eljárási szabálysértés, ami a 118. §
(1)bekezdés ad) pontja alapján a befogadást indokolja. [4] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [5] A Kúria a jelen eljárásban alkalmazandó Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria II.Kfv.37.005/2021/2 3 [6] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem álltak fenn. [7] A Kúria kiemeli, hogy a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás), illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet pedig akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. A Kúria megállapítja, hogy az alperesi érdekelt ugyan a közigazgatási joggyakorlat egységének hiányára hivatkozik saját – más ügyekben, de a jelenlegivel azonos módon tett – kijavítási kérelmeit illetően, ugyanakkor ebből nem következik, hogy a Fővárosi Törvényszék ítélete az egységes bírói gyakorlat ellen hatna, ilyen körülményt a Kúria nem tárt fel. Az elsőfokú bíróság ugyanis az egyedi ügy sajátosságainak figyelembevételével érdemben vizsgálta az eredeti ingatlan-nyilvántartási bejegyzési kérelmet, valamint az elnevezésében kijavítási kérelmet, amelyek alapján mérlegelte annak megalapozottságát, döntését pedig ennek megfelelően megindokolta. [8] A Kúria megítélése szerint az, hogy egyedi tényállás mellett az ingatlannyilvántartási bejegyzésre vonatkozó konkrét kijavítási kérelem megalapozott-e, önmagában nem minősülhet különleges társadalmi jelentőségű kérdésnek. Az adott kijavítási kérelem formai és tartalmi szempontú vizsgálata mindig egyedi megítélés alá esik, abból elvi jelentőségű jogkérdés akkor eredeztethető, ha a kijavítás jogintézményét illetően általános jogértelmezési probléma vetődik fel, amely azonban jelen ügyben nem állt elő. [9] A Kúria megállapítja, hogy a kereseti kérelmen való túlterjeszkedésre történő hivatkozás körében az alperesi érdekelt által előadott, az ügy érdemére kiható eljárásjogi szabálysértés nem azonosítható, a bíróság a felperes kereseti kérelmének tartalmilag megfelelő döntést hozott. [10] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelmet arra a következtetésre jutott tehát, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapozottan megtagadta. [11] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül határozott. [12] A befogadás megtagadása miatt a Kúria az azonnali jogvédelem tárgyában nem döntött. [13] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapulvételével felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- február
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró, Dr. Szilas Judit s.k. bíró